Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-12 / 290. szám
IgHiWkfiM 1979. december 12., szerda fl WEB elült A gyulai ÁFÉSZ tevékenysége Szövetkezeti vezetők a lakosság áruellátásáról A gyulai ÁFÉSZ a városon kívül tekintélyes részt vállal Elek, Kétegyháza, Doboz, Szabadkígyós, Lököshá- za, Mezőgyán, Gerla és Geszt lakosságának áruellátásából. Gyulán például az összes kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom 25, a területéhez tartozó községekben 95 százalékát adja. Több mint 10 és fél ezer tagja van a szövetkezetnek, akik 3 és fél millió forint értékű részjeggyel támogatják a szövetkezet célkitűzéseit. Az idei évben 620 milliós forgalom lebonyolítását tervezik, és ezzel az összeggel a nagyságrendet és forgalmat tekintve a megyében levő fogyasztási szövetkezeték közül a negyedik helyen állnak. Tegnap, kedden délelőtt a gyulai járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén Paulik János, az ÁFÉSZ igazgatósági elnöke adott tájékoztatást a bizottság tagjainak az ÁFÉSZ tevékenységéről. Részt vett az ülésen Józsa Béla, a megyei NEB elnöke, valamint Csordás István, az MSZMP városi bizottságának munkatársa. A tájékoztató jelentés szóbeli kiegészítése után kérdések és hozzászólások hangzottak el. Felszólalt Józsa Béla, Varga István, Jobbágy Károly, Hájas Géza, Ficzere András, akik mélyrehatóan elemezték a szövetkezet eddigi tevékenységét. A vita után Zsótér Antal, a járási-városi NEB elnöke mondott összefoglalót, amelyben pozitívan értékelte az ÁFÉSZ tájékoztató beszámolóját. Az év utolsó értekezletét tartották a MESZÖV-ben az ÁFÉSZ-ek kereskedelmi vezetői. A tanácskozás első részében Kocsis Lajos, a Szolnok—Békés megyei FŰSZERT Vállalat igazgató- helyettese ismertette az élelmiszer és vegyi áruk év végi ellátásának helyzetét. Ezt követően dr. Csikós Sándor, az említett vállalat igazgatója értékelte a fogyasztási szövetkezetekkel kialakult kapcsolatot és a további együttműködés lehetőségeit. A szövetkezetek kereskedelmi vezetői egyetértettek abban, hogy az alapellátást szolgáló árucikkekből megfelelő készletet tudnak biztosítani. A tanácskozás második részében Oláh Gábor, a megyei szövetség ÁFÉSZ-tit- kárságának helyettes vezetője adott tájékoztatót a Belkereskedelmi Minisztériumban elhangzott azon megállapításokról, melyek az 1980. évi kereskedelmi munka legfontosabb tennivalóit, így ezen belül is a tervezés feladatait hangsúlyozták. Végezetül Gyeraj János titkárhelyettes az 1978. évi szabályozók változásairól és azok várható hatásairól tájékoztatta az ÁFÉSZ- ek kereskedelmi vezetőit. — Balkus — Nyugdíjas-találkozó Országos árpatermesztési tanácskozás Győrött Egy kiló műtrágya felhasználásával termelt kukoricából 4,2, búzából 5,2, tavaszi árpából pedig 7,4 kiló nyers- fehérje nyerhető. Emellett az árpa fontos nyersanyaga a söriparnak, s ebben a minőségében kitűnő exportcikk is. E tények, s az ezeket igazoló Győr-Sopron megyei tapasztalatok álltak az érdeklődés előterében a kedden Győrött megrendezett országos árpatermesztési tanácskozáson. Győr—Sopron megye mezőgazdasági üzemei — a határ menti kapcsolatok kihasználásával — az utóbbi években meghonosítottak egy bőtermelő szlovákiai árpafajtát, s ezt az idén már jelentős területen termesztették, főként a Szigetközben. Éz az árpafajta az idei kedvezőtlen időjárás ellenére is 50 mázsánál többet termett hektáronként. A szakemberek szerint átlagos időjárású években biztosan lehet számítani 60 mázsás, vagy ennél magasabb hozamra is. E tapasztalatok alapján Győr-Sopron megyében a következő években tovább növelik — megkétszerezik — e nagy hozamú fajta vetésterületét. A tanácskozás végén Ro- mány Pál mezőgazdasági es élelmezésügyi miniszter kitüntetéseket adott át azoknak a szlovákiai szakembereknek, akik elősegítették a nagy hozamú fajta hazai meghonosítását. A Békés megyei Élelmiszer-Kiskereskedelmi Vállalatnál eredményesen működi) ek Békéscsabán, Gyulán, Orosházán levő nyugdíjasklubok. A vállalat szak- szervezeti bizottsága évenként egyszer nyugdíjas-találkozót rendez számukra. Az elmúlt héten Békéscsabán több mint 80-an vették részt a meghitt hangulatú találkozón. Hétfőn délután pedig a gyulai nyugdíjasok találkoztak a járási hivatal tanácstermében. A szép számban megjelenteket Krizsán Miklós igazgató üdvözölte és tájékoztatást adott részükre arról, hogyan állnak az idei tervteljesítéssel. Ezt követően a szakszervezeti bizottság látta vendégül nyugdíjas dolgozóit. Meglepetéssel is szolgáltak a szocialista brigádok, amelyek pénz- és tárgyjutalmakat ajándékoztak részükre. A meghitt és Fotó: Béla Ottó jó hangulatról az Elkel Ferenc Művelődési Központ és Ifjúsági Ház citerazenekara gondoskodott. Szigorúbb biztosítási feltételek Nők a mezőberényi szőnyegszövőben Befejeződött a mezőgazdasági nagyüzemek 1980-ra szóló biztosításainak megújítása. Az Állami Biztosító a gazdaságosabb termelés ösztönzése érdekében 1980- tól több módozatnál szigorított a biztosítási feltételeken. Ennek ellenére a mintegy 1500 ' mezőgazdasági nagyüzem közül csak 107 gazdaság nem kötötte meg az új évre is a korábban igénybe vett biztosításokat. Négy olyan üzem van, amelyik növény-, illetve állat- biztosítását is megszüntette. A mezőberényi Petőfi Sándor Művelődési Központ díszítőművész szakkörének november elején berendezett kiállítása a napokban zárta kapuit. A szakkör önként A mezőgazdasági biztosítások változatlan .széles körű igénybevételéhez hozzájárul, hogy a mezőgazdaság a váratlan veszélyeknek leginkább kitett termelési ág. Ezt igazolják az 1979-es év kártérítési adatai is. A mezőgazdasági üzemeknek fizetett térítés várhatóan eléri az 5 milliárd forintot. A legtöbb kár idén a növénytermesztést érte: az előzetes becslések szerint 3 milliárd 700 millió forintot kapnak növénybiztosításaik alapján a nagyüzemek. felajánlott belépődíjat fogadott el a látogatóktól, amelynek végösszege megközelítette a két és fél ezer forintot, A díszítősök ebből a pénzből ajándékozták meg a mezőA Csaba Szőnyegszövő mezőberényi részlegében 230 nő dolgozik, a bedolgozók száma pedig 80. Jelenleg 40- en vannak otthon gyermek- gondozási segélyen. Az asz- szonyok megfelelő munka- körülmények között dolgoznak. Folyóvíz, zuhanyozó biztosítja a tisztálkodási lehetőséget. Negyedévenként tartanak munkavédelmi előadást. Ez is elősegítette, hogy az utóbbi években nem fordult elő üzemi baleset. Jól szervezett az itt dolgozó nők egészségügyi ellátása. Régebben kéthetenként tartót-* herényi utcai óvoda gyermekeit a Télapó-ünnepélyen. A gyerekek műsorral, s maguk készítette ajándékokkal kedveskedtek a vendégeknek. tak orvosi rendelést, ez évben már hetente négyszer jár ki az üzemorvos. A helyi Vöröskereszt-alapszerve- zet rendszeresen tart felvilágosító előadásokat, évente 4 alkalommal pedig véradónapot szerveznek az aktívák. Sajnos, kevesen szánják rá magukat a továbbtanulásra. Mindössze 20 a szakmunkások száma. Jelenleg heten járnak középiskolába, ketten szakmunkásvizsgára készülnek, politikai oktatáson pedig 30-an vesznek részt. Hat szocialista brigádban összesen 100-an dolgoznak. Csaknem valamennyi brigád patronál idős embereket, két brigád tagjai pedig állami gondozott gyerekekkel tartanak kapcsolatot. A szövetkezet anyagilag is segíti dolgozóit. Az egy főre eső szociális alap évente 750 forint. Mivel sok a fiatal, minden évben kapnak néhá- nyan 20—30 ezer forint lakásvásárlási, illetve -építési kölcsönt. Díszítömüvész-szakkör a gyermekekért Kiszely János né a díszítőművész-szakkör nevében adta át a játékokat a gyerekeknek GÉPKOCSIÁTVÉTELI SORSZÁMOK 1979. DECEMBER 11-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 8898 Trabant Lim. (Bp.) 22247 Trabant Lim. (Gyfir) 9831 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 34221 Trabant Lim. Spec. (Gyfir) color. Trabant Combi (Bp.) 4823 Trabant Combi (Győr) 1S38 Wartburg Lim. (Bp.) 16667 Wartburg de Luxe (Bp.) 21387 Wartburg de L. tolót. (Bp.) S2S7 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 3151 Wartburg Tourist (Bp.) 8427 Skoda 10$ (Győr) 4856 Skoda 105 (Bp.) 7115 Skoda 10$ (Debrecen) 3541 Skoda 120 (Győr) 3883 Skoda 120 (Bp.) 8011 Skoda 120 (Debrecen) 2938 Lada 1200 (Bp.) 105930 Lada 1200 (Debrecen) 57700 Lada Combi (Bp.) 15989 Lada 1300 (Bp.) 17703 Lada 1300 (Debrecen) 10255 Lada 1500 (Bp.) 28994 Lada 1800 (Bp.) 5462 Lada 1600 (Debrecen) 2128 Moszkvics (Bp.) 8620 Zaporozsec (Bp.) 30507 Dácia (Bp.) 14101 Polski Fiat 126 (Bp.) 23860 Polski Fiat 1500 (Bp.) 15771 Dialógus a Hotel Ifjúságban Ö csend több a pász- szenésnytnél. CZim- balmos Béla beszél, ö a TOT főtitkára. Éppen arról szövi gondolatait, hogy mit jelent az egyes ember számára a termelőszövetkezet, s mit jelent a szövetkezet magának a tagságnak és a népgazdaságnak. Mai, élő gondjaink és örömeink akadémiája a tsz-elnöikök szervezett továbbképzése. Ezen kereste a választ a felvetett kérdésekre Budapesten ő, és hallgatósága a Hotel Ifjúságban. Miért pont itt és miért éppen ebben a formában? A válasz egyszerű. Ilyenkor év végén az országos ágazatok irányítóinak igazán sok a munkája. Különösen ezen az őszön, tekintettel arra, hogy 1980-tól új közgazdasági szabályzók lépnek életbe. Ilyenkor egyiken-más ikon akad még simítani való. Azután meg a jövő évi tervek előkészítése döntésre nem éppen könnyűnek ígérkező feladat. Különösen nem, ha ezekre a nyári hónapok, illetve az utóbbi hetek világpiaci körülményeinek figyelembevételével szeretnénk megfelelni. Tulajdonképpen azért szervezte Budapestre a továbbképzést a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetsége, hogy az ország és az ágazat gondjainak megismerését a legillé- tékesebbektől hallják a szövetkezet vezetői. Lássák ők maguk is, hogyan ítélik meg munkájukat, merre tart, jó irányban halad-e ez az önként vállalt falusi új életforma. A szövetkezeti ágazat megítélésében eddig általában a gazdasági hozamokat tekintették alapnak. Miből, menynyi termett. A mennyiért termett nagyon is felelősség- teljes kérdését csak az utóbbi időben halljuk itt is, ott is. Egy-egy növény termesztésében mind gyakrabban, a jövőben pedig kizárólagosan a mennyi jövedelmet hoz alapján vonják meg a mérleget. A gazdálkodásban kizárólagosan a nyereség foglalja el a központi helyet. A hozam és a költség viszonya tehát elvezet a lényeghez, a kockázatvállalás értelméhez. Akkor ott, senki sem találta furcsának, hogy a TOT főtitkára, aki a mozgalomban politikai vezető, a gazdálkodást a tiszta hozam oldaláról közelítse meg. Szövetkezeti vezetőink nagyon is jól érezték a lényegre tapintást, mely mai viszonyaink között legfőbb anyagi forrása a szövetkezeti ön- kormányzatnak, a mozgalomról való gondoskodásban. Ki tagadná, hogy itt már nincsenek gondok, jövőt közelebb hozó feladatok? A tsz-ek szövetkezeti jellege ma a korábbitól eltérő módon és színvonalon körvonalazza a közös munka főbb irányait. Itt tárták ki a TOT elnökségének egyik legutóbbi állásfoglalását az országra kiterjedő kölcsönös fejlesztési alap létrehozására. A TOT elnöksége valamit már lát a jövőből, történetesen abból, hogy a szövetkezetek saját erőforrását meghaladó fejlesztésekben — az állami támogatás rendszerének fenntartása mellett — hogyan lehetne gyorsabban, hatékonyabban előbbre lépni. Ismeretes, hogy több beruházás a saját erő hiányában jelenleg is félben áll, vár valamiféle tőkegaz- dagságot. Meg azután a mezőgazdaságban mégiscsak sok függ az időtényezőtől. Jó, jobb mindezeket a nem várt meglepetéseket szövetkezeti összefogással kivédeni. S mi volt erről szövetkezeti vezetőik véleménye? Egyértelmű helyeslés. Lehetett volna más vélemény is? Persze, hogy lehetett volna, de az a más nem a mozgalmat, hanem valami egész mást szolgált volna. Azok, akik benne élnek az élet sűrűjében, és olykor vállukon érzik a megoldásra váró nehéz gondokat, józan mérlegelés után mondták el véleményüket a biztos támasz megteremtésének okos, előrelátó lehetőségéről. A gondolatok tovább peregtek. A párt nő- és ifjúságpolitikájában elért eredmények, a nők és a fiatalok foglalkoztatásának megoldása, megbecsülésük mindig is a szövetkezetpolitika élvonalába tartozott. Általában jól lépték meg a tßz-ek a maguk által előírt feladatokat. Ennek eredménye, hogy az utóbbi időben felgyorsult a fiatalok tsz-be áramlása, az egykori falusi asszonyok pedig férjeik oldalán dolgoznak. Nélkülük nincs, csak velük, munkájukkal, segítségükkel él és terebélyesedik az új falusi életforma. Vajon így látják ezt mindenhol? Hat-e még a 35 évvel ezelőtti szemlélet a női munkaerő megítélésében, a munka megbecsülésében? De arról is szóltak, hogy a nők számarányának megfelelő vezető helyek biztosításában — a szövetkezeti demokrácia különböző fórumain is — még csak éppen hogy elindultunk. Valahogyan több megértést érdemelnének azok az édesanyák, akik a gyermeknevelés és a háztartás mellett napi rendszeres munkát vállalnak a tehenészetben, a fiaztatóban, a baromfiéiban, a kertészetben... Róluk és természetesen a fiatalokról csak akkor lehetséges megkülönböztetett figyelmességgel gondoskodni, a letelepedést segíteni, ha a tsz jól, eredményesen gazdálkodik. A jövedelemnek tehát nemcsak mát szolgáló szerepe van, hanem jövőt formáló is. A termelőszövetkezeteknek minden okuk megvan a még jobb munkára azért is, mert a falusi társadalom egyre növekvő nyugdíjasrétege is joggal innen, a szövetkezetétől várja a gondolkodást, többször még a meghitt emberi szavakat is. Ezek a mai öregek 25—30 évvel ezelőtt alapozták meg, indították útjára ezt az azóta nemzetközi elismerésben részesített mozgalmat. A szövetkezeti mozgalom töretlen fejlődése valójában nekik köszönhető. Nagyot változott a világ, de még mennyi minden kellene az egészségesebb élethez. A mai 60 évesek egykor kenyérről álmodtak, ma meg az üzemorvos szükségességéről beszélnek, meg a jogsegélyszolgálat szervezéséről, hogy ezt a mát sokáig élhessék, s ha az irigyek ennek csak egy darabkáját is el szeretnék venni, hát legyen támaszuk a perben. Mennyivel másabb gondok ezek, mint a korábbiak? Má- sabbak, mert mögöttük munkás hétköznapok, évek, évtizedek állnak, és egy olyan termelőszövetkezeti mozgalom, mely a magyar gazdaság számára elismerést vívott ki a nagyvilág előtt. Ö ost a világgazdaság nagy átrendeződésének időszakában nem árt ezekről és a paraszti élet mai nagy vívmányairól is szót váltani, sokasodó feladataink tudatában, hogy legyen kitartásunk, erőnk leküzdeni az elénk emelt akadályokat. Ilyen erőgyűjtésféle volt az a párbeszéd, melyből néhány gondolatot, ennyire rövidre fogva, szerettem volna elmondani Só- tyi János, a csabai Farkas Miklós, Csirik Imre, Lad- nyik Mihály, Petrovszki Mihály, a kamuti Balogh Sándor, Zöldi Lukács, Ombódi Sándor, a dévaványai Kiss Ferenc — de sorolhatnám a neveket tovább — felszólalása nyomán. Dupsi Károly
