Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-07 / 286. szám

CB3ÜSS 1979. december 7., péntek „Bébivízió az orosházi kórházban December 6-án, tegnap he­lyezték üzembe az orosházi kórház szülészeti és nőgyó­gyászati osztályán azt a zárt­láncú tévé közvetítő beren­dezést, melynek segítségével a látogatók megnézhetik az újszülöttet. A bébiket eddig üvegajtón át mutogatták a családtagoknak, rokonoknak, hiszen az újszülöttosztály a fertőzésveszély miatt látoga­tókat természetesen nem fo­gadhat. A kórháznak eddig anyagi okok miatt nem sike­rült ‘a korszerű berendezés beszerzése. Az orosházi ÁFÉSZ igazgatósága értesül­ve a kórház gondjairól, se­gítségére sietett az intéz­ménynek: 60 ezer forintot biztosított e célra. E segít­séggel és az I-es számú bel­gyógyászati osztály vezetője, dr. Lakos Antal közreműkö­désével most elkészült a köz­vetítő berendezés, amelyért a tegnapi rövid ünnepségen dr. Gazdag István, a kórház igazgató-főorvosa mondott köszönetét az ÁFÉSZ dolgo­zóinak, megjelent képviselői­nek, közöttük dr. Tóth Sán­dornak, a szövetkezet elnö­kének. GYermekkönyvhét Csanádapácai programok Ezen a héten megyénk szinte valamennyi iskolájá­ban és közművelőlési intéz­ményében változatos és ér­dekes programokat szervez­nek a II. országos gyermek- könyvhét alkalmából. Ter­mészetesen ezek a rendez­vények azt a célt szolgálják, hogy még több gyerekkel megszerettessék a könyvet, megismertessék velük az ol­vasás, az ismeretszerzés szépségét. OFOTÉRT sajtótájékoztató Az olcsó és a drágább fényképezőgépekből, fekete és színes filmekből, filmfelve­vőkből, diavetítőkből a vár­ható keresletnek megfelelő mennyiség került a karácso­nyi piacra, a közepes árú ké­szülékekből azonban nem tudnak minden igényt kielé­gíteni — jelentette be az OFOTÉRT csütörtöki sajtótá­jékoztatóján Szilágyi János vezérigazgató, aki az ünnepi felkészülésen kívül beszá­molt a jövő évi áruellátás előkészületeiről, s a fejlesz­tési tervekről. Az OFOTÉRT jövőre Kis­várdán és Miskolcon nyit optika-fotó szaküzletet, Szé­kesfehérváron, Egerben és Nagykanizsán szakosítással létesít optikai boltot. Buda­pesten a Népköztársaság úti, valamint a Bartók Béla úti szaküzletet is ellátják számí­tógépes szemvizsgáló-készü- lékkel. Üj szolgáltatásként tervezik dokumentációs cé­lokra a mikrofilmezés beve­zetését. Kivégezték a gyermekgyilkost Az emberölés kísérletéért és más erőszakos bűncselek­ményekért korábban már büntetett Molnár Henrik László 1979. április 19-én az Üttörővasút hárshegyi meg­állójánál tőrkéssel megölt egy kislányt, egy fiút pedig sú­lyosan megsebesített. A Fővárosi Bíróság a vád­lottat aljas indokból elköve­tett emberölésért, illetve an­nak kísérletéért halálra ítél­te. A Legfelsőbb Bíróság jó­váhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A kegyelmi kérvény elutasítása után az ítéletet csütörtökön végrehajtották. A csanádapácai községi könyvtárban és a művelődé­si házban most egy igen vonzó kiállítás várja a láto­gatókat. Egy-egy kedves és emlékezetes irodalmi, vagy filmalkotás élménye alapján a gyerekek plakátokat, bá­bokat, rajzokat készítettek. Ebből rendezték a kiállítást. A legsikeresebb alkotások készítőit könyvekkel jutal­mazták. A szombatig tartó, kiemelt eseménysorozatban vers- és prózamondóverseny, rend­hagyó irodalomórák is he­lyet kaptak. Az apácai gye­rekek — és a szülők — az iskolában és az ÁFÉSZ boltjában válogathatnak az erre az alkalomra megjelent gyermek- és ifjúsági köny­vekből. Elsősegélynyújtó benzinkutasok Sok újszerű munkaformát honosítanak meg, és a ré­gebbieket is továbbfejlesztik a vöröskeresztes mozgalom 1980. évi programja szerint — erről határozott csütörtö­ki ülésén a Magyar Vö- íöskereszt Országos Vezető­sége. Hantos János főtitkár előterjesztésében összegez­ték az idei év tapasztalatait, eredményeit is. Közülük az egyik legérzékletesebb pél­da, hogy a véradómozgalom keretében Budapesten to­vább nőtt az önkéntesen és térítésmentesen segítő dono­rok száma, s áldozatkészsé­gükből ezer lakosra átlago­san 18 liter vér került a gyógyhelyekre. A következő esztendőben a Magyar Vöröskereszt egye­bek között kezdeményezi a benzinkutak kezelőinek első­segélynyújtó kiképzését, hogy — a balesetekre gondolva — az üzemanyagtöltő állo­mások egyben közúti segély­helyként is szolgálhassanak. Továbbra is fontos feladat — állapították meg az or­szágos vezetőségi ülésen — a tisztasági mozgalom lakó- területi szervezése, serken­tése, a polgári védelem ke­retében működő üzemi első­segélynyújtó csoportok fel­készítése, az önkéntes ápo­lónők képzése, a tevőleges résztvétel az idős emberek­ről való társadalmi gondos­kodásban. Tájékoztató az év végi munkarendről A munkaügyi miniszter rendelete értelmében az év végi munkarend az alábbiak szerint alakul: December 8-án és 15-én minden dolgozónak a szom­bati, 22-én, és 29-én pedig a rendes munkanap szerinti munkaidőt kell teljesítenie. December 23-a és 26-a kö­zött négynapos, december 30. és 1980. január 1. kö­zött 3 napos munkaszünet lesz December 22-én (szomba­ton) kell ledolgozni a de­cember 24-i (hétfői) munka­napot. Ezért akik december 22-én nem szabad szomba- tosak, december 15-én (sza­bad szombaton) kell teljesí­teniük a december 22-re elő­írt munkaidőt; december 29- én (szombaton) kell teljesí­teni a december 31-i (hétfői) munkaidőt. Akik december 29-én nem szabad szombato- sak, azoknak az erre a nap­ra előírt munkaidőt decem­ber 8-án kell ledolgozni, mert december 22-én erre nincs lehetőség. A rendelkezés nem vonat­kozik a megszakítás nélkül üzemelő (folytonos) és a ren­deltetése folytán e.napon is működő vállalatokra, illető­leg ilyen jellegű munkakör­ben foglalkoztatott dolgozók­ra. Ahol a munkarend szerint a pénteki nap munkaideje a hét megelőző munkanapjai­nál rövidebb, ott a munkál­tatók saját hatáskörben dön­tenek arról, hogy december 21-én, vagy 22-én, illetve de­cember 28-án vagy 29-én al­kalmazzák a rövidebb (pén­teki) munkaidőt. VB-ÜLÉS BÉKÉSCSABÁN Sznciális gondoskodás, tanácsi munka Tegnap, csütörtökön ülést tartott Békéscsabán a városi tanács végrehajtó bizottsága. Elsőként a szervezési és jogi osztály tevékenysége került napirendre. Előrelépés ta­pasztalható a közérdekű be­jelentések, javaslatok és pa­naszok intézésében — hang­zott el többek között — bár előfordul még a 30 napon túli ügyintézési határidő. Ma este bemutató a színházban: Machiavelli: Mandragora Firenze piacainak csípős pletykaanyagából szövődött ez a darab, amelyet ma, pénteken este a Jókai Szín­házban mutatnak be, Bé­késcsabán. A mende-monda szerint a történet haszonél­vezője maga a szerző volt valaha. A huncut história szereplői a gazdag és nemes ifjú, aki szemet vet egy os­toba és öreg ügyvéd szép feleségére, s találkozunk még a pénzsóvár szent atyá­val és csalafinta szolgájá­val is. A zenés játék rendezője Lovas Edit. Szereplők; For­gács Tibor Jászai-díjas, Csi­szár Nándor, Lengyel Ist­ván, Gálfy László, Felkai Eszter és Cseresnyés Rózsa. Jelmeztervező: Egedi Edit, a díszleteket Suki Antal ter­vezte. Zeneszerző: Holpert János. Képünk a próbán készült A jelenet szereplői: Felkai Esz­ter, Forgács Tibor, Csiszár Nándor, Nagyidai István és Gálfy László Fotó: Demény Gyula A második napirendi pont a szövetkezetek állami tör­vényességi felügyeletéről szólt. A mezőgazdasági és ipari szövetkezetek, vala­mint az ÁFÉSZ-ek műkö­désének ellenőrzése általá­ban megfelelő — állapította meg a vb-titkár —, bár akadnak még hiányosságok. Néhol passzivitás tapasztal­ható, például a szocialista demokrácia érvényesítésé­ben. A szociális gondoskodással összefüggő tanácsi feladatok ellátása is szerepelt a napi­renden. Az utóbbi években előtérbe kerültek a szociális feladatok, ezen belül az idős korúakról és a veszélyezte­tett környezetben élő fiata­lokról való gondoskodás, va­lamint a lakásgazdálkodás szociális vonatkozásai. Hogy a kérdés milyen kiemelt jelentőségű, bizonyítja egy példa: ez évben segélyek és járadékok kifizetésére csak­nem 2 és fél millió forintot tervezett a tanács. Az ülésen a végrehajtó bi­zottság 1980. évi munkater­vének ismertetésére, majd elfogadására került sor. Jubiláló zenekar Orosházán Az Orosházi Városi ön­kéntes Tűzoltó Egyesület és a Petőfi Művelődési Központ zenekara idén ünnepli meg­alakulásának fél évszázados évfordulóját. Az 50 éves ju­bileum alkalmából ma, de­cember 7-én este 18 órától rendezi meg ünnepi estjét a zenekar, a Petőfi Művelődési Központ koncerttermében. A jubileumi megemléke­zést a zenekar 50 éves mun­kájáról Barta Imre, a városi tanács elnökhelyettese tartja, majd kitüntetéseket, jutal­makat ad át. Az ünnepi hangverseny 19 órakor kez­dődik, melyen a zenekart K, Tóth Lajos önkéntes tűzoltó, százados, a zenekar alapító- —tagja vezényli. Könyvek, falusiak, ügynökök M a hazánkban vala­mennyi önálló pos­tahivatalban lehető­sége van bárkinek a Köz­ponti Hírlap Iroda által ter­jesztésre vállalt újság, heti­lap vagy folyóirat megrende­lésére. Ehhez csak az kell, hogy az igénylő kérje el a postán a Hírlap Iroda által kiadott egységes jegyzéket, s válassza ki a kívánt lapot, s a szükséges előfizetési dí­jat a megjelölt számlaszám­ra fizesse be. (A kézbesítés, az expediálás előforduló za­varaitól most tekintsünk el.) Lényeges az tehát, hogy „el­vi” és gyakorlati lehetősége van minden állampolgárnak bármilyen sajtótermék meg­rendelésére — bármelyiket választhatja, nincs akadá­lya, hogy hozzájusson. A „le­hetőség” tehát demokratiku­san oszlik meg az állampol­gárok között. Nem ilyen egyszerű a hely­zet akkor, ha valaki bizo­nyos könyvet akar elolvasni, s azt a könyvtárból akarja kölcsönvenni. Az ország há­romezer-száz egynéhány te­lepülésében van valamilyen könyvtári egység, melynek bizonyos nagyságú könyvál­lománya van. Ez a könyvál­lomány azonban sokban függ a település nagyságától (ért­ve ezen a lakosság számát elsősorban). Ez a korlátozott­ság már erősen meghatároz­za az intézményt látogatók választási lehetőségeit. Az állomány nagysága, a válasz­ték általában illeszkedik a településnek a nagyobb kör­nyék települései hierarchiá­jában elfoglalt helyéhez. Az­az: itt már érvényre jut bi­zonyos egyenlőtlenség, a te­lepülés lakói csak az átla­gosnál nagyobb befektetéssel (idő, pénz, ambíció) juthat­nak bizonyos könyvekhez, kulturális értékekhez — csak azért, mert ott élnék, laknak, ahová munkájuk, hivatásuk köti őket. De mi a helyzet akkor, ha valaki — falusi településen élve — meg is akar vásárol­ni valamilyen könyvet? Né­mi utánjárással erről is meg­tudunk néhány dolgot. Mint közismert, a falusi településeken a könyvek ke­reskedelmi forgalomba hoza­talával a Könyvértékesítő Vállalat foglalkozik, az ÁKV a fővárost látja el, míg a Művelt Nép a vidéki városo­kat. A könyvpiac e területi felosztása rendjén is volna. A már sokszor feszegetett probléma ott van, hogy a falvakban működő kb. 180 könyvesbolt az egyéb keres­kedelmi feladatok ellátására szervezett fogyasztási szövet­kezeti hálózatba „csatolva” működik. T. i. ezek a boltok igen sajátos körülmények kö­zött tevékenykednek. Ezek közül kiemelkedik az, hogy a készletezési kereteiket a helyi ÁF’ÉSZ határozza meg, s a rendelésnél a kereteket első helyen kell figyelembe vennie. A könyvrendelés pedig úgy történik, hogy a boltnak minden év elején, februártól május 1-ig, meg­küldik valamennyi kiadó kö­vetkező évi kiadási tervét, melyek alapján el kell készí­teniük saját rendelésüket, s azt be kell küldeniük a köz­pontba. Ez egyben azt is je­lenti a boltvezető számára, hogy meg kell tudnia ítél­ni (!), hogy egy-másféi év múlva milyen érdeklődésre számíthatnak majd a megje­lenő könyvek, s hozzávetőle­gesen, mennyit tud eladni belőlük saját vásárlóközön­ségének, ami 20—30 ezer fő­től akár 80—100 ezer főnyi lakosságból állhat. S persze, ha nem akar hoppon marad­ni, akkor ismernie kell a művészetet, a tudományok kurrens szerzőit, de az elő­re ki nem számítható ilyen vagy olyan szenzációkat, azt, hogy a következő évben a sikerlista kb. hogyan fog alakulni. Azt sem hanyagol­hatja el, hogy a lektűrök, krimik stb. várható keresle­tét is megfelelő kontingens­sel előre „lefedezze”. De tá­jékozottnak kellene lennie újabban még a környező or­szágok magyar könyvkiadói­nak terveiről is, mert az utóbbi években már a napi­lapok, s különösen a folyó­iratok recenzióikban rendsze­resen felhívják a figyelmet az ott megjelent művekre. Számolnia kell azzal is, hogy az igényesebb vásárlók a különböző közép- és felső­fokú végzettségű szakembe­rek közül egyre növekvő számban kerülnek ki az egy- egy speciális terület iránt ér­deklődők, akik már jó előre jelzik igényeiket, s mint rendszeres vevők, elvárják azok kielégítését. És még so­rolható lenne mire és kire kell figyelnie a falusi bolt dolgozóinak — mindezt úgy, hogy — ismételjük — egy­másfél évvel korábban kell „kalkulálnia”. Ugyanakkor — mint elmondják — kor­rekcióra alig van lehetősé­gük, esetleg a megjelenést követően mutatkozó fokozott keresletet kielégítendő után- rendelést küldhet be, amikor már igen esetleges a kérés teljesítése. Marad a sovány remény: talán majd az új . kiadásokból... Hozzá kell tenni, hogy az ÁKV-nak és a Művelt Népnek van lehe­tősége pl. a saját hálózatán belül is egymás között is át­irányítani a keresett könyve­ket, jelentős központi készle­tezési alappal is rendelkezik. A szövetkezeti bolthálózat­ban korábban például mű­ködött vevőszolgálat, amit az egyedi igények kielégítésére szerveztek, de ezt időközben megszüntették. Bár a szövet­kezeti boltok kiépíthetik bi­zományosi hálózatukat, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a környék falvaiban pl. egy- egy ügybuzgó, könyvszerető pedagógus 10 százalékos ré­szesedésért a környezete szá­mára rendszeresen a bolttól kap bizonyos mennyiségű — többnyire saját maga által kiválogatott — könyvet. Ugyanakkor a Művelt Nép ügynökhálózata, szabad va­dászterületnek tekinti a fa­lusi vásárlóközönséget — gyakran és több kárt, mint hasznot hoz rámenős, csupán egyszeri „üzlet”-kötést for­szírozó, árukapcsolásos mód­szereivel. A fentiekből úgy tűnik, hogy a szövetkezeti bolthálózat hátrá­nyosabb feltételek mellett folytatja tevékenységét a másik két vállalatnál. Talán nem túl erős az a megfogal­mazás — utalva itt a beve­zető gondolatokra —, hogy a területi, település jellege sze­rinti hovatartozáson alapuló egyenlőtlen feltételek mellett az egyenlőtlen szervezeti, strukturális pozíció egymást erősítő, s egyben korlátozó tényezőként hat a szövetke­zeti könyvesbolthálózat tevé­kenységére. Holott arra len­ne szükség, hogy éppen a szervezeti feltételek enyhít­sék a területi, település-jel- legbeli feltételekből eleve adódó „esélyegyenlőtlensé­geket”. Hiszen, ha a kulturá­lis egyenlőtlenségek csök­kentése társadalmi politikai célkitűzés, akkor különösen törekedni kell arra, hogy — a falvakban — ahol a kultu­rális forradalom lövészárok- harca folyik, a harc eredmé­nyességét gátló „természet­adta” körülményeket ne erő­sítsük még mesterségesekkel is, mert akkor nemcsak újra termelődnék ezek az egyen­lőtlenségek, de még bővített újratermelődésükkel is szá­molnunk keli. Pál László Néhány perccel az átadás után: a látogatók tv-n nézik az új­szülötteket Fotó: Veress Erzsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom