Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-04 / 283. szám
o 1979. december 4„ kedd Rózsák a revizornak Zárótárgyaláson a gyomai ÓFÉSZ-nél Az arcokat figyeltem, amint leültünk a hosszú tárgyalóasztalhoz. Az elején kimért, hűvös volt a hangulat. Szaporodtak az elnyomott csikkek á hamutartóban, a torkot kaparó füstben jólesett az üdítő kóla. A PM Bevételi Főigazgatóság megyei hivatalának munkatársai, valamint a Gyoma— Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ képviselői néztek egymás szemébe. Nem is vártam egyébként örömujjongást, hiszen mindenki tudja: a revizorokat sehol sem várják rózsacsokorral. i Megkímélt alapok — Mikor is kezdődött a pénzügyi-gazdasági vizsgálat? — tettem fel a kérdést Tanai Ferenc elnöknek, hogy némiképpen oldódjék a feszültség. — Október 11-től, november 24-ig. Tulajdonképpen az ellenőrzési napok száma 23 volt. A hivatal kereskedelmi és szolgáltatói osztálya az 1977—78-as évet vizsgálta. Ez az összejövetel az utolsó aktus, ahol értékeljük a megállapításokat, észrevételeket teszünk. Amint látja, itt van a szövetkezet közgazdasági, kereskedelmi főosztályvezetője, a felügyelő bizottság elnökhelyettese és Varga Zsigmond országgyűlési képviselő. — Milyen célok vezérelték Önöket az ellenőrzésben? — fordultam dr. Szilasi Mihályhoz, a hivatal osztály- vezetőjéhez. — Elsősorban arra voltunk kíváncsiak: betartja-e a szövetkezet a pénzügyi és a gazdálkodási szabályokat; helyes-e az állammal szembeni elszámolásuk, s megnéztük az alapok képzését, felhasználását, a számviteli rendet és a bizonylati fegyelmet. — És mit tapasztaltak? — néztem Bokor Károly revizorra, aki vastag dossziét lapozgatott. — Elöljáróban csak any- nyit: a nyilvánvaló bírság kiszabásánál figyelembe vesszük, hogy az eltérések összege alacsony, ugyanakkor sok a számviteli hiányosság. — Hallhatnánk néhány példát ? — Talán a különböző ráfordításokkal kezdem. Közülük is a beruházásnak minősülő tételek elszámolását emelem ki. A szövetkezet 1977. IV. negyedévében a központi épületet irattárral bővítette, amelynek költségeit állóeszköz-fenntartásként számolták el, holott ez beruházásnak minősül. Nem is az összegszerűség az érdekes, hanem a fejlesztési alap nyilvánvaló kímélése, amely másutt is gyakran előfordul. — Hogyan lehet az eredményt szabálytalanul növelni? — Több módja van. Tavaly terményeket vásároltak a termelőszövetkezetektől, 323 ezer forintért. Az árut az eladók telephelyén tárolták, amelyet csak ebben az évben hordtak el. Az összeget árréssel növelve, árbevételként könyvelték és kiskereskedelmi készletként ráterhelték az egyik alkalmazottjukra. A baj az, hogy mindezt a boltba való kiszállítás után lehet megtenni. Elsózott szalonna — A kereskedelemben gyakori a fogyasztói árkiegészítés. Van-e lehetőség visz- szaélésre? — Ha nem tartják be a rendeleteket, mindenképpen — válaszolt Bokor Károly. — Érdekes eset fordult elő a sózott kenyér- és hátszalonnával. Erre a termékre mindkét évben felvették az árkiegészítést és fizették a forgalmi adót. Ez természetesen szabálytalan, hiszen ezután nem kell fizetni forgalmi adót, és így árkiegészítés sem vehető igénybe, Paradoxon: a forgalmi adó összege 17, az ár- kiegészítésé 3 ezer forintot tett ki. — Ezek szerint az „öntámogatás” gyakori jelenség. — Ilyen volt a gyomai ligetben levő kisegítő szálláshely jogtalan árkiegészítése. Ez az összeg 1465 vendégéjszaka után 44 ezer forint adóhiányhoz vezetett. A rendelkezés egyértelműen előírja: ezt a kedvezményt csak a kategóriába sorolt szállodáknál lehet igénybe venni. — Milyennek találták a számviteli rendet és a bizonylati fegyelmet? — A szövetkezet állóeszközeinek analitikus nyilvántartása hagyott kívánalmakat. Nem tartalmazta az azonosításhoz szükséges adatokat: az építés, a gyártás évét, az üzemije . helyezés időpontját. A jóléti készleteket 50 helyett 100 százalékos értékben tartották nyilván. Hiba, hogy a saját hizlalá- sú sertéseket a vágás után nagykereskedelmi áron, mezőgazdasági bevételként számolták el. Tudni kellene: a hizlalás mezőgazdasági, a feldolgozás élelmiszeripari tevékenység. — És mit szól mindehhez a szövetkezet elnöke: Tanai Ferenc? — Egyetértünk és nem vitatjuk a vizsgálat megállapításait. Igyekeztünk a revizor munkáját könnyíteni, amely segítőkész, jószándékú volt. Az ellenőrzés serkentőleg hat a további fejlődésre. Szövetkezetünk évente 500 millió forintos forgalmat ér el, a nyereség megközelíti a 15 millió forintot. Az eltérések véleményem szerint minimálisak, amelyek.' figyelmesebb munkával a jövőben elkerülhetők. A belső ellenőrzésünk hatékony, de még mindig van tennivaló. A számvitel területén dolgozók 75—80 százaléka nő. Sok a helyettesítés, a cserélődés. — Mégis, miben látja a hány osságok fő okát? — Határozottan vallom: az alapvető ok nem a rendeletek hiányos ismerete, hanem azok téves értelmezése. A fogyasztási szövetkezeteknek sokrétű tevékenységük van, rengeteg a jogszabály, amelyben nehéz eligazodni. Ráadásul nem egységes az értelmezésük sem. Egységes fellépést Varga Zsigmond a politika oldaláró közelítette meg a kérdést: — Nincs szándékomban mentegetni a szövetkezetei, hiszen a tényekkel nehéz vitatkozni. Az egyesülés azonban nem kis fejtöréssel, gonddal járt. Végül sikerült, s büszkék vagyunk, hogy a járás legerősebb szövetkezete lett a gyomai és az endrődi. Nehéz idők elé nézünk. Éppen ezért szűkíteni kell a hibák zsilipjeit, azok lehetőségeit, a bizonylati fegyelem betartásában is példát kell mutatni. — A revizor a hibákat keresi, megállapít, nem mérlegel — vette át a szót dr. Szilasi Mihály. — Arra törekszünk: vizsgálataink sok évi tapasztalatára alapozva segítsük a gazdálkodók munkáját, a meglevő hiányosságok feltárásával. Itt nincs különösebb baj, a szövetkezet számviteli rendje az átlagosnál jobb. A mércét pedig még magasabbra szükséges tenni. — Végül még egy kérdés: a vizsgálat megállapította, hogy a szerződésszegő vállalatokkal szemben nem alkalmaztak szankciót. Miért? Tűz- és robbanásveszély! Az utóbbi időben gyakran tapasztalható, hogy a pb-gázfogyasztók a palackok szállítása közben nem tartják meg a biztonságot szolgáló óvintézkedéseket, ezáltal veszélyeztetik önmaguk és mások, de a közút biztonságát is. A megyei tűzoltó-parancsnokság ezért felhívja a figyelmet a következő főbb szabályokra: A gázok — így a pb-gáz szállításának szabályait az 1/1977. (IV. 6.) NIM sz. rendelet Z. számú melléklete, azaz a Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat tartalmazza. Eszerint a pb-gázt csak cselekvőképes személy szállíthatja. A palackot talpára állított helyzetben szabad szállítani, ennek oka az, hogy az elzárószelepnél, vagy szeleptőnél esetleg nem gáztömör palack esetén időegység alatt kevesebb gáz szivárogjon ki, mint ellenkező esetben, amikor a gáz cseppfolyós halmazállapotban nagyobb mennyiségben távozna. A pb-gáz a levegőnél nehezebb, ezért ha az közcsatornába jutna, ennek beláthatatlan következményei lennének. Pb-palackot általában nem szabad szállítani olyan járművön, amely a szivárgó gáz gyújtását előidézheti, illetve az azon utazó személyre (motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személy- gépkocsi utastere) közvetlen veszélyt jelent. Megengedett a szállítás — talpára állított és rögzített helyzetben — a személygépkocsi csomagterében (ha tűzoltókészülék is van), motorkerékpár pótkocsiján, kerékpáron ZZ kg töltetsúlyig, motorkerékpár oldalkocsijában 33 kg töltetsúlyig. Acélpalack esetén meg kell akadályozni, hogy szikrázás történjen. Kérjük, hogy az említett és a használattal összefüggő szabályokat is maradéktalanul tartsák meg a saját, mások és a köz- biztonság érdekében. Az ismertetett szállítási szabályok csak a tapasztalt hiányosságokkal kapcsolatosak, ezért kérjenek további felvilágosítást a cseretelepeken. Az előírások szerint személyfelvonóban 1 db legfeljebb ZZ kg töltetsúlyú palack szállítható, ennek ellenére javasoljuk a felvonóban történő szállítás mellőzését. BÉKÉS MEGYEI TÜZOLTÖPARANCSNOKSAG — Szövetkezetünknek 1977- ben 16, az elmúlt évben 24 vállalattal volt szerződéses kapcsolata — tájékoztatott Török Sándor, a kereskedelmi főosztály vezetője. — A szállítások valamennyi szakmában késnek. Leggyakrabban a FÜSZÉRT és a háziipari termékeket szállító cég nem teljesíti időben a kötelezettségét. Ezt általában áruhiánnyal indokolják. A legnagyobb baj az, hogy a megállapodások rendszerint keretszerződések, amelyek kötbérezésre nem adnak lehetőséget: A megoldás az lenne, ha a szövetkezetek egységesen lépnének fel a hanyag szállítókkal szemben. Szabálytalan, helytelen, miért, hogyan ... hallottam a képzeletbeli lemezt, amely talán sohasem jár le. Bokor Károly ehhez any- nyit tett hozzá: — A tűt szükséges sűrűbben cserélni. A kedvezőtlen jelenségek feltárásán túl ugyanis a rendszerbeli ösz- szefüggések okaira, kijavításuk módjára is rávilágítunk. Igaza van. Csak ezeket — mint reméljük, ebben az esetben is — meg kell szívlelni. Seres Sándor Gépírás: mesterfokon„Én bírósági jegyzőkönyvvezető leszek, amíg élek...” (1955. Magas, vékony kislány a bíróság folyosóján. Alig túl a 15. születésnapján. Most végezte a gyors- és gépíróiskolát. Dolgozni szeretne. Szerencsét próbálni a gyulai járásbírósághoz jött.) — Tavasszal lesz pontosan 25 éve, hogy átléptem a bíróság küszöbét, és koptatom azóta is. Milyen iszonyatosan hosszú idő és mégis — vagy éppen ezért? — mennyire szeretek itt dolgozni. Ügyek, emberek, esetek, egy hegynyi jegyzőkönyv, amelyet azóta legépeltem. Több ezer emberi sors, amit 25 év alatt a tárgyalásokon megismerhettem. Ilyet is, olyat is. De leginkább szomorú eseteket. Éretlen gyerek voltam. Itt meg- edzett az élet. Elmeséli első esetét, amelyen jegyzőkönyvet vezetett. Kártérítési per volt. Idős parasztasszony és parasztbácsi vívott szópárbajt. A néni az alperestől egy disznót vett, az másnapra megdöglött. Emiatt folyt a per. A bácsi csak a magáét hajtogatta: Semmi baja nem volt annak a disznónak! A sok szoknyás néni csípőre tett kézzel szemébe mondta az eladónak: — Mi? Hogy nem vót a disznó beteg? Annyira az vót az, hogy még aznap táj igára tettem, és úgy vittem az állatdoktorhoz! A kislány, a jegyzőkönyvvezető, maga elé képzelte a nénit, ahogy tajigán tolja a döglődő disznót — és kitört belőle a nevetés .,. Képtelen volt abbahagyni, olyannyira, hogy a bíró az ülnökök felé fordult: Látják, látják, ilyen éretlen gyerekekkel kell nekünk dolgozni! — Na, nevesse ki magát kartársnő, aztán folytassuk a tárgyalást! (Á kislány nőtt, telt fölötte az idő. Olyan nagyon szeretett gépelni, Perei Péterné a gömbfejes IBM-géppel hogy nem elégítette ki a tárgyalásokon való részvétel. Versenyekre nevezett. Honnan hová jutott?) — Én nem tudom, ki hogy van vele, de nekem a mai napig is mindenem a gépelés. Pedig köztudott, hogy a nehéz munkákhoz tartozik. Kezeimen a megerőltetéstől kidagadnak az erek, és sokszor nem éreztem a csuklóm, vagy nagyon is éreztem ... De ha panaszkodom is, akkor is ez a foglalkozás a mindenem. Versenyre kezdtem járni. 1961. Percenként 400 leütés. 1963, 1964. Leütésem már 450. 1966. 500 leütéssel bejutottam a bajnoki sebességi csoportba. Aztán szinte minden évben ott voltam a nagy összecsapásokon. A bajnoki sebességi versenyen az ország legjobb gépírói vehetnek csak részt. 1975-ben Budapesten volt a világbajnokság. Nyolcszáz indulóból a 8. helyezést szereztem meg. Ezzel az eredménnyel felkerültem a világ- ranglistára. Ez azt jelenti, hogy minden világbajnokságon részt vehetek, csak neveznem kell. A lépcsőfokokat (járási, megyei, országos versenyek) már kihagyhatom. Persze, ez után az eredmény után sok munkahelyi ajánlatot kaptam. Több fizetést, jobb munkakörülményeket ígértek. Nem fogadtam el. Én bírósági jegyző- könyvvezető leszek, amíg élek. Nem nagy szavak ezek. Papírral még nem dokumentálhatom, de szóban közölték velem Pesten, hogy a közeljövőben megkapom a „Mestergépíró” címet. (Annak idején a bíróság tárgyalótermének berendezése: ütött-kopott lócák, nyikorgó székek, vaskályha. Ma ez a kép megváltozott. Vaskályha helyett központi fűtés. Eltűntek a szedett-vedett bútorok. A jegyzőkönyv- vezető a tárgyalás anyagát már nem „élőben” veszi. A bíró magnetofonra diktál.) — Szerintem a bíróság azon kevés helyek közé tartozik, ahol becsülik a gépírókat. Elég rossz szájízzel és tele panasszal mesélnek máshol dolgozó kollégáim, hogy sokszor lebecsülik őket. Pedig, akik ezt teszik, nem tudják, hogy nagyon nehéz munka a gépírás. Perei Péterné Rozsos Gizella eredményeiért, jó munkájáért többször részesült elismerésben. Elsők között van mindig a jutalomosztásnál is. Most egy angol IBM gömbfejes írógépen dolgozik, amivel 800 leütést tud percenként produkálni. A megyében csak neki van egyedül ilyen gépe. — Hogy mik a további terveim és elképzeléseim? Most éppen a tavasszal megrendezendő világbajnokságra készülök. Ügy hírlik, Belg- rádban tartják, de ez még változhat. Mindegy. Szeretnék ott lenni, és persze jó eredményt elérni. Kép, szöveg: Béla Vali Vasárnapi piac Káposzta, alma, körte, karalábé, meg néhány fürt szőlő is akad még a ládákban A kerékpár a fának támasztva árválkodik, két oldalán hátul madzaggal erősítették fel a kosarat. Szalmával van kibélelve, az egyikben csirke volt, a másikban meg hízott ruca. Most ott pihegnek a gazda előtt a kövezeten. Egy vevő must- rálgatja, megtapogatja a mellehúsát, hogy meggyőződjön róla, elég hájas-e. Nagyon szeretheti a kacsazsíros kenyeret. Meg persze már azon is gondolkozik, milyen finom falatok lesznek a zsírban pirosra sült kacsamájból. Arrébb igazi kofakinézetű asszony szorongatja kezében a piros tarajos tyúkokat. — Nézze meg lelkem a bőrét, aranysárga, kukoricát csipegetett ez. Ám olyan borsos árat, kér érte, hogy bármennyire is csábító ,a piros taraj meg a sárg^ bőr, a fiatal menyecske inkább a szomszédban alkudozik egy pár fehér, rántani való csirkére. A betonból készült asztalokon téli káposzta, zeller, cékla, sárgarépa kínálja magát, vasárnapi tyúkhúslevesbe való. Egy idősebb ember előtt, néhány fonnyadt alma maradt már, sűrűn nézeget a szemben levő faházikó felé, ahonnan lángos. sült kolbász, hurkaillat árad. De még túl akar adni a maradékon is, ha akad rá vevő. Az úttest mellett rozzant, kopott Warszawák sorakoznak, csomagtartójuk nyitva, benne ládákban almák. ■ Ezek szépek, fényesek, mosolygósak. Délről hozták, Szeged környékéről. Az árak általában 10 forint felett vannak Ilyenkor már bizony ára van a szép gyümölcsnek. Velük szemben könyvek, füzetek garmadája sorakozik, időnként meg-megáll egy ember, felemel egy könyvet, belelapozgat, aztán leteszi, továbbmegy. A szellemi táplálék itt háttérbe szorul. De bizonyára akad azért néhánynak gazdája. Itt vannak a bazárosok is, művirágokkal, karácsonyfadíszekkel, ' különböző gyermekjátékokkal. Itt főleg a gyermekek bámészkodnak tágra nyílt szemekkel. Néhány textiles kisiparos is felütötte a sátorfáját, vállfákon kelleti magát a blúz, a szoknya, kardigán, asztalterítő. Tíz óra felé már pakolják a megmaradt holmit az árusok. Most már csak elvétve akad egy-egy megkésett vevő, aki tovább aludt, vasárnap lévén. A bazárosok papírdobozokon helyezik az áruikat, amelyek főleg a gyermekek kíváncsiságát ébresztik fel
