Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-24 / 301. szám

1979. december 24.. hétfő Kitekintés A csodálatos B. B. VELE KEZDŐDÖTT A DUZZOGÓ SZÄJÜ, HOSSZÚ HAJÜ GYEREKLÁNYOK KORSZAKA. B. B. — EZ A KÉT BETŰ A HÁBORÜ UTÁNI ÉVEKBEN CSUPA ÉLVEZETET, FESZES ÉRZÉKISÉGET JELENTETT, MELYET MÁR OLYAN RÉGÓTA NÉLKÜLÖZTEK AZ EMBEREK. A PÓZ, MELY VILÁGHÍRŰVÉ TETTE: LEÁNYOS ÁRTATLANSÁG, ÉS DÉMONI ELVETE­MÜLTSÉG EGYÜTT. KISSÉ BUTÁCSKA, KISSÉ ÖR­DÖGI — MELYET SOK FÉRFI SZERET. MINDENT SZERETETT ÉS SZERET, AMI FINOM KEZEIHEZ SI­MUL: KUTYÁKAT, MACSKÁKAT — ÉS TERMÉSZE­TESEN A FÉRFIAKAT. Tudomány — technika Építkezés hóból és jégből Brigitte Bardot 1952 óta — akkor volt tizennyolc éves — 49 filmben játszotta el a főszerepet, az utolsót 1973-ban, mielőtt a negyve­nedik életévét betöltötte vol­na. Harmincéves korában el­tökélte, hogy nem fog negy­venévesen fiatal szeretőket alakítani, mint más „öreg bútordarab”. Látható, hogy Brigitte Bardot-t már akkor kísértet­te az öregedés gondolata, amikor sima arccal nézhetett a tükörbe. És természetesen ez is, mint minden, ami Brigitte Bardot-t mozgatja, a férfi­akhoz kapcsolódik. B. B. ...BÉBE... Valószínűleg nincs még két olyan betű ebben az évszá­zadban, mely többet tud mondani a nőről, mint Ma­dame Bardot iniciáléi. B. B. — csupa élvezet, a háború utáni nehéz évek­ben. Nem amerikai mintára alkotott, kitömött melltartó- jú, csíkos térdzoknis teena­ger. Nem látomás volt. ö nő volt, az első filmjétől kezdve, amikor Curd Jür- genst az ujjai köré csavarta — nő és semmi más, mint nő. .......és Isten megteremtet­te a nőt”. Ez a bibliai mon­dat volt annak a filmnek a címe, mely világhírűvé tette. A filmet Roger Vadim ren­dezte, akinek akkoriban olyan híre volt, hogy a pá­rizsiak a film címét hama­rosan az „ ... ördög megte­remtette Bardot-t”-ra cserél­ték. 1 949 nyarán találkoztak, ekkor Bardot 15 éves volt, — polgári házból származó jólnevelt lány, apjának, az egykori tábornoknak, gyára volt —, és Vadimot elvará­zsolta az a „tiszta szenvedé­lyesség”, melytől minden mesterkéltség idegen volt. És Brigitte el volt ragad­tatva az akkor tizenkilenc éves Vadimtól, és minden szabad óráját annak Quai d’ Orléans-i bútorozott szobá­jában töltötte... Közben Bardot papa re­volverrel hadonászott leánya körül időről időre, és kia­bált: „Ha ez a fiú elcsábít, megölöm!” ÍGY KEZDŐDÖTT Aztán amikor Vadim ta­nárának, Allegret-nek asz- szisztált Angliában egy film elkészítésében, Brigitte Bar- dot majdnem az eszét vesz­tette. Amikor visszajött, és elmagyarázta Bardot-nak, hogy végre meg akarja írni a regényét, és ezért Dél-Fran- ciaországba utazik, Bardot elvesztette az életkedvét. A szülei, akik természete­sen nem engedték, hogy Va- dimmal elutazzon, az utazás napjának estéjén a konyhá­ban találták, a gáztűzhelyre hajolva, öntudatlanul. Az ijedt szülők aztán meg­engedték neki, hogy össze­költözzön Vadimmal, de nem adták meg az engedélyt ah­hoz, hogy tizennyolcadik születésnapja előtt férjhez menjen. így aztán az 1934. szeptem­ber 28-án született Bardot 1952. október 1-én ment férj­hez. Közben Vadim beíratta René Simon színiiskolájába, és elintézte neki az első sze­repet Jean Boyer filmjében. A film „La Trou Mormand” említésre sem érdemes. Csak a második, a „Nyári éjszakák Maninával” című rázta fel a közönséget: ab­bán ugyanis Brigitte Bardot már Éva-kosztümben jelent meg a filmvásznon. Bardot apja féltucat ügyvéddel je­lent meg, de a botrányt már nem tudta megakadályozni. Vadim elküldte a cannesi filmfesztiválra, ahol az a hallatlan dolog történt, hogy amikor a névtelen Brigitte megjelent a „Midway” ne­vű amerikai repülőgép- anyahajó fedélzetén, ahol éppen Lana Turner, Olivia de Havilland, Leslie Caron, Silvana Mangano, Edward G. Robinson, Gary Cooper és Kirk Douglas fotósok szá­zai és a tengerészek előtt pózoltak, azok hirtelen ott­hagyták hollywoodi sztárjai­kat, és Bardot-ra vetették magukat, aki pajzánul ne­vetve szétnyitotta nékik a blúzát... Még ebben az évben Kirk Douglas oldalán az „Act of Love”-ban játszott, Anatol Litvak rendezésében, és ez­után a fotói bejárták az egész világot. Az 1953-as évet is három filmmel zárta — és a fiatal házasság alap­jai máris megremegtek, alig hogy megkötötték. Brigitte Bardot kedves nőcskénék bi­zonyult, és nem többnek. FÉRJE AKKOR JVOLT BOLDOG, HA KÉSŐ MENT HAZA Csak lenyűgöző természe­tessége tette lehetővé szá­mára, hogy karrierjének ve­szélyeztetése nélkül vigye a nyilvánosság elé magánéle­tének titkait, s hogy mezte­lenül jelenjen meg a vász­non. Egyik film a másikat követte — 1954-ben kettő Rómában, kettő Párizsban — 1955-ben forgatta első ang­liai filmjét, rögtön utána né­gyet Párizsban. Rómában botrányt okoz­tak azzal, hogy egy szálloda balkonján hárman (!) és pu­céran jelentek meg: B. B., Vadim és egy tizenhét éves svájci nő, aki Itáliába köl­tözött, hogy ott filmkarriert fusson be; Ursula Andress. Bár férje egy távoli város­ban tartózkodott — írja egy angol újságíró: „B. B. leszá­molt anyjának azzal a kép­telen rögeszméjével, hogy a szex árt az egészségnek”. Mindezt az ötvenes években. GARBÓT AKARTA UTÁNOZNI Roger Vadim büszkén hir­dette: „ö az én teremtmé­nyem. Liberális elveit én alakítottam ki, én szabadí­tottam meg a régi, elavult erkölcsi gátlásoktól”. Ez a mondat 1956-ban hangzott el, amikor Raoul Levy, a fiatal producer megadta neki a le­hetőséget, hogy filmet ren­dezzen, feleségével a fősze­repben. Ez a film az „ ... és az Isten megteremtette az asszonyt”. Curd Jürgens- szel. .Ezzel a filmmel Bardot nem­csak világsztár lett, hanem megtalálta azt a helyet, ahol élete utolsó napjáig marad­ni akar — és a Roger Va­dimmal való közös munka új formáját is, mely az 1957 végén bekövetkezett válást nyomon követte. Bár 1959 júniusában hoz­záment a fiatal színészhez, Jacques Charrier-hoz, hogy családot alapítson. Roger Va­dim a tanára, bizalmasa és kedvenc rendezője maradt. A legnagyobbakkal dolgo­zott együtt, René Clairrel a „Nagy manővert”, Jean Coc­teauval a „Az Orpheus vég­rendeletét”, Louis Malles-jal a „Viva Mariát”, Clouzet-val a „La Veritét”, Duvivier-vel „Az asszony és a babát”, Go- dard-ral a „Les Méprist”, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Jóval az 1963-ban bekövet­kezett válása előtt — Char- rier-tól fia született, Nico­las — megkezdődött életé­ben az erős, jóképű, fiatal férfiak felvonulása, mely minden más sztárt, még Hollywoodban is, lehetet­lenné tett volna, de nem Bardot-t. Házassága Günter Sachs- szal? „Borzasztó őrültség volt, ne is beszéljünk róla!” — nyilatkozta egy német új­ságnak. Bizonyára az évszázad nagy teljesítményei közé tartozik, hogy húsz éven keresztül férfiak (és nők) millióit bo­londította meg, anélkül, hogy a színészet valaha is komo­lyan lekötötte volna. („Csák a pénz miatt csinálom” — mondta gyakran.) Sokkal szí­vesebben volt otthon — ter­mészetesen nem egyedül. Harminckilenc éves korá­ban befejezte. Mindig Gar­bót akarta utánozni, akit következetessége miatt cso­dált. „Tartsanak meg az emberek szépnek és fiatal­nak az emlékezetükben”. Ma ruhákat tervez, butik­jai vannak, s változatlanul St. Tropezben él legszíve­sebben. (—s. b.—) Filatéliai hírek A Posta-vezérigazgatóság közlése szerint december 29- én a nemzetközi gyermekév tiszteletére is mesesorozatot és blokkot ad ki a posta. A sorozat 7 bélyegből áll, és a Szovjetunióban készült, míg a blokkot az Állami Pénz­jegynyomda állította elő. A világirodalom 8 szép mesé­jét Kass János ismert gra­fikusművészünk rajza alap­ján készítették, és névértéke 16 forint, míg a blokk név­értéke 20 Ft. A Magyar Pos­ta 1980. évi tervét már köz­zétette, éspedig, kiadásra ke­rül összesen 65 bélyeg 211 + 1,50 Ft névértékben. A felár az ifjúsági filatélia fejlesztésének céljait szol­gálja. Tehát a bélyegkiadási irányelveket a posta betart­ja és igyekszik évről évre csökkenteni a példányszám- kiadásokat. Az első félévben megjelenik egy virágsorozat 6 értékkel, hét bélyegen be­mutatják az ókor hét világ­csodáját — ez témájában teljesen újszerű. Továbbá kiad a posta egy 5 értékből álló sort, mely faszobrokat ábrázol. Megemlékezik a posta a tihanyi alapítólevél kiadásának 925 éves évfor­dulójáról, majd Bethlen Gá­bor erdélyi fejedelem szüle­tésének 400. és a Bélyegmú­zeum alapításának 50. év­fordulójáról. Az ifjúsági bé­lyeg a KISZ-védnökséggel épülő Paksi Atomerőművet mutatja majd be. Egy bélyeg jelenik meg hazánk felsza­badulásának 35. évforduló­járól, a londoni és az oslói nemzetközi bélyegkiállítá­sokról, továbbá Kaffka Mar­git írónő születésének cen­tenáriumáról. Egy sorozat és egy blokk pedig a moszk­vai olimpiát köszönti. A második félévben adja ki a posta az Állatok a festmé­nyen elnevezésű sorozatot, míg blokkal köszönti az eu­rópai biztonsági és együtt­működési értekezletet. A nemzetközi élettani kong­resszus alkalmából egy bé­lyeg jelenik meg. A bélyeg­napi bélyegek — 3 érték — és a blokk üvegművészetünk szép termékeit mutatja be. Két bélyegen munkásmozgal­mi hőseinket népszerűsíti a posta. Egy-egy bélyeggel megemlékezünk Kepler ha­lálának 350. és Kisfaludy Károly halálának 150. évfor­dulójáról. Egy blokkon és hat bélyegen mutatja be a posta az olimpián szerzett érmeinket. Sorozat kiadásá­val emlékezünk meg arról, hogy hazánk 25 éve tagja az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének. Egy blokk témája függőben marad, ez tartalék, és ezt később határozza meg a posta. A békéscsabai városi kör vezetősége értesíti a tag­ságot, hogy decemberben csak tagdíjbefizetés van, míg az újdonságok befizetése janu­A gépkocsimotor vezérlő­művének az a feladata, hogy a hengereknek azokat a nyí­lásait — a szelepnyílásokat —, amelyeken át a friss ke­verék beáramlik, illetve az égéstermék a szabadba kiáramlik, a megfelelő idő­pontokban nyissa és zárja. A szelepeket a vezértengely a rajta kiképzett bütykök által mozgatja. Tudvalevő, hogy a bütykök elhelyezése szabja meg a több hengeres motoroknál a működési sor­rendet. Mivel egy-egy mun­kafolyamat (4 ütem) alatt mindegyik szelepet csak egy­szer kell nyitni és zárni, ezért a dugattyúkkal kapcso­latban álló főtengely két kö- rülforgása alatt a vezérten­gelynek csak egyet kell for­dulnia, tehát a kettő között az áttétéi 1 :X A főtengely és a vezértengely között fo­Az örök fagy világában élő népeknél, különösen az esz­kimóknál, nagy hagyománya van a hóból való építkezés­nek. A hókunyhók tartósak, melegek, és felépítésükhöz még építőanyagra sincs szük­ség. A kunyhó belsejében biztonságosan lehet tüzet rakni, a hőmérséklet emel­kedése nem árt a vastag fa­lú építménynek. A belső fe­lület ugyanis megolvad, és a keletkező jéghártya meg­akadályozza a hőcserét, va­lamint elejét veszi a továb­bi olvadásnak. A hónak és jégnek építő­anyagként betöltött szerepét tudományos szempontok alapján is megvizsgálták. Igen kedvezőnek találták azt a képességet, amit újrakris- tályosodásnak neveznek. Ez a folyamat úgy megy végbe, hogy az apróbb kristályok­ból új, óriás kristályok ke­letkeznek. így az anyag kü­lönálló darabjaiból hatal­mas, egybefüggő szerkezet jön létre. Ugyanehhez az eredményhez vezet a hó és a jég újrajegesedése is. A jelenség lényege az, hogy nyomás hatására a jég kü­lönálló részecskéi olyan kö­gaskerékpár, vagy lánchaj­tás révén valósítják meg a kapcsolatot. A hazánkban oly nagy számban forgalomban levő Lada (Zsiguli) gépkocsikban — konstrukciós okokból — az utóbbi megoldást, a lánc­hajtást alkalmazták. A lánc­hajtás mindaddig zajtalan, amíg a lánc a kopások foly­tán meg nem nyúlik. A megnyúlást a láncfeszítővel lehet ellensúlyozni, ami a Lada gépkocsiknál nem tar­tozik az autó legsikerültebb alkatrészei közé. A láncfe­szítést ugyanis a konstruk­tőrök — egyszerűbb megol­dásra törekedvén — nem fogaskerekes vagy görgős, hanem csúszópofás szerke­zettel valósították meg, amellyel meglehetősen sok gond adódik. Már maga az is kellemetlen, hogy a csú­zeli kapcsolatba kerülnek, hogy a tömbolvadáspont megemelkedik, a jégrészecs­kék elolvadnak. Ezt követő­en azonban a víz kisebb nyomási zónákba vándorol, és újból megfagy. Az újra- kristályosodás és az újraje- gesedés a hó tömörítésekor is lejátszódik, ezért lehet hó­ból egészen jól építkezni. A „hóutak” építésekor éppen ezért, a nagyobb szilárdság érdekében szokták először tömöríteni, majd átkeverni és újból összepréselni a ha­vat. A Föld felszínének mint­egy 7 százalékát a sarkvidé­kek foglalják el, és ezek a területek évről évre egyre inkább lakottá válnak. De nemcsak a sarkvidékeken, hanem Szibéria, Grönland és Alaszka óriási területein is szóba jöhet a hó és jég épí­tőanyagként való használa­ta. Persze, elsősorban rak­tárak készülhetnének jégből álló falakkal, padlózattal és födémmel, főként élelmisze­rek tárolására. Képünkön is egy ilyen jégraktár, annak bejárata látható az Antark- tiszon. szóláncfeszítő szerkezet könnyen fellazulhat, s ilyen­kor a motor csörgő-daráló hanggal jár. A meglehetősen nehezen hozzáférhető lánc­feszítő csavar fellazítása, majd újbóli meghúzása ré­vén „le lehet csendesíteni” ugyan a vezérműláncot, de csak bizonyos kopáshatárig. A kellemetlen zaj oka nemcsak a láncfeszítő szer­kezet fellazulása lehet, ha­nem a vezérműlánc megnyú­lása is, amely 10 ezer kilo­méterenként 1,5 mm szokott lenni. Ez annyit jelent, hogy a Lada gépkocsikon legalább 40 ezer kilométerenként cse­rélni kell a vezérműláncot, a megengedhető legnagyobb nyúlás ugyanis nem lehet több 6 milliméternél. A megnyúlt vezérműláncú motorral közlekedni nemcsak a zaj miatt kellemetlen, ha­nem azért is, mert a lánc megnyúlása a motor teljesít­ményére is kihat. A vezérlés parányi változása az elve­szett egy-két lóerőn kívül a benzinfogyasztás növekedé­sében is szerepet játszik. B. I. árban lesz. Vas Tibor Autó — motor Lánc az autóban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom