Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-24 / 301. szám
SZÜLŐFÖLDÜNK■ © 1979. december 24.. hétfő Az eredeti bútorokkal berendezett konyha December 3-án Orosházán, a Dózsa György u. 74-es szám alatt megnyílt a Darvas József irodalmi emlékház. Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetségének elnöke megnyitó beszédét így kezdte: „Darvas Józsefről ma talán kevesebbet beszélünk, mint amennyit kellene. Fejedelmien tudunk temetni, és nehezebben tanulunk meg őrizni és emlékezni, pedig Darvas személyében is nemzetünk olyan fiáról van szó, aki nemcsak Orosházának adott mindannak fejében, amit szülőhelyétől kapott, hanem adott a hazának is.” A fentieknél maradva a megőrzés, az emlékezés iskoláját járja ma Orosháza — s talán már nemcsak Orosháza — lakossága, a Darvas irodalmi emlékház megnyitása óta. S nem elég itt az avatóünnepségre gondolni, amelyen hatalmas tömeg gyűlt össze, a város neves szülöttjének emlékházánál, hiszen azóta is sokan nyitottak már be Darvas szülőházának kapuján... Erről nem csupán az emlékház gazdája, az orosházi múzeum tanúskodhat, hanem a vendégkönyv is, amelynek máris sűrűn írt sorokkal telték meg lapjai. Egy hétköznap délután az idelátogató érdeklődőket kísértük végig kőrútjukon, az emlékházban. A szépen rendezett udvarból a konyhába lépünk először, melyet — mint az utca felőli lakószobát — eredeti bútorokkal, használati tárgyakkal rendezték be. A búboskemence is a régi környezetet teszi teljessé, s az ablakok, ajtók is eredeti formájukra lették helyreállítva ... Darvas életének, pályájának állomásairól adnak hű képet, a másik szobában, vitrinekben elhelyezett dokumentumok — fényképék, kéziratok, levelek, könyvek, cikkek... Az udvarból nyílik — s legalább annyi újdonságot, látnivalót ígér — Darvas József bátyjának egykori bognárműhelye ... Dokumentumok között... Kég használt bognárszerszámok Fotó: Gál Edit Megyei életrajzi kötet A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai címmel csaknem 700 oldalas szép kivitelű könyv jelent meg a napokban. Az MSZMP Békés megyei bizottsága mellett 1977-ben megalakult Munkásmozgalom-történeti Bizottság első nagyobb kollektív vállalkozásának az: eredménye ez a mű a megye pártszervezeteinek aktív közreműködésével. A kötet 300-nál is több rövid életrajzot, és ahol csak beszerezhető volt, fényképet is közöl. Célja volt 1918— 1919-től napjainkig számba venni mindazokat, akik az elmúlt hat évtized során a megye munkásmozgalmában részt vettek. A kötet előszavában erről így olvashatunk: „Megyénk munkásmozgalmának forradalmár harcosairól még nem jelent meg életüket, küzdelmeiket ismertető könyv. Régi kötelesség teljesítését kezdjük meg e kötet kiadásával, amelyben 330 elhunyt forradalmár életrajzát adjuk közre. Egyikük sem született hősnek, a történelmi eseményekben vállalt küzdelem tette őket azzá. Életük, munkásságuk, osztályhűségük példaképpen szolgál a mai és a jövő generáció számára. Ez az első kötet természetesen nem tartalmazza mindazok életrajzát, akiket a forradalmi mozgalom Békés megyei harcosai között tartunk számon. A teljesség további köteteket igényel.” A könyv a hagyományápolás szép példája. Időszerűségét az is adja, hogy a Magyar Tanácsköztársaság létrejötte 60. évfordulójának esztendejében, hazánk fel- szabadulása közelgő 35. évfordulója jegyében jelent meg és állít emléket társadalmi, politikai eredményeink előharcosainak. A kis példányszámú könyv nem kerül könyvárusi forgalomba: párt-, állami, tömegszervezetek által jut el az érdeklődőkhöz, a könyvet hasznosítókhoz. A kötetben szereplők hozzátartozói viszont a Kossuth Könyvkiadó Békés megyei kirendeltségén (megyei pártbizottság székháza) szerezhetik be korlátozott számban, önköltségi áron. . A könyv igényes elkészítése a Dürer Nyomda munkáját dicséri. „Eszperantóval a békéén!” Nyelvi híd népek, emberek, kultúrák közt Kilencvenkét évvel ezelőtt egy kis füzetecske került a nyilvánosság elé. Dr. Ludwig Zamenhof varsói orvos nyelvtana és kisszótára. Az eszperantó nyelv alapjai. Ennyit tudunk általában erről a nemzetközinek, mesterségesen kidolgozottnak ismert nyelvről. S hogyan van ez ma. itt Békés megyében; milyen szerepet töltenek bv a mozgalommá szélesedett eszperantisták százai: erről beszélgettünk a Magyar Eszperantó Szövetség Békés megyei területi bizottságának titkárával, Gyarmathy Zsolttal, gyulai irodájában. — Az emberek valóban csak azt tudják, mások azt hangoztatják, hogy az eszperantó mesterséges nyelv. Ez meglehetősen erős idegenkedést vált ki. hiszen mindenkiben az él: h nyelv történelmileg kialakult, természetes, és az ember anyanyelve. — A megyénkben élé eszperantisták hagyományos, legutóbb Sarkadon megrendezett évi találkozóján ön ügy jellemezte helyeztüket, bogy egy időben találkoznak az intézmények, tómegszerve- zetek segítségével, támogatásával, és ugyanakkor az egyének meg nem értésével is. Az említetten kívül milyen oka lehet még az Idegenkedésnek? Van tekintélye egyáltalán az eszperantónak? — Bizonyos politikai negatívum is tapad hozzá. A két világháború között ezt a nyelvet a burzsoá ideológia terjesztésére akarták felhasználni. Ugyanakkor az is jól tudott, hogy a századelőn, de nálunk a Horthy-időszakban is, a munkásosztály szervezettségében, osztályharcában is jelentős szerepe volt az eszperantistáknak. Éppen a nyelvből eredően. Ez a kettősség, jószerével: a kuszaság és egyebek hatására történhetett meg az, hogy hazánkban 1955-ig nem tevékenykedhetett az eszperantómozgalom. 1957 után igen gyorsan lekopott az érdemtelen negatív jelző. Ma már önálló nyelvészete van. a bu- daDesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1966 óta eszperantó szak működik. Én is itt szereztem meg a diplomámat. A tanárképző főiskolák többségében speciális kollégiumokban lehet tanulni. Több vezető eszperantis- tát magas állami kitüntetéssel jutalmazott államunk, éppen a mozgalom fejlesztésében, vagy éppen a műfordításban, a nyelvészetben végzett munkája elismeréséül. Ügy érzem, államunk — de megyénk — vezetése előtt megfelelő tekintélye van a nyelvnek, a mozgalomnak. — A mozgalom jelszava: Eszperantóval a békéért! Ez internacionalista feladata az eszperantónak? — Nagyon lényeges dolog: ez a nyelv nemzetköri. Nyelvi hidat képez a természetes nyelvek, országok és népek között. Akik jól-rosszul, kisebb vagy nagyobb idő alatt elsajátítják, azokat éppen az inspirálja: bárkivel, nemzeti hovatartozásától függetlenül, megértheti egymást. Ugyanakkor nem kell félnie attól, hogy az anyanyelv fölényével találkozik. Közismert jelenség, hogy ha valaki nem anyanyelvi szinten beszéli a másik nyelvet, gátlásai vannak. Fél attól, hogy nem értik meg. Az eszperantóban ilyen nincsen, hiszen mindketten — mondjuk egy japán és egy magyar ember — tanulták ezt az összekötő nyelvet. A másik tényező, ami internacionalista vonását, bizonyítja: az eszperantó a nemzeti kultúra terjesztésének kitűnő eszköze. Főképpen a kis lélekszámú népek ébredtek ennék tudatára. Vegyük a mi példánkat. A világ valamennyi eszperantistája ismeri a mi Petőfinket, Ma- dáchunkat. Hiszen ezen a nyelven mindenütt megtalálható lefordított műveik kötetei. Ugyancsak a többi nép irodalma jelentős képviselőinek alkotásai. De jó példa erre a Szovjetunió is, ahol nagyszerűen fejlődik az eszperantisták mozgalma. — Felvetődhet a kérdés, hogy egy nyelvhez miért kell mozgalmat szervezni, és ez valami elkülönülési szándékot rejt. Ha valaki angolul megtanul, nem akar az „ang- listák” mozgalmába belépni ... — Egyszerű a válasz: a nyelv csak akkor él, ha művelik, gyakorolják, fejlesztik. Ehhez pedig sok-sok lehetőség, alkalom kell. Hiszen nincsen semmi természetes alapja, mert ezt a nyelvet mindenki csak tanulhatja, s nem az anyanyelve. Aztán, azt is szervezni kell, hogy a világ sokezemyi eszperantistája egymásra találjon. A világ- szövetség például évenként megjelentet egy vaskos könyvet, amelyben sok ezer eszperantista címe megtalálható. Azt hiszem, nem kell külön hangsúlyozni, hogy az idegenforgalom és a turizmus világában mekkora ennek a jelentősége. — Kérem, mondjon még olyan példát, amely az eszperantó gyakorlati hasznát igazolja! — Biztos vagyok abban, hogy ez a nyelv lépcső egy élő nyelv elsajátításához. Így gondolkoznak például a távol-keleti. délkelet-ázsiai népek is, amikor szorgalmazzák az eszperantó elterjedését. Azt vallják, hogy ezáltal az indoeurópai nyelvekhez kerülnek közelebb. Azaz: egy könnyebb szerkezetű nyelvvel végeredményben egy nehezebbet lehet megtanulni Ezért vezették be kötelező nyelvként két megyénkbeli általános iskolában is — a gyulai 1-es számúban és az endrődiben — az eszperantó oktatását. — Milyen kapcsolataik van- nak az állami, társadalmi szervekkel, intézményekkel? — A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsához, annak agitációs, kulturális, propagandaosztályához tartozunk. ök a mi közvetlen, igen sokat segítő támogatóink. Az utóbbi években minden szervezet, intézmény majdhogynem azonnal teljesíti kéréseinket. Az úttörőszövetségtől a TIT-ig. A népfront is felismerte, hogy az ő tevékenységéhez a mi elképzeléseink milyen közel állnak. A békéért, a haladásért, ,a nemzeti kultúra terjesztéséért folytatott munkára gondolok. Hasonlóan erős és szoros a kapcsolat a szövetségünk és az Országos Béketanács között. Ami a nemzetközi részét illeti: havonta jelenik meg az Eszperantista Békemozgalom Lapja, amelyet mindig más ország ad ki. Nyugati ég szocialista országok, egyaránt. A bécsi kezdeményezésű lap jellegét a címe mutatja. — Mire a legbüszkébb? Milyen eredményekkel zárják ezt az esztendőt? — Nagyon sok tanfolyamunk indult és működik, elsősorban az általános iskolákban. A megyei pedagógus továbbképző intézetben egyetemi előkészítő indult azoknak a tanítóknak és tanároknak, akik a nyelvet majd levelező tagozaton szeretnék továbbtanulni. Az országos úttörőelnökség már a második éve hirdette meg szaktárgyi versenyeiben az eszperantót. Ez különben tíz évvel ezelőtti, gyulai kezdeményezés. Jól sikerültek a nyári nyelvi táboraink is. itt, Gyulán. A tizennyolcadik éve ismétlődő eszperantó nyári szabadegyetem — amelynek a TIT a gazdája — szintén egyik büszkeségünk. Jövőre szakosítani szeretnénk. a résztvevők érdeklődési körei szerint. A mozgalom legújabb támogatója a szövetkezeti mozgalom Segítségükkel Sarkadon és Vésztőn tanfolyamot indíthattunk. A legjelentősebb eredményünk talán mégiscsak az, hogy az eszperantóval szemben kezd feloldódni az előítélet. Természetesen ez nem jelenti azt. hogy mi világnyelvvé szeretnénk tenni. Csak ráébreszteni az embereket. hogy ez létezik, ló megoldás ,n világ nyelvi Bábelében a másik megértésére, megismerésére. Ajánljuk, s jóleső érzés ha elfogadják ajánlásunkat. Nemesi Lászlő Hz emlékezés iskolája Orosházán Darvas szobra
