Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-22 / 299. szám

1979. december 22.. szombat o Kovamoszatok és lámpaláz TDK a szarvasi főiskolán Minden felsőfokú oktatási intézmény életében nagy erőpróbát jelent az évenként egyszer megrendezésre ke­rülő Tudományos Diákköri Konferencia (TDK). Nemcsak a diákok tudományos munkáját tükrözik az itt elhangzó előadások, hanem az oktatók segítőkészségét, az intéz­mények műszaki felszereltségének színvonalát is, hi­szen a tudománykutatás kísérletezést igényel, s ehhez bizony egyre korszerűbb eszközök is szükségesek. Közös és egyéni siker Élen az újításokban Szarvason, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Ka­rán szerdán nyitotta meg dr. Nyári János megbízott főiskolai kari igazgató az idei TDK-át. A főiskolán minden évben egyre maga­sabb színvonalon készítik el a hallgatók dolgozataikat, ezt bizonyítja az is, hogy a kétévenkénti tudományos di­ákköri országos konferen­cián tavaly a három szarvasi küldött két második és egy harmadik díjat hozott el. Az idén meglepően sokan írtak TDK-dolgoZatot, a 120 fős harmadik évfolyamról 29 diák készítette azt a húsz tanulmányt — voltak ugyan­is, akik párban készültek a konferenciára —, amely vé­gül is elbírálásra került. A tudományos érdeklődésen kí­vül mi ösztönzi a hallgató­kat erre a többletmunkára? Kérdésemre Csillag Iréntől kapom a választ, aki nem­csak a konferencián vett részt, hanem a TDK-tanács- nak is a tagja. Előadása után még mindig kicsit izgatottan meséli: Több alkalommal és vá­ratlan zsákmány okozott meglepetést a balatoni hor­gászoknak: fogas-süllőre szá­mítva pisztrángot fogtak a tóban. A ragadozó hal fel­tűnésére sokáig nem találtak magyarázatot, hiszen a tavat tápláló patakokból még vé­letlenül sem kerülhetett a tóba a pisztráng. S nem is egyedi esetekről volt szó: kámban van ez a fél óra, ugyanis ennyi idő áll egy- egy hallgató rendelkezésére, 15 perc az előadás, 15 a kér­désekre a válasz. Aki tény­leg igazán jó dolgozatot akart írni, annak ráment két hó­napja, persze úgy, hogy azért nem állt meg az élet, az órákra fel kellett készül­ni, el kellett menni, tulaj­donképpen csak a szabad időben, meg éjszakákon dol­gozhattunk. De érdemes volt, mert ha a dolgozat elér egy bizonyos pontszámot, elfo­gadják diplomamunkának is. A harmadik évfolyamosok­nak meg úgyis nagyon zsú­folt a második félévük, s ha most decemberben tulajdon­képpen kész a „lényeg”, könnyebb dolguk van az utolsó hónapokban. A követ­kező szempontok alapján pontozzák a dolgozatokat: az otthonosság a témában, mi volt a hallgató saját munkája a kutatások során, kihasználta-e a téma adta lehetőségeket és persze az előadás során a szemléltetés és a vitakészség. Érdekes újítás, de még ja­vítani kellene és így széle­sebb körben érvényesíteni a TDK-tanács gyakorlati cso­portjának kezdeményezését, ami abból áll, hogy aki már Balatonszemes, Keszthely és Balatongyörök térségében is szépen fejlett példányok ke­rültek horogra. A Balatoni Halgazdaság szakemberei szerint az ódö- rögdpusztai mestereséges me­dencék lefolyóján szöktek meg a pisztrángok, s a Zala folyó irányában kerestek kiutat, majd a Balatonban állapodtak meg. a második év végén tudja a TDK témáját, őt oda pró­bálja elhelyezni ez a csoport nyári gyakorlatra, ahol eh­hez nemcsak anyagot tud gyűjteni, hanem gyakorlati tapasztalatokat is, esetleg kísérletezhet, kutathat, ami­hez ott megvannak az esz­közök, lehetőségek és per­sze a szakemberek segítsé­ge. Ne haragudj, de el kell mennem, mert segítek Ta­másnak, tudod, akik egyedül dolgoztak, azoknak kell a segítség a szemléltetésnél, előadni és mellette még írásvetítőt kezelni, diákat berakosgatni ilyen lámpalá- zasan kész lehetetlenség — mondja és elsiet. Végigjárva a szekciókat, a növénytermesztési—talaj­tanit, a biológiait, a műsza­ki—ökonómiait, érdekes meg­figyelni, hogy a bírálók cso­portját alkotó tanárok, hall­gatók, szakintézményekből érkezők között mindig van egy „akadékoskodó” is, aki­nek a kérdései érdekes mó­don zavarba ejtően egysze­rűek és megválaszolhatatla- nok. Nagyon figyelemre méltó dolgot mondott el dr. Ber­ták János igazgatóhelyettes az idei TDK kapcsán a fő­iskola és a helyi szakintéz­mények, az ÖKI és a HAKI együttműködéséről. A TDK- dolgozatok tehát nemcsak a hallgatók öncélú kutatása, hanem gyakran kapcsolódik vagy ezeknek az intézmé­nyeknek a munkájához, vagy az oktatók tudományos feladatainak egy-egy részé­hez. Nagyon büszke dr. Ber- tók János a „gyerekekre”, és reméli, hogy akik itt, az is­kolában ízelítőt kaptak a kutatómunkából, kinn az életben, a munkahelyükön is határozottabban látnak majd hozzá a bonyolultabb prob­lémák megoldásához. Sok megyei vonatkozású előadást hallgathattak vé­gig az érdeklődők: Kemecsi Imre és Vincze László a ti­szántúli talajok kémiai ál­lapotának jellemzéséről. Kiss Tamás a szarvasi termelő- szövetkezetek társadalmi szerkezetének vizsgálatáról készített tanulmányát. A hor­gászokat, de a halhúst sze­retőket is érintő témáról tartottak beszámolót a bio­lógiai szekcióban: Szabó Bé­la a szuperintenzív húster­melésről a HAKI-ban foly­tatott megfigyelései alapján, Halász Szabó Pálné és Tö­rök Rgzsa a kovamoszatok indikátor szerepéről a Holt- Körös vizében és Baranyai Sándor a Holt-Körös hor­gászhalainak betegségeiről. Az aggódók megnyugtatásá­ra a hallgató közölte, hogy bár az édeni állagotokat nem sikerült megőriznie en­nek a víznek sem, de tö­megméretű halfertőzöttséget csak a már természetesnek elfogadott mértékben talált. A természetkedvelők is meg­találták a kedvenc témáju­kat Kiss Csaba és Kissné Kojsza Judit tanulmányis­mertetésében, ami a leg­fontosabb meteorológiai ele­mek hatását vizsgálta a vízi ökoszisztémában szereplő al­gafajokra a Meteorológiai Intézet szarvasi állomásán, majd Deák Árpád és Jónás Imre a szarvasi arborétum dendrofil atkáiról közölte a közönséggel vizsgálatait. Sok érdekes és hasznos is­meretet szerzett az a vi­szonylag kisszámú hallgató­ság, akik figyelemmel kísér­ték társaikat ezen a délutá­non, az idei TDK-konferen- cián. K. T. M. „Az újítási hónap alatt több javaslatot, nyújtottak be a dolgozók, mint az év első kilenc hónapjában összesen. Szeptember 30-ig ugyanis a gyárakban, gyáregységeknél 203, az újítási hónapban vi­szont 313 javaslatot adtak be... ” „ ... a verseny során elért eredmény még kedvezőbb lenne, ha valamennyi gyár, gyáregység olyan aktivitást és hozzáállást tanúsított vol­na, mint az 1-es és a 3-as gyár...” Adatok az idézethez A fenti mondatok ,a ME­ZŐGÉP Vállalat november 27-én kelt kiértékelő körleve­léből származnak, s az 1-es szám a békéscsabai gyárat jelenti. A legeredményesebb három szocialista brigád is az övék: a Forma 1., a Pat­tantyús és a Rózsa Ferenc, ők nyerték el a hat-, öt- és négyezer forintos díjat. Az egyéni pályázók közül az első öt helyet szintén a békéscsabai gyár dolgozói szerezték meg a hozzátartozó jutalommal együtt. Név sze­rint Zahorán György, Zaho- rán Endre. Szűcs János, La- czó János és Győri János. Az újítási hónap alatt a gyárból 211 újítási javaslat érkezett be. Ebből kísérletre elfogadott 11, hasznosításra 155. Ez utóbbiakat a ver­senyidőszakban már be is ve­zették. Az idő-, anyag és energiamegtakarításból vár­ható eredmény az előkalku­láció szerint csaknem két­millió forint. A vállalatnál éves újítási verseny is folyik rendszere­sen. Ennek idei értékelése a napokban történt, s a győz­tes — megelőzve az oroshá­zi és békési gyárat — ugyan­csak Békéscsaba. S a szocia­lista brigádok első helyezett­je újra a Forma 1„ második az orosházi Petőfi Sándor brigád, a harmadik azonban a Pattantyús lett. S bár az éves versenyben, ,az egyéni­ek élén a békési Püski János áll, a második Szűcs János a békéscsabai gyárból. Még egy kis statisztika A vállalathoz tartozó gyá­rak, gyáregységek létszám­adatai: Békéscsaba 429, Bé­kés 389, Orosháza 536, Me- zőkovácsháza 207, Mezőbe- rény 290, Gyula 211, Kétegy- háza 180. Ezt azért, ió tudni, mert az újítási versenyben a gazdasági szervezetek helye­zését ,a brigádok és egyéni pályázók által elért pontok létszámra vetített értéke dönti el. Az elnyert pontér­téket különböző arányban 11 feltétel határozza meg, ilyen többek közt az anyag, ener­gia, valamint a normaóra megtakarítása, vagy a hasz­nos eredmény ezer forintja. Az egytől húszig húzódó skálán a legtöbb pontot a versenyidőszakban már be­vezetett újítás jelenti. Külön hoz a konyhára az üzem- és munkaszervezési, valamint a munkavédelmi jellegű javas­lat: 15, illetve 10 pontot. Ezek ismeretében lehet a kívülállónak is felbecsülni az elért eredményeket. Például a Forma 1. Szocialista Brigá­dét, melynek minden egyes tagja az újítási hónap során 282 pontot szerzett az össz­teljesítmény alapján; az éves versenyben pedig 159-et. Az utánuk következőknél ez a mutató 147—53, továbbá 37— 52. A gyárak közt kialakult sorrend értékét is legjobban az egy dolgozóra eső pont­szám világítja meg. Ez Bé­késcsaba esetében az újítási hónapban 21, éves viszony­latban 14. A második helye­zett Orosházáé: 6 és 8, a harmadik helyre került Bé­késé: 1—7,5. Vevő a licencgazda is Kovács György, a MEZŐ­GÉP békéscsabai gyárának igazgatója szerint a szellemi alkotások ösztönzése nélkül a korszerű termelés elképzel­hetetlen. A serkentés egyik — nagy — lehetősége ,az újí­tási mozgalom. — Ez természetes. A ku­tatás, fejlesztés feladatunk, s erre megfelelő és kipróbált gárda áll rendelkezésre. Azonban ez önmagában nem elég. Minden ugyanis nem juthat eszébe azoknak, akik csak ezzel foglalkoznak, vi­szont a termelésben dolgo­zók számtalan olyan észrevé­telt, javaslatot tehetnek, és tesznek is, amikre csak ők jöhetnek rá, akik nap mint nap ezeket a gépeket hasz­nálják. S a munka során tá­madt ötletük lesz az újításuk alapja. Az évek folyamán sok ki- sebb-nagyobb eredmény szü­Fotó: Gubis Mihály letett. A kukoricabetakarító gépek licencét amerikai cég­től vették, majd a gyakorlati tapasztalatok nyomán végre­hajtott változtatásokkal sike­rült olyanná tenni, hogy ma­ga a licencgazda is vásárló­jukká lett. Vagy. Üj gép ké­szült nemrég a kaszapenge gyártására. Az egész beren­dezés mindössze 50 ezer fo­rintba került és a hazai iparban újdonságnak számir. Jó és egyenletes minőség mellett, jobb munkakörül­mények között jelentékenyen termelékenyebb a réginél. Azon a normaidő 2,5 perc volt. ezen meg 0,7 perc. És ami nagyon lényeges, nem kellett hozzá beruházás. — Ennek a gépnek a tör­ténete a közös összefogásé is. Sokak fantáziáját meg­mozgatta. Majd egy tucat újítást adtak be a témában, de külön-külön egyik sem volt kivitelezhető, vagyis tö­kéletes megoldás. Ám sok jó részlet akadt bennük, amiért a benyújtó munkásokat, kostruktőröket díjaztuk. Az­tán a feladat végrehajtását megkapta a fejlesztési osz­tály. És az új gép létrejött. Ezek a nagyobb horderejű szellemi alkotások, mellettük több értékes egyéni munka sorakozik. Ilyen például La- czó György lakatos körma- rathegesztő célgépe, s az üzemanyagtartály gyártási technológiájára vonatkozó újítása. Ilyen Barabás Ernő szerszámkészítő gumiszerelő célgépe és a lemezipegmun- kálást praktikusabban meg­oldó elgondolása, ők ketten a gyár 20—25 állandó újítója közé tartoznak éppúgy, mint azok, akiket a versennyel kapcsolatban már említet­tünk. Vass Márta — Tudod, rengeteg mun­Pisztrángok a Balatonban A Forma 1. Szocialista Brigád az SKA—24-es silóbetakarító adapter mellett i Barabás Ern» az általa újított és kivitelezett gumiabroncs szerelő készülékkel Hazai pvc-alapanyagot használnak Teljesen áttértek a hazai pvc-alapanyag felhasználá­sára a Hungária Műanyag­feldolgozó Vállalatnál. Az idén több olyan gépsort he­lyeztek üzembe, amelyen az eddigi, külföldről vásárolt alapanyag helyett kizárólag a hazai pvc-porból állítanak elő műanyagtermékeket — az eddigieknél nagyobb mennyiségben. Az új gépso­rokkal évi 4 millió dollár értékű importanyagot taka­rítanak meg a népgazdaság­nak, emellett a vállalat ta­valyi 600 ezer dolláros ex­portját egymillió 300 000 dol­lárra növelte. A Hungária Műanyagfel­dolgozó Vállalat egyik leg­keresettebb terméke a ke­mény, tartós pvc-cső, amit főként az építőiparban hasz­nálnak, lakásokba, vízveze­tékhálózatba beépítve. Ta­valy 7000 tonna pvc-csövet készítettek a gyárban, ám a növekvő igényeket nem elé­gítette ki ez a mennyiség, a hiányzó csöveket külföldről rendelték meg. Az idén nagyszabású mű­szaki fejlesztés keretében olyan csőgyártó automatá­kat állítottak termelésbe, amelyeken a Borsodi Vegyi Kombinát pvc-porából ké­szülnek a csövek és a cső­kötő idomok, az eddigieknél termelékenyebben és na­gyobb mennyiségben. Az idén 10 500 tonna jó minősé­gű pvc-cső készült el, ami remélhetőleg sokat segít a pvc-csőhiány megszünteté­sében. Ugyancsak a belföldi mű­anyagbázisra épül a Hungá­ria Műanyagfeldolgozó Vál­lalat új termékének, a min­tázott fóliának a gyártása is. A vállalat idei eredményei közé tartozik az is, hogy őszi BNV-nagydíjas termé­kük, a hungelastic elneve­zésű padlóburkoló sorozat- gyártására az őszi bemutató után azonnal áttértek. A kü­lönféle mintázatú padlóbur­kolóból az idén már félmil­lió négyzetméter adtak át a kereskedelemnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom