Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-22 / 299. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! j NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. DECEMBER 22., SZOMBAT Ára: 1,20 forint _ XXXIV. ÉVFOLYJ»*, 299. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Befelezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ Pénteken a Jövő esztendei állami költségvetés tervezetének vitájával folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Lázár György is. Az elnöki megnyitót követően a hozzászólások következtek. 9 Veress Péter hozzászólása A külkereskedelmi miniszter elöljáróban hangsúlyozta: az 1979. évi gazdasági folyamatok egyik legjelentősebb eredménye, hogy a dollár elszámolású behozatali többletet sikerült jelentősen mérsékelnünk. Jogos az a reményünk. hogy tőkés külkereskedelmi mérlegünk hiánya 1979-ben a tervezett körül alakul. Dollár elszámolású exportunk értéke dinamikusan nőtt, behozatalunk az előző évi szintet közelíti meg. A számok mögé tekintve azonban már nem lehetünk egyértelműen elégedettek az összességében kedvező folyamattal. Ugyanig az export legnagyobb hányadát — körülbelül 44 százalékát — kitevő anyag és félkész jellegű termékek kivitele növekedett a leggyorsabb ütemben, 36 százalékkal. Emellett több, mint 24 százalékkal emelkedett a gépipari termékek exportja is, de ez továbbra is szerény hányadot, csupán mintegy 10 százalékot képvisel az összes dollár elszámolású kivitelünkben. A külkereskedelem jövő évi feladatait bonyolult, ellentmondásos nemzetközi politikai és gazdasági körülmények közepette kell megoldanunk — mondotta Veress Péter. A fejlett tőkés és a fejlődő országok többségét lassú termelésnövekedés jellemzi. Az Egyesült Államokban új gazdasági visszaesés bontakozott ki 1979. folyamán. Hatása 1980-ban más országok gazdaságában is érződni fog. A lassú fejlődés ellenére az infláció állandósult, s jelentős zavarok forrásává vált a világgazdasági — különösen a nemzetközi pénzügyi — kapcsolatokban és az egyes államok belső gazdasági életében. Ebben vitathatatlanul szerepet játszott az energiaellátás feltételeinek rosszabbadása, az energiahordozók, mindenekelőtt az olaj árának az előrejelzéseket is meghaladó és tovább folytatódó emelkedése. A világgazdaság kedvezőtlen változásai a mieinkhez hasonló gondokat okoznak más szocialista országoknak is. Ez érezteti hatását az egymás közti kapcsolatokban is. Mérséklődik a fejlett ipari országok gazdasági növekedésének üteme, importjuk csökkentésére, kivitelük fokozására törekszenek. Ennélfogva éleződik a verseny a piacon, szigorúbbá válnak a minőségi, műszaki és szállítási követelmények. Erősödnek a szocialista partnerek minőségi igényei is.. Egyre jobban előtérbe kerül mindenütt a magas színvonalú, korszerű termékek iránti igény. Ezek ára könnyebben tud lépést tartani a nyersanyagokéval. Hazánk nemzetközi megítélése — problémáink ellenére — továbbra is kedvező, gazdaságunkat megbízhatónak ítélik külföldön. A magyar vállalatok évente mintegy 50—70 kooperációs szerződést kötnek, a fejlett tőkés országok cégeivel, elsősorban a gépipar területén, de jelentősek a konfekcióipar es az utóbbi időben a gyógyszer- és műanyagipar szerződései is. Lényeges, hogy a megkötött szerződések több. mint egyharmada tartalmazza a közös fejlesztést, szellemi termékek átvételét vagy átadását, ezáltal biztosítva a piaci versenyképességhez szükséges műszaki és minőségi elemeket. Legszilárdabb kereskedelmi partnereink továbbra is a szocialista országok, első helyen a Szovjetunióval. Legjelentősebb energia-, nyersanyag-, gép-, s berendezés- és nem utolsósorban fogyasztási cikk szállítóink, és egyben legnagyobb vevőink is. Erőfeszítéseinkben a szocialista integrációra támaszkodunk, s ennek érdekében mindent megteszünk. Az 1980. évre szóló árucsereforgalmi megállapodások létrehozására irányuló tárgyalások még folynak. Jövőre a szocialista országokkal körülbelül 5 százalékkal nő az árucsere. A nehezedő körülményekhez e piacokon is jobban — az exportképesség javításával és több, jobb vásárlással — kell alkalmazkodnia a magyar gazdaságnak. Tervünk szerint jelentősen kell növelnünk kivitelünket a tőkés országokba, feldolgozott gazdaságos termékeink arányának növelésére, az ármunka javítására, a kooperációs kapcsolatok további szélesítésére törekedve. A terv export előirányzatainak teljesítése igen jelentős erőfeszítéseket kíván a termelő és a kereskedelmi munka minden területén. A lehetőségek szerint tovább fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal is. Egyik legfontosabb feladatunk a — többségében importból származó — energiaés a nyersanyag-felhasználás fajlagos csökkentése. Az energiafelhasználás 5 százalékos csökkentése a mai árakon mintegy 200 millió dollárral javítaná külkereskedelmi mérlegünket. A miniszter aláhúzta: minden viszonylatban erősödő követelmény a jó minőség, bővebben értelmezve a szállítási feltételek pontos betartása, a termelő és külkereskedelmi vállalatok együttműködésének, a külkereskedelem vállalati szervezetének továbbfejlesztése. Törekvéseink azt célozzák, és ezt várjuk termelő partnereinktől is, hogy a külkereskedelem és a termelés egységei között hatékony vál- ! lalati, kulturált emberi kap- csolatok alakuljanak ki, és széles körű összefogás jöjjön létre közös céljaink elértéért — fejezte be hozzászólását Veress Péter. A külkereskedelmi miniszter után dr. Bognár József (Budapest, 24. vk.), Veisz Antalné (Veszprém m., 8. vk.), S. Hegedűs László (Pest m., 24. vk.), Krasznai Károlyné (Szolnok m., 5. vk.) és dr. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) képviselők szólaltak fel. Ezt követően Púja Frigyes külügyminiszter, megyénk 7. választókörzetének képviselője kapott szót. Púja Frigyes felszólalása A külügyminiszter hangsúlyozta: a szocialista és a fejlett tőkés országok kétoldalú kapcsolatainak alakulása igen fontos szerepet játszik a nemzetközi életben. E kapcsolatok ma már széles körűek; gyakoriak a politikai eszmecserék a legmagasabb szinten, s fejlődtek a gazdasági és a kulturális kapcsolatok is. A szocialista és a fejlett tőkés országok kétoldalú kapcsolatainak további bővülését azonban zavarja, hogy egyes nyugati körök beavatkoznak a szocialista országok belső ügyeibe, propagandakamDá- nyokat bontakoztatnak ki, gazdasági diszkriminációkat, egyes esetekben embargót alkalmaznak ellenük. Küzdeni kell e jelenségek ellen; ezzel az enyhülés, a nemzetközi együttműködés ügyét védelmezzük. A Magyar Népköztársaság határozottan támogatja a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Kambodzsai Népköztársaság kormányát és népét abban a hősies küzdelemben, amelyet a kínai expanzionisták ellen folytatnak. Sajnáljuk, hogy számos kormány akad még — így az Asean-országok kormányai is —, amely a senkit sem képviselő Pol Pot-csoportot tekinti Kambodzsa képviselőjének. Csak idő kérdése, hogy minden délkelet-ázsiai ország felismerje ennek a csoportnak az igazi szerepét, és azt,, hogy honnan fenyegeti őket az igazi veszély. A közel-keleti válság továbbra is komoly veszélynek forrása. Egyiptom pálfordulá- sa kedvezett az amerikai- izraeli céloknak, de egyben új ellentétek sorát szülte. Az elmúlt két esztendő eseményei teljes mértékben igazolták a szocialista országok álláspontját; az izraeli csapatoknak a megszállt arab területekről történő teljes kivonása, a Palesztinái arab nép önrendelkezési, államalapítási jogának biztosítása nélkül a közel-keleti válságot megoldani nem lehet. Amint azt az események tanúsítják, a Camp David-i megállapodás végrehajtása zsákutcába került; a tartós, igazságos béke helyett Izrael törekvései válnak valóra. Bízunk abban, hogy az igazságos ügyért küzdő arab országok felismerik, kik az igazi barátaik és nem nyújtanak támogatást azoknak, akik látszatra talán nem, de a valóságban az amerikai— izraeli—egyiptomi tervek szálláscsinálói. A magyar nép melegen üdvözölte az iráni nép kemény küzdelemben kivívott győzelmét. Az iráni fordulat jellege még nem mindenben tisztázott, de fő tartalma a jelek szerint antiimperialista. Magyarország Európa szívében fekszik, népünk itt él, dolgozik, alkot. Közelről érinti mindaz, ami az európai kontinensen történik. Érthető hát, ha különleges figyelmet szentel az európai eseményeknek. E térség országai most az 1980. novemberében esedékes madridi (Folytatás a 3. oldalon) A Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségének elnöksége tegnap, december 21- én Csárdaszálláson ülésezett. A testület áttekintette a termelőszövetkezetek munkadíjazási és premizálási rendszerét, a körzeti együttműködések 1979. évi tapasztalatait, és konkrétan megvizsgálta a II. körzetbe tartozó tag- tsz-ek társadalompolitikai tevékenységét. (Ide tartozik: a békési Egyetértés Tsz, a békési Viharsarok Tsz, a kö- röstarcsai Petőfi Tsz, a me- zőberényi Aranykalász Tsz és a csárdaszállási Petőfi Tsz). Nagy József, a dévaványai Aranykalász Tsz elnöke, a szövetség termelésfejlesztéA közeli napokban fejeződik be Budapesten az újjáépített Vigadó épületének műszaki átadása. A Középületépítő Vállalat — ötven alvállalkozó közreműködésével — mintegy százharmincmillió forint költséggel állította helyre az épületet, melyben zenei bemutatókra, hanglemezfelvételekre is lehetőség nyílik. Ezenkívül kiállítási helyiség is található benne (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Jó évet zár mezőgazdaságunk Tegnap, pénteken tartotta idei záróülését a megyei mezőgazdasági szervezési bizottság. A megbeszélésen, amelyen áttekintették a mezőgazdasági üzemek munkáját, részt vett Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, Csatári Béla, az MSZMP megyei bizottságának titkára, valamint dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Kovács Benő, MÉM-összekötő. Annak ellenére, hogy 1978- hoz képest a búzatermésben 500 millió forintos kiesés volt, eredményesen fejlődött a megye mezőgazdasága. Ezt bizonyítja, hogy a termelési érték egy—másfél százalékkal haladja meg az elmúlt évit. Az alacsonyabb búzaterméssel összefüggő tapasztalatokat a szakemberek már korábban elemezték. így megállapították, hogy mélyebb vetéssel, jobb talajelőkészítéssel a veszteségek mértékét csökkenthették volna. Az idei őszön a kenyérgabona vetésének előkészületeit már ennek szellemében teljesítették a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok. A kedvező időjárás is közrejátszott abban, hogy jelenleg a búzavetések 60 százaléka jó minőségű. A mezőgazdasági üzemek ezen az őszön takarmányozási célból 50 százalékkal több árpát vetettek. Kukoricából a megye déli és északi körzeteiben minden eddigit meghaladó termést takarítottak be. Tizenhárom gazdaságban értek el hektáronként 80 mázsa feletti termést. Ugyanakkor 10 üzemben ugyanez a szám a 35 mázsát sem érte el. Változatlanul nagyok az eltérések más növényi kultúrák terméseiben is a hasonló adottságú mezőgazdasági üzemek között. Ebben az évben a napraforgó vetésterülete 50 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A termésátlag 20 mázsa körül alakult. A cukorrépa-termesztésnek igen vegyes tapasztalatai vannak. A sokáig elhúzódó szedés miatt a nyersanyag cukortartalma alig haladja meg az 1978-as szintet. A cukorgyárakban, amelyekben a tavalyinál valamivel kevesebb répát dolgoznak fel, január első napjaiban ér véget a szezon. Ebben az évben a megyében 14 ezer hektáron folytattak meliorációt, és mintegy 50 ezer hektárra tehető a mélylazított terület. Több mint 30 ezer hektáron szórták ki a szerves trágyát. Elsősorban pénzügyi okok miatt az idén csökkent a üzemek műtrágyaigénye, ami veszélyeztetheti az eddig elért eredményeket. Ugyancsak pénzügyi nehézségek miatt várhatóan kevesebb eszközt vásárolnak majd. Az állattenyésztésben az utóbbi évekre jellemző dinamikus fejlődése volt tapasztalható 1979-ben is. A sertésállomány — szeptemberi adatok — meghaladta az egymilliót. A kisgazdaságok, nagyüzemek 900 ezer sertést adtak át a húsipari vállalatnak. A juhtenyésztés fejlesztésében az eddigieknél is nagyobb lehetőségek kínálkoznak. A szarvasmarha-állomány növekedése a kevés férőhely miatt az V. ötéves terv végére nem éri el a tervezett szintet. Igen kedvezően alakult 1979-ben a takarmányfelhasználás. Azonos súlygyarapodás mellett 2 százalékkal csökkent a feletetett takarmány meny- nyisége, s ez mintegy 40 millió forintos megtakarítást jelent. A szervezési bizottság részvevői megállapíthatták, hogy 1980-ban is számottevő tartalékokkal rendelkezik a megye mezőgazdasága. K. J. Munkadíjazás a Körös-vidéki tsz-ekben si munkabizottságának vezetője felszólalásában kifejtette, hogy a munka- és üzem- szervezéssel kapcsolatosan előterjesztett anyagot tulajdonképpen gondolatébresztőnek szánták azzal, hogy valamennyi szövetkezet vizsgálja meg a vezetés színvonalát, bírálja felül az eddig alkalmazott módszereket, s általában minden szövetkezetben törekedjenek az ágazati irányítás tökéletesítésére. Nagy tartalék van a különböző termelési rendszerek által ajánlott termesztés- technológiák gyakorlati alkalmazásában. Ezek adaptálását eltérő módon valósítják meg az üzemi vezetők. Indítványként hangzott el, hogy a bértömeg egy bizonyos százalékát az ágazati irányításra kellene bízni különböző fontos, halaszthatatlan feladatok ösztönző megoldására. A vitában többen felszólaltak, köztük Hrabovszki Mihály, a békésszentandrási Zalka Tsz elnöke, Csirik lm-, re, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke és dr. Gáspár Ferenc, a békési Viharsarok Tsz elnöke. Az elnökség végül is abban foglalt állást, hogy az előterjesztett anyagot a vitában elhangzottakkal kiegészítve megismerteti a szövetkezeti vezetőkkel. p. k
