Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-19 / 296. szám
1979. december 19., szerda IJHaUKTiW Munkaerő-gazdálkodás a kötöttárugyárban Az MSZMP XI. kongresz- szusa, a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság határozatai kiemelt feladatként jelölik meg a hatékonyság növelését a munkaerő foglalkoztatásában, a termelékenység fokozásában, az ésszerű anyag-, energia- és eszközgazdálkodásban. Megyénkben a szabad munkaerőforrás az utóbbi Vizsgálják a veszteségidőket években csaknem kimerült. Az iparban foglalkoztatottak 6záma az élelmiszeripart kivéve lényegesen nem változott. A megye iparában és mezőgazdaságában az elmúlt esztendőig dinamikusan bővült a termelés, a foglalkoztatottak száma viszont alapvetően nem változott, így a termelés növekedése döntően a termelékenység emelkedéséből származik. A termelés költségei azonban gyorsabban nőttek, mint a termelési érték, s ezáltal csökkent a termelés hatékonysága. A megyei pártbizottság a Békéscsabai Kötöttárugyárat jelölte ki munkaerő-gazdálkodásának felülvizsgálatára. Tegnap, kedden délelőtt tartotta ülését a megyei párt- bizottság, az SZMT és a 2700 dolgozót foglalkoztató vállalat párt- és tömegszervezeteinek és gazdasági vezetőiből alakult munkabizottság. A munkabizottság részletes programot dolgozott ki és fogadott el, melyben egyebek között rögzítették, hogy megvizsgálják a létszám összetételét, alakulását. A munkaprogram szerint e témakörben először is elrendelték a létszámstopot. Az elkövetkező időszakban felülvizsgálják a fizikai és alkalmazotti létszám összetételét, a teljesítményben, valamint a közvetlen időbéres és közvetett időbéres dolgozók arányát. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a belső veszteségek csökkenjenek. Mert miről is van szó? Egyszerűen csak arról: néhol már most látszanak a veszteségek jelei, a jelenségek, amelyek időveszteség formájában jelennek meg. Vagy más. A programban szerepel a munkafegyelem és a munkaidő jobb kihasználásának kérdése. A gépkihasználás vizsgálatánál a gépállások okait elemzik, de megvizsgálják annak lehetőségét is, hogyan lehetne a gépek termelékenységét és a termék minőségét fokozni, a gépfordulat növelésével, a kezelt gépek számának szaporításával. Az alkalmazotti területen igyekeznek megszüntetni a párhuzamos felméréseket és adatszolgáltatásokat, s célul tűzték az ügyvitel egyszerűsítését, valamint a programozás javítását. Ez utóbbinak közvetlen összetevői közé tartozik a rendelésállomány pontos, és jó minőségben való legyártása, ugyanis a szervezettebb és programozott gyártással az exportra kerülő termékeknél csökkenthető és jelentősen csökkenthető a biztonsági tartalék. A bizottság munkaprogramjának egyik pontja szerint feltárják a több napos, de az egy-, kétnapos hiányzások okait, a munkaidő alatti ügyintézések csökkentésének lehetőségeit. Persze, mindezt anyagilag is ösztönzik a kötöttben. A vállalat előtt álló és kitűzött nagyobb feladatok megvalósítását kevesebb létszámmal oldják meg, mindezt a minőségi bérezés hatékonyságának növelésével és a premizálási rendszer felülvizsgálata után. Természetesen mindez a szervezési módszerekkel is párosul, mely tartalmazza a norma karbantartását, kiigazítását is. A Békéscsabai Kötöttáru- gyárnál folyó munkaerőgazdálkodás vizsgálata elsősorban a termelékenység fokozását hivatott szolgálni — hangsúlyozták a munkabizottság tagjai. Mindehhez persze az is szükséges, hogy a dolgozók bevonásával, javaslataik figyelembevételével készüljenek az elemzések, a felmérések. Mert arról van szó, hogy mindenki magasabb színvonalon, képzettségének, adottságának megfelelően kamatoztassa tudását. képességét a hatékonyság növelése céljából. A tanácskozást követően a munkabizottság tagjai üzem- látogatáson vettek részt. —sz— Fotó: Veress Erzsi Számítógépes gazdaságirányítás a BflGE-nél A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés három évvel ezelőtt jött létre, 14 termelőszövetkezetet, két állami gazdaságot, három társulást, a konzervgyárat, a hűtőházat, valamint a ZÖLDÉRT-et egyesíti magában. A BAGE-ban társult egységek gazdálkodási színvonala meghaladja az országos átlagot, de van több olyan részterület, ahol jelentős az elmaradás. Ezek közül a legfontosabb az üzem- és munkaszervezés, a tervezés, az elemzés, egyszóval az úgynevezett üzemgazdasági-közgazdasági munka. A fenti területeken, ha sikerül megjavítani a színvonalat, jelentős tartalékok szabadulnak fel. Ez azonban nem egyszerű dolog, ezért a BAGE hosszú távú programot készített a színvonal növelésére. Ebbe az általános célkitűzésbe illik bele a számítógépes gazdaságirányítási rendszer kidolgozása. A számítógépes gazdaság- irányítási rendszer koncepciójának kidolgozását hosszú előkészítés előzte meg.- Ennek során vállalatonként felmérték a jelenlegi helyzetet, a számviteli-ügyviteli munka gyakorlatát, az anyagi-szellemi lehetőségeket és az igényeket. Ezek után több javaslat készült, ezeket alaposan megtárgyalták és a különféle szervező és feldolgozó intézmények és irányító, koordinációs szervek véleményét is figyelembe véve hozták meg a döntést. Eszerint a vállalati számviteli-ügyviteli munka színvonalának javításához a legmegfelelőbb út egy egységes rendszer kialakítása. Ez hosszabb távon is kielégítő megoldást ad. A számviteli-ügyviteli munka számítógépesítésével egy időben át kell alakítani a vállalati üzem. és munkaszervezést is. És mindezekkel össze kell kapcsolni az elemzést és a tervezést. Ezekhez ugyanis a számítóközpontban rendelkezésre álló információkból a szükséges adatok egyszerűen lehívhatók. Így. röviden leírva ez meglehetősen egyszerűnek és könnyen kivitelezhetőnek tűnik, de sajnos korántsem az. Hogy mennyire nem, arra elég talán egyetlen példa: csak a szükséges szervezési munkák mintegy 25 millió forintba kerülnek. Mivel erre a BAGE taggazda- ságainák többnyire nincs pénzük, a munkák zömét központi alapokból finanszírozzák. A nagy munkával a mezőgazdasági ügyvitelszervezési irodát bízta meg a BAGE, és a munka máris megkezdődött. Ez nemcsak abból áll, hogy a szervezők vizsgálják a gazdálkodó egységeket, hanem abból is, hogy a BAGE tagjai felkészülnek a számítógépes rendszer bevezetésére. Ebből a célból szervezett tanfolyamot a BAGE, melyen minden taggazdaságból két-három szakember vesz részt. A költségeket az egyesülés állja, és a tanfolyamon megismerkedhetnek a részvevők a folyamatszervezés alapelemeivel, a számítógép használatának legfontosabb tudnivalóival. De más területeken is látszik, hogy a számítógépes rendszer bevezetését alaposan előkészítik. A programok addigra lesznek teljesen készen, mire Békéscsabán üzemelni kezd a SZÜV számítóközpontja és ezzel lehetővé válik a nagy adat- mennyiség gyors feldolgozása. Alapvető változásokról lévén szó, a számítógépes gazdaságirányítási rendszert fokozatosan vezetik be az egyesülés tagjainál. A jövő évben mintegy próbaképpen egy termelőszövetkezetben, egy állami gazdaságban és egy társulásnál kezdődik a munka, a képletek, számítógépek nyilvántartásával. Ezt követően fokozatosan halad előre a munka, az eszközök, a munkaerő, a termelés és az elszámolás számítógépre vitelével. A terv szerint 1988-ban veszi át az összes feldolgozási, adatrögzítési és számítási feladatot a számítógép. Mint már többször említettük, a fenti koncepció nagy része még csak alaposan kidolgozott terv. Erről a tervről tanácskoztak tegnap, kedden a BAGE székházában az illetékesek. Általános volt az a vélemény, hogy a rendszer megérdemli a támogatást és mindenképpen célszerű a nagyobb arányú, esetleg országos elterjesztése Endrädi Béke Tsz A jövőt alapozzák Minden évben, így jövőre is januárban tartják az 1980-as gazdasági-politikai cselekvési programot megvitató, elfogadó párttaggyűlést az endrődi Béke Termelőszövetkezetben. Ekkor készülnek majd fel a termelőszövetkezeti tagok tervtárgyaló közgyűlésére. Bár még csak 1979-et írunk, de a jövő évi cselekvési program fő irányvonalait és feladatait már kidolgozta a tsz vezetősége. Az endrődi Béke Termelőszövetkezet igen kedvezőtlen adottságú, belvízveszélyes szántóföldi területtel rendelkezik. S bár öt éve egyszerűsítették a termésszerkezetet, s jelenleg is „finomítanak” rajta, a növénytermesztés 70 százalékos részesedése a legnagyobb szakértelem és gondos növényápolás mellett sem tudja minden évben a kívánt eredményt produkálni, éppen az időjárástól való függőség, és az említett kedvezőtlen talajadottságok miatt. Ördögi kör ez, mert a hátrányos körülményektől igazán csak az állattenyésztés részarányának a kedvező 50 százalékra való fejlesztése szabadítaná meg a termelőszövetkezetet, de a növény- termesztés ingadozó termésátlagaiból származó, szintén ingadozó bevételek nem tudják fedezni még a juhakol beruházását sem. Pedig a juhászat előrelépésével sokat lendítene magán ez az ágazat. Kedvezőnek ígérkezik, hogy a szabad tartásos szarvasmarha-tenyésztést gazdaság tál ansága miatt felszámolták és a felszabaduló épületeket átadták a juhászainak. Öntözéssel a jó minőségű, 400 hektáros legelő. is megfelelő alap a jelenlegi 800—900-as anyajuhállomány bővítésére. A két éve megszüntetett bárányki- helyezési akció is hátráltatja ennek az ágazatnak a fejlesztését, mert saját erőből nem képesek továbblépni, pedig a piaci lehetőségek is kedvezően alakulnak, a szaporulatot rendszeresen évek óta külföldre szállítják. A növénytermesztésben a termésszerkezet egyszerűsítése óta a napraforgóval érték el a legdinamikusabb fejlődést, az idén 600 hektáron 24 mázsás termésátlagot takarítottak be. A rizságazat rekonstrukciója is tovább folyik, a két új telepen az idei az első elfogadható eredmény. A főágazat azonban mégis csak a búza hozamaitól függ, ezen pedig véglegesen egy komplex melioráció és az öntözési lehetőségek megteremtése segítene. A jövő évi tervben szerepel két önjáró öntözőberendezés vásárlása, de a meliorációs munkákat saját erőből nem tudják elvégezni. A megyei tervek szerint majd a hatodik ötéves terv végén kerül sor a termelő- szövetkezet területén a komplex meliorációra, mivel a megye déli részén súlyosabb körülmények között termelő mezőgazdasági üzemek is vannak. Addig az endrődi Béke Tsz pedig a saját vásárlásé és korszerű Cater-Pilar mélyművelő és talajmegmunkáló gépsorával csinálja a legszükségesebb munkákat. A rizstelep rekonstrukcióját is ezzel a géppel hajtották végre, s jelenleg bevételeiket növelik azzal, hogy egy részét a battonyai termelő- szövetkezetnek is bérbe adták. A termelőszövetkezet nehéz helyzetén igyekszik segíteni azzal is, hogy a meghirdetett szigorú anyagtakarékossági program keretében a megrendelt műtrágya nagy részét lemondták, és szerves trágyával pótolták a megfelelő mennyiségben. Tavaly volt 30 éves ez a termelőszövetkezet, és töretlen igyekezete megérdemli a segítséget. K. T. M. Két kép a Hidasháti Állami Gazdaságból A téli időszaknak is megvannak a maga mezőgazda- sági teendői. A gépműhelyekben, a takarmánykeverőkben, a melléküzemekben serény munka folyik, de a határ sem néptelenedik el teljesen. Ezt az állítást a Hidasháti Állami Gazdaságban készült felvételeink is igazolják. Első képünk azt dokumentálja, hogy nem hagyta el a vadászszerencse azt a 14-ta- gú osztrák csoportot, amely a napokban szállt meg a Hidasháti Állami Gazdaság bélmegyeri vadászházában. A vadászat napján, a hét elején, reggeltől délig 400 fácán került puskavégre. Lencsevégre pedig azok, akik a terítéket készítették, illetve a fát az esti tábortűzhöz. Második képünkön a silómaró látható munka közben Békés határában, a gazdaság 1344 férőhelyes új tehenészeti telepén. Az ügyes szerkezet a silódomb oldalán föl-le járva aprítja megfelelő méretűre a takarmányt. Fotó: Veress Erzsi
