Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-18 / 295. szám

IgUiWMiW 1979. december 18., kedd Impressziók egy taggyűlésről Brigádok a dombegyházi Petőfi Tsz-ben A kongresszusi és a fel- szabadulási munkaverseny­hez a dombegyházi Petőfi Tsz minden ágazati kollek­tívája csatlakozott. A válla­lásokhoz igen jó alapot te­remtett az a cselekvési prog­ram, amelyben az 1979. évi gazdaságpolitikai feladato­kat határozták meg. Ez a növénytermesztés ágazatai­ban a terméseredmények sta­bilizálását, illetve emelését, az állattenyésztés ágazatai­ban a hozamok növekedését irányozta elő. Ugyanakkor felszólított a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítá­sára, a három település — Dombegyház, Kisdombegy- ház, Magyardombegyház — lakosságának zöldséggel va­ló ellátására is, valamint arra, hogy tempósabban folytassák a gyümölcsös te­lepítését, a sertésférőhelyek bővítését, az ipari mellék­üzem kialakítását. Kevesebbet szárítottak Az már az év közi párt­taggyűléseken is kiviláglott, hogy a program végrehajtá­sából nem sok hibádzik majd az év végén. A terve­zeteket rendre túlteljesítet­ték minden ágazatban, elő­relépniük csupán a kukori­caszár, illetve a leveles ré­pafej hasznosításában nem sikerült. A munkaverseny­ben részt vevő kollektívák teljesítményéről még ponto­sabb összegezés született a közösben. A számvetés szerint a Csatlós János vezette ágazat dolgozói eredetileg 810 ton­na többlettermést ajánlottak fel a kukoricatermesztésben a technológia szigorú meg­tartásával, a költségek egy­idejű csökkentésével. A többlet végül is 840 tonna lett, aminek értéke megkö­zelíti a 2 és fél millió fo­rintot. A második ágazat, ame­lyet Búza István vezet, a gazdasági tervben szereplő termésátlagnál csak 700 ki­logrammal több cukorrépát takarított be hektáranként, Tegnap, december 17-én délután Békéscsabán ülést tartott a MAVOSZ Békés megyei intézőbizottsága. Ezen az ülésen meghallgatták és megvitatták a megyei intéző bizottság csbacsüdi bemuta­tó vadgazdaságának ötéves munkájáról szóló beszámolót. A beszámoló bevezetőben megállapítja, hogy Békés me­gye nem tartozik a nagy va­dászhagyományokra vissza­tekintő megyék közé. Vad- gazdálkodást is csak a Gyu- la—Békés—Zsadány környé­ki nagybirtokokon folytat­tak. Érthető, ha a felszaba­dulás után jobbára szakkép­zettség nélküli emberek lát­tak hozzá a vadászat, a vad- gazdálkodás feladataihoz. A teendők sokasodásával, bo- nyolódásával azonban egyre sürgetőbbé vált a szakmun­kásképzés megoldása. A megyei intéző bizottság nyolc évvel ezelőtt hozott határozatot alapfokú tanfo­lyamok szervezésére, s már ekkor azzal az igénnyel, hogy az oktatásokat mindenkép­pen kössék egybe gyakorlati bemutatókkal. Ehhez azon­ban vadászterület kellett, s ennek alapján alakították ki 1975. január 1-től a MA­VOSZ Békés megyei Intéző a vállalt két tonnával szem­ben, ám ha ehhez hozzátesz- szük, hogy gyalogosan szed­ték össze azokat a répákat, amiket a Herrieau elha­gyott, már más fényben kell értékelnünk teljesítményü­ket, arról nem is beszélve, hogy kenderből meg jóval többet adtak át feldolgozásra a reméltnél. Ebben az esztendőben a három község lakosságának igazán nem sok panasza le­hetett a zöldség-, gyümölcs­ellátásra, Batka Pál ágazata a boltok feltöltésére min­dent megtett, s . beosztottai azt is vállalták, hogy jövő esztendőben sem lesz ez másként. Amit vállaltak a negyedik ágazat dolgozói — hogy tudniillik az idén is, és jövőre is 5 százalékkal keve­sebb villamos energiát és üzemanyagot használnak fel feladataik megoldásához, mint 1978-ban — eleddig si­került teljesíteniük. Tagad­hatatlan, hogy ehhez nagy­ban hozzájárult az idei ked­vező ősz, vagyis az, hogy a korábbi évnél 5 százalékkal többet termő kukoricát nem­igen kellett szárítani. Elsők a járásban Megérdemlik az állatte­nyésztők is, hogy külön szól­junk róluk. Tóth István és Denucz György irányításá­val sokat fogtak a szarvasmarhatartás költsé­gein, s elérték azt, hogy eb­ben az évben már 3500 liter tejet ad egy-egy tehén át­lagosan januártól decembe­rig. Amire pedig a sertéste­nyésztők lehetnek a leg­büszkébbek, élen Szekeres Béla ágazatvezetővel az az, hogy az elhullás igen ala­csony százalékával tenyé­szetük első helyen áll a já­rásban. Ezek után már csak a gé­pesítési főágazat brigádjai­nak eredményeit kell ide­számítani, meg a mellék­üzemágét, hogy összeálljon az a kép, amely a dombegy­házi Petőfi Tsz szocialista munkakollektíváinak telje­Bizottságának csabacsüdi be­mutató vadgazdaságát. A bemutató vadgazdaság rövid idő alatt a sport és hi­vatásos vadászok iktatásá­nak és továbbképzésének színtere lett, és bázisává vált a vadgazdálkodás gyakorlati feladatai elsajátításának is. Napjainkig elméleti oktatá­son négy és fél százan vet­tek részt Csabacsüdön, az 1978—79-ben megtartott alap­fokú tanfolyamon együttesen hetvenen tettek vizsgát. Gya­korlati foglalkozás és vadá­szat alkalmával több mint 1800-an fordulták meg itt. Érdemes még megjegyezni, hogy a szarvasi főiskola köz­reműködésével megkezdett szakmunkásképzésben rész­vevők is itt kapnak gyakor­lati kiképzést, hogy megis­merkedjenek a fácántelep- építés, az élőnyúlbefogás, a fácánvadászat és a cserkelő utak építésének feladataival. A bemutató vadgazdaság öt esztendő munkájának ér­tékelését követően a MA­VOSZ Békés megyei Intéző Bizottsága a szarvasi Tán­csics Vadásztársaság tevé­kenységét elemezte. Ebben a társaságban több mint 50-en vadásznak rendszeresen, kö­zülük 26-an dolgoznak ipari üzemekben vagy mezőgazda­sítményét mutatja. Szilágyi János főágazatvezető, illetve Fábián János, az ÉVIG he­lyi tekercselő üzemének ve­zetője személyes felelősséget is vállalt a felajánlott anyag-, alkatrész-, illetve energia-megtakarítás telje­sítésére. A tíz ágaza'; szereplése a versenyben külön-külön ta­lán nem kelti föl különöseb­ben a figyelmet, összességé­ben azonban az egy-egy gár­da által elért néhány tízezer forintos megtakarítás, száz­ezer forintos többletterme­lés szép kis summát ad. A dombegyházi Petőfi Tsz- ben úgy számolnak, hogy a brigádok tervem felüli tevé­kenységükkel több mint 4 millió forinttal javítják a gazdálkodás eredményessé­gét ebben az 'Esztendőben. 1 verseny tovább tart Ehhez az értékeléshez ter­mészetesen még sok minden hozzátehető. Hiszen a mel­léküzem még csak most van felfutóban. Itt is tartalékok rejlenek tehál: még. Vagy szólhatnánk arról, hogy a gépműhely dolgozói időről időre beszabályozzák az erő­gépek fogyasztását, hogy az állattenyésztők: a takarmá­nyozásban további abrak- adag-csökkentést terveznek. S az is a kép teljességéhez tartozik, hogy nem az épí­tők szorgalmán múlik, ha a beígért kislakásokat határ­időre nem tudják átadni. A lényeg a 4 millió fo­rinton van, a:jon, hogy az eredmények szerint a domb­egyházi Petőfi Termelőszö­vetkezet dolgozói megalapo­zott, megfontolt felajánlá­sokkal kapcsolódtak a mun­kaversenybe, s hogy ugyan­ilyen áttekinthetően fogal­mazták meg — a versenyt folytatva — 1980. évi válla­lásaikat, amelyek az előze­tes számítás szerint újabb 2 millió forint értékben se­gítik a közös feladatok meg­oldását. (Kőváry) sági munkahelyen, s legtöb­ben a 30—50 év közöttiek korcsoportjához tartoznak, a harminc éven. aluliak száma mindössze három. Az utóbbi két-három esz­tendőben a Táncsics Vadász- társaság tevékenysége némi­leg visszaesett, s ebben vál­tozást az ez év derekán meg­tartott tisztújító közgyűlés hozott. Fellendült a társasá­gi élet, a társaság tagjai az elmúlt három hónapban több mint 1200 társadalmi mun­kaórát áldoztak a vadász­székház kulturáltabbá téte­lére. Jó kapcsolat alakult ki a vadásztársiiság területén gazdálkodó üzemekkel. A társaság 3000 naposcsibét vá­sárolt és 1600 csibét keltetett az összeszedett tojásokból a fácánállomány növelésére, sajnos a nevelés során, majd' kihelyezés után a fiatal ál­lomány nagy része elhullott. A szakmai munka hatékony­ságának növelésére a va­dásztársaság középtávú fej­lesztési tervig állított össze, ebben szerepel egy fácánne- velő-telep kialakítása. A két napirendi pontot kö­vetően ugyancsak a tegnapi ülésén fogadta el a MAVOSZ intéző bizottsága jövő évi munkaprogramját. A Békési Start Ipari Szö­vetkezet kommunistáinak be­számoló taggyűlésén vettem részt a múlt héten, csütörtö­kön este, abban a bemutató- teremben. mely egyben de­monstrálta is: a beszámolá­si időszak során milyeij ha­talmas lépést tett előre a szövetkezet. A nehéz- és könnyű atlétikai, a vívó. és labdajátékok sportfelszerelé­sére profilírozott ipari szö­vetkezet valamennyi kiállí­tott terméke szolgált mintegy „háttérül” a négy év mérleg­vonásának. S bár ajp 51 tagú alapszervezet tanácskozásán ültem, mégis úgy éreztem, hogy az egész szövetkezeti kollektíva, az asztalosok, va­sasak, műszakiak, vezetők és beosztottak elemzik itt a múltat, s tapogatják a jövő feladatait. Szólnak az elért eredményekről, amelyeket négy évvel ezelőtt céloztak meg, s vonják le a követ­keztetéseket: hogyan szük­séges tovább lépni, együtte­sen. Az elismerő szavak, ugyanúgy, mint a megnyilvá­nult aggodalmak mind-mind az osztályelkötelezettség, a társadalmi előrehaladás egé­szében ágyazott helyi útkere­sés felszólalásai voltak és ugyanakkor gyakorlati példái is annak, hogy a párt cse­lekvési egységéért az újon. nan előállított feladatok rajt­jainál minden alkalommal közös nevezőre kell jutni. ♦ Ez a cselekvési egység az elmúlt négy év során építő­en hatott a szövetkezeti kol­lektívára. Jegyzeteimet félre téve, mi maradt meg agyam­ban e felmérő beszámoló taggyűlés után? Mindenek­előtt az, amit minden egyes Start-szövetkezetbeli is sa­ját szemével lát: a rendkívül nagy fejlődés. Az új műhely­csarnokok, gépbeszerelések, a középtávú, profilt változtató *ervek megvalósításához a párttagság egységes állásfog­lalása döntő volt és hogy ezt az állásfoglalást követték a szövetkezeti dolgozók, azt bi­zonyítja, hogy csaknem 12 ezer társadalmi munka órá­val járultak a nagy beruhá­zások befejezéséhez. Más szó­val, az egész szövetkezet tag. ságát mozgósítani tudták az extenzív feladatok végrehaj­tására. És mit eredményezett az egységes akarat? Azt, hogy a közben válto­zó, és kedvezőtlenül ható kö­rülmények ellenére is nagy­jában és egészében elérték a XI. pártkongresszuson kitű­zött fő célt. ami a szövetke­zeti iparra vonatkozott: le­gyenek kezdeményezőek a hiánycikkek körének szűkí­tésében ... az itthon és kül­földön is keresett, gazdaságo­san előállítható termékek gyártásában,.. állítsák munkájuk középpontjába a szolgáltatások színvonalas ellátását... differenciáltabb gyártmányfejlesztéssel, a termékszerkezet változtatásá­val javítsák gazdaságosabb termelésüket... Nos, amit ezekből irány­elvekből kontoét célként tű­zött maga elé a szövetkezeti kollektíva (mert a kommu­nisták állásfoglalását megvi­tatta mindenki a szövetke­zetben), az majdcsaknem teljesen megvalósult. A Start Szövetkezet 1980-ig eléri a középüzemi nagyságrendet; a termékszerkezet 75 százalé­kát megváltoztatták, a hi­ánycikkek pótlásának gyár­tására álltak át; s e változá­son belül a sportfelszerelé­sek termelése vált döntővé a könyvtári berendezések gyár­tása mellett; növekedett a termelékenység; olyan ter­mékeket fejlesztettek ki, amelyek keresettek a világ­piacon is. Néhány adattal illusztrálva ezt: a létszám — négy év alatt — 267-ről 316-ra nőtt, s ugyanakkor az egy főre eső termelékenység 154 százalék­kal emelkedett. a netto ter­melés pedig 141 ezer forint­ról 167 ezer forintra nőtt. A bérek ez idő alatt 30 ezer fo­rintról 38 ezerre emelked­tek. Az új termékek közül néhány (a tomagerenda, a kosárlabda-állvány, a disz­kosz) elérte a nemzetközi színvonalat. Magyarán: a Start szövetkezet kilépett az ismeretlenségből és a világ­piacon is jegyezni kezdték a gyártmányait. Szocialista és tőkés relációban egyaránt ♦ A beszámoló taggyűlés mélyen elemezte: mikén>• se­gített ebben a pártalapszer- vezet gazdaságellenőrző, se­gítő munkája a párttagok példamutatása, az ideológiai nevelő tevékenység, az alap­szervezet szervezeti és cse­lekvési erősítése (a párttag­ság létszáma is ez idő alatt 35-ről 51-re nőtt. s a szövet­kezet dolgozóinak csaknem egyharmada vett részt poli­tikai oktatásokon — bár nem mindig elfogadható megjelenéssel). De ugyanak­kor megállapította azt is, hogy a különböző fórumokon, éppen mert azonos témák fedik át gyakran egymást, nem mindig kellő az aktivi­tás, ezért helyes lenne keve­sebb azonos témájú megbe­szélést szervezni hasonló té­mákban, ehelyett inkább az intenzívebb cselekvésre kel­lene helyezni a hangsúlyt. A beszámoló taggyűlés e kényes kérdésekre is nyílt, egyértelmű választ adott azoknak az aggodalmasko­dóknak, akik a munkások véleményét tolmácsolva a taggyűlésen vitatkoztak a bevezetendő műszaki normák és általában a szükséges to­vábbi lépések irányáról. A párttagok tanácskozásán nem a „beosztások”-ból ere­dő tékintélyérv alapján szü­letett egységes állásfoglalás, hanem a súlyos, és a valósá­got alaposan elemző érvek alapján. Baliko György, Áf- ra Gyula, Debrecepi János, Domokos Lászlóné, Balogh Béla, Kocsor István, Bécsi Gábor párttitkár, s még Verbai László is, á városi pártbizottság képviselője „egyenlő alapállásból” szól­tak a felmerült aggodalmak­hoz abból kiindulva, hogy a pártalapszervezet gazdaság- politikai tevékenységében egybehangzó, termelést segí­tő. a magasabb követelmé­nyek teljesítésére orientáló pártmunkát szükséges kifej, teni. Megnőtt a szerepe a tudat- formáló tevékenységnek, a személyre szóló agitációnak és minden párttagnak foko­zottabban éreznie szükséges politikánk tudatos képvisele­tét a dolgozók körében. Hi­szen ez szolgálat az embe­rekért, ha sokszor, pillanat­nyilag népszerűtlen felada­tokat is rejt magában. A távlatok körvonalazása azonban rádöbbenti az egyé­neket, hogy anyagi helyze­tünk előrevitele csak a Párt tanácsolta út bejárásával le­hetséges, ahogyan eddig is ezen az úton értük el a meg­védésre méltán alkalmas eredményeinket. Ezt a nyílt beszédet kell folytatni a jövőben is a kom. munistáknak — állapította meg a taggyűlés. ♦ A szövetkezet négy év alatt a termékszerkezetét csaknem 75 százalékban megváltoztat­ta, mégis, bizonyos „vacillá- lás” jellemezte ezeket a lé­péseket. Az elemzésekből az derült ki, hogy termékeik­nek csupán 55,5 százaléka az, amit versenyképesnek lehet nevezni. Meglevő termékeik 30 százalékát további fejlesz­téssel lehetne gazdaságosab­bá, minőségileg jobbá tenni, 14,5 százalékát pedig egysze­rűen „vissza kell fejleszte­ni”. Megállapították a tag­gyűlésen, hogy a világpiacon csak a termékeik 30 százalé­ka állja meg a helyét (ezen belül is a tőkés piacon a ter­mékeknek csupán 5—7 szá­zaléka). Nem túl szépek ezek a számok. Mégis egyfajta is­meretlenségből lépett ki ál­taluk a szövetkezet. A továb­bi lépés pedig az, hogy nö­velni kell a világpiacon el­adható termékek számát és ennék tárgyi feltételeit meg­teremteni. Sok külső gond nyomasztja a szövetkezetét. Egyes műhelyekben 33 mun­káshiány volt ez évben. Ha nem lett volna, akkor 100 milliós értéken felüli pro­duktumot lettek volna képe­sek előállítani. Másrészt ne­hezen beszerezhető alap­anyagok (mint például a fe­nyőfűrészáru) miatt egyes műhelyekben sok volt a ki­használatlan munkaidő, s ezek miatt például 1500 ping­pongasztalt nem tudtak le­gyártani. Ugyanakkor a la­katos műhely a kapacitásle­kötéséhez képest csak 60 százalékos teljesítőképesség­gel rendelkezik. Mindebből következik, hogy a helyi munkaerő-átcsoportosítá. sok, a műszaki normákra való áttérés az életben ma­radás feltételei a szövetke­zetben. Ezeket a körülmé­nyeket szükséges megérteni­ük elsősorban a párttagok­nak, s agitációjuk nyomán a szövetkezet valamennyi dol­gozójával is megértetniük a Startban — szögezte le a tag­gyűlés. A gyomai Győzelem Termelőszövetkezet is azok közé a gaz­daságok közé tartozik, ahof megoldották a nők téli foglal­koztatását. A gyomai vörös, malom emeletén főként asszo­nyok dolgoznak, bérmunkában villamossági cikkeket készí­tenek a BHG-nek és a szentesi Kontakténak Fotó: Veress Erzsi Ötéves a bemutató vadgazdaság Ülést tartott a MAVOSZ megyei intéző bizottsága K. E. p. Varga Dezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom