Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-14 / 292. szám
NÉPÚJSÁG Jaj, de régen volt, amikor a békéscsabai színház előadásait a második emeleti „kakasülőről”, állóhelyről néztem. Elsős gimnazista koromban — pontosan 27 évvel ezelőtt — állandó helyem volt a karzaton, és lehet, hogy csak a nosztalgia beszél belőlem, de számomra emlékezetes élményt jelentettek azok a régi előadások. Pár forintba került csupán a jegy, ám a diákos pénzszűkén kívül volt még egy okom, hogy meg se próbálkozzak besüppedni a földszint bársonyo- zott székeibe. Ugyanis abban az időben a színház tele volt nézőkkel, hogyan is mertem volna, csóró legényke, elorozni a helyet komoly felnőttek elől. Valahogy jobban a „város ügye” volt akkoriban a színház. Az emberek többet beszéltek az előadásokról, jobban magukénak érezték a színészeket. Vannak persze ma is „táblás” házak, ám ez a tábla inkább csak a pénztárnál látható, hisz’ jó ideje a minden jegy elkelt felirat nem azt jelenti, hogy minden hely foglalt is. Mindez akkor jutott eszembe, amikor évtizedek múltán ismét a kakasülőről néztem végig a Jókai Színház előadását. Igaz, most nem kellett állva végigtopogni a műsort, félelemre se volt okom, hogy a zsúfoltságban nem látok jól. Ketten voltunk nézők az egész második emeleten! Mivel a földszinti sorok némelyike is tátongott az ürességtől, magasról nézvést végigszámoltam a fejeket: 118 néző volt kíváncsi színházunk mostani előadására. A bemutató után két nappal, csillagfényes estén, vasárnap, amikor a televízióban nem krimi volt műsoron! Pedig- „sikerdarabot”, vérbő vígjátékot játszott a társulat. Távolról sem akarom egyetlen előadás — még nem is egyetlen évad — nyakába varrni a jelenlegi állapotot. Bár, talán nem véletlen, hogy meghőköltem gondolataimban, amikor a színpadi mese egyik szereplője azon kesergett, hogy csökkent a népszerűségük „és ebben mi is hibásak vagyunk — mondta —, mert nem vigyáztunk a jó hírünkre” ... S ha a fenti soroknak látszólag semmi közük Machiavelli: Mandragora című vígjátékának békéscsabai bemutatójához, akkor még azt is el kell mondanom, hogy éppen e darabnak köszönhetem kirándulásom a második emeletre. Megnéztem ugyanis a darabot a bemutatón, ahol megszoktam már a premierközönség nagyobb lelkesedését, az „előtapso- lók” hangulatprovokálását. Am a színpad felől hiába vártam azt a különös, le nem írható érzést, amit a színház varázsának szoktak nevezni. Különösebb döcce- nők nélkül lezajlott a bemutató, s azt vettem észre, hogy nemcsak érzékelhető hatással se volt rám, de véleményem is alig van a láBékésen a városi könyvtár és a helyi művelődési központ kezdeményezésére született meg a kéthetenként, szombaton ismétlődő gazdag gyermekprogramok megvalósítása. A több helyszínt is bekapcsoló új gyermekfoglalkoztatási formákhoz a Nemzeti Galéria képzőművészeti tárgyú foglalkozásai adták az alapötletet. A rendezők célja az, hogy a tevékenységi formákon részt vevő gyermekek önálló kezdeményező és alkotó kedvét erősítsék. Éppen ezért nem terveznek konkrét, előre meghatározott programokat, hanem a megvalósítást, a tottakról. Két nap múltán — régi emlékeim színhelyén — megnéztem hát újra, s ha most valaki leegyszerűsítve tenné fel a kérdést, bizony ne egy szóban várjon feleletet, hogy jó volt-é avagy nem az előadás? Attól függ, mihez viszonyítjuk. Ha a színházunk jelenlegi állapotával mérünk, akkor középszerűnek tűnik a Mandragora bemutatója. Ha a színház lehetőségei jelentik a mércét, akkor viszont az egész mostani színházi állapot elszomorító. S a Mandragoránál jóval nívósabb előadás is — önmagában — legfeljebb tapaszt jelentene a meglékelt hajón, ám a félemelkedéshez — a kormánykeréktől az iránytűig — alapos nagyjavítás szükségeltetik. A reneszánsz Firenzébe kalauzol Machiavelli élettől túlcsorduló komédiája. Fondorlatos csábítókról (lásd machiavellizmus), rászedett férjről és csapod árrá lett szende feleségről szól a történet, amely nemcsak a Me- diciek városának, de későbbi korok (például a jelenkor) Firenzéinek is tükröt tart. Az előadást rendező Lovas Edit érdeme, hogy úgy irányítja ezt a tükröt: a nézőtéren ülők néha felismerhetik benne, ha nem is önmagukat, de legalább szomszédjukat. Kár, hogy az előadás túl akarja licitálni az önmagában épp elég erotikát hordozó szöveget, s így a pikáns humor helyett időnként malackodássá silányul a színpadi történés. Ha sorba szedem az előadás erősségeit, mindenek tevékenységi formák kiválasztását a gyermekekre bízzák.' Így a gyermekkönyvtárban irodalmi vetélkedőkre kerül sor, a művelődési központ klubhelyiségében játéktanulásra, az ifjúsági házban báb- és játékkészítésre, az események negyedik színhelyén, a 3-as számú iskola rajzkabinetjében pedig a képzőművészettel kapcsolatos foglalkozásokra. A siker érdekében úgynevezett bázis gyermekcsoportok is tevékenykednek, mind a négy helyszínen. A gyermekkönyvtár a foglalkozásokon egy állandó általános iskolai osztályra épít, a műelőtt Holpert János zenéjéről kell szólnom elismeréssel. Korhű, hangulatos, kitűnően köti össze, íveli át a jeleneteket. Suki Antal ötletes díszlete és Egedi Edit színgazdag, kavargó jelmezei is pompás keretül szolgálnak. Bár olyan igazán kimagasló színészi alakítást nem láthattunk, de a jó „csapatmunka” e téren is dicséretes. Tetszett Gálfy László harangozó kedvű papja, Csiszár Nándor bűbájos butaférj-alakítása, Lengyel István minden hájjal megkent játékmestere és Nagyidai István szolgafigurája. Felkai Eszter igazában akkor volt jó, amikor a szende feleséget formálta, kikapós szépasszonnyá való átalakulása — épp az előadás másutt is tapasztalható harsány hangvétele miatt — kevésbé volt meggyőző. Kár, hogy a főszerepet alakító Forgács Tibor nemcsak a bemutatón, de még a harmadik előadáson is szövegtudással bajlódott. Cseresnyés Rózsa és Mezei Annamária kisebb feladatokat oldották meg tisztességgel. Felsoroltam tehát az előadás pozitív vonásait. Joggal kérdezhetnék, mi kerül a mérleg másik serpenyőjébe, miért minősíthető mégiscsak középszerűnek a bemutató? Nos, a túloldalra mindazon dolgok hiánya sorolható, amely fergeteges sikerré képes kovácsolni a meglevő adottságokat. Amely 118 néző helyett telt házakat vonz ebbe a sokszor pokolra kívánt mégis ezerszer áldott színházba. Andódy Tibor velődési ház a mókames- terklubra, az ifjúsági ház az ott működő bábszakkör tagjaira. Így, az egyébként zárt közösségek, az új látogatók révén egyben kinyílnak, másrészt a szakkörökben, klubokban tevékenykedő gyerekek részt vehetnék a szombatonkénti foglalkozások irányításában. A rendezők minden gyereket szívesen látnak, s gondoljuk, a szülők is örülnek a szabadidő-eltöltésnek ez új, korszerű lehetőségének. A következő foglalkozásokra december 15-én, szombaton kerül majd sor. B. S. E. Forgatják a Televízió szilveszteri műsorát. — Az idén sok ember ösz- szefogásával valósul meg a szilveszteri szórakoztató műsor — mondja Kalmár András, a szórakoztató osztály vezetője, aki egyúttal a műsor rendezője is. Szilveszteri összeállításunk ezúttal blokkokból áll majd, több szerkesztő, illetve rendező közös munkájának eredményeként. — Milyen blokkok, műsor- részletek alkotják a programot? — A műsort úgy állítottuk össze, hogy a blokkok között helyet kapnak a Hónap és a Parabola szerkesztőségének különkiadásai. Lesz diszkó- parádénk, amelyet nagy nyugati rendezvények mintájára Bednay Nándor rendez; pixillációs módszerrel készült filmet forgatott Varsányi Ferenc a Pannónia Filmstúdióban felkérésünkre; helyet kap Alfonzó világszínháza; a Gúnya együttes kis magyar burleszkje; külföldi filmtekercsekből válogatott artistaA Császár őfelsége f. hó 22-én tartott körmenetén kisebb incidens történt, amely- lyel kapcsolatban széles körű nyomozásra adtam utasítást. A nyomozás eredményét a következőkben van szerencsém jelenteni a Bel- ügyminiszter Ümak. Mint ismeretes, a Császár őfelsége f. hó 22-én kegyeskedett a népnek bemutatni az új ruhát, amelynek anyagát két derék és köztiszteletben álló takácsmester szőtte, s amelyet maga ekét mester varrt meg, a Császár őfelsége legnagyobb megelégedésére. Munkájukat a Császár őfelsége a „Császári Udvari Főtakács” cím adományozásával is kegyeskedett elismerni. A szövetet és az elkészült ruhát még a körmenet előtt megvizsgálta több miniszter úr, valamint a főhoppmester úr is, és valamennyien gyönyörűnek találták, noha ismeretes, hogy varázsszövetről van szó, amelyet nem láthat, aki buta vagy méltatlan tisztségére. E megnyugtató előzmények után mégis történt egy sajnálatos incidens a fönt említett körmeneten. A tömegben elvegyült, és a bűncselekmény közelében tartózkodó nyomozóink, valamint több ügynökünk egybehangzó jelentése alapján megállapítható, hogy egy tízéves korú fiúgyermek a körmenet láttán a következő kijelentést tette: „De hiszen nincs is rajta semmi!” A gyermek apja, ahelyett, hogy erélyesen rendreutasí- totta volna a — fiatal kora és képzetlensége miatt nyilvánvalóan buta — gyermeket, aki butasága miatt valóban nem láthatta a Császár őfelsége új ruháját, nyomozóink és ügynökeink egybehangzó jelentései szerint a fent idézett kijelentés után a következőket mondotta : „Emberek, halljátok, mit mond az ártatlanság? Nincs is rajta semmi! Ez a kisgyerek azt mondja, hogy nincsen rajta semmi!” Ezután a körülöttük állók közül többen azt kiáltották, szenzációk; továbbá az általam, itt a stúdióban most forgatásra kerülő öt dudás egy csárdában című, kísérleti jellegű összeállítás. — Ehhez a műsorrészhez kitűnő komikus vénájú színészeket alkalmazunk: Kör- mendy Jánost, Bodrogi Gyulát, Agárdy Gábort, Bence Ferencet és Sztankay Istvánt. öt nagy jelenet és öt nagy színész! Emellett valamennyien kisebb epizódszerepekben is játszanak a blokkon belül. De hadd mondjam el, nemcsak nagy sztárokkal lépünk színre, nagyon sok fiatal színész is közreműködik szilveszteri programunkban. — A blokkokat majd egy tv-bemondó konferálásával vezetjük be, ily módon is lazítani kívánjuk a máskor rendkívül összesűrűsödött tv- programot. S mint hallottuk, éjfél után ismét, sokak kívánságára, mulatós nótacsokorral folytatják az adást. Számaim Béla hogy „Nincs is ruha a császáron!” Nyomozóink gyors és szakszerű közbelépéssel megelőzték a nagyobb mérvű rendbontást. Ennek során negyvenhét őrizetbevételt eszközöltek, minek eredményeképpen a nevetés megszűnt, és a körmenet a továbbiakban az előzetes terv szerint, rendben lezajlott. A kihallgatások során a gyermek és az apa a terhűkre rótt kijelentések megtételét elismerték, védekezésül elmondták, hogy az ő mondataikban nem szerepelt a Császár őfelsége neve, a „nincs rajta semmi” kijelentést nem a Császár őfelségére értették. Am hogy kire vagy mire, azzal kapcsolatban eltérő és ellentmondásos válaszokat adták, ami egyértelműen bizonyítja bűnösségüket. Az őrizetbe vettek többsége ugyancsak elismerte a neki tulajdonított kijelentéseket, ám ezek az emberek védekezésükben azt állították, hogy csupán a gyermek és az apja szavait ismételték. E tekintetben is több- rendbeli ellentmondás esete forog fenn. mivel néhányan, nyilvánvalóan abból a célból, hogy önmaguk bűncselekményének súlyát kisebbítsék, olyan vallomást tették, amely szerint már a gyermek, majd később az apa is félreérthetetlenül a Császár őfelségére célzott a ,giincs rajta semmi” kifejezéssel. Nyilvánvaló, hogy ezt csak a . hatóságok félrevezetése céljából teszik. Ezt bizonyítja, hogy a fenti kijelentéseket egymásnak ellentmondóan, és a tömegben elvegyült nyomozóink és ügynökeink pontos, egybehangzó jelentésétől is eltérő módon idézik. Valamennyien kifejezték ugyan mélységes hódolatukat a Császár őfelsége iránt, és megbánást tanúsítottak, de megbánásuk őszinteségével kapcsolatban alapos kételyek merülték föl, ezért kívánatos, hogy gyógyulásuk Orosháza A gyermekkönyvhét rendezvényei Az. elmúlt hét az orosházi ifjúsági és úttörőházban a gyermekkönyvhét jegyében telt. A december 3-i városi megnyitót megelőzően már megkezdődött a gyermekkönyvek árusítása, majd a megnyitó után a Beszélő köntös című filmet nézték meg a gyerékek. Kedden a város kisdobosai, szerdán pedig az úttörők könyvvetélkedőjét bonyolították le. E versenyt a felkészülés időszaka előzte meg, amikor is több, kijelölt művet olvastak el a gyerekek, majd a szellemi totót legjobban kitöltő rajok képviselték a csapatokat városi vetélkedőn. A következő két nap a bábozásé volt: a kisdobosok, majd az úttörők bábkészítési versenyét egy bábelőadás zárta. Vasárnap az iskolák által hirdetett plakát- és rajzverseny győzteseinek munkáiból kiállítás nyílt az ifjúsági házban. E plakátok, rajzok a gyermekek olvasmányélményeit tükrözik. Szintén vasárnap játékdél- előttel, filmvetítéssel és úttörődiszkóval ért véget a gyermekkönyvhét Orosházán. után valamennyien bíróság előtt feleljenek tetteikért. Vannak néhányan, akik egyenesen tagadják a terhűkre rótt kijelentéseket, azt állítják, hogy nem követtek el bűncselekményt. Ez egyébként teljes képtelenség, hiszen őrizetbe vételük már maga kizárja büntetlenségüket. E megrögzött tagadók csoportja azonban napról napra fogy, s alapos okom van föltételezni, hogy egykét napon belül valameny- nyien elismerik bűnösségüket. Végezetül azt kívánom még megjegyezni, hogy az incidens egy buta gyermek spontán akciójának tűnik, s amennyiben magasabb államérdek azt nem indokolja, nincs okunk mögötte a Császár Őfelsége elleni összeesküvést föltételezni. Éppen ezért a körmenet biztosításában részt vevő nyomozóinkat és ügynökeinket, valamint biztonsági szerveinket általában mulasztás nem terheli. Köztudomású, hogy valamennyi összeesküvést még a kezdet kezdetén fölfednek, és teljes mélységig felgöngyölítenek, így védve a Császár őfelsége biztonságát és a fennálló rendet. SZiNHÍZ, mozi 1979. december 14-én, pénteken este 19.00 órakor Békéscsabán: MANDRAGORA KISZ-bérlet ■ ■ Békési Bástya: 4 és 0 órakor: Születésnap, 8 órakor: Félelem a város lelett. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: A Csendes-óceán kalózai, 7 órakor: Zsarutörténet. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A gyilkos a házban van, 4 órakor: A fekete fülű fehér Bim I., II. rész, 8 órakor: A kérdés. Békéscsabai Terv: 2X2 néha S. Gyulai Erkel: fél 6 és fél 8 órakor: Patyolatakció, 21.30 órakor: Fekete Péter. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: Ajándék ez a nap, 7 órakor: Elszakadás. Orosházi Béke: Visszajelzés. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Púpos lovacska, fél 6 és fél 8 órakor: Gyilkos a tetőn. Szarvasi Táncsics: Buffalo Bill és az indiánok. Machiavelli: Mandragora Avagy emlékek és gondolatok egy színházi bemutotó ürügyén Gálfy László és Lengyel István kettőse Fotó: Demény Gyula A Televízióból jelentjük Készül a „szilveszter >> Bistey András: Jelentés a Császár Őfelsége körmenetén történt incidens tárgyában Az alkotó játék új lehetőségei Békésen
