Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-07 / 261. szám

1979. november 7., szerda NÉPÚJSÁG Tizenévesek a Nagy Októberről Munkában a Barátság őrs, a vetélkedő második helyezettje Fotó: Gál Edit megtisztelő feladat, hogy történelmi visszapillantást készítsenek a raj- és csapat­faliújságokra. Szólaljanak meg hát először ők. A forradalom szimbóluma­ként élő Auróráról Sipos Ol­ga a következőket fogalmaz­za meg: — 1903-ban készült, részt vett az 1904—1905-ös, japánok elleni háborúban, s a Péter-Pál erőd ágyúszója után az általa leadott lövé­sekre kezdődtek meg a for­radalmi események Oroszor­szágban. — Mit jelentett a világ számára az első szocialista forradalom győzelme? — tesszük fel a meglehetősen nehéznek tűnő kérdést. Az úttörőtanács titkára, a talpraesett Stefkovics Valé­ria már mondja is: — Elő­ször is a legújabb kort je­lentette a történelemben. Aztán szabadságot hozott az embereknek, s ez alapot te­remtett a további fejlődés­hez. Hiszen az orosz nép többsége nagy nyomorban, primitív körülmények között élt. A nyolcadikos Hámori At­tila további tényekkel szol­gál: — Ez a forradalom az el­ső világháború harmadik évében tört ki. Elfogytak a tartalékok. Elindult a kato­nák között a frontbarátság, ök csak azt értették: a sze­gényeknek bajt hozott a há­ború. Ez a harc nem az övé­ké, hanem az uraké volt. — S el is olvassátok eze­ket a faliújságcikkeket? — Ajaj! Ha másért nem, hát azért, hogy megállapít­suk, melyikünké sikerült jobban — nevetnek össze. — Tetszik tudni, verseny fo­lyik minden osztály között. — Ki volt Lenin? — fag- gatózunk, most már a ki­sebbeknél. — Az oroszországi forra­dalom vezetője volt. Mindig a szegények, a nép pártján állt — mondja a hatodikos Baranka Edit. Megyeri La­jos még azt is hozzáteszi: — Szerette a gyerekeket. És volt egy jelmondata: Tanul­ni, tanulni, tanulni! A hatodikos Horváth Ági eddig csendesen ült. Némi kapacitálásra ő is megszó­lal: — Lenin irányította a Téli Palota ostromát. Igazi Nemrégiben színházunknál járt Inkeri Lvona-Aho, a finn- neve a Vlagyimir Iljics Ul- országi Lahti Színház művésznője (a kép bal oldalán). Látó- i janov volt. Üldözték, azért gatásának célja az volt, hogy ismerkedjen Kocsis István: viselt álnevet. Árva Bethlen Kata című monodrámájával, amelyet Lovas ! — Mit gondoltok, miért Edit rendezett és Mezei Annamária játszott megyeszerte. Ké- j ünnep számunkra is a Nagy pünkön tolmács segítségével beszélgetnek a darabról; a finn : Október győzelme? színésznő, Lovas Edit rendező és Simon József figyelő Nagy Gyula hatodik osz­Fotó: Császár Lajos tályos még, de gondolkodás Hol — Kedvenc rádióműsoraim egyike az Ötödik sebesség különkiadása, amely Hol — mi? alcímmel országjáró ri­portsorozatra hívja a hall­gatókat. Remélem, nem egy­fajta „vidéki önérzet” beszél belőlem, amiért különös örömömre szolgál, hogy ez a műsor a „téma az utcán hever” jelszót nem szűkjti a Váci utcára és környékére, hanem a fővárostól távolab­bi vidékekről is hírt ad. Frissen, érdekesen és általá­ban igaz emberségtől átha­tottak Radnóti László ri­portjai, érthető tehát, hogy a legutóbbi jelentkezésekor közelebb húzódtam a rádió- készülékemhez, hiszen Bács, Csongrád és Békés megye területére indult a riporter Polski Fiatja. Az utazás során megkapó volt a helvéciai fafaragó művész vallomása, aki ko­rábban verseket írt, de any- nyira beleszerelmesedett új hivatásába, hogy úgy érzi „nem engedi a fa, hogy a rímeket szeressem.” Soltvad- kerten egy szerelmes pék Rómeót elhomályosító sza­vakat zengett az értetlen szülőkről, akik elszakítják tőle szíve Júliáját. Szeren­csére Radnóti László elment a „másik félhez” ahol kide­rült, hogy a zord atya egy­általán nem akarja a fiata­lok boldogságát keresztezni, csupán higgadtabban akar segíteni a gyerekeknek. Ritkán hallani, hogy nyil­vánosság előtt valaki olyan szépen beszéljen édesapjá­ról, mint az a szíjgyártó fia­talember, aki „nagypapától és apustól” tanulta a bőrös szakma csínjait, s most a szakma ifjú mestereként nemcsak a „cérnahegyezés- ről” szólhat, de mint elis­mert dzsesszszakértő a mo­dem zene szerteágazó útjain is jártasán kalauzol. Ha egyetlen interjút kel­lene kiemelnem a Hol — mi? legutóbbi jelentkezésé­ből, akkor a Császártöltésen dolgozó fogorvos makacs igazságkeresésére emlékez­tetnék. Remélhetően megis­merjük még Karietta nevű, fogszuvasodás elleni szerét, amelyet Szentgyörgyi Albert professzor is elismerésre méltatott. Egy szegedi lepkegyűjtő bemutatása után Békés me­gyébe is megérkezett a vár­va várt rádiókocsi, de sajnos, a hosszú út során elfárad­tak az utasai. Fájt, hogy Bé­késcsabán csak olyan seké- lyes témára bukkantak, mint a síléckölcsönzés bonyodal­mai. A kerítés falára pingált szó-szörnyeteg, a „szemetes­mentesen” kippellengérezé- se is majdnem olyan nyaka- tekert lett, mint maga a szó. Tetszett viszont a sarkadi rókavadász fiatalemberről, Nagy Béláról elhangzott ri­port. Jó lett volna több ilyet készíteni a Körösök vidékén is. Talán egy másik alkalom­mal erre is sor kerül? (Andódy) nélkül végja rá: — A Szov­jetunió baráti szocialista or­szág. Sok mindenben segíte­nek nekünk. így kapunk tő­lük áramot és mindent, ami­ből több van nekik. S a hazánkat is ők szabadítot­ták fel... — Régebbre nyúlik vissza barátságunk — toldja meg a hatodikos Bérezési András. — 1918-ban mi is felkeltünk, ez volt az őszirózsás forra­dalom. A Tanácsköztársaság csak 133 napig élt. Akkor úgy nézett ki, mindenkinek jobb lesz, a gyerekek is üdül­hettek a Balaton mellett... — Találkoztatok-e szovjet pajtásokkal? Vagy hogyan tartjátok a kapcsolatot a szovjet úttörőkkel? A válaszok egyöntetűen az apró ajándékokkal, emlék­tárgyakkal tűzdelt levélvál­tásról szóltak. Egyedül Ka- szanyi Ildikó találkozott a KISZ-táborban szovjet fiata­lokkal. Azóta viseli nyak­kendőjén néhány komszomo- lista nevét. Harmincéves iskola és kollégium A békéscsabai Szlovák Ta­nítási Nyelvű Általános Is­kola és Gimnázium, vala­mint az Áchim L. András Szlovák Kollégium tegnap, november 6-án, délelőtt 11 órai kezdettel ünnepséget rendezett a kollégiumban. A részvevő mintegy 280 diák, valamint szüleik és tanáraik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulójá­ra, s az iskola és a kollégi­um 30 éves fennállására em­lékeztek. Az ünnepség délelőtt 11 órakor kezdődött, melyen el­sőnek Chlebniczki János is­kolaigazgató tartott szlovák és magyar nyelvű ünnepi beszédet, majd az iskola és kollégium 30 éves történeté­re emlékezett Kiszely Mihály kollégiumigazgató. Az ünne­pi beszédek elhangzása után izgalmas pillanatok követ­keztek. Az elmúlt év végén pályázatot hirdettek a tanu­lók között. Hogy ki, milyen munkát végzett, ez is tegnap délelőtt derült ki. Králik Aladár középiskolai tanár hirdette ki elsőnek az irodal­mi, és néprajzi jellegű pá­lyázatok, valamint a fordítá­Egy osztállyal arrébb — hiszen az iskolának nincs csapatotthona —, Bikádi Pál- né nyolcadik osztályos raja ünnepli a Nagy Októbert. A rajvezető kemény próba elé állította az őrsöket. A vetél­kedő során neves szovjet ál­lamférfiakat, a Szovjetunió­ban készült gyártmányokat, történelmi jelszavakat, híres művészeket kellett megne­vezni és megfejteni. Az al­kalomra tartalmas, és a ver­senyfeladatok között is sze­replő faliújságok készültek. A versenyt az általános is­kolai kollégium lakóit cso­portosító Winnetou őrs nyerte meg. Kérdésemre, hogy honnan szerezték jó ismereteiket a Szovjetunió életéről, Kurilla László így válaszol: — Az iskolából, a televízió műsoraiból, az újsá­gokból, s az ünnepi megem­lékezésekből. Benedek Beatrix még azt is hozzáteszi, hogy a Szov­jetunióban 10 osztályos is­kola van. Kurilla Laci meg­említi, hogy a szovjet paj­tások ingyen kapják a köny­veket és az iskolatejet. Hu- gyecz László márt járt Uk­rajnában. Sőt, a magyarok bejöveteléről nevezetes ve- reckei szoroson ő is átjött: — Nagy építkezéseket lát­tam mindenütt. De vannak szép, régi faházak is — mondja. — Szépek az áru­házak, megismerkedtem az ételeikkel... És ott az ut­cák nagyon tiszták! Még sokáig tartott a be­szélgetésünk. Vidáman, kész­ségesen válaszoltak. Érthető, hogy hozzájuk közelebb áll a Szovjetunió mai élete. A történelmi nagy eseményből az eredményt ismerik job­ban ... S ez nem is olyan nagy baj! B. Sajti Emese sok legjobbjait. Az önálló irodalmi alkotások között Kolarovszki Erzsébet és Pe- csenya Edit negyedik osztá­lyos gimnazisták munkái voltak a legjobbak, Gajdács Éva hetedik osztályos általá­nos iskolai tanuló versét harmadik díjjal jutalmazták az elbírálók. Sztankó Csilla másodikos gimnazista a ke­nyérsütés hagyományát dol­gozta fel eredményesen. Racskó Erzsébet és Horváth Márta közös fordítása is si­kert aratott. A harmadik díjat Knyihár Judit, fordítá­sa kapta. Kantár Mária orosz—történelem szakos nevelő az iskola történetét feldolgozó Vozár Ilonának és Viczián Annának adott át ju­talmat., Az eredményhirdetés után az iskola és a kollégium kultúrcsoportjainak műsora következett, majd a vendé­gek megtekintették az évfo­lyamok által összeállított néprajzi kiállításokat. Az osztályok közötti versenyen legügyesebbnek az általános iskola felső tagozatában a nyolcadikos, a gimnáziumban pedig a másodikos és negye­dikes kiállítók bizonyultak. Ismeretterjesztés Békésen A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békés városi szervezete az idei évadban még eredményesebb munkát szeretne folytatni az isme­retterjesztésben, mint eddig. Az elmúlt évad előadásainak száma 291, de kevés volt a természettudományi témát feldolgozó rendezvény. Ezért az évad feladatai közé tar­tozik a helyes arány kialakí­tása a társadalomtudományi és természettudományi ren­dezvények száma között. Nö­velni kell az előadások szá­mát a mezőgazdasági fizikai dolgozók körében. Többet tö­rődnek majd az értelmiség­gel is. A városi értelmiség­nek januártól az Értelmisé­gi Klubban szerveznek elő­adássorozatokat. Rétegen­ként külön biztosítanak prog­ramokat az egészségügyi dol­gozóknak, a mezőgazdasági értelmiségnek és a pedagó­gusoknak. A TIT-tagok továbbképzé­sére ebben az évadban öt előadói konferenciát szervez­nek. Az elsőt október 29-én 18 órai kezdettel Apró Ti­bor tartotta a személyiség erkölcsi irányultságáról és mérésének lehetőségeiről. November közepén helyi TIT-csoportot alakítanak Bélmegyeren, a jövőben pe­dig Kamuton is ezt tervezik. IX. szarvasi pedagógiai hetek A már kilencedik eszten­deje ismétlődő rendezvény- sorozat idei első előadására november 8-án, csütörtökön délután 2 órakor kerül sor az 1-es számú általános is­kolában. Az egy hónapon át tartó gazdag programban 40 előadásra, bemutató tanítás­ra, filmbemutatóra, kiállítás­ra került sor. Több előadás foglalkozik az anyanyelvi ne­velés feladataival, s a ko­rábbi évekhez hasonlóan je­lentős teret szentelnek a gyermeknevelés pszichológiai kérdéseinek, a személyiség- fejlesztés lehetőségeinek. Sok előadás a pedagógusközössé­geknek szól, de e nagyszabá­sú rendezvénysorozatba a rendező szervek be kívánják vonni a szülőket is. így ke­rül sor a pedagógiai intéz­ményeken kívül az esemé­nyek megrendezésére egyes vállalatoknál, szövetkezetek­nél. Szintén hagyomány már, hogy fórumot rendeznek a pedagógiai hetek alkalmából. Erre. idén, november 28-án, szerdán délután 5 órai kez­dettel a Rrecsmarik Endre Űttörőházban kerül sor Csa­ládi kör fórum címmel. Ezen a feltett kérdésekre Kelemen Endre, az Iskolatelevízió fő- szerkesztője és dr. Hankiss Ágnes pszichológus válaszol. Az egész hónap során peda­gógiai és pszichológiai könyvkiállítás várja a láto­gatókat a városi könyvtár­ban. Januártól az üzemek közmű­velődési felelősei részére közművelődési szabadegyete­met indítanak a művelődési központtal közös szervezés­ben. Sikeresen elkezdődtek a szoktató orosz tanfolyamok az általános iskolások részé­re. örvendetes, hogy a vá­ros környéki községekben, Muronyban és Kamuton is élnek ezzel a lehetőséggel. A Baráti kör mozgalom kereté­ben a matematika iránt ér­deklődő általános iskolások­nak Kis Matematikusok Ba­ráti Körét alakítottak. A művelődési központtal közös szervezésben indítottak né­met nyelvtanfolyamot a vá­ros lakóinak. A szakmunkás- tanulók részére az ipari és mezőgazdasági szakmunkás- képző intézetek több komp­lex sorozatot kötöttek le. A megyei tanács megfelelő osz­tályai anyagi támogatást biztosítanak ehhez. Jól tud­ták hasznosítani a jogi elő­adásokra kapott összeget is, mert a város minden közép­fokú intézményében lesznek ilyen jellegű előadások. színhíz, mozi 1979. november 7-én, szerdán, Békéscsabán, 19.04 órakor: INTERJÚ BUENOS-AIRESBEN Szakmai bemutató * * * 1979. november 8-án, csütörtö­kön, Békéscsabán, 19.00 órakor: INTERJÚ BUENOS-AIRESBEN József Attila-bérlet. SZERDA Békési Bástya:: 4-kor: Kov- pak a Kárpátokban. I., II. — 8-kor: Bruno vándorlásai. Bé­késcsabai Szabadság: de. 10, du. 4 és 8-kor: Születésnap — 8-kor: A tóparti ház asszonya. Békéscsabai Terv: Ostrom. Gyu­lai Erkel: Iskolai valcer. Gyulai Petőfi: Családi összeesküvés. Orosházi Béke: a béke első nap­ja. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Blokád. I., II. — 8-kor: Júlia. CSÜTÖRTÖK Békési Bástya: 4-kor: Apa­csok — 6 és 8-kor: A kétbalke­zes és az örömlány. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5-kor: Periszkóp a fjordok között — 7-kor: Két férfi a városban. Bé­késcsabai Szabadság: de. 10-kor: A sólymok vezetője — 4 és 7- kor: A blokád folytatása. I., II. rész. Békéscsabai Terv: Családi összeesküvés. Gyulai Erkel: Hívj a messzeségbe. Gyulai Petőfi: 3 és 5-kor: Buffalo Bill és az in­diánok — 7-kor: Júlia. Oroshá­zi Béke: Mackenna aranya. Orosházi Partizán: AUegro Bar- baro. Szarvasi Táncsics: Mese habbal. Számukra már természe­tes, hogy piros betűs ünnep. Eleinte még csak passzív szemlélői a színes ünnepsé­geknek, aztán lassan, ahogy nőnek, ismereteik gyarapo­dásával bővül, kerekedik ki bennük a Nagy ' Októberi Szocialista Forradalomról al­kotott kép. S hogy honnan veszik ismereteiket? Milyen képek és tények élnek gyer­mekeinkben e világtörténel­mi jelentőségű eseményről? Ezt akartuk megtudni, ami­kor ellátogattunk a Békés­csabai 7-es számú Általános Iskolába. Érkezésünkkor a rajtitká­rok és őrsvezetők Mázán Andrásáé csapatvezető irá­nyításával éppen a novem­ber 7-i ünnepség tennivalóit beszélik meg. Hozzászólása­ikból kiderül: igazi jó meg­emlékezésnek azt az ünnep­séget tartják, amely közös tevékenységen alapszik, s ha mindenki személyesen élheti át az élményeket a teljesí­tett feladatok által. És az is kiderül, hogy kedvelik a színes, izgalmas formákat. Az összejövetel főbb ten­nivalóinak megbeszélése után végül alkalom nyílik egy kis beszélgetésre. A gyerekek nem támaszkodhatnak a tör­ténelemórák nyújtotta tény­anyagra, tehát a bennijk élő kép a Nagy Októberről sok­féle forrásból származik. Kö­zöttük néhányan igen jól tájékozottak. Mint utóbb ki­derül, nekik jutott az a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom