Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-13 / 265. szám

1979. november 13„ kedd irHUUkfiTcl Hogyan elűzzük meg az idiilt torokgyulladást? Találkoztam • a bürokráciával V. A találkozást tulajdonkép­pen egy fekete tarka kan kutyának köszönhetem. Be- szemtelenedett a családba, majd eredményes szerelmi kapcsolatba került Bogi ne­vű szuka kutyámmal. Bogi, már napok óta minden va­lamirevaló ruhadarabot ösz- szeszedett és maga alá gyűrt. Fészket rakott leendő köly- keinek. De azok nem tar­tották tiszteletben a vackot, szanaszét másztak, visongva ordítottak, mert a hideg kő perzselte meleghez szokott testüket. Kell venni egy ku­tyakosarat — kaptam fel­adatul a kutya gazdaasszo­nyától. Hát kérem, az egész innen kezdődött. Szombaton bejártam a pia­cot, kerestem a békési kosa­rasokat. Volt ott minden, csak éppen kutyakosár nem. De adtak egy tanácsot. A csabai Flam-malom helyén működik a kosáripari válla­lat telepe. Ott biztosan ka­pok. Az irodában négy életerős férfi ült. Valamin vitatkoz­tak, s miután elmondtam jövetelem célját, bevezettek a raktárba. A raktáros ked­vesen kérdezte, melyiket vá­lasztom? Levitte a földszint­re, és adott egy papírlapot. Ez a nevem, lakásom és a kutyakosár leltári és cikk­számát tartalmazta. Hol fi­zethetek? — kérdeztem. Bé­késen, a Szarvasi úton levő központi telepen. Irány Bé­kés! Szombat lévén, sajnos nincs pénztár, mert tetszik tudni, itt nálunk a kasszában nem maradhat pénz. Postá­ra kell adni mindennap. De különben a vállalati ügy­rend is tiltja a szombati na­pokra szervezett pénzforgal­mat. Közben a gyárvezető be­lépett az irodába. Mint régi ismerősnek, nyomban a mel­lére szegezem a kérdések kérdését: Miért tekinti önö­ket megbízhatatlannak a bu­dapesti központ? Ha arra alkalmasnak találják a bé­késcsabai telepet és vezető­jét, hogy évente 15—20 mil­lió forint termelési érték előállítását szervezze, arra vajon miért nem jó, meg­bízható, hogy az exportra nem alkalmas, osztályos árut lehetőségein belül minél ha­marabb helyben is értékesít­hesse, s ilyen esetekben a pénzforgalmat is lebonyolít­sa? Nem tudott elfogadható magyarázatot adni, de a Bu­dapesten fogalmazott meg­bízhatatlanságra napi mun­kájából említett egyetlen példát. — Az egyik dolgozónk, akit lakásépítési kölcsönnel tá­mogatunk, azzal keresett fel, hogy a gyártelepen szalag- fűrésszel engedélyezzem egy gerenda elfűrészelését. Ak­kor Békésen nem volt más megoldás. Megmagyaráztam a dolgozónak, hogy ehhez nekem nincs jogom. Az or­szágos vállalat igazgatója ilyen esetekben maga dönt. Nem segíthettem. — Ezt a kutyakosarat — mutat az adminisztrátor a papírra — a jövő héten le­adminisztráljuk. Ez a műve­let a következőkből áll: a papírlapra, mely önéletraj­zomat és a cikkszámot tar­talmazza, valaki ráírja: az eladást engedélyezi. Akkor ezzel Békésről visszamegyek Csabára. Ott a raktáros ki­állít egy szállítólevelet több példányban és még egy rak­tári jegyet. Ezeket újra el­viszem Békésre. A könyve­lés számfejti a kosár érté­két, majd a pénztári befi­zetés után mehetek vissza Csabára, a raktároshoz, aki most már kiadja a kosarat azzal, hogy mutassam meg a portásnak, ugyanakkor hagyjam ott az egyik bi­zonylat másolatát. Amikor végre kezembe ve­hetem a kosarat, látom, vas­tagon por fedi. Mióta őrzik ezt a darabot, fordultam a raktároshoz? Legalább egy éve. A termék másodosztá­lyú, nem méretazonos, eddig senkinek sem kellett. S én boldogan vittem. Fizettem érte 102 forintot, s az utána­járás költsége legalább há­romszáz forint. Mindezt meg­úsztam volna 102 forintból, ha a csabai telep vezetőit a budapesti központ ilyen te­kintetben is megbízhatónak tartaná. A kutyakosár pél­dája tehát, kutya vállalati világot reprezentál. Mindez nem kerülhetett volna nyilvánosságra, ha az a fekete tarka kan kutya... D. K. Ezekben a hetekben — mint máskor is, az ősz végi időszakban — a körzeti és a szakorvosi rendelőket mind több olyan beteg keresi fel, aki arról panaszkodik, hogy torkában kaparást vagy ide­gen testet, esetleg száraz nyálcsomót érez, amelyet sem köhögéssel, sem kráko- gással nem tud eltávolítani. Szakorvosok elmondták az MTI munkatársának, hogy e betegek fájást vagy szorítást is érezhetnek, amit különbö­ző módon észlelnek. Egyes betegek már több orvost is felkerestek, s mindig kaptak valamilyen orvosságot, de panaszaik továbbra is meg­maradtak. Leggyakrabban a szeny- nyezett levegőben dolgozók­ról van szó, de jelentkezhet a baj tanítóknál, tanárok­nál, színészeknél, akiknél fo­kozott a hangszálak igény- bevétele, vagy azoknál, akik­nél az orron át való légzés nem kielégítő, és emiatt kénytelenek a szájon át léle­gezni. Ez utóbbi esetben az orr nem tudja a belélegzett levegőt kellően megtisztíta­ni, felmelegíteni és nedvesí­teni, így a száraz, szennye­zett hideg levegő alkalmat­lanná teszi a torok és az alsó légutak nyálkahártyáját funkcióinak ellátására. Bármennyire kellemetle­nek is ezek a panaszok, a betegség — az orvosok véle­ménye szerint — nem kü­lönösebben veszélyes. Mivel azonban az elhalt mirigy­sejteket nem lehet pótolni, ez a helyzet a végén állan­dósul. A gyógykezelés lényege az elhalt nyálmirigyek váladé­kának pótlására irányul. Ezt különböző nyálkás anyagok­kal lehet elérni, amelyek a sérült nyálkahártyán megta­padva a szennyezett levegő okozta ártalomtól óvják azt. Ilyen szerepe van a mályva- gyökérteának, amelyet öblö­getéssel juttatnak a nyálka­hártyára. Ugyanezt a célt szolgálja a kámforos paraf­finolaj, amelyet az orron át kell becsöpögtetni. Igen jó hatású a kamillatea is. A do­hányzás ebben az - esetben különösen káros. Az anti­biotikumok használata fölös­leges és értelmetlen, mert a betegséget nem fertőzés idé­zi elő. Hatvan év jóban, rosszban Hat évtized után gyémánt­tal mérik a házasságot, s ezen nincs is mit csodálkoz­ni. Ennyi idő még az egyes ember életében is számotte­vő, hát még, ha ketten együtt töltik el. Az ifjúkori szövetség sokszorosan kiállja a próbát: egészségben, be­tegségben, bajban, örömben, hűséggel egymáshoz. Ügy, mint a békéscsabai Ancsin János és Vozár Mária eseté­ben. A gyémántlakodalmas há­zaspárral az Aulich utcai ház barátságos szobájában beszélgetünk. Mindketten a nyolcvanas évek közepén járnak, de a kedves búto­rok még azok, amikkel an­nak idején Mariska néni férjzhez ment. A cserépkály­hában csöndesen duruzsol a tűz, kellemes meleget áraszt, s az alkonyi órában azt hoz­zuk először szóba, hogy tíz évvel ezelőtt ebben a szobá­ban még kettős aranylako­dalmat ültek. Két házaspárt köszöntöttek a gyermekek* unokák, rokonok abból a négyből, akik 1919. novem­ber elején együtt tartották az esküvőt és a lakodalmat. — Ki gondolta volna, hogy mi ezt is megérjük — szól Mariska néni — mikor engem hatszor operáltak, meg azon kívül volt más be­tegségem is. A férjemet pe­dig négy évvel ezelőtt elütöt­te egy autó. De azért csak itt vagyunk. És ami talán a legnagyobb szó, ebben a ház­ban mi magunk csinálunk mindent egyedül. Még min­dig. — A feleségem főz, takarít, igaz én is segítek, s a be­vásárlást is én intézem, ö már nemigen megy sehová, kétszer ha kimegy egész év­ben a piacra. — A menés már nehezem­re esik, és a salátát sem én palántálom már el, mint máskor. De még jó, hogy az uram meg tudja csinálni. Persze nem egyszerre az egészet, hanem szép tempó­san, mindennap egy kicsit fölás, és azt be is ülteti az őszi salátával. Pedig ha rá­gondolok. mennyit és miket dolgoztam... Nemcsak varrt, de férfi­munkát is végzett — kaszált, cséplőgépnél dolgozott — amikor az apa betegsége miatt erre szükség volt, még otthon lánykorában. A varrás pedig szinte sose fo­gyott ki a kezéből. Bármi­lyen jó kőműves volt Jani bácsi, a négy gyermek neve­léséhez kellett az asszony keresete is. És nehéz idők jártak az ő fiatalságuk ide­jén. Emlék emléket követ, hol előre, hol visszafelé me­gyünk az időben csapongva. Jani bácsi a kőművesélet­ről, bérharcokról, szakszer­vezetről beszél, amelynek több mint negyven éve tag­ja. Mariska néni pedig a gerlai gyermekkort említi... Az anya szakácsnő az ura­ságnál, az apa ugyanott gö­bölyös, egészen addig, míg egy nap az egyik bika úgy megtaposta, hogy nem tud többet dolgozni. Aztán a ger­lai iskola ... Ahol az ügyes, ■ : ■ ■ ■ : ■ i Hatvan évvei ezelőtt... ■ ■ életre való kislány a legjobb ; tanuló volt, s akinek min- • den vágya az, hogy tanítónő £ lehessen. De csak a varrásig £ jut el, ám azt úgy csinálja, j hogy még a fazont is kita- £ lálja hozzá, divatlap nélkül. • És a jó kedve soha nem j hagyja el. Ez a jó kedély jellemzi ma • is, éppúgy, mint amikor í megismerték egymást egy J réges-régi lakodalomban, • ahol a menyasszony koszo- j rúslánya volt, a későbbi férj • pedig a vőlegény vendége. £ Ekkor szerették meg egy- £ mást, s ez a kapcsolat nem S lazult az idők folyamán, in- : kább erősödött. Pedig hat £ hat évtized akárhogy szá- • móljuk is, tetemes idő két i ember közös életében. Ez a £ szeretet lenne vajon az • egyetlen titka a jó házasság- j njak? — Ez is, föltétlenül — ad- • ja meg a választ Mariska ne - j ni — és még sok türelem. J Mert alkalmazkodni kell ■ egymáshoz. Vass Mária 5 A sikeres szívátültetés nem utópisztikus álom Talán a gyermekkori él­mények rögződnek legmé­lyebben az emberi tudatban. A bohókás diákévek, szerel­mek, csínytevések kitörül- hetetlenül rögződnek az em­lékezetben. S bárhová is ve­ti az embert sorsa, mindig nosztalgiával gondol az is­kolában eltöltött évekre. Hogyne vágyódna vissza az egykori diák gyermekkorá­nak színhelyére. Az elmúlt vasárnap kedves vendégei voltak Szarvasnak. — Az 1910-es évek köze­pén sokan jöttünk át Bácská­ból Szarvasra tanulni. Há­rom évet jártam az itteni gimnáziumba, s az itt töl­tött 3 év sok .kedves emlék­kel ajándékozott meg — mondja a mosolygós szemű dr. Karel Siska, a Szlovák Akadémia tagja, aki több professzor társaságában 60 év után ismét ellátogatott Szarvasra, diákéveinek szín­helyére. A professzor a kö­zelmúltban Szegeden meg­rendezett kongresszuson vett részt, ahol kollégájával, dr. Vladimir Holecz docenssel, a Szlovák Tudományos Akadé­mia Kísérleti Sebészeti In­tézetének igazgatójával, tar­tott közös előadást a hasnyál­mirigy-átültetésről. Dr. Ka­rel Siska Európa-hírű pro­fesszort Csehszlovákiában a mellkas- és szívsebészet út­törőiéként tartják számon, ö az, aki röviddel Barnard professzor után sikeres szív- átültetést hajtott végre. — Professzor úr említette, hogy Szarvason járt a gim­názium első három osztályá­ba. Ezután hogy alakult az életútja? — 1919-ben az intervenció- sok megszállták Magyaror­szág egy részét, s emiatt nem tudtam tovább folytatni az iskoláimat, kalandos és hánytatott úton, több tár­sammal együtt visszamen­tünk Bácskába. Az iskolát Prágában folytattam, s ott végeztem 1930-ban. Kilenc éven keresztül ott dolgoztam Dzsivis professzornál, ismer­kedtem a sebészettel. 1939- ben kerültem Szlovákiába egy tbc-szanatóriumba. 1950- ig dolgoztam itt, majd Bra- tislavában rám bízták a II. számú sebészeti klinika ve­zetését. Itt kezdtem foglal­kozni a mellkassebészettel, innen mentem nyugdíjba. De azóta sem pihenek, je­lenleg a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia Kísérleti Se­bészeti Intézetében dolgozom, amelynek igazgatója Holecz docens, ö a főnököm, aki egykor a tanítványom volt. — Hallottam, hogy szerte­ágazó tudományos munkája mellett intenzíven foglalko­zik a politikával is. — Igen, 1945 óta vagyok párttag, négy évig a szlovák, 12 évig pedig a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának voltam tagja. — Hogyan kezdődött ba­rátsága és együttműködése a magyar kollégákkal? — Ez az időszak is több mint 20 évvel ezelőtt kezdő­dött. 1957-ben meglátogatott Budapestről dr. Kudász Jó­zsef professzor, és akkor ba­ráti beszélgetésen elhang­zott, hogy rendezni kellene együttműködésünket. Azóta minden rendeződött, szoros és baráti szálak fűznek a magyar kollégákhoz. 1959- ben a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia delegációjá­val jártam Budapesten, a Magyar Tudományos Akadé­mián, és ott aláírtunk egy együttműködési megállapo­dást. Két évvel később új­ra felkerestük magyar kol­légáinkat. De ezenkívül em­líthetném, hogy meghívtak már Pécsre is előadást tar­tani, természetesen magyar nyelven. Rajtuk kívül jó együttműködés alakult ki a szegedi, a debreceni kollé­gákkal, sőt, hogy dicseked­jek, megválasztottak tiszte^ letbeli tagnak a Magyar Se­bészeti Társaságba. Ezt mi nagyon jó dolognak tartjuk. Több magyar kolléga is tag­ja a mi hasonló társasá­gunknak. — Professzor úr, milyen­nek látja a szívsebészet, ezen belül a tapasztalata alapján a szívátültetés jövőjét? — 1968-ban, június 8-án végeztem az első szívátülte­tést, s azóta már több mint egy évtized telt el. Legna­gyobb problémánk a bioló­giai reakció. Ugyanis egyelő­re még nem vagyunk telje­sen biztosak abban, hogyan lehetne megoldani, hogy a test befogadja az idegen szí­vet. Ettől eltekintve határo­zott meggyőződésem, és ta­pasztalatom, hogy ezen a téren is nagy a fejlődés, és bizonyára nincs messze az az idő, hogy a szívátültetés is olyan biztos legyen, mint napjainkban a veseátültetés. A tudósok, az orvosok min­denütt a világon azon dol­goznak, hogy ez megoldód­jék. Nálunk, a szocialista or­szágokban is hasonló erőfe­szítés folyik a sikeres szív- átültetés ügyében. Azt hi­szem, még nincsenek meg azok a feltételek — gondo­lok itt elsősorban speciális intézetekre — amelyek ehhez elengedhetetlenül szüksége­sek. Mindenesetre vallom, hogy a sikeres szívátültetés már nem tartozik az utópisz­tikus álmok közé. A rövid beszélgetés után Jansik Tamás, a szarvasi Városi Tanács elnöke kalau­zolásával a vendégek, dr. Karel Siska, dr. Vlagyimir Holecz, dr. Schnitzler Jó­zsef és dr. Kiss János Ist­ván, a debreceni II. számú sebészeti klinika egyetemi docense városnéző sétán vett részt. Felkeresték a gimnáziumot, ellátogattak azokra a helyekre, ahol az Európa-hírű sebész, Karel Siska ezelőtt 60 évvel tanult, álmodozott és lakott. Béla Ottó Harc a csúszópénz ellen Tilos a vásárlók minden­nemű megkülönböztetése és jogosulatlan előnyben része­sítése — rögzíti alapelvként az 1978. évi belkereskedelmi törvény. A minisztérium ezért fokozott figyelemmel kíséri a jogosulatlan előny- szerzés, a vesztegetés, a csú­szópénzek megelőzését szol­gáló, az árumegrendelésre és -előjegyzésre vonatkozó rendelkezésiének végrehajtá­sát. Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség most összesí­tette a fővárosban és 8 me­gyében 79 vállalat és szövet­kezet 327 üzletében tartott ellenőrzésének tapasztalata­it: a kereskedelmi felügye­lőségek az árumegrendeléses, -előjegyzéses vásárlás és az iiru vissza tartás körülményeit vizsgálták. Az ellenőrzés tapasztalatai jóformán csak annyiban ked­vezőek, hogy a rendelkezés­nek megfelelően, határidőre kijelölték az áruelőjegyzésre kötelezett boltokat, amelyek száma az állami kereskede­lemben a korábbi 226-ról 382-re, az ÁFÉSZ-hálózat- ban 25-ről 126-ra növeke­dett. Az állami kereskede­lemben általában az ellátá­si központokban levő tartós fogyasztási cikkeket árusító boltokat, a szövetkezetek el­sősorban áruházaikat jelöl­ték ki erre a célra: Pest és Szabolcs megyében koráb­ban nem voltak olyan üzle­tek, ahol előjegyezték volna az éppen nem kapható cik­keket. A vizsgálat megállapította, hogy a boltoknak kiadott árulisták csak részben tük­rözik a vásárlók igényeit az előjegyzés iránt, a hiánycik­kek ugyanis a bizonytalan beszerzési háttér miatt nem szerepelnek bennük, így ép­pen azok a termékek nem je- gyeztethetők elő, amelyeknél az áruvisszatartás és a hoz­zá kapcsolódó anyagi ha­szonszerzés, a csúszópénz szándéka a leggyakoribb. Az előjegyzéses rendszer alkal­mazásáról az érintett üzle­tekben tájékoztatják ugyan a vásárlókat, de nem adnak kellő eligazítást az árumeg­rendelésbe bevont cikkekről. Ellenőrizték azt is, hogy vannak-e a raktárakban olyan áruk, amelyek az el­adótérből hiányoznak. Akad­tak, mégpedig a vizsgált 327 bolt közül 44-ben. Lehetőség van ugyan arra, hogy a vál­lalat utasítására áruforgalmi szempontból az üzletek árut tartalékoljanak, ezekben az esetekben azonban ilyen köz­ponti szabályzás nem történt. A felügyelőségek az áruvisz- szatartásokért mind a 44 esetben — valamint az elő­jegyzés felvételének megta­gadásáért — szigorúan fele­lősségre vonták a vétkese­ket; 19 személyre pénzbírsá­got róttak ki, 31 fegyelmi el­járást kezdeményeztek, 7 személyt figyelmeztetésben részesítettek. Az országos vizsgálat alap­ján elmarasztalták a keres­kedelmi vállalatokat és szö­vetkezeteket azért, mert az előjegyzéses vásárlást, az áru­visszatartást jóformán nem ellenőrizték.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom