Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-04 / 259. szám
1979. november 4,, vasárnap Ik Barátaink életéből A szovjet gazdasági mechanizmus új korszaka A Szovjetunióban megkezdődött a termelés hatékonyságának növelésére és a minőség további javítására irányuló gazdasági mechanizmus gyakorlati átalakítása. Az 1980. évi és a 11. ötéves terv (1981—85) kidolgozását a vállalatok és az Állami Tervbizottság ebben a szellemben végzik. Júliusban az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa közös határozatban értékelte az iparban e téren lefolytatott kísérleteket és a velük kapcsolatos vitákat. A kísérletek mutatták meg igazán meggyőzően, hogy a szüntelenül fejlődő, sok ágazató, új technikával és technológiával egyre gazdagabban ellátott, bonyolult termelési kapcsolatokkal rendelkező gazdaság számára szűkek lettek az eddigi mechanizmus nyújtotta keretek. Magától értetődően szükségessé vált az olyan gazdasági emelők, mint az önelszámolás és a nyereség fokozottabb szerephez juttatása. A vállalatok és a minisztériumok munkáját nem a bruttó, hanem a nettó termelés alapján értékelik, nagy súlyt helyeznek az anyagi és erkölcsi ösztönzés új, hatékony módszereire. A gazdasági mechanizmus átalakítását elsősorban a tudományos-műszaki forradalom legújabb vívmányai alapján fejlődő ágazatok — műszergyártás, automatizáció és számítástechnika, gépgyártás, vegyipar és gázfel- dolgozó-ipar — igénylik, ahol már a kísérlet során is bebizonyosodott az új módszerek és ösztönzők előnye, és ahol a tervezés és az anyagi ösztönzés régi formái már fékezték a munka és a fejlődés ütemét. A tervezésben és ösztönzésben új megoldásokat kereső és bevezető minisztériumok elsőként maguk kezdték meg az irányítási mozzanatok csökkentését: egyszerűbb és rugalmasabb — vállalat, termelési egyesülés — minisztérium — sémát javasoltak. E lánc minden tagjában kipróbálták az anyagi ösztönzés formáit és módszereit, kezdve a munkástól az irányító apparátus vezető szakemberéig, a tervezőtől a tudományos munkatársig. Formáit tekintve volt ez prémium- és bérkiegészítés is. Az ösztönzés azonban a termelés végtermékeire, az újítások bevezetésére, a minőT ség javítására, a kooperációs tervek végrehajtására irányul. A Szovjetunióban jelenleg 8800 nagy termelési egyesülés van; amelyhez több tízezer vállalat, sok száz kutató-, szerkesztő- és tervezőintézet tartozik. Az egyesülések nagyobb jogot és önállóságot kaptak a tervezésben és a vezetési módszerek kialakításában és az anyagi ösztönzők elosztásában. A kísérlet során így dolgozó vállalatok és egyesülések termelésük ritmikusságával, az új technika és technológia intenzív bevezetésével, a munka magas fokú termelékenységével tűntek ki. Tervek szerint az elkövetkező két-három évben befejezik az egyesülések szervezését minden iparágban. Ugyanakkor számításba veszik, hogy az önelszámoló egyesülések jogkörének bővítése nem lehet egyoldalú akció. Az új jogokkal, és lehetőségekkel az egyesülések olyan körülmények közé kerülnek, amelyek teljesen kizárják a partnerek anyagi előnyökhöz juttatását, vagy más gazdasági előnyök állami támogatásával való megszervezését. A dolgozó tömegek ezeket a változásokat megértéssel fogadták és támogatják, mert a termelés irányításának további demokratizálódását, a munkások és alkalmazottak termelésirányításban való részvételének bővítését, a kollektív érzés megszilárdítását szolgálják. Jellemző, hogy az egyesülésekben kifejezetten a munkások kérésére választották a brigádot a munka megszervezésének és ösztönzésének alapvető formájává. A brigádok — mert ilyen jogot is kaptak — a megszabott kereteken belül pedig meghatározzák az elvégzett munka függvényében az egyes dolgozók fizetését és prémiumát. A brigád javaslatot tehet egyes tagjai fizetésének emelésére a szakmai ismeretek (végzettség), több szakma egyidejű gyakorlása stb. arányában, valamint a gyáron belüli munkaversenyben elért eredmények premizálására. Napjainkban a komplex és szakbrigádok válnak a termelés elsődleges egységévé, ahol a kollektív érdekeltség és felelősség alapján sikeresen oldják meg a szakmai ismeretek bővítését, egymás kölcsönös helyettesítését, a műszaki alkotás kibontakoztatását, kevesebb számú dolgozóval a feladat teljesítését, vagyis a munka termelékenységének növelését. A munka brigádokra történő megszervezése és ösztönzése a 11. ötéves terv időszakában kiterjed szinte az egész országra. Fjodor Breusz APN—KS Egy különös exportcikk A kanárik mestere Ügy mondják, 500 éve a spanyolok hozták a Kanáriszigetekről a kis éneklő madarakat, és a szerzetesek tenyésztették tovább. 1500 körül egy spanyol hajó szerencsétlenül járt a Földközitengeren és a fedélzeti kalitkákból sok ezer kanári elszabadult. Jó néhány közülük Tirolban talált menedéket. Az ezüstbányászoknak némi mellékkeresetet hozott a tenyésztésük, s időjelzőként, nemegyszer életmentőként is beváltak. A bányák kimerültek, a bányászok az Érchegységbe, majd a Harz-ba vándoroltak. Itt tenyésztették ki a csengő hangú harzi nemeskanárit. Az NDK-ban ma 15 ezer képzett, szervezett kanáritenyésztő tevékenykedik. A kanári keresett exportcikke az országnak. Tavaly mintegy 6 ezer kis szárnyas énekművészt exportáltak az NSZK-ba, Hollandiába, Svédországba, Dániába, a Szovjetunióba és más államokba. A minőségért a hallei Werner Merkel felel. Merkel 25 éve hobbiként kezdte az éneklő kanárik tenyésztését, 1961 óta azonban az NDK hivatalos szakértője. Minden exportküldeményt átvizsgál, és csak az ő engedélye alapján kezdhetik meg külföldi „utazásaikat” az éneklő madárkák. (g. i.) Werner Merkel minden kis énekest alaposan megvizsgál, mielőtt külföldre szállítanák őkel (Fotó: ADN/ZB — KS) Zarnowiecben új hőerőművet építenek. Képünkön: aszfalttal burkolják az erőmű víztárolójának fenekét és oldalát (Fotó: CAF — MTI — KS) Hírek a csehszlovák gazdaságból A Skoda plzeni mozdony- áyárban most fejezik be húsz olyan 8000 kW teljesít" ményű mozdony gyártását, melyek elérik az óránkénti 200 kilométer sebességet is. Ezek a villamos mozdonyok szállítják majd az olimpia vendégeit a Moszkva—Le- ningrád közötti vasútvonalon. A prágai telefonhálózat. Prágában van Csehszlovákia legsűrűbb telefonhálózata. A város majdnem 1,2 millió lakosa 600 000 telefonállomást használ: ebből 250 000 állomás magánlakásokban, a többi hivatalokban, vállalatoknál, üzletekben és különböző üzemekben van. Zene — exportra. Megközelítően másfél millió hanglemezt exportál évente az Artia Külkereskedelmi Vállalat. Körülbelül egymillió- kétszázezer hangemezt szállít ,a szocialista országokba, s háromszázezret a kapitalista piacokra. Folyékony cukor. A csehszlovák cukorgyárak 1980- ban szállítják az üdítő italokat készítő üzemeknek, konzervgyáraknak és más ipar- vállalatoknak az első tízezer tonna folyékony cukrot. Ez az új nyersanyag megköny- nyíti a feldolgozó vállalatoknál a szilárd cukor tárolását, mozgatását, ezáltal csökken a termelési költség, s munkaerőt takarítanak meg. Biztonsági üveg. Az északcsehországi TepliCp városban most készítik elő a gépkocsik szélvédő ablakához használt réteges biztonsági üveg gyártására szolgáló berendezés próbaüzemelését. Az új gépsor háromszor any- nyi biztonsági üveget termel, mint az eddigi berendezés. Gáztartály. Az észak-mor- vaországi Pribor község közelében 1980-ban kezdik meg a szovjet földgáz tárolására szolgáló föld alatti tároló megépítését. A tavasz, nyár és ősz folyamán 180 millió köbméter földgázt tárolnak majd itt, így télen, amikor a gázfogyasztás a legnagyobb, naponta 2 millió köbméter gázt is elszivattyúzhatnak a gázvezeték-hálózatba. Húszezer autóbusz. A Vysiké Myto-i Karosa Vállalat 1970 óta több mint húszezer C 11 típusú autóbuszt gyártott. Ma körülbelül évi háromezer autóbuszt készítenek hazai szükségletre és kivitelre. A csehszlovák autóbuszok legnagyobb vásárlója Románia. Budapest javaslatára gyűjteményes kiadás készül Európa fővárosainak múltjáról, nevezetességeiről és jelenéről. A bolgár főváros is bemutatkozik ebben a kiadásban. A Központi Állami Történelmi Irattár szakemberei már gyűjtik az anyagokat a 100 esztendős Szófiából. Mint az irattár egyik vezető munkatársa, Bliszkova elmondta, a bolgár fővárostól az első adatok a VI. századból maradtak fenn. Munkájukat azonban nehezíti, hogy sok dokumentum az öt évszázados török uralom idején megKuba Hallegelők A halipar Kuba gazdaságának egyik leggyorsabban fejlődő ágazata. Az iparág 1978-ban több mint 200 ezer tonna terméket adott, tízszer annyit, mint a forradalom előtti időben. Jelenleg különös figyelmet fordítanak az édesvízi haltenyésztésre. Kuba mesterséges víztárolókban gazdag. Az utóbbi években ezeknek a száma jelentősen növekedett. A mesterséges víztárolók minden évszakban melegek, moszatban gazdagok — s így valóságos hallegelők. Tavaly 1,6 ezer tonna halat fogtak ki ezekből, 1985-re pedig a hosz- szú távú vízgazdaság-fejlesztési terv már 20 ezer tonnás zsákmányt irányoz elő. Szakosított osztrigatelepek létesítését, pontyok, tőpontyok „betelepítését” tervezik. A tarka sügérfajta meghonosítását is tervbe vették: ez a kicsiny, fürge hal ízre és tápértékre nézve nem marad el a ponty mögött, s könnyen „megszokja” az új környezetet. semmisült. Ennek ellenére a legfontosabb nevezetességekről már összegyűjtötték az adatokat, a fennmaradt írásos anyagokat. Ebben a kutatásban nagy segítségükre voltak a magán-irattárak: ezekben bukkantak rá az igazságügyi palota és az egyetemek építési terveire. Szófia bemutatásakor részletesen szólnak majd a Dimit- rov-mauzóleumrói és a főváros új centrumáról is: ezek nélkül napjaink bolgár fővárosa már aligha képzelhető el. Szófia legrégibb épülete, a Szent Georgi templom, amely a IV. században épült ORBIS — KS Szófia is nevezett Jugoszlávia Úi urán- ős rézbánya A leggazdagabb jugoszláviai uránlelőhely, a szlovéniai 2irovski bányaüzem 'területén a jövő év elején megkezdődik a próbaüzemelés, 1981 tavaszán pedig a rendszeres termelés. Számítások szerint ez a bányaüzem 160 ezer tonna ércet (vagy 120 tonna uránium koncent- rátumot) ,ad majd évente. Ezt az utóbbi terméket, a koncentrátumot a krskói atomerőműben használják fel. Az uránlelőhely teljes érckészletét a szakemberek 1 millió 700 ezer tonnára becsülik. * * * Az új rézbánya, a Bucim, már termel a macedóniai Ra- dovis térségében. A bányaüzemet a legkorszerűbb berendezésekkel szerelték fel, s modern technológia alapján dolgozik. A rézbányák termékének hasznosítására több új üzem is munkához lát. A szerbiai Bor bányavidékén például a színesfémkohászat, az autóipar és a villamosgépgyártás számára a kibányászott ércből rézport készítenek. Eddig ebből 150— 200 tonnát importálni kellett évente a hazai gyárak szükségleteinek kielégítésére. Az új üzem kezdeti teljesítménye 100 tonna lesz, a későbbiekben azonban már körülbelül 500 tonna rézpor termelésére lesz képes. Lengyelországi építkezések A dél-lengyelországi Ostrowiec Swietokryski-ben épül az ország második legnagyobb acélkombinátja. A képen: hatalmas gépek az új forgácsolóüzemben (Fotó: Szófia—Press—KS)
