Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-25 / 276. szám
1979. november 25., vasárnap Hétvége Történetek a kulisszák mögül Richard Burton arca barázdált, a szeme zöld és a hangja elbűvölő. 78 nyarán gyakran volt a genfi „El Presidente” szállodában el_ ragadó, fiatal feleségével, Susannel. Megkérdezték tőle, igaz-e hogy megesküdött, leszokik a whiskyről? A zöld szemek Susanre szegeződtek: „Azon fáradozom, hogy türtőztessem magam.” Burton arcán meglátszik az alkohol. Megsimogatta felesége kezét. „Ö nagyon kedves. Nem tudom, mit csinálnék nélküle, ö az én őrangyalom.” Burton A Genfi-tó partján levő Burton-villában adoptált lánya, Maria is velük lakik. „Együtt tanulunk németül”, — közölte Burton. „Maria München környékéről származik. Még nagyon' kicsi volt, amikor kivettem a menhelyről. A németek különösen óvatosak, ha örpkbe- fogadásról van szó. Tudni akarták, hogy gondos apa leszek-e. Elküldték utánam két gondozót New Yorkba. Éppen a Hamletet játszottam a Brodway-n. Tudtam, hogy a németek meg vannak róla győződve, hogy a Hamlet németül szebben hangzik, mint angolul. És talán igazuk is van ebben. Mindenesetre, amikor este felléptem, mindenki azt várta, hogy elkezdem mondani: „To be or not to be... ”, de én németül mondtam a monológot: „Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés...” Mariát nekem adták.” Richard Burtonnek abszolút hallása van, és az emlékezőtehetsége fenomenális. Folyékonyan beszél franciául, olaszul és spanyolul. Richard Burtonnek sok története van gyermekkoráról, tanulmányiról, a háború alatt az Air Force-nál töltött szolgálatáról, a filmjeiről, melyeknek száma már elérte a hatvanötöt. Nagyon megragadó az intelligenciája és a nyelv iránti szeretete. «»»«»•«•»««»»•««*» Beszélni lehet vele a pénzről is. Könnyelműen bánik ■vele. „Nagyon sok pénzt kerestem. De amilyen gyorsan szereztem, olyan gyorsan ki is adtam: játékpénznek hívom.” „Nem bízom senkiben. A családomat, a bátyámat kivéve. Ha problémám lenne, csak a bátyámhoz fordulnék, csak az ő tanácsát kérném.” Ekkor Burton intett az uj- jával a mellettünk elhaladó pincérnek. Ásványvizet rendel, frissen csavart citrommal. Fáradtnak tűnik. A „szárazon lenni” sok erőt vesz igénybe. A figyelem elterelése a legjobb orvosság. Ügy dolgozik, mint egy megszállott : egyik filmszerep a másik után következik... Savalas — Kojak A harminc évnél fiatalabb hölgyek „Illatos-típusnak” nevezik. „Milyen szimpatikus férfi!”, — mondják az idősebb nők. Theo Kojakról van szó, a golyófejű New York-i rendőrről, akit Telly Savalas alakít. Telly Savalas elragadó! — és intelligens. Sokat írtak már „berlini éjszakáiról”, a whisky- és sörkompániákról. Jack Wiener, az ismert filmproducer, filmet forgatott Görögországban. Rhodo- szon Roger Moore-ral, Telly Savalas-szal, Claudia Cardi- naléval és más sztárokkal. Ekkor született a — „Telly Görögországban?” — történet. A görög Savalast bemutatni ősei hazájában érdekes. Telly Savalas, mint Kojak hetenként 150 000 márkának megfelelő összeget keres, a „Menekülés Athénból” című filmjéért több mint egymillió dollárt kapott. Ahhoz, hogy Savalast jellemezzük, tudni kell róla, hogy tanult pszichológus. Mint rádiókommentátor és mint riporter is dolgozott. Mindig udvarias, de soha nem szerény. Saját szavaival élve „abból a fajtából való, akit meghívnak egy délutáni kávére, és azután egy életen keresztül nem tudják elfelejteni”. A legújabb divat szerint öltözködik, mely már a pi- perkőcség határát súrolja. Kojak figurájára ő nyomta rá a bélyegét, és nem a figura őrá. Drága anyagok, bőr, selyem, aranyláncok. Körülötte mindig parfümillat terjeng. Később a kaszinóban is látni. Roger Moore is ott volt. Barátok kíséretében érkezett. Mindketten gondosan elkerülték, hogy egy asztalnál játsszanak. Torta Rogernek Félig csukott szemhéja alatt mindkét sztár azt leste, hogy melyiknek a háta mögött állnak nagyobb tömegben a nézők. A mérleg egyensúlyban volt. Telly Savalas ügyesen rejti el a dicsekvését: „Az én életfelfogásomban a pénz nem játszik szerepet — nyilatkozta. — Ha van az embernek pénze, akkor el kell költeni. Ha nincs, nem tudja elkölteni. Aszerint változnak a szokásaim, hogy ven-e pénzem, vagy sem.” Másnap a görög családi találkozást forgatták. Savalas csúcsformában. Énekel, szir- takit táncol és szamárháton lovagol. Testvére és fia, a hétéves Nicolas is ott volt. Este Lindosz kis piacterén borozgat, miközben elgondolkozva szívja a cigarettáját. Kezének megcsonkított ujjait, melyeknek elvesztéséről soha nem akar beszélni, álla alá rejti. A pincér görög kávét hoz. Amikor elosztják a sacher- tortáí, azt súgta: „Magammal viszem a szállodába. Az ilyen ínyencségeket élvezni kell.’t A szándéka azonban nem az volt, hogy nyugodtan élvezze a tortát, hanem az ártatlan tortákat Roger Moore bosszantására használta fel. —sb— Lóháton érkeztek Szombathelyre azok az osztrák turisták, akik a szombathelyi lovasiskola meghívására több napos lovas túrán vettek részt Vas megyében. A huszonegy burgenlandi és bécsi lovas a megyeszékhely és Ják nevezetességeivel ismerkedett meg. A képen: osztrák turisták Szombathelyen a Claudius Szálló előtt (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) Filatéliai hírek Tudomány — technika Fényképezés — víz alatt Leszállás előtt kutató- és fotómunkára A Békéscsabai Városi Bélyeggyűjtő Kör vezetősége értesíti a tagságot és a megye bélyeggyűjtőköreit, hogy ma, vasárnap, november hó 25-én 10 órakor a szokásos köri helyiségben (SZTK-étterem) árverést, gyorscserét tart a MABÉOSZ rendezésében, melyre az érdeklődőket szívesen látja. Egyben közli a kör vezetősége, hogy a védett állatokra az utolsó befizetési lehetőség december 2-án van. A bélyeg történetét már ismerik a gyűjtőtársak, de néhány fontosabb adatot megismétlek: az ősbélyeg De Valeyertől ered, aki az 1653. évben reformálta a Párizs városi postát; a XIX. század elején Skóciában néhány hajóstársaság bocsátott ki levél- és csomagbé- lyegcímkéket; Kína 1823-ban alkamazott először ún. levélátkötő szalagokat, amelyek postai értékjegynek számítottak; Szardíniában 1818-ban hivatalos, ún. levélíveket használtak; a svéd képviselőházban 1823-ban nyújtottak be javaslatot, hogy a portót ne készpénzben fizessék, hanem ezt ún. „portó pecsétpapírokkal” róják le. Végül Angliában, 1837-ben bevezették a levelezés terén minden vonalon a penny portórendszert, és kiadták elsőként a világon a mai bélyegek ősét, az első két igazi, modern értelemben vett postai értékjegyet. Ezt követték időrendben az USA, Svájc, Brazília, Finnország, Olaszország, egyes tengeren túli gyarmatok, majd Franciaország, Belgium, Bajorország. Ausztria 1850-ben adta ki első bélyegeit; mint tudjuk Magyarországon is ezek voltak forgalomban, tehát az 1850— 1871. között megjelent osztrák bélyegek — ha azokon magyarországi helynevek le- betűzései kétséget kizáróan megállapíthatók — mint magyar bélyegek elődei, magyar gyűjteményben elhelyezhetők. Magyar gyűjteményünket tehát a következőképpen csoportosíthatjuk: 1. rész: Bélyeg előtti, tehát 1850 előtti levelek, II. rész: Magyarországi lebetűzéssel ellátott, 1850—1866-ig kiadott osztrák bélyegek, III. rész: Az 1867-es osztrák— magyar közös kiadás (durva szakáll), IV. rész: Az első magyar levélbélyeg megjelenésétől, 1871. május 1-től kiadott bélyegek az 1913. évi Árvíz-sorozatig bezárva, V. rész: Az első világháború kezdetétől egészen a felszabadulásig, 1945-ig, VI. rész: Felszabadulástól a mai na- Pig- Vas Tibor Ma már a búvárok a tengerek és tavak mélyén éppen olyan természetességgel, és magas technikai színvonalon készítik el fénykép- és filmfelvételeiket, mint mások hagyományos körülmények között. A víz alatti fényképezés első próbálkozásai még a múlt század végén, 1893-ban valósultak meg. Louis Bou- tan francia kutató készítette az első fényképfelvételeket a Földközi-tenger mélyén, természetesen nehézbú vár-öltözékben. Egy 9x12 centiméteres, lemezes gépnek készített vízhatlan tokot, amely oly nagy, és súlyos volt, hogy lábakon a fenékre állítva tudta csak használni. A lemez mintegy 30 perces expozíciót igényelt, ezért belátta, hogy jó eredményt csak mesterséges megvilágítással érhet el. Munkatársa 1895-ben elkészítette számára az első víz alatti „vakut” úgy, hogy egy oxigénnel töltött üvegbúrá- ban magnézium szalagot helyezett el, s ezt platina drót elektromos izzításával gyújtotta meg. Később, 1899-ben ívfénylámpa alkalmazásával, amelyet 25 amperórás akkumulátorral táplált, 50 méter mélységben figyelemre méltó felvételeket készítettek. Ezután hosszú ideig nem volt lényeges előrelépés, míg 1937-ben Hans Hass osztrák egyetemista a világ időközben megszületett első kisfilmes gépét — egy Leicát — könnyű fémtokba szerelte, és eleinte légzőkészülék nélkül, később légzőkészülékkel, szabadon úszkálva szenzációs felvételeket készített az Adrián, az Égéi-, a Vörös- és a Karib-tengeren. Először készített víz alatti fényképeket cápákról, ördög- rájákról és addig ismeretlen állattársulásokról. A II. világháború után mind a búvár-, mind a fotó- technika rohamos fejlődésnek indult. 1950-ben Franciaországban elkészült az első „fotótorpedó”, amely lehetővé tette a korszerű villanófénnyel készített képek elkészítését. Néhány évvel később már sorozatban gyártották a víz alatti tokokat, és ma ott tartunk, hogy a legmagasabb követelményeket kielégítő fényképezőgépek tartozékai is levihe- tők a víz alá, nem szólva az egyéb fotófelszerelésekről. Autó — motor Takarékoskodás az oktánszámmal Hazánkban jelenleg háromféle oktánszámú — 86, 92, 98 — benzin kapható a töltőállomásokon, s nem csekély köztük az árkülönbség. Természetesen mindenki szeretne a legolcsóbbal autózni, de erre csak olyan áldozatok árán van lehetőség, amelyek nem mindig állnak arányban a pillanatnyi megtakarítással. Minden motorkonstrukcióhoz hozzárendelnek egy ok- tánszámértéket, ami megadja, hogy milyen minőségű üzemanyaggal használható az autó anélkül, hogy a kopogás néven ismert jelenség fellépne. A kopogás akkor jelentkezik, ha az üzemanyag nem megfelelő összetétele (kompressziótűrése, ok- tánszáma) miatt a motor hengerében a benzingőz—levegő elegy összenyomása közben, több pontból kiindulva, a szikragyújtás előtt öngyulladás következik be. Az öngyulladás okozta káros rezgések, ütések bizonyos határon túl a motor tönkremenetelét idézik elő. Az üzemanyag oktánszámúnak kisebb eltéréseit — külföldi, közelítő oktánszámú benzin tankolásakor, különböző oktánszámú benzinek keverésekor — még ki lehet egyenlíteni a megszakító tengelyre szerelt oktánszám- korrektor (gyújtás finomállí- tó) segítségével, amilyen például a Lada gépkocsikban is van. Ilyenkor az előírt oktánszámú benzintől lefelé történő eltérés esetén néhány fokbeosztással addig kell továbbforgatni a kis tárcsát, amíg hirtelen gázadásnál sem halljuk a motor „csörgését”. Ezzel az oktánszám-kor- rektorral (előgyújtás-sza- bályzóval) azonban az egyes magyarországi fokozatok közötti nagy különbségeket nem tudjuk kiegyenlíteni. De nem is célunk, hiszen az alacsonyabb oktánszámú benzinnel, az előírthoz képest „visszafogott” előgyújtással járatott motornak csökken a teljesítménye. Ez azt jelenti, hogy romlik a motor hatásfoka, tehát ugyanolyan teljesítmény eléréséhez jobban kell nyomni a gázpedált is, így a fogyasztás megnő. Az árkülönbözetből nyert anyagi előny tehát már itt csaknem teljesen elúszik, de a fokozott motorkopással még te- téződik is a kár. Van rá eset, amikor „sok kicsi sokra megy” alapon a kevéske megtakarítással is megelégszenek a gépkocsi-üzemeltetők (például egy taxivállalat), előre bekalkulálva a motor élettartam-csökkenését, aminek a határán ők már úgyis lecserélik a kocsit. Vannak, akik úgy „ügyeskednek”, hogy vastagabbra cserélik ki a motor hengerfejtömítését, nem gondolva arra, hogy ezzel valóban elejét veszik a motor kopogásának, de teljesítménycsökkenést és fogyasztásnövekedést is előidéznek a motor üzemében, hiszen valamelyest növelik a hengertérfogatot, s ezzel csökkentik az eredeti kompresszióviszonyt. Az elmondottakból kiderül, hogy a gyengébb minőségű benzin használata tulajdonképpen sokba kerül, nem érdemes tehát az oktánszámmal manipulálni. A gépkocsiba azonban- nemcsak gyengébb, hanem magasabb oktánszámú benzint sem érdemes tenni az előírás szerintinél. Az bizonyos, hogy ilyenkor nem kell félni a kopogástól, de más károk léphetnek fel a magasabb hőfokú égés következtében (például szelepbeégés.) Ugyanakkor a kelleténél nagyobb oktánszámú benzinből sem fogyaszt kevesebbet a gépkocsi, legfeljebb „fürgébb” az előzéseknél, és jobban elviseli az elkésett visszaváltásokat. b. I.
