Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-21 / 272. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. NOVEMBER 21., SZERDA Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM Lázár György Franciaországba utazott Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Raymond Barre-nak, a Francia Köztársaság miniszterelnökének meghívására — felesége társaságában — kedden hivatalos látogatásra Franciaországba utazott. Lázár György kíséretében van Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Nagy János külügyminiszter-helyettes és Littvai István kohó- és gépipari miniszterhelyettes. A magyar miniszterelnök kíséretéhez Párizsban csatlakozik Bényi József, hazánk franciaországi nagykövete. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és (Folytatás a 2. oldalon) Lázár György, a Minisztertanács elnöke hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. A képen vendéglátója, Raymond Barre francia miniszterelnök társaságában az Orly-repülőtéren (Telefotó) Új gyártmányok az édesiparban Növekszik az édesipari termelés; 1979-ben az üzemek várhatóan 2,5—3 százalékkal adnak több csokoládét, cukorkát, lisztes árut, mint egy évvel korábban — jelentette be Putics József, a Magyar Édesipari Vállalat vezérigazgatója keddi sajtótájékoztatóján. Az ipar nagyszabású rekonstrukciós programot valósít meg. Az üzemekben csokoládémassza-feldolgozó gépeket, marcipánt és grillás árut előállító berendezéseket szerelnek föl. Ezekkel a gépekkel külföldön elterjedt töltött, hüvelyes és mártott csokoládéféléket, nugátokat gyártanak nagy sorozatban. Azf ipar 1979-ben huszonháromféle új terméket küldött a belkereskedelmi hálózatba. Az ipar felkészült az év végi csúcsforgalomra. A Télapó-ünnepre 850 tonna különböző méretű csokoládé- figurát készítettek a diósgyőri gyárban. Négy gyárban készül a szaloncukor, december 10-ig az utolsó szállítmányt is átadják. December 13-án megyei tanácsülés Az adópolitika és a melioráció a végrehajtó bizottság napirendjén November 20-án, tegnap délelőtt Gyulavári Pál elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Elsőként a vb-határozatok végrehajtásáról szóló jelentést vitatta meg a testület, majd a decemberi tanácsülés előkészítése szerepelt a napirenden. A végrehajtó bizottság a megyei tanács soron következő ülését december 13-ára hívta össze, s a következő napirendeket javasolta: Békés megye 1980. évi költségvetése és fejlesztési terve megvitatását, a fogyasztók érdekvédelmének vizsgálatát, valamint a tanács és bizottságainak, továbbá a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1980. évi munkatervének elfogadását. A végrehajtó bizottság ezután — dr. Romvári László osztályvezető előterjesztésében — az adópolitikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést vitatta meg. Legutóbb két esztendővel ezelőtt szerepelt napirenden ez a téma, és az ott elhangzott észrevételek alapján határozta meg a végrehajtó bizottság az osztály további tennivalóit. A végrehajtó bizottság és a Pénzügyminisztérium jelenlevő képviselője az azóta végzett munkát eredményesnek ítélte, felhívta azonban a figyelmet, elsősorban a kisiparosoknál, kiskereskedőknél a jövedelemmel arányos adóztatás fontosságára, a kontárok fokozottabb ellenőrzésére és továbbra is szorgalmazza a szellemi munkát folytatók valós adóztatását. A következő napirenden — Murányi Miklós osztályvezető előterjesztésében — a megye mezőgazdasági vízgazdálkodása és a meliorációs tevékenység elemzése volt. A megyei pártbizottság határozata alapján a megyei tanács egy évvel ezelőtt fogadta el a megye távlati vízgazdálkodás-fejlesztési koncepcióját. Békés megye az ország egyik legrégebbi öntözési kultúrájú vidéke. Jelenleg a'z öntözésre berendezett terület és a névleges kapacitás meghaladja a 36 ezer hektárt, ebből a tényleges kapacitás 32 ezer. Ez a megye szántóterületének 7,6 százaléka. Az öntözött terület nagyobb részben elszórtan, 50—100 hektáros területeken található. Gond, hogy sok a 10 éves és annál idősebb öntözőgépek száma, emellett a meglevő esőztető berendezések nagy munka- igényűek. Ugyancsak probléma a szakosított állattartó telepeken keletkező napi 5300 köbméter hígtrágya öntözés útján való elhelyezése. Jelenleg mintegy 6—700 hektár területen folyik mezőgazda- sági szennyvízöntözés, ez azonban kevés. A jelentés a továbbiakban a rizstermelés helyzetét ismerteti, hiszen a rizs az öntözött terület speciális növénye. Megyénk ebben a második helyet foglalja el, jelenleg 8 termelőszövetkezet, két állami gazdaság és két kutatóintézet foglalkozik rizstermesztéssel. Az erre berendezett terület 9167 hektár, s a telepek 60 százaléka korszerű. A termelés színvonalának emelése és a gazdaságos termelés feltételeinek biztosítására mintegy 3600 hektáron szükséges korszerűsíteni a közeljövőben. Az V. ötéves tervben eddig 1947 hektár új telepet létesítettek. Ami az öntözésfejlesztést illeti, megyénkben az V. ötéves terv időszakában a tervezett új öntözésfejlesztésnek eddig mindössze 21 százaléka valósult meg. Az NK— XIV-es öntözőfürt főművi beruházása folyamatban van, a jelenlegi jogszabályozás alapján reálisnak látszik, hogy a főművek mellett az üzemi öntözőfürtök építése beinduljon. A meliorációs tevékenységről szólva a jelentés hangsúlyozta, hogy ennek komplex megvalósítása vezethet eredményre. A belvízkáros területeken jelenleg évente mintegy 20 mázsa gabonaegységgel alacsonyabb termést érnek el hektáronként az üzemek annál, amit a talaj termőképessége lehetővé tenne. Ez azt jelenti, hogy a belvizes területeken a komplex melioráció megvalósításával évi 200 ezer tonna gabonaegységgel termelhetne többet a megye mezőgazdasága. Az állami támogatás segítségével ebben az évben 148 millió forint értékű beruházást tudnak megvalósítani a termelőszövetkezetek és vízgazdálkodási társulatok. A végrehajtó bizottsági ülésen különös hangsúlyt kaptak a soron következő feladatok. így például az öntözés területén jobban ki kell használni a meglevő öntözőkapacitásokat, fokozottabb gondot szükséges fordítani a rekonstrukcióra, a műszaki színvonal emelésére. A vízfelhasználásban is indokolt a takarékosság, épp ezért a mezőgazdaság víztakarékos technológiákat alkalmazó fejlesztéseit érdemes szorgalmazni. A környezetvédelmi programon belül különös gondot érdemel a vízi környezet komplex védelme, fejlesztése. A meliorációban mindenképpen indokolt a megye távlati vízgazdálkodás-fejlesztési koncepciójának végrehajtása, a magasabb műszaki színvonalú megoldások alkalmazása. Egyre sürgetőbb a meglevő meliorációs létesítmények karbantartása, hiszen a drága pénzen kiépített egységek csak akkor funkcionálnak jól, ha azokat óvják, szakszerűen üzemeltetik. A témában két fontos észrevétel is elhangzott, az egyik az NK—XIV-es mielőbbi bekapcsolásának szükségessége, a másik pedig a meliorációs munkák idejének hatékonyabb szervezéssel, eszközkoncentrációval történő csökkentése. A végrehajtó bizottság ülése bejelentésekkel ért véget. S. F. A megyei megnyitó vendégei nagy érdeklődéssel nézték végig a politikai könyvek kiállítását Fotó: Gál Edit Mezőkovácsházán nyitották meg a politikai könyvnapokat Tegnap, november 20-án délután 4 órakor, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Termelőszövetkezet klubhelyiségében rendezte meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottsága, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Termelőszövetkezet MSZMP-vezetősége, valamint a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége a politikai könyvnapok megyei megnyitóját. A megnyitó beszédet Agócs István, a szövetkezet pártvezetőségének titkára tartotta, majd Zöld Jánosné, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett az első demokratikus magyar könyvkiadóról, a Szikráról, majd a Kossuth Könyvkiadó tevékenységét méltatta. Szólt arról, is, hogy „A politikai könyvek idei seregszemléjén 23 könyv jelenik meg, csaknem egymillió példányban. Az újdonságok mellett gazdag választékban kínálják a közreadott egyéb köteteket is. Ez évben a könyvműhelyekből több mint 250-féle kötet jut az olvasókhoz, mintegy hatmillió példányban.” Zöld Jánosné ünnepi beszéde végén méltatta a kiadványok terjesztésében részt vevő társadalmi munkások tevékenységét, majd a legjobbaknak kitüntetéseket nyújtott át. Török Sándor „A politikai irodalom kiváló terjesztője” ezüst fokozatú plakettjét, Lovas Kálmánná és Vrbov- szki Györgyné „A politikai irodalom húszéves terjesztéséért” jelvényt vették át. Tízéves terjesztői munkáért arany fokozatú jelvényt Budai Sándorné, Strbka Jánosné és Vajda Ilona, ötéves terjesztői munkáért ezüst fokozatú jelvényt Fejes Jánosné, Incze Péterné és Szele- zsán Rozália érdemelt ki. A kitüntetések átadását a KISZ-es fiatalok és úttörők kedves műsora követte, majd a résztvevők megtekintették a politikai könyvek kiállítását. Ezzel 18. alkalommal megnyílt a politikai könyvnapok megyei eseménysorozata. Felavatták a Hajdúsági Cukorgyárat Kedden a Hajdú-Bihar megyei Kábán felavatták az V. ötéves terv legnagyobb élelmiszeripari beruházását, a Hajdúsági Cukorgyárat, lengyel és magyar munkások közös alkotását. Az avatóünnepség elnökségében foglalt helyet Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter, , Roska István külügyminiszter-helyettes, Sikula György, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára és Szabó Imre, a megyei tanács elnöke, továbbá Kazimierz Se- comski, a lengyel miniszter- tanács elnökhelyettese, Zbigniew Zielinski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága titkárságának tagja, a KB osztályvezetője, valamint Adam Glazur, a lengyel építési és építőanyag-ügyi miniszter. Jelen volt az ünnepségen Tadeusz Pietrzak, Lengyelország budapesti, és Garamvölgyi József, hazánk varsói nagykövete. A magyar és a lengyel himnusz elhangzása után Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter köszöntötte az ünnepség résztvevőit, köztük a gyár tervezésében, kivitelezésében és üzemeltetésében részt vevő lengyel és magyar szakembereket, majd Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet-, tese emelkedett szólásra. A gyár építésében, technológiai berendezéseinek szállításában és szerelésében 20-nál több, korszerűen gépesített lengyel vállalat' vett részt, s 26 magyar kivitelező vállalat feladata volt a gyárhoz kapcsolódó kiegészítő létesítmények elkészítése, illetve a külső munkálatok elvégzése. Éppen ezért, amikor a gyár építőinek tevékenységét méltatjuk, nemcsak a magyar népgazdaság és társadalom fejlődésének újabb bizonyságát üdvözöljük, hanem a szocialista országok gazdasági közösségének egyre eredményesebb együttműködését is köszöntjük. Hirdesse és bizonyítsa ez a gyár népünk alkotó erejét, s azt, hogy a KGST-orszá- gok gazdasági együttműködése valamennyi tagországban növeli a szocialista építőmunka lendületét és semmi mással nem pótolható segítség minden együttműködő számára — mondotta befejezésül Szekér Gyula. Ezután K. Secomski szólott az ünnepség résztvevőihez. Egyebek mellett arról beszélt, hogy Európában ma már Lengyelország a cukorgyári berendezések egyik nagy exportőre és gyártója. A KGST-szakosítás keretében is éppen ezért kapta meg a lengyel ipar ezt a feladatot. Az utóbbi 25 évbeli kábái a 67. Lengyelország által exportált cukorgyár. — A lengyel és a Magyar Népköztársaság közötti egyre szorosabb és gyümölcsözőbb együttműködésnek is jó példája a rrtost átadott, évente csaknem 100 ezer tonna cukor előállítására alkalmas Kábái Cukorgyár — mondotta K. Secomski, majd arról szólott, hogy átlagosan 2000 lengyel munkás, technikus és mérnök dolgozott Kábán, s eredményes munkájuk legfényesebb bizonysága, hogy határidőre, ez év szeptemberében megkezdődhetett a próbaüzemelés. Az avatóbeszédek elhangzása után kitüntetéseket adtak át a tervezésben és az építésben kiváló munkát végzett -magyar és lengyel dolgozóknak. Az ünnepség Romany Pál zárószavával fejeződött be. Ezután az ünnepség résztvevői megtekintették az új gyár főépületét és a cukor- csomagolót.
