Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-03 / 258. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. NOVEMBER 3., SZOMBAT Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. november 1-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. november 1-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kí­vül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Győri Imre elvtársnak, a Központi Bizottság titká­rának tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdések­ről; — Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előterjesztését a Xll. kongresszussal kapcsola­tos politikai és szervezeti kérdésekről. A Központi Bizottság a nemzetközi helyzetet átte­kintve megállapította: az enyhülési folyamat napjaink­ban bonyolultabb, nehezebb körülmények között halad előre. Az emberiség sorsdön­tő kérdése változatlanul a béke megőrzése, az új világ­háború elkerülése. Ebből ki­indulva a Magyar Népköz- társaság együtt a Szovjet­unióval, a szocialista közös­ség országaival, minden ha­ladó, békeszerető erővel ösz- szefogva azért küzd, hogy a nemzetközi biztonság erősöd­jék, a politikai enyhülés folytatódjék és előrelépés történjék a fegyverkezés kor­látozása, a leszerelés irányá­ba. 1. A Központi Bizottság ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé javaslatainak, valamint a tagállamok külügyminiszte­rei ez évi budapesti tanács­kozásán született kezdemé­nyezéseknek a megvalósítása jól szolgálná a helsinki zá­róokmányt aláíró országok kölcsönös biztonságát, egy­más iránti bizalmának erő­sítését és konstruktív együtt­működésük további elmélyí­tését. Pártunk, kormányunk, a magyar nép nagyra értékeli és teljes mértékben támogat­ja azokat az újabb békekez­deményezéseket, amelyeket Leonyid lljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke — a Varsói Szerződés tagállamainak egyetértésével — a Német Demokratikus Köztársaság jubileumi ünnepségein, Ber­linben elmondott beszédében tárt a világ elé. A Szovjet­unió béketörekvéseinek újabb bizonyítéka az a döntés, hogy egyoldalúan csökkenti az NDK területén állomásozó fegyveres erőit, harckocsijai­nak számát és más katonai felszerelését. A katonai eny­hülés előmozdítása szem­pontjából kiemelkedő jelen­tőségű, hogy a Szovjetunió kész csökkenteni a területé­nek nyugati részén elhelye­zett középhatósugarú raké­ták számát abban az eset­ben, ha a NATO Nyugat- Európában nem telepít újabb ilyen fegyvereket. A Brezs­nyev elvtárs által javasolt további bizalomerősítő intéz­kedések is az európai és az általános légkör javítását szolgálják. A Központi Bizottság kife­jezte reményét, hogy a Szov­jetunió új kezdeményezései érdemi válaszra találnak a NATO-tagországok részéről. A Varsói Szerződés szerve­zetének tagállamai kinyilvá­nították, hogy a maguk ré­széről készek a legnagyobb figyelemmel megvizsgálni minden olyan más javasla­tot, amely az államok közötti kölcsönös bizalom erősítésé­nek, a katonai enyhülésnek, a leszerelésnek az előmozdí­tására irányul. A Központi Bizottság rá­mutatott, hogy a szélsőséges imperialista körök mindent elkövetnek a fegyverkezési verseny fokozása érdekében, és folytatják a nemzetközi légkört mérgező propaganda- kampányukat. Azok a tö­rekvések, hogy újabb nukle­áris fegyvereket helyezzenek el egyes európai NATO-or- szágokban, a fennálló kato­nai erőegyensúly megbontá­sára irányulnak. Megvalósí­tásuk veszélyeztetné az eny­hülés eddigi eredményeit, fokozná a fegyverkezési ver­senyt, kiélezné az európai politikai helyzetet. E tervek meghiúsításához elengedhe­tetlen minden haladó, béke­szerető erő összefogása, ha­tározott fellépése. Jelenleg, reális, megvalósítható cél, hogy az országok, népek egyenlő biztonsága a fegy­verzet alacsonyabb szintjén jöjjön létre. Ezt követeli az emberiség, a béke érdeke. Pártunk, a magyar nép a nukleáris fegyverkezési haj­sza megfékezése érdekében nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy mielőbb hatály­ba lépjen a hadászati táma­dó fegyverek korlátozásáról aláírt szovjet—amerikai meg­állapodás, ami csökkentené a katonai feszültséget, jó ha­tást gyakorolna a leszerelés­ről folytatott valamennyi tárgyalásra, s javítaná a nemzetközi légkört. 2. A Központi Bizottság jó­váhagyta az első német munkás-paraszt állam meg­alapítása 30. évfordulójának ünnepségein Kádár János elvtárs vezetésével részt vett párt- és kormányküldöttség jelentését. Örömmel állapí­totta meg, hogy a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népe a Német Szo­cialista Egységpárt vezeté­sével történelmi jelentőségű sikereket ért el a szocialista társadalom építésében, az or­szág aktív, békeszerető kül­politikáját méltán övezi szé­les körű nemzetközi elisme­rés. Küldöttségünk részvéte­le az NDK jubileumi ünnep­ségein tovább mélyítette né­peink és országaink testvéri barátságát, internacionalista együttműködését. A Köznonti Bizottság nagy­ra értékelte Andrej Kirilen­ko elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politi­kai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak látogatását hazánkban. A baráti légkörű magyar— szovjet találkozók és pártkö­zi megbeszélések hozzájárul­tak a közös elveinkre, célja­inkra és érdekeinkre épülő testvéri együttműködés to­vábbfejlesztéséhez. A szocialista közösség or­szágaihoz, kommunista és munkáspártjaihoz fűződő kapcsolataink elmélyítését eredményesen szolgálták a magyar—csehszlovák és a magyar—román kormányfői, továbbá a magyar—NDK és p magyar—kubai külügymi­niszteri tárgyalások, a Köz­ponti Bizottság titkárának prágai megbeszélései. A Vi­etnami Kommunista Párt küldöttségének budapesti lá­togatása során újólag meg­erősítettük szolidaritásunkat az imperialista nyomással és a kínai fenyegetéssel szem­ben szabadságát, független­ségét védelmező, a délkelet­ázsiai népek békéjéért és biz­tonságáért küzdő testvéri vi­etnami néppel. 3. A Központi Bizottság kifejezésre juttatta, hogy a Magyar Népköztársaság to­vább folytatja a békés egy­más mellett élés politikáját, a helsinki záróokmány elvei­nek megvalósítását. Helmut Schmidtnek, a Né­met Szövetségi Köztársaság kancellárjának hivatalos ma­gyarországi látogatása jelen­tős esemény volt országaink kapcsolatainak fejlődésében. A felső szintű megbeszélések eredményesen szolgálták a két ország kölcsönösen elő­nyös kapcsolatainak erősí­tését, s hozzájárultak a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiben elfoglalt állás­pontok jobb megismeréséhez. Konsztantin Karamanlisz- nak, a Görög Köztársaság miniszterelnökének hazánk­ban tett látogatása jelentő­sen hozzájárult a két ország politikai, gazdasági, kulturá­lis kapcsolatainak fejleszté­séhez. A nemzetközi biztonság és együttműködés, az enyhülés előmozdítása, kétoldalú kap­csolataink fejlesztése érde­kében a Magyar Népköztár­saság képviselői a Központi Bizottság legutóbbi ülése óta is számos ország vezető poli­tikusaival folytattak tárgya­lásokat. Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának magyar- országi látogatása előmozdí­totta az ENSZ-szel és sza­kosított szervezeteivel fenn­álló jó kapcsolataink továb­bi elmélyítését, egyúttal al­kalmat teremtett a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseinek átfogó kifejté­sére. 4. A Központi Bizottság a nemzetközi élet fontos ese­ményeként értékelte az el nem kötelezett országok Ha­vannában tartott VI. csúcsér­tekezletét. Üdvözölte, hogy a konferencia megerősítette a mozgalom haladó, antiimpe- rialista irányzatát. Az elfo­gadott határozatok hozzájá­rulást jelentenek korunk fő kérdéseinek megoldásához, a társadalmi haladás ügyéhez, a béke védelméhez. A Ma­gyar Népköztársaság támo­gatja az el nem kötelezett országok mozgalmának fel­lépéseit az imperialista új­gyarmatosító törekvésekkel szemben. 5. A Központi Bizottság nagyra értékelte azokat a megbeszéléseket, amelyeket pártunk az internacionalista szolidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében a tőkés és a fejlődő világ or­szágaiban tevékenykedő kommunista pártokkal foly­tatott. Kétoldalú kapcsolataink fejlesztését, a közös célok megvalósítását szolgálták a Holland Kommunista Párt elnökének, a Portugál Kom­munista Párt, a Svájci Mun­kapárt és a Venezuelai Kom­munista Párt főtitkárának, a nyugat-berlini, az ausztráliai, az új-zélandi, a srí-lankai, a hondurasi testvérpárt kül­döttségének magyarországi megbeszélései, az MSZMP küldöttségének svédországi látogatása, valamint pár­tunk delegációjának részvé­tele az Egyesült Államok Kommunista Pártjának kongresszusán, s a találko­zók a francia, a görög, az olasz és a Spanyol Kommu­nista Párt képviselőivel. A Jemeni Szocialista Párt küldöttségének hazánkban tett látogatása során kifeje­zésre juttattuk szolidaritá­sunkat a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaságnak és népének a társadalmi ha­ladásért, az ország függet­lenségének megvédéséért ví­vott küzdelmével. A Chilei Szocialista Párt, valamint a chilei munkás-paraszt egység népi akciómozgalom kül­döttségével folytatott tárgya­lásokon kinyilvánítottuk szo­lidaritásunkat a fasiszta el­nyomás ellen harcoló chilei néppel. Eredményesen szol­gálta kapcsolataink erősítését a Szíriái Arab Üjjászületés Szocialista Pártja főtitkár- helyettesének budapesti láto­gatása és részvételünk a Jamaicai Népi Nemzeti Párt konferenciáján. Az európai enyhülés, a béke és biztonság ügyének előmozdításához járultak hozzá a Finn Szociáldemok­rata Párt és a Brit Munkás­párt küldöttségeivel, vala­mint a Német Szociálde­mokrata Párt képviselőjével folytatott tárgyalások. o A Központi Bizottság meg­hallgatta és elfogadta a XII. kongresszus előkészítésének feladatait összegező előter­jesztést. Ügy határozott, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresz- szusa 1980. március 24-én kezdje meg munkáját. A Központi Bizottság az alábbi napirendi javaslatot terjeszti a kongresszus elé: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának beszámolója a Ezen már nem kell változtatni — mutatja a próbanyomatot Csépai István művezető Furák Gábornak, a Dürer Nyomda főmérnökének. A képen látható vezérlőasztalról irányítható a több mint 25 millió forintos gép működése. (Cikkünk az 5. oldalon) Fotó: Lónyai László II KISZ KB titkárának látogatása megyénkben Deák Gábor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára november 1-én hivatalos lá­togatáson megyénkben járt. Békéscsabán találkozott a KISZ megyei bizottságának vezetőivel. A Központi Bi­zottság titkárát a szociálpo­litikai és ifjúsági érdekvé­delmi kérdésekről Duna Mi­hály, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára tájékoz­tatta. Ezután Deák Gábor ta­lálkozott Szabó Miklóssal, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkárával, majd a KISZ békéscsabai városi bizottságának irányí­tó tevékenységével, a város KISZ-szervezeteinek munká­jával ismerkedett a KISZ KB titkára. Délután a Békéscsabai Kon­zervgyárban találkozott az üzemi KISZ-bizottság tagjai­val, a gyár párt-, gazdasági, társadalmi vezetőivel. Kar­dos Ernőné, a konzervgyár igazgatónője tájékoztatta őt a gyár szociálpolitikai ter­veinek megvalósításáról, Nagy Sándor, az üzemi KISZ- bizottság titkára pedig a KISZ érdekképviséleti-ér- dekvédelmi munkájáról szá­molt be. Szövetségi munka a márciusi határozat tükrében Tegnap, november 2-án Qkányban tartotta elnökségi ülését a Körösök Vidéke Tsz- ek Területi Szövetsége. Meg­tárgyalta azt a jelentést, ame­lyet a szövetkezeti munka fejlődéséről készített az ap­parátus. Ez tulajdonképpen az MSZMP KB 1978. már­cius 15-i határozatára épül, mely összegzi a termelés korszerűsítésében bekövetke­zett változásokat, a gazdasá­gi fejlődést, a különböző ága­zatok hozamait és jövedel­mezőségét, a munkakörül­mények változását és az ér­dekképviseleti munkát. Az anyag a vitában kiegé­szült észrevételekkel kerül majd december első felében a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé. Mindenesetre az elnökség úgy összegezte a tapasztalatokat, hogy a ter­melőszövetkezetek és a szö­vetség munkája jól szolgálta a márciusi határozat megva­lósításának lényegét, a terü­leten működő szövetkezetek erősödték, s olyan beruházá­sokat valósítottak meg, me­lyek kellő alapot adnak a VI. ötéves tervben meghatá­rozott termelésfejlesztési és szociálpolitikai feladatok tel­jesítésére. Az elnökség a továbbiak­ban áttekintette a IV-es ter­melési körzet — a vésztői Körösmenti Tsz, a bélmegye­ri Üj Barázda Tsz, a zsadá- nyi Magyar—Lengyel Barát­ság Tsz, az okányi Haladás Tsz, a biharugrai Felszaba­dult Föld Tsz és a körösúj­falui Rákóczi Tsz — társa­dalompolitikai tevékenységét, jóváhagyta a szövetség el­lenőrzési irodájának jelenté­sét, majd bejelentésekről tárgyalt. XI. kongresszus határozatai­nak végrehajtásáról, a párt feladatairól. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellen­őrző Bizottságának beszá­molója. 3. A Fellebviteli Bizottság jelentése. 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjainak megválasztása. A Központi Bizottság be­ható vitában megtárgyalta a kongresszusi irányelveket, és úgy határozott, hogy a véglegesített dokumentumot decemberben nyilvánosságra hozza. Az irányelveket a kommunisták taggyűléseken, pártértekezleteken vitassák meg, a pártonkívüliek véle­ményét is kérjék ki, és te­gyék meg észrevételeiket. A Központi Bizottság fel­kéri a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsát, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsát és a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnökségét, hogy a kongresz- szusi irányelveket tárgyalja meg és véleményezze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom