Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-18 / 270. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TONÓCS LOPJA 1979. NOVEMBER 18., VASÁRNAP Ara: 1,60 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Országgyűlési interpellációk, miniszteri válaszok és intézkedések A legutóbbi képviselői választások, vagyis 1975 óta a Parlament üléstermében 29 interpellációt nyújtottak be írásban és szóban, közös szocialista céljaink érdekében, segítve a kormányzati munka további javítását. Ami az ülések közötti megoszlást illeti, eltérő a kép; volt olyan ülésszak — kettő is —, amikor 6-6, négy ülésszakon pedig egy-egy interpelláció hangzott el. Eddig 15 megyéből 25 képviselő intézett kérdést a kormány valamelyik tagjához, s volt olyan törvényhozó, aki többször is élt jogával. Mi történt az interpellációk nyomán? — erre keresett választ Mélykúti Attila, a Magyar Távirati Iroda parlamenti tudósítója. A kérdéseket és a kormány tagjainak az ülésen elhangzott válaszait, valamint az ezeket követő időszak eseményeit áttekintve megállapítható: a képviselői észrevételek nyomán az esetek többségében határozott intézkedések, vagy pedig a későbbi fejlesztéshez, a helyzet megváltoztatásához konkrét tervek készültek. Az elhangzott 29 interpelláció közül a legtöbbet a közlekedés- és postaügyi miniszterhez nyújtották be. A 24. ülésen — 1978 júliusában — például Karkus Sándor arra kért választ, lenne-e mód az évenként négy félárú MÁV vasúti jegyet biztosító nyugdíjas kedvezmény családon belüli megosztására. Vagyis arra, hogy a nyugdíjra nem jogosult házastárs, illetve élettárs is felhasználhasson két jegyet a négyből. A miniszter — a SZOT és az illetékes minisztériumok vezetőivel történt megbeszélés alapján — ígéretet tett: a javaslatot a Minisztertanács elé terjesztik. A kormány azóta már meg is hozta a kedvező döntést. Káli Ferenc interpellációja több, mint egymillió lakost érintett, s egyúttal a bürokrácia elleni „hadjárat” sikeréhez is hozzá kívánt járulni. A képviselő a több, mint egymillió féláru MÁV vasúti igazolvány érvényesítése kapcsán javasolta: a több száz vasúti alkalmazottat két hónapon át lekötő adminisztrációs eljárást — egyszerűsítésképpen — adják át az érintett vállalatoknak. 1979. január 1-ével a változás bekövetkezett. Hosszan lehetne még sorolni a 29 interpelláció nyomán megtett intézkedéseket, az esetenként mindössze néhány száz lelkes falvat, vagy pedig nemritkán az ország egész lakosságát érintő konkrét és előrevivő miniszteri, államtitkári döntések hatását. Jó néhány ügyben természetesen a népgazdaság teherbíró-képességeinek megfelelően csak később léphet előbbre az érintett tárca, a kormány. íme egy példa. Pá- lyi Sándomé 1979 nyarán az OVH elnökéhez Berhida és környéke rohamosan romló ivóvízellátásának tárgyában interpellált. Két nagyközség vize már most ihatatlan — érvelt a képviselőnő, s ugyancsak javasolta, hogy Veszprém vízellátását is oldják meg a tfiyirádi térség karsztvizével. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a két község lakosságának ügyében gyors döntést ígért. Elmondotta, hogy a műszaki tervek az új kutakhoz már elkészültek, s megteremtik az anyagi forrásokat is. A beruházáshoz azonban legalább egy év kell. A határidő tehát 1980. A másik kérdésben tovább kell várni, mivel a nyirádi vízre épülő regionális rendszer megépítése több milliárd forintba kerül. Az államtitkár a VI. ötéves terv ismeretében ígért már konkrét határidőket is tartalmazó választ. A lakásépítésnél is — ahol lehetett — a végleges fűtést szeretnék igénybe venni az épületek temperálásához. Gyulán, Békéscsabán és Orosházán a lakásépítéseken 400 embert foglalkoztatnak majd. A megyeszékhelyen, az iskolacentrumban épülő nyolctantermes iskola végleges fűtése a hónap végére elkészül, itt a télen mintegy 50-en dolgoznak. A BAÉV'-nél évek óta ismeretlen a fagyszabadság a már téliesített, s a még télie- sítendő területeken együttesen több, mint ezer embernek biztosítanak munkafeltételeket a hideg időben is. Az építkezéseken 56, különféle Fagyszabadság nélkül Télre készül az építőipar betoncsőgyártó üzemébe csoportosítják át az embereket. A Békés megyei ÉPSZER- nél is a sokéves szokástól eltérően nem téliesítenek minden munkahelyet. Itt is a létszám koncentrálása és az energiatakarékosság nyomán döntöttek így. Az elmúlt év túlságosan is hideg időjárása némileg áthúzta, borította a tavalyi téliesítési elképzeléseket. Most, ameddig az időjárás engedi, a szabadtéri munkákat folytatják a vállalatnál. Az elkövetkező hónapokban az erőket néhány nagyobb munkára koncentrálják. Gyulán, a 16 tantermes általános iskolában jelenleg üvegeznek, a tél beköszöntésével a háromszintes épületben mintegy 60 építőmunkás (Folytatás az 5. oldalon) Nehéz időszak előtt állnak az építők: nemcsak az év vége közeledik, hanem az 5. ötéves terv is a célegyenesbe ért. Az elkövetkező hetek, hónapok szervezett munkájától is függ, hogyan és hol is folytatják majd tavasszal a félbehagyott szabadtéri munkákat. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál az idén csökkentik a téliesített munkahelyek számát. Ez nemcsak egy-egy létesítmény készültségi fokát javítja majd, hanem számottevő energiamegtakarításhoz is vezet. A téli hónapokban legnagyobb létszámnak, mintegy 300 dolgozónak a békéscsabai kórház építése adja a legnagyobb feladatot. Az épületben a már elkészült végleges fűtőberendezés szolgáltatja a meleget. teljesítményű hőlégfúvó és 80 gázkonvektor enyhíti majd a hideget. A Mezőberényi Építőipari Szövetkezetnek a település központjában épülő nyolctantermes általános iskola befejezése a fő feladat. Vállalták, hogy 1980. szeptember 1-re átadják a létesítményt. Napjainkban a nyílászárókat helyezik el, s amíg a fémkeretre nem készülnek el a fa nyílószárnyak, addig fóliával zárják le az épületet. A téli hónapokban az épületben a belső válaszfalazás, padlócsatorna-építés, központifűtésszerelés folyik majd. Már téliesített egy 11 lakásos lakóépület is. Most még a külső homlokzati vakolás folyik, s ameddig az időjárás engedi, a külső munkálatokat végzik. A szövetkezetnek anyaghiánya nincsen. Ha mégis túl hidegre fordulna az idő, úgy a szövetkezet bitumoperlit- és Igyekeznek a Békés megyei ÉPSZER építői, hogy még a tél beköszöntése előtt tető alá hozzák az Orosházi úton épülő lakóházat A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet mintegy 300 szállodai szoba berendezését szállítja a moszkvai olimpiára. A szerződések értelmében a szállítmányok november 30- ig útnak indulnak. Képünkön: készül az éjjeliszekrények lábazata Fotó: Lónyal László Interjú a város környéki községek irányításáról A városok és a környező községek sok szállal kötődnek egymáshoz. Végeredményben erre épülnek a korszerű igazgatási kapcsolatok is. A Békéscsabához tartozó községekben 22 ezer ember él. önmagában ez a tény is indokolttá teszi, hogy mérlegre tegyük a város környéki irányítás tapasztalatait. Erről a sok irányú és átfogó, szervező, irányító munkáról beszélgettünk dr. Gally Mihályival, a békéscsabai Városi Tanács vb-titkárával. Cikkünk a 4. oldalon. Pályakezdő népművelők Negyven kezdő, főhivatású népművelő tanult a napokban Békésen. Sokuknak nincs meg a szakmai végzettsége, vagy más jellegű főiskoláról, egyetemről hoztak diplomát magukkal. Néhányan a pedagóguspályáról váltottak át a népművelőire, mások gyárból, üzemből, hivatalból, vagy éppen a középiskolás pádból jöttek mű- velődésiház-igazgatónak, előadónak. Szolnok és Békés megye vezető népművelői fogtak össze, hogy legalább a pálya alapvető tudnivalóira felkészítsék ezeket a fiatalokat. Munkatársunk két napot töltött a tanfolyam hallgatói között. A látottakról szóló írásunkat lapunk 6. oldalán olvashatják. II „diszkóóvodátőr a diszkóbárig Vágy egy működési engedéllyel, lemezbeszerzéshez szükséges kapcsolatokkal, valamint megfelelő hangosító- berendezésekkel rendelkező férfit vagy nőt, továbbá pár száz tizen- és huszonéves fiatalt, hozzájuk méretezett, lehetőleg alig-világított termet, s egy kicsi vendéglátóipari szolgáltatást. Mi történik, ha megfelelően összevegyíted? Erről szól riportunk a lap 11. oldalán, a Minimagazinban. Békésszentandrás tervei A megyehatár észak- nyugati szélén elterülő nagyközség. Gondokkal, problémákkal, de örömökkel is teli életet élve. A település vezetői önzetlen támogatásukkal eddig is számos figyelemre méltó eredményt értek el abban, hogy több öröme és kevesebb gondja legyen a szentandrási embernek. Erről szól írásunk a lap 4. oldalán. Kétegybáza napjai Megyénk egyik sajátos arculatú, másikhoz nehezen hasonlítható nagyközsége, az ötezer-kétszáz lélekszámú Kétegy- háza. A döntő többségében román nemzetiségiek lakta település hétköznapi életét, a kétegyhá- ziak munkás, a lakóközösség fejlődését szolgáló tevékenységét mutatja be képes riportunk a „Szülőföldünk” rovatban, a 7. oldalon.
