Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-02 / 257. szám
1979. november 2„ péntek Újpesten, a Landler Jenő Gép- és Híradásipari Szakközépiskolában számítástechnikai műszerészeket is képeznek. Azok a fiatalok, akik ezt a szakmát választották, a négyéves tanulmányi idő után a digitális számítógépek és kapcsolódó berendezéseinek üzembe helyezését, karbantartási munkáit látják el , (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) II tuberkulózis már nem nÉpbelegséB Beszélgetés dr. Czina Géza vezető főorvossal Bezerédyné—Hencz—Zalányi : Évszázados küzdelmek hazánk egészségügyéért című könyvben itt-ott elképesztő adatokat olvashatunk a pusztító népbetegségben elhaltak számáról. Például: „Magyar- országon 1894-ben közel 66 000 ember pusztult el tu- dővészben...” Noha az 1920-as években már kisebb volt a tuberkulózisban elhaltak száma, de még így is 10 ezrével szedte áldozatait e gyilkos kór évről évre. S mekkora utat tettünk meg azóta?. Erről és a békéscsabai tüdőgondozó intézet tevékenységéről beszélgetünk dr. Czina Géza vezető főorvossal. — Mit mutat a statisztika? — Itt van egy kimutatás, és ezen jól megfigyelhető a tbc-sek számának alakulása. Például 10 évvel ezelőtt minden 100 ezer ember közül 405 beteget kellett kezel- hi az országban. Napjainkban viszont ez a szám 160- ra csökkent. — Mi olvasható le a másik grafikonról? — Ez a békéscsabai állapotokat mutatja. Az arányokat figyelve az országoshoz hasonló mértékű csökkenés tapasztalható. Míg közvetlenül a második világháború után több száz tüdőbeteg élt Békéscsabán, mostanában viszont 8—10 fertőző megbetegedéssel számolunk évente. — Milyen remény van a gyógyulásra? — Ezek a betegek már eltöltőitek bizonyos időt a szanatóriumban. A 100-ból mindig akad 5-6 olyan eset, amelynél a kezelés eredménytelen. Ez főként annak a következménye, hogy a páciensek nem hajlandók beszedni a gyógyszert, s közöttük nem is egy — megrögzött alkoholista. — Mivel magyarázható a tuberkulózis elleni küzdelem eredményessége ? — Elsősorban a lakosság életszínvonalának emelkedésével, ami egyúttal azt jelenti, hogy lényegesen jobban, változatosabban táplálkoznak az emberek. Nagy szerepet játszik továbbá a kötelező BCG-oltások, s a hatásos gyógyszerek alkalmazása, valamint a fertőző források számának nagyarányú csökkenése is. Óriási eredménynek számít, hogy a tbc-t, mint népbetegséget, felszámoltuk. — Mégis: mely korosztályoknál fordul elő gyakrabban? — Az elmúlt 5 évben Békéscsabán mindössze csak egy olyan fiatalt szűrtünk ki, akinek életkora nem haladta meg a 14 évet. Leginkább az 55—60. életévüket betöltött emberek szervezetének csökken az immunitása. Mint ismeretes, fiatal korban mindenki átesik tbc-s fertőzésen. Nagy részük meggyógyul, de egyeseknél a bacilusok lappangó, látens állapotban tovább élnek. Ezek a régi gócok később kiújulhatnak ... — Mit lehet még megállapítani a tüdőszűrés után? — A tbc-ellenes küzdelem folyamán kifinomodtak a módszerek, s így nemcsak a tuberkulózist, hanem más betegségeket is, például: tüdőgyulladást, tüdőrákot stb. sikerül felfedni. — Mi az utóbbi esetben a teendő? — Ha rákgyanúval kiszűrünk valakit, még ha jól érzi is magát, az illetőt igyekszünk meggyőzni betegségéről. Majd megpróbáljuk rábeszélni arra, hogy vesse alá magát a műtétnek. — Mindenki hajlandó erre? — Nem. Az érintett betegeknek mintegy 50 százaléka hagyja csak meggyőzni magát. A többiek inkább saját érzéseiknek hisznek, s ezért is rosszak az eredmények. A tapasztalat viszont azt igazolja, hogy a megoperáltak 80 százalékánál megvan az úgynevezett 5 éves „túlélés”. A korai műtéti beavatkozás nagyon is elősegíti a gyógyulást. — Pállhatnánk néhány országos és megyei adatot? — Vegyük például az 1976-os évet. Akkor a 4656 tüdőrákos beteg közül 2018- at operáltak meg az országban. Megyénkben kedvezőtlenebb a kép, már ami az arányokat illeti. A 162 betegből mindössze 47 vetette magát alá a műtétnek. — És mi a helyzet a szűréseken való részvétellel? Ügy tudom, aki nem jelenik meg, azt 3 ezer forint pénzbírsággal sújthatják. — Ezt a „fenyegetést” már többen is kifogásolták. Azóta új nyomtatványokat használunk, s nem szerepel .rajtuk ilyen megszorítás. A szűrési fegyelem jó, a másodszori felszólításnak még azok is eleget tesznek, akik az első idézésre nem jelentek meg. — Hogyan ellenőrzik a röntgenfelvételeket? — Többféle filmnéző szekrényünk van. Amikor még a szeghalmi kórházban dolgoztam, ott a munkaterápiás műhelyben készültek ezek a kis berendezések. Előnyük az, hogy egyszerre több felvételt is megvizsgálhatunk, s így egy-egy személynél évről évre pontosan nyomon követhetjük a mellkasi fejlődést is. Itt látható egy 5 képből álló sorozat. Ezen jól látszik, hogy a szív az idők folyamán megnagyobbodott, s az illetőnek magas vérnyomása van. Ezért a körzeti orvoshoz küldjük a beteget. A kardiológiai és más vizsgálatok eredményeiből mesz- szemenő következtetéseket tudunk levonni az emberek egészségi állapotáról. Ily módon is sok betegséget meg lehet előzni. — Mennyi felvételt készítenek naponta, és hogyan ellenőrzik az itt dolgozók egészségét? — Naponta általában 200 felvételt készítünk, s ezeket dr. Törő Imre kollégámmal — egymástól függetlenül — külön-külön értékeljük. Ha a normálistól eltérő legkisebb elváltozást észrevesszük, akkor megvizsgáljuk a 10 év alatt készült felvételeket is. Egyébként köpenyünkre feltűzve viseljük a dozimétert. Ez rögzíti, mennyi sugarat kapnak azok, akik röntgennel dolgoznak. Minden hónapban felküldjük a filmet Budapestre, az Országos Sugárbiológiai Intézetbe ellenőrzés végett. A KÖJÁL is megvizsgálja évente berendezéseink, műszereink biztonsági állapotát. — Milyen felszereléseket használnak még a vizsgálatokhoz? — A technika gyorsan fejlődik, és ez érezteti hatását a gyógyításban is. Röntgen- készülékekkel nincs probléma, de bizonyos műszerek hiánya miatt egyes esetekben itt csak az alapvizsgálatokat végezhetjük el. (Közben végigjárjuk a helyiségeket.) — Az országos Korányi Tbc Intézettől — folytatja a főorvos — kaptuk például ezt a komputeres légzésvizsgáló készüléket, amely egyszerre négyféle paramétert mutat. Ez a másik viszont mechanikusan működik, és csak hosszas számolás után tudjuk meg az eredményeket. Jó a két szűrőgépünk és a rétegfelvételek készítésére alkalmas berendezésünk is ... * * * Dr. Czina Géza vezető főorvos nagy tapasztalatokra tett szert a több mint 30 éves pályafutása alatt. Számos cikke jelent meg a Pneumonologia Hungarica című folyóiratban. Ugyanakkor a magyaron kívül rendszeresen olvassa az angol és a német nyelvű szakkönyve- j két, tudományos publikációkat. De erről már másoktól hallottam, mert az ilyen jellegű kérdéseimre csak kitérő válaszokat kaptam tőle. Bukovinszky István j Irigylésre méltó közösség Körhinta, Különös házasság, Lila ákác, Mágnás Miska, Gábor diák, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Csárdáskirálynő, s legutóbb az Egy pikoló világos című film volt az, amit láthattak a gerlai nyugdíjasklub tagjai. Nagy sikere volt a Má- riássy Félix rendezésében Bitskey Tiborral és Ruttkai Évával a főszerepben bemutatott utóbbi alkotásnak. Az október 22-én megtartott klubfoglalkozáson a vetítés után kezdődött az igazi klubélet. — Látjátok, a mi időnkben is szerettek a kapualjban csókolózni a fiatalok — jegyzik meg többen. Mások a kitűnő rendezést dicsérik, a terem végéből halljuk, hogy egyesek szerint Sós Imre volt a férfi főszereplő, de érkezik a cáfolat is, hogy az bizony Bitskey Tibor. Közben a széksorok között már a hét közben történt események meséjét hallhatjuk, s látni, amint a klub vezetősége igyekszik előhozakodni a többi klubest programjával. A falu fiataljai is eljönnek hétfőnként, és megnézik a filmeket. így ők is bepillanthatnak a klubéletbe. Szeretnek idejönni, mert nemcsak a régi, híres magyar filmeket láthatják, jól is érzik magukat azok, akik itt maradnak a mozi után. — A kéthetenkénti filmvetítéseken kívül orvosi előadásokat hallgatnak a klubtagok. Október 29-én Szemünk és betegségei címmel hangzott el egy előadás. Az öregkor betegségei között szerepelt a szem romlása is, ezért igen nagy sikere volt ennek az előadásnak is. Máskor világjárók hozzák el színes diájukat, élményeiket a klubba. A júniusig előre megbeszélt programok között szibériai, kubai, francia- országi, lengyelországi, marokkói, vietnami útibeszámolók szerepelnek — meséli Ferenczi József nyugdíjas társadalmi tanácselnök, aki rendszeres résztvevője, alapító tagja a klubnak. — Igen népes a klub. Mennyien vannak a tagok? — Csaknem 70 klubtag van, s minden alkalommal figyeljük, ki nincs itt, s másnap már meg is keressük a hiányzót — meséli Erzsiké néni. — Szívesen járnak a klubba? — Ha egy-egy klubest elmarad, nehezen várjuk a következőt.. — Mióta működik a klub? — Három . éve vagyunk együtt hétfő esténként. Már hozzánk tartozik ez az este, szükségünk van rá, s mindenre kíváncsiak vagyunk. — Kik járnak ide a falu lakói közül? — Főleg nők, kevesebben a férfiak. A falu idős lakosságának kétharmada jön el közülük. — Rendszeresen hétfőn találkoznak? — Ilyenkor nincs tévéműsor sem, jól 'kiegészül a hetünk. — Kialakultak az asztal- társaságok, megvannak a szószólók. Itt nemcsak az utca, a falu, de a világ dolgait is megbeszéljük — mesélik az asszonyok. — Ismerik a falu véleményét a klubról? — Mi azt tartjuk magunkról, hogy olyanok vagyunk, mint egy család. A faluban az a vélemény: jó, hogy így összetartanak az öregek. így filmvetítés után nehezebben alakulnak társaságok, de amikor beléptem, valami kellemes, vonzó érzés ragadott el. Érzem, hogy olyan közösségbe léptem, ahol szívesen látják az idegent. — Igazán akkor alakulunk családdá, amikor egy névnapot ünnepiünk. Közös nótá- zás, vidámság jellemző ránk — mélyed bele a beszélgetésbe Danics János klubvezető. — Most milyen névnapra készülnek? — Erzsébet napra. Több mint 10 „lányunk” Erzsébet — válaszol fiatalos csínnyel ifjú Réda János, a klub fő programszervező j e. — Melyik a legkedvesebb az elmúlt események közül? — Egyik klubtagunk férjével jár a klubba. Ök 50 éve házasok. Nemrég itt — a klubban — ünnepeltük a szép évfordulót. Olyan kedvesre, meghatóra sikerült a beszéd, hogy mindannyian könnyeztünk. mmm Igen jó a klub kapcsolata a békéscsabai Május 1. Tszszel. A tsz szívesen patronálja a nyugdíjas klubot, segíti őket, sőt munkakapcsolatuk is van. Nyomban mesélik is: — Exportra szedtünk paradicsomot. Ahogy a tsz vezetői mondták, azért kémek tőlünk segítséget, mert biztosak abban, hogy mi nem fogjuk elkapkodni, összesen 520 láda paradicsomot szedtünk. A napokban pedig a virágkertet kapáltuk meg a tsz-központban. Szívesen segítünk — mondják kollektiven az asszonyok. Ezért jutalmul a tsz a novemberi évforduló alkalmából vacsorára vendégeli meg a klubtagokat. Lehetett is jelentkezni a vacsorára, a listán eddig 50-en vannak. A tsz még olyan módon is segíti a klubot, hogy évente egy alkalommal elviszi a nyugdíjasokat kirándulni. A község vezetői és lakói is örömmel látják, segítik a nyugdíjasok munkáját. Élmény, ahogyan egy-egy klubesten az elmúlt, vagy ezután következő klubestekről beszélnek. Az is figyelmet érdemel, hogy ebben a korban milyen mély tudásvágy ébred az idős emberekben. Ragaszkodnak a klubhoz, hiszen egy néni Miskolcról hazaköltözött, mert ott ugyan a gyermekeivel élt, mégsem érezte jól magát, nem volt a környezetében sem öregek klubja, sem idős ember, akivel szívesen barátkozott volna. Ferenczi József így vélekedett: — Nemes az a közös cél, amelynek keretében a klub arra hivatott, hogy megszé- 1 pítse, tartalommal töltse a nyugdíjasok életét. Nem lankad a figyelem, ha a klub vezetősége a tervekről beszél Kép, szöveg: Számadó Julianna Téli felkészülés az üzletekben A KPVDSZ megyei bizottsága minden évben megszervezi az üzletek télre való felkészülésének az ellenőrzését. A munkavédelmi és szociális bizottság tagjai az idén 10 kereskedelmi, vendéglátóipari vállalatinál, illetve szövetkezetnél vizsgálódtak. Megnézték: miként biztosítják a védőfelszereléseket, a téli védőruhát, zárnak-e az ajtók, ablakok, milyen hőmérsékletben látják el feladatukat a pénztárosok, az eladók? Ezenkívül megszemlélték a tüzelőberendezéseket, a vízmelegítőket, a beszerzett tüzelőanyagokat. A tapasztalatok vegyesek. A legalaposabban a megyei vendéglátóipari vállalat szak- szervezeti bizottsága járt el, hiszen Békéscsabán, Gyulán, Orosházán szinte minden egységben megfordultak, a hiányosságokat jegyzőkönyvben rögzítették, aminek a hatására a gazdasági vezetők intézkedtek. Nem így a ZÖLDÉRT Vállalatnál, ahol nagyon keveset tettek mindezért. Kiderült: az év közben feltárt hibákat általában kijavították, de még így is akadt néhány áruház, kisebb bolt, amelynek az ajtaja, ablaka nem zárt megfelelően. Az élelmiszer és az Univerzál kiskereskedelmi vállalat üzleteiben műanyag fallal, függönnyel védik a pénztárosokat a beáramló hideg ellen. A nagyszénási 3. számú és a szentetomyai 11. számú vegyesboltban, valamint a sarkadi ruházati áruházban nem voltak ilyen eüőrelátóak. Több helyen találtak elhanyagolt állapotban levő fa- és műanyag padlót. A vizsgálat idején Szeghalmon az ABC-áruházban és a 25. számú vas-műszaki boltban, Gyomán, a 9. számú háztartási, az 51. számú ABC-áruházban hiányzott a pult mögül a nélkülözhetetlen melegpadló. Évről évre korszerűsödik a fűtés, főleg a nagyobb és az újonnan létesített egységekben. Ebben az a jó, hogy itt tevékenykedik a dolgozók mintegy 60—70 százaléka. A kisebb egységekben általában olajjal tüzelnek, de sok üzletben hagyományos széntüzelést alkalmaznak. Sajnos, a tüzelőberendezések javítása késett. Ilyen hanyagságot észleltek a vendéglátóipari vállalat asztalos-, villanyszerelő-műhelyeiben. Nagy gondot okoz a békéscsabai Lencsés! úton épült bisztró, amelynek csak az üzlethelyisége fűthető, a szociális létesítmények nem. Hasonló a helyzet a megyeszékhelyen levő vásárcsarnoki külső pavilonsor vendéglátóipari egységében. Ide egyáltalán nem terveztek fűtőberendezést.
