Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-31 / 255. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. OKTÓBER 31., SZERDA Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM Világtakarékossági nap Ha szóba kerül a háztartások pénzgazdálkodása, általában két jelzőt emlegetnek : pazarló, takarékos. Ránk, magyarokra illik mind a kettő. Mert megvan bennünk a gyűjtési hajlam, ugyanakkor észrevétlenül kifolyik kezünkből a pénz. Könnyen bizonyítható: az Országos Takarékpénztár adatai szerint októberig a lakossági megtakarítások összege elérte a 132 milliárd forintot, a takarékbetétkönyvek száma pedig meghaladta a hatmilliót. A háztartások több mint felében a jövedelem egy részét ugyan megtakarítják, de a pénzgyűjtés módja nagyon eltérő. Legkevesebben vannak, akik havonta meghatározott ösz- szeget tesznek a takarékba. A többség idegenkedik a „fillérre kiszámított” gazdálkodástól, s inkább any- nyival gyarapítja betétállományát, vagy otthon gyűjtött pénzét, amennyi a hónap végén megmarad. Vannak, akik alkalomszerűen, ha nagyobb pénzhez jutnak, abból tesznek félre. A lakosság másik fele fizetéstől fizetésig elkölti pénzét. Itt is különbözőek a pénzbeosztások. Nincs adósságom — mondják sokan, meggyőződve arról, hogy épp ezért jól gazdálkodnak. Falun a könnyelmű emberekre ez a csúfondáros szólásmondás járja: egyszer hopp, máskor kopp. Akik a hónap elején szórják a pénzt, aztán kölcsönből élnek. Számuk az összlakossághoz képest kevés. Téves felfogás, hogy csak az gyűjt, akinek nagy a jövedelme, a kisfizetésű pedig máról holnapra él. Közgazdászok, szociológusok a megmondhatói: a keresetek nincsenek összefüggésben a gyűjtési hajlammal, kevés pénzű éppúgy lehet tervszerűen takarékos, mint ahogy a jó keresetű, nagy lábon élő, pazarló. Vitathatatlan, a környezet, az életmód is meghatározója magatartásunknak, melyen sokat lehet változtatni — a takarékosabb beosztástól a vásárlási szokásainkig. Ehhez ad segítséget az OTP is azzal, hogy a lakosság minden rétegében felkelti a takarékos- sági kedvet. A betételhelyezések formái egyre bővültek a harminc év alatt. Például ma már 400 ezer fiatalnak van ifjúsági takarékbetétje, nem kevesebb, mint 3,6 milliárd forinttal. Az OTP jól gazdálkodik a lakosság pénzével, a betét- állomány nagy része a lakossági hitelek forrása: lakásértékesítés, -építés, -korszerűsítés, -tatarozás, továbbá áruvásárlás céljára 1979. októberéig az idén 91 milliárd forint kölcsönt adott. Takarékosság — mostanában többet beszélünk róla, nemcsak itthon, hanem mindenütt a világon. Ma a világ- takarékossági napon hivatalosan is nemzetközi téma. Takarékoskodjunk energiával, idővel pénzzel... Munkahelyen és házunk táján. A takarékosság életszemléletünkké kell, hogy váljon — függ tőle jólétünk, jövőnk. H. A. Felavatták a 750 kilovoltos távvezeték magyar szakaszát A világ legnagyobb villa- mosenergia-rendszer egyesülését hozta létre a KGST- tagországok egyesített energiarendszerének és a Szovjetunió egységes energia- rendszerének összekötésével a Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték, amelynek avatóünnepségét kedden tartották a Nehézipari Minisztériumban. Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője nyitotta meg az ünnepséget, amelynek elnökségében helyet foglaltak Marjai József és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Simon Pál nehézipari és Soltész István kohó- és gépipari miniszter, valamint a távvezeték közös beruházásában részt vevő külföldi szocialista partnerek: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió küldöttsége és budapesti nagykövete, illetve képviselője, továbbá a KGST titkárságának képviselője. Ott voltak az ünnepségen a nagy alkotás tervezésében, szervezésében és építésében közreműködő vállalatok, tárcák, társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Simon Pál emlékezett meg avatóbeszédében e nagyszabású közös beruházásról, amelynek építését 1974-ben, a KGST végrehajtó bizottsága 66. ülésén határozták el az érintett országok kormányának képviselői. A 842 kilométer hosszú távvezetéket — amelyből 268 kilométer a magyar szakasz — a Szovjetunió és Magyarország építette meg. A 750 kilovoltos távvezeték üzembe helyezése lehetővé teszi, hogy az érintett KGST-országok részére a Szovjetunió 1200 megawattal növelje villamosenergia-szál- lításait. Ugyanakkor a kialakított hatalmas energiarendszerben a terhelési menetrendek összehangolásával és az erőművek tartalékteljesítményének összevonásával az érdekelt országokban összesen 1500 megawatt teljesítő- képességű erőmű építését takarították meg. A KGST komplex program alapján az érdekelt tagországok folytatják az együttműködés bővítését. így már megállapodtak a 4000 megawattos Hmel- nyicki Atomerőmű és a második 750 kilovoltos távvezeték létesítésében, amit Hmelnyick és a lengyelországi Rzeszov között építenek meg. Felszólalt az ünnepségen A vízkárok elhárításáról tárgYalt az Országos Vízgazdálkodási Bizottság Tanácskozott a Körösi Vízgazdálkodási Társulat is Befejeződött a több mint 4000 kilométer hosszú fő védelmi töltések, az árvédekezési anyagok, gépek, fölszerelések szokásos őszi felülvizsgálata. A vízügyi igazgatóságok az előírt terveknek megfelelően készültek fel és folytatják tovább a még hátralevő munkálatokat, amelyek a téli-tavaszi árvíz- és belvízvédekezéshez, a vízkárok gyors és biztonságos elhárításához szükségesek. Erről számolt be előterjesztésében Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese az Országos Vízgazdálkodási Bizottság keddi ülésén. Az előterjesztésből kitűnt, hogy a Duna és a' Tisza, valamint a mellékfolyók mentén az idén elvégzett gáterősítési munkák eredményeként újabb 40 kilométer hosszú töltésszakaszon teremtették meg a kívánatos árvízvédelmi biztonság feltételeit. Egyebek között az év végéig befejezik a Bodrog, a Fehér- és a Kettős-Körös bal partján, továbbá a Mura mentén egy-egy fontos töltésszakasz erősítését. A Dunán Baja és Dunapataj között, a Tiszán Leninváros térségében korszerűsítik a töltéseket. Kedvezőtlen időjárás esetén az átlagosnál nagyobb téli-tavaszi belvízzel kell számolni, különösen a Tiszántúlon, ahol a talajvíz szintje általában fél—egy méterrel meghaladja a sokévi átlagot, tehát, ha nem fagy meg a talaj, akkor is kevesebb vizet képes befogadni. Ezért fontos, hogy a belvízelvezető csatornák, a települések csapadékvíz-elvezető hálózata és a nagyüzemi gazdaságok területén az üzemi csatornák karbantartása és tisztítása az év végéig mindenütt befejeződjék. A vízügyi igazgatóságok a Tiszántúlon, Békés, Csong- rád, Szolnok, Borsod és Sza- bolcs-Szatmár megye egyes területein — amelyeket a legjobban veszélyeztet a belvíz — az idén gyorsított ütemben folytatták a belvíz- védelmi főművek kiépítését. * * * Tegnap, kedden tartotta ülését a gyulai Körösi Vízgazdálkodási Társulat intéző bizottsága. Első felszólalóként Ha- bóczky Sándor igazgató ismertette és értékelte a társulat háromnegyedéves munkáját. Elmondta, hogy az éves terv teljesítésében’sémi elmaradás van. Ennek oka. hogy egyesüléskor alacsony műszaki színvonalat örököltek, ugyanakkor nem voltak megfelelő műszaki, kivitelezési tervek a megnőtt kapacitás kihasználásához. A következő időkben kívánatos az ellenőrzések szigorításával javítani a minőséget, különösen az altalajlazításoknál, mert sok közülük nem felelt meg az előírásoknak. Az intéző bizottsági ülés résztvevői ezután megtekintették a békési Viharsarok Tsz-ben folyó meliorációs munkákat. Nyikolaj Alekszejevics Lopa- tyin, a Szovjetunió energetikai és villamosítási miniszterhelyettese, a szovjet küldöttség vezetője. A tagországok delegációi és a szovjet építők nevében köszöntötte az ünnepség résztvevőit és méltatta azt a széles körű nemzetközi összefogást, amelynek gyümölcsöző eredményei egész szocialista közösségünk javát szolgálják. Ezután a közös beruházás építésében elért kiváló eredményeik elismeréseként Szekér Gyula kitüntetéseket adott át a munka legjobbjainak. Két év óta gyártanak komplett portáldarukat a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregységében. Az idén már negyvenhat, öttonnás portáldarut készítenek szovjet és jugoszláv megrendelésre (MTI-fotó: Cser István felvétele — KS) Ülést tartott a megyei tanács vb Az erők koncentrálására van szükség a sportban is A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap, október 30-án, Gyulavári Pál elnökletével ülést tartott, amelyen Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára is részt vett. A végrehajtó bizottság határozatainak végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása után a testnevelési és sport- hivatal munkájáról, különös tekintettel a minőségi sport fejlesztésére című beszámoló jelentést vitatta meg Kraj- csovicz János MTSH elnökének előterjesztésében. A napirend tárgyalásán részt vett Maróti János, az OTSH elnökhelyettese. A jelentés áttekintést nyújtott a hivatal szervezeti működéséről, személyi feltételeiről. A vezetés módszereiben a demokratikus jegyek, a kollektív szellem erősödött. Mindinkább az a tendencia érvényesül, amely biztosítja a párt és állami döntések tervszerű végrehajtását. Az MTSH az utóbbi három évben megkülönböztetett figyelmet fordított a helyi szervekkel való szorosabb munkakapcsolat kiépítésére. Minden városra és nagyközségre, községre kiterjedő vizsgálatot és helyszíni értékelést végzett. Elemezte a települések testnevelésének és sportjának helyzetét, feladatait. Kapcsolatuk általában megfelelő a tömegszervezetekkel. A sportegyesületek száma a jelen ötéves tervben stabilizálódott, és kevesebb a képesítés nélküli edző. 1975- től kétszeresére emelkedett a minősített sportolók száma, és országosan is jó eredményeket ért el a cselgáncs, a labdarúgás és a torna, nemzetközi szinten is, A utánpótlás-nevelés a megye városaiban — kivéve Békés várost — jó kiépített rendszerben folyik, testnevelési osztályokban és sportiskolái keretek között. A tagozatos osztályokban közel ezer gyermek tanul. A békéscsabai és a gyulai sportiskolák közepes, az orosházi és szarvasi gyenge szintet értek el, ezért továbbfejlesztésükre megyei intézkedés történt. Szólt a jelentés a megye testnevelési és sportérdekeit gátló, fékező hatásokról, a klubsovinizmusról, a gazdálkodó egységek aránytalan teherviseléséről, a jó képességű versenyzők magasabb szintű szakosztályokba történő áramoltatását akadályozó nézetekről, az atlétika-, úszás-, természetbarát-szakosztályok szervezésének megkülönböztetett kezeléséről, valamint a sportegyesületek vezetési színvonalának javításáról. A beszámoló feletti élénk vitában felszólalt többek között Araczki János, aki a hivatal munkájában túlzottnak tartotta a sok papírmunkát, kifejtette, hogy még nagyobb következetességet kell tanúsítani a határozatok végrehajtásában, igényelte a tennivalók konkrétabb megfogalmazását. Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese azt emelte ki, hogy a hivatal további jó munkájának egyik feltétele, hogy minden szinten jól lássák el feladataikat a tanácsok. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy az MTSH munkájában valóban komoly fejlődés tapasztalható. A sportkörök, a megyei szövetségek személyi összetételében viszont még komoly gondok vannak. Szólt arról, hogy a lakosság életmódjában a sportnak jelentős szerepe van. A cél, hogy az emberek ne csak szurkolók legyenek, hanem aktív sportolókká váljanak. Ennek érdekében sem szabad a tömegsportot a minőségi sporttal, vagy fordítva szembeállítani. A szemléletváltozásra feltétlenül szükség van. A feladatokat — fejtette ki véleményét — szélesebb alapokon kell meghatározni, amelybe nemcsak a minőségi sport, hanem az iskolai és a tömegsport is beletartozik. Krattinger Márton csatlakozott ahhoz a véleményhez, hogy meg kell azoktól válni, akik a sportból és nem a sportért akarnak élni. Ilyen társadalmi háttér nélkül a sport fejlődése nem biztosítható. Maróti János, az OTSH elnökhelyettese is hangsúlyozta, hogy Békés megye sportéletének fejlődése dinamikus. Felhívta a figyelmet a testnevelés megszerettetésére, amelyet a legfiatalabbak között kell kezdeni. Az iskolai testnevelés az eddiginél nagyobb figyelmet érdemel. Ehhez fog segítséget nyújtani, már a közeljövőben az Iskolatelevízió is. A versenysporttal kapcsolatban a három*alapsportág (atlétika, úszás, torna) fejlesztésére kell koncentrálni, valamint a megyében meglevő hagyományos sportágakat fejleszteni (cselgáncs, kézilabda). Országos törekvés — tájékoztatta a végrehajtó bizottságot —, hogy a közeljövőben minden megyében legalább egy kiemelt egyesület legyen. Az OTSH elkészítette intézkedési tervét, amelyet kért a megyei feladatok kidolgozásánál figyelembe venni. A vita összefoglalójában Gyulavári Pál megyei tanácselnök hangsúlyozta, hogy a sportmozgalom csak alkalmas vezetőkkel léphet előre, és a társadalmi aktívák szerepe ebben meghatározó. Több figyelmet kell fordítani erkölcsi megbecsülésükre. Felhívta a figyelmet a helyszíni ellenőrző munkák további javítására. Kifejtette, hogy az új létesítmények megvalósítására való törekvés sehol ne szorítsa háttérbe a meglevők gondozását, javítását. A végrehajtó bizottság elfogadta azt a javaslatot, hogy ez év végéig középtávú intézkedési tervet kell készíteni, amely a sportmozgalommal kapcsolatos minden alapvető kérdést foglaljon magába. A végrehajtó bizottság a továbbiakban tudomásul vette ár. Sulyák István, a jogi iroda vezetőjének előterjesztésében a Békés megyei Tanács jogi irodájának tevékenységéről szóló tájékoztatót. Elfogadta a tanács 1980. évi munkatervének tervezetét, valamint a végrehajtó bizottság jövő évi munkatervét. Az ülés bejelentésekkel ért véget.
