Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-10 / 237. szám

1979. október 10., szerda o ízHiiumt} Jelszó: Anyagtakarékosság! A Dürer Nyomda gyulavári te­lephelyén a könyvek borításához használt kartonhulladékot, amennyiben az még más, kisebb könyv borításához megfelel, ismét méretre vágják. Az így ésszerűen hasznosított anyag nem kis megtakarítást jelent a vállalat részére Fotó: Veress Erzsi Könnyűszerkezetes program a szeghalmi építőknél Ha rubelért sem kapható Ki takarékoskodik az importanyaggal ? A Szeghalmi Építőipari Közös Vállalat az elmúlt év­től vesz részt a hazai köny- nyűszerkezetes program meg­valósításában, melynek fej­lesztésére 28,5 millió forintot fordít a vállalat. Fejlesztik a gépesítést, eddig egyebek kö­zött négy autódarut helyez­tek üzembe. A beruházás tel­jes befejezését követően va­lamennyi könnyűszerkezetes technológiának minősített szerelését végzi a vállalat. A közelmúltban a MÉM, az AGROTRÖSZT és az AG- ROKOMPLEX közösen élet- rehozott egy koordinációs irodát, melynek feladata a hazai kivitelezői kapacitás koordinálása: Az országban 11 termelőszövetkezeti épí­tőipari vállalat kapott meg­bízást a könnyűszerkezetes építési módokra, ennek alap­ján a szeghalmi vállalat mű­ködése a Tiszántúlra terjed ki. Évente így 10 ezer négy­zetméter, könnyűszerkezetes technológiával készült léte­sítmény kivitelezésére és ugyanilyen nagyságú szere­lésre képes a vállalat. Az idén, vagyis a program első évében könnyűszerkezetes technológiával elkészült töb­bek között a muronyi ezer vagonos agrokémiai tárház, a telekgerendási 2000 vagonos tárház, Szeghalmon befejező szakaszához közeledik az 5000 férőhelyes juhtelep, s még az idén befejzik a gyo­mai Viharsarok Halászati Tsz halfeldolgozó üzemének szerkezeti szerelését. Egyébként a mezőgazda- sági könnyűszerkezetes tech­nológiáknál ismét hódít a fa, amely évszázadok óta jól bevált építőanyag. Az acél, és főleg a vasbeton szerkezetek térhódítása idején a fa alkal­mazását elhanyagolták az építészek. A faipari szakem­berek a rétegelt ragasztott fa tartószerkezetek beveze­tésével, a fát, mint építő­anyagot ismét a megillető helyére emelték. A ragasztott fa tartószer­kezeteknek több előnye van: a tervezésnél könnyebbséget és változatosságot biztosít, gyorsan szerelhető, esztéti­kus megjelenésű és kevés karbantartást igényel. E könnyűszerkezetes technoló­giából készül a mezőgazda- sági létesítmények többsége. De építhető belőlük sportlé­tesítmény, üzlet és vendég­látóegység. A Szeghalmi Épí­tőipari Szövetkezeti Közös Vállalat vezetői úgy számol­nak, hogy jövőre a vállalat termelésének 20 százalékát a könnyűszerkezetes program adja. —sz— Tizenkét termelőszövetke­zetben és három állami gaz­daságban néztek után,a a né­pi ellenőrök annak: tudják-e, az üzemiek, hogy az ott fel­etetett import fehérjéért mi­vel kell fizetni. Meglepve tapasztalták, hogy mindössze a Mezőhegyesi Állami Gaz­daság, illetve a mezőkovács­házi Üj Alkotmány Tsz ál­lattenyésztői ismerik ponto­san a nem rubelért kapott fehérjetakarmányokat. Ugyanebben a két üzem­ben rendszeresen vizsgálják a fehérjetakarmányok bel- tartalmi értékét, alapot te­remtve ezzel az okszerű és ésszerű takarmányozáshoz. A tizenöt vizsgált gazdaság­ból az előbbi kettőhöz a Bé­késcsabai Állami Gazdaság csatlakoztatható még, meg a füzesgyarmati tsz, ahol im­port anyagtakarékossági ter­vet készítettek, takarmányo­zási bizottságot alakítottak, illetve a KISZ-eseket, a szo­cialista brigádokat is segítsé­gül hívták a takarékossági tervek teljesítéséhez. Négy a tizenötből — azt jelentené ez, hogy a többség­nek nem érdekes: miképp gazdálkodunk a csak dollár­ért beszerezhető műtrágyák­kal, növényvédő szerekkel és fehérjetakarmányokkal ? Nem rajtuk múlik Induljunk ki a beszerzés mechanizmusából. Az adott évi műtrágya és növényvédő- szer-szükséglet iránt az AG- RQKER a megelőző esztendő harmadik negyedévében igényfelmérési lapokon tu­dakozódik. A lapok kitölté­sében a vállalat szaktanács- adója és a termelési rendsze­rek képviselői is segítenek, s a végleges megyei megrende­lést a Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás közremű­ködésével fogalmazzák meg és küldik el az AGRO- TRÖSZT-nek. A megyei ellátó vállalat tehát nem áll kapcsolatban közvetlenül a termékeiket rubelért, vagy nem rubelért árusító külföldi cégekkel, így befolyásolni sem igen tudja azt, hogy mit honnan vásároljunk. A növényvédő- szer-felhasználásban a hely­zet hasonlóan alakul. A nem rubel elszámolású import anyagok közül 1979-ben a 17-féle növényvédő szer köz­ponti elosztással került a fel­használó mezőgazdasági üze­mekhez. A gazdálkodás ezek­kel a szerekkel tehát szintén központilag történik. Nincs másként mindez az import fehérjék forgalmazá­sában sem. A mezőgazdasági üzemeknek részben a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, részben a takarmányozási rendszerek szállítják a fehérje alap­anyagokat. Az összes szük­ségletnek mintegy negyedét fedezi a GMV, a megye táp- és koncentrátum fehérje alapanyag igényét viszont a Gabona Tröszt központilag elégíti ki. Emellett nehezíti a tervszerű takarékosságot az is, hogy a bizonylatolás je­lenlegi rendszerében a fel­használó helyen — a keverő­üzemekben — csak az alap­anyagféleséget ismerik, an­nak származási helyét már nem. Jól lehet, az utóbbi három év alatt — amelyre a NEB- vizsgálat kiterjedt —, jelen­tősen csökkent a dollár el­számolású piacokról behozott műtrágyák, növényvédő sze­rek és fehérjetakarmányok mennyisége, ez azonban el­sősorban nem az üzemek ta­karékosságára vezethető vissza, hanem alapvetően központi intézkedések ered­ménye. De arra kell-e ebből követ­keztetnünk, hqgy Békés me­gye, a megye mezőgazdasági üzemei nem is tehetnek sem­mit ezen anyagok importjá­nak további visszaszorításá­ért? Nmi télik lilán A válasz kézenfekvő: mert az mindenképp a termelő- szövetkezetektől, állami gaz­daságoktól függ, hogy a trösztök által vásárolt, majd központilag elosztott anyago­kat miképp használják fel. Élelmiszer az öltözőben, kávéfőző a mosdóban, vízözön az úton ményeket kell kialakítani az ott dolgozóknak. A forga­lom alapján úgy tűnik, hogy a végrehajtás gazdasági fel­tételei sem hiányoznak. Az ügy elodázása nem megen­gedhető. P. B. Ha csak az üzemek táp­anyag-visszapótlási rendsze­rét vesszük, akkor is világos, mire gondolunk. Korábban ezt a termelők döntően ter­melési rendszerek javasla­taira, vagy gyakorlati tapasz­talatokra alapozták. A válto­zás ez év januárjával követ­kezett be, amióta kiterjedtté vált a táblánkénti talajvizs­gálat, amiből konkrétan ál­lapítható meg a szükséges műtrágyaadag. Üzemileg is csökkenthető a kiszórásra kerülő import műtrágya mennyisége, ha a gazdaságok vállalkoznak ar­ra, amire például a füzes­gyarmati meg a telekgeren­dási tsz: valamennyi az üzemben képződő szerves trágyát kihordják a földekre. Sokat takaríthatnak meg gondos tárolással is, sajnos ez nem tartozik a mezőgaz­dasági üzemek legkedveltebb feladatai közé, mivel a for­galmazó vállalattól is át kell vállalniuk raktározási teen­dőket, s ez anyagilag sem túlságosan előnyös a felhasz­nálóknak. A növényvédő szerep al­kalmazásakor az állami és közös gazdaságok tevékeny­sége végeredményben a me­gyei növényvédelmi és agro­kémiai állomás által megkül­dött technológia szigorú be­tartására korlátozódik. Eh­hez az üzemek kellő számú, megfelelő felkészültségű szakembert foglalkoztatnak. Anyagtakarékosság terén a növényvédő szerek esetében is az előírásszerű raktározás­sal tehetnék legtöbbet. Eb­ben a vizsgált 15 gazdaság­ban ismételten a telekgeren­dási Vörös Csillag Tsz állít­ható példaként a többi elé. A nem rubelért vásárolt import fehérjék helyettesíté­sére az ezekkel való takaré­kosságra az előbbieknél több lehetőség adódik. A nagy- bánhegyesi Zalka és az oros­házi Petőfi Tsz például je­lentős mennyiségű tejipari mellékterméket etet föl- A Békéscsabai Állami Gazda­ságban és a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben im­port anyagtakarékossági ter­vet is összeállítottak, a bé­késcsabai Lenin Tsz-ben, a telekgerendási és nagybán- hegyesi szövetkezetekben ez a témakör az újítómozgalom programjában is szerepel. De itt említhetjük meg az ab­rakfelhasználás ésszerű csök­kentését, illetve azt a tót- komlósi kezdeményezést, amelynek révén a baromfi- trágyát takarmányként hasz­nosítják. IA, ha tudják A jó példákat, s mellettük a nem éppen üdvözítő gya­korlat eseteit is vég nélkül sorolhatnánk. Méginkább így lenne ez, ha a népi el­lenőrök nemcsak 15 üzembe látogattak volna el. De talán ennyi is elegendő annak megállapításához, hogy me­gyénkben a nem rubel el­számolású piacokról beszer­zett anyagokkal — műtrá­gyákkal, növényvédő szerek­kel és fehérjetakarmányok­kal — takarékoskodni már csak a felhasználás szaka­szában próbálkozhatnak meg az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek. Ezen anyagok vásárlása ugyanis tröszti, központi feladat, ami­be a megyei forgalmazó vál­lalatok legfeljebb csak meg­rendeléseikkel szólhatnak be­le. A takarékoskodást ugyani akkor egyéb tényezők is ne­hezítik. A- műtrágya-ható­anyagok meghatározására a nagyüzemek jelenleg még többféle információt vesznek figyelembe. Mert van köz­ponti irányelv, de mást ajánlanak a növénytermesz­tési termelési rendszerek, sokszor a tapasztalat is mást mutat. Így nem könnyű ta­karékoskodni. Továbbmenve. A műtrágyákkal és a nö­vényvédő szerekkel való ész­szerű gazdálkodás egyik fel­tétele — mint említettük — a veszteségmentes tárolás. Ám az agrokémiai társulá­sok által vállalt tárházépí­tések folyamata lelassult. Szűkös a laboratóriumi ka­pacitás is, s az ebből fakadó hosszú átfutási idő miatt csak nagyon kevesen szánják magukat rá a takarmányok beltartalmi értékének vizsgá­latára. S az abraktakarékos­ságot sem lehet minden ha­táron túl fokozni. Ezek a nehézségek olya­nok, amelyeket üzemileg megoldani nem lehet. Még­sem ülhetnek ölbe tett kézzel a gazdaságok vezetői. Mert az ellátó vállalattal össze­fogva igényeiket megfogal­mazhatják a korábbiaknál körültekintőbben, átvehetik és elterjeszthetik sokkal na­gyobb körben az itt még csak egyedülállóként szere­pelt jó módszereket. Vonat­kozik ez .az ellátó vállalat és a mezőgazdasági üzemek mellett a vizsgáltak körébe ugyancsak bevont Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalatra, valamint a kondorosi takarmánykeverőre is. Az üzemek pedig mind­ezen mellett megtehetik azt, amit megtettek három gaz­daságban, jelesen a Békés­csabai Állami Gazdaságban, a nagybánhegyesi tsz-ben és a békéscsabai Leninben: termelési tanácskozáson, igazgatósági megbeszélése­ken, taggyűléseken, KISZ- gyűléseken, szocialista bri­gádgyűléseken, küldöttgyűlé­seken ismertették az anyag­takarékossági feladatokat. Tudniillik az sem árt, ha a dolgozók is tudják, mivel, hogyan lehet és kell takaré­koskodni. Kőváry E. Péter hiányosságok, amelyek miatt a munkavédelmi felügyelő szót emelt? Szűk a hely, az élelmi­szert az öltözőszekrényben, a vizespoharakat és a kávéfő­zőt a mosdó, WC közös he­lyiségben tartják. Hűtőszek­rény nincs. Esőben az úton megáll a víz, a gépkocsik le-, fröcskölik a kútkezelőket. Az út mindkét oldalán van kiszolgálás. Nagy a forga­lom, az átjárás veszélyes. A gépkocsivezetők figyelmezte­tésére ki kell tenni a gya­logátkelőhely jelzést. De térjünk vissza a bódé­ba, amelyben egy miniatűr iroda, öltöző és mosdóhelyi­ség található. — 1973-ban még hatan voltak, ma pedig már kilen­cen dolgoznak itt — tájékoz­tat Kokavecz Mihályné, az állomás vezetője. — Mennyivel nőtt a for­galom? — Száz százalékkal. — Mennyi az most érték­ben? — Havonta 4-5 millió fo- ♦ rint az árbevétel. A töltőállomás is munka- + hely, ahol — a fejlődéssel ♦ Befejezéséhez közeledik Battonyán a MOM-gyáregységben az új üzemcsarnok építése. Eb­lépést tartva — megfelelő i bt‘n a csarnokban kapnak helyet az új forgácsológépek, de lesz benne galvanizáló, felület­munka- és szociális körül- ♦ kikészítő, szerelőrészleg és szakmunkás-tanműhely Fotó; Lónyai László Az iratok tanúsága szerint •az SZMT munkavédelmi fel­ügyelője már tavaly május­ban felhívta az Ásványolaj - forgalmi Vállalat (ÁFOR) ti­szántúli központja vezetőjé­nek a figyelmét a Békés me­gyében levő üzemanyagtöltő­állomásokon tapasztalható hiányosságokra. Kérte, hogy teremtsen a dolgozóknak megfelelő munka- és szociá­lis körülményeket. Többszöri levélváltás után ez év áprilisában sikerült el­jutni odáig, hogy az ÁFOR képviselője és az SZMT munkavédelmi felügyelője együttes szemlét tartson. Má­jus 23-án a központ vezető­je levélben közölte a fel­ügyelővel, hogy milyen in­tézkedéseket tett. Javasolta, hogy a végrehajtást augusz­tusban ellenőrizzék. Nemso­kára kérte, hogy halasszák az ellenőrzést szeptember 20- ra, majd újabb kérésre ok­tóber 5-ében állapodtak meg. Október 5-én meg is je­lent egy műszaki ügyintéző, valamint az szb-titkár Bé­késcsabán. A munkavédel­mi felügyelő velük együtt ment el a Bartók Béla úti töltőállomásra, ahol kide­rült, hogy a május 23-án közölt intézkedések nem va­lósultak meg. Vagyis: a helyzet változatlan. Itt, és másutt is. Nézzünk csak szét mi is a töltőállomáson! Mik azok a Munkahely a benzinkút is

Next

/
Oldalképek
Tartalom