Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-10 / 237. szám
1979. október 10., szerda o ízHiiumt} Jelszó: Anyagtakarékosság! A Dürer Nyomda gyulavári telephelyén a könyvek borításához használt kartonhulladékot, amennyiben az még más, kisebb könyv borításához megfelel, ismét méretre vágják. Az így ésszerűen hasznosított anyag nem kis megtakarítást jelent a vállalat részére Fotó: Veress Erzsi Könnyűszerkezetes program a szeghalmi építőknél Ha rubelért sem kapható Ki takarékoskodik az importanyaggal ? A Szeghalmi Építőipari Közös Vállalat az elmúlt évtől vesz részt a hazai köny- nyűszerkezetes program megvalósításában, melynek fejlesztésére 28,5 millió forintot fordít a vállalat. Fejlesztik a gépesítést, eddig egyebek között négy autódarut helyeztek üzembe. A beruházás teljes befejezését követően valamennyi könnyűszerkezetes technológiának minősített szerelését végzi a vállalat. A közelmúltban a MÉM, az AGROTRÖSZT és az AG- ROKOMPLEX közösen élet- rehozott egy koordinációs irodát, melynek feladata a hazai kivitelezői kapacitás koordinálása: Az országban 11 termelőszövetkezeti építőipari vállalat kapott megbízást a könnyűszerkezetes építési módokra, ennek alapján a szeghalmi vállalat működése a Tiszántúlra terjed ki. Évente így 10 ezer négyzetméter, könnyűszerkezetes technológiával készült létesítmény kivitelezésére és ugyanilyen nagyságú szerelésre képes a vállalat. Az idén, vagyis a program első évében könnyűszerkezetes technológiával elkészült többek között a muronyi ezer vagonos agrokémiai tárház, a telekgerendási 2000 vagonos tárház, Szeghalmon befejező szakaszához közeledik az 5000 férőhelyes juhtelep, s még az idén befejzik a gyomai Viharsarok Halászati Tsz halfeldolgozó üzemének szerkezeti szerelését. Egyébként a mezőgazda- sági könnyűszerkezetes technológiáknál ismét hódít a fa, amely évszázadok óta jól bevált építőanyag. Az acél, és főleg a vasbeton szerkezetek térhódítása idején a fa alkalmazását elhanyagolták az építészek. A faipari szakemberek a rétegelt ragasztott fa tartószerkezetek bevezetésével, a fát, mint építőanyagot ismét a megillető helyére emelték. A ragasztott fa tartószerkezeteknek több előnye van: a tervezésnél könnyebbséget és változatosságot biztosít, gyorsan szerelhető, esztétikus megjelenésű és kevés karbantartást igényel. E könnyűszerkezetes technológiából készül a mezőgazda- sági létesítmények többsége. De építhető belőlük sportlétesítmény, üzlet és vendéglátóegység. A Szeghalmi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat vezetői úgy számolnak, hogy jövőre a vállalat termelésének 20 százalékát a könnyűszerkezetes program adja. —sz— Tizenkét termelőszövetkezetben és három állami gazdaságban néztek után,a a népi ellenőrök annak: tudják-e, az üzemiek, hogy az ott feletetett import fehérjéért mivel kell fizetni. Meglepve tapasztalták, hogy mindössze a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, illetve a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz állattenyésztői ismerik pontosan a nem rubelért kapott fehérjetakarmányokat. Ugyanebben a két üzemben rendszeresen vizsgálják a fehérjetakarmányok bel- tartalmi értékét, alapot teremtve ezzel az okszerű és ésszerű takarmányozáshoz. A tizenöt vizsgált gazdaságból az előbbi kettőhöz a Békéscsabai Állami Gazdaság csatlakoztatható még, meg a füzesgyarmati tsz, ahol import anyagtakarékossági tervet készítettek, takarmányozási bizottságot alakítottak, illetve a KISZ-eseket, a szocialista brigádokat is segítségül hívták a takarékossági tervek teljesítéséhez. Négy a tizenötből — azt jelentené ez, hogy a többségnek nem érdekes: miképp gazdálkodunk a csak dollárért beszerezhető műtrágyákkal, növényvédő szerekkel és fehérjetakarmányokkal ? Nem rajtuk múlik Induljunk ki a beszerzés mechanizmusából. Az adott évi műtrágya és növényvédő- szer-szükséglet iránt az AG- RQKER a megelőző esztendő harmadik negyedévében igényfelmérési lapokon tudakozódik. A lapok kitöltésében a vállalat szaktanács- adója és a termelési rendszerek képviselői is segítenek, s a végleges megyei megrendelést a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás közreműködésével fogalmazzák meg és küldik el az AGRO- TRÖSZT-nek. A megyei ellátó vállalat tehát nem áll kapcsolatban közvetlenül a termékeiket rubelért, vagy nem rubelért árusító külföldi cégekkel, így befolyásolni sem igen tudja azt, hogy mit honnan vásároljunk. A növényvédő- szer-felhasználásban a helyzet hasonlóan alakul. A nem rubel elszámolású import anyagok közül 1979-ben a 17-féle növényvédő szer központi elosztással került a felhasználó mezőgazdasági üzemekhez. A gazdálkodás ezekkel a szerekkel tehát szintén központilag történik. Nincs másként mindez az import fehérjék forgalmazásában sem. A mezőgazdasági üzemeknek részben a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, részben a takarmányozási rendszerek szállítják a fehérje alapanyagokat. Az összes szükségletnek mintegy negyedét fedezi a GMV, a megye táp- és koncentrátum fehérje alapanyag igényét viszont a Gabona Tröszt központilag elégíti ki. Emellett nehezíti a tervszerű takarékosságot az is, hogy a bizonylatolás jelenlegi rendszerében a felhasználó helyen — a keverőüzemekben — csak az alapanyagféleséget ismerik, annak származási helyét már nem. Jól lehet, az utóbbi három év alatt — amelyre a NEB- vizsgálat kiterjedt —, jelentősen csökkent a dollár elszámolású piacokról behozott műtrágyák, növényvédő szerek és fehérjetakarmányok mennyisége, ez azonban elsősorban nem az üzemek takarékosságára vezethető vissza, hanem alapvetően központi intézkedések eredménye. De arra kell-e ebből következtetnünk, hqgy Békés megye, a megye mezőgazdasági üzemei nem is tehetnek semmit ezen anyagok importjának további visszaszorításáért? Nmi télik lilán A válasz kézenfekvő: mert az mindenképp a termelő- szövetkezetektől, állami gazdaságoktól függ, hogy a trösztök által vásárolt, majd központilag elosztott anyagokat miképp használják fel. Élelmiszer az öltözőben, kávéfőző a mosdóban, vízözön az úton ményeket kell kialakítani az ott dolgozóknak. A forgalom alapján úgy tűnik, hogy a végrehajtás gazdasági feltételei sem hiányoznak. Az ügy elodázása nem megengedhető. P. B. Ha csak az üzemek tápanyag-visszapótlási rendszerét vesszük, akkor is világos, mire gondolunk. Korábban ezt a termelők döntően termelési rendszerek javaslataira, vagy gyakorlati tapasztalatokra alapozták. A változás ez év januárjával következett be, amióta kiterjedtté vált a táblánkénti talajvizsgálat, amiből konkrétan állapítható meg a szükséges műtrágyaadag. Üzemileg is csökkenthető a kiszórásra kerülő import műtrágya mennyisége, ha a gazdaságok vállalkoznak arra, amire például a füzesgyarmati meg a telekgerendási tsz: valamennyi az üzemben képződő szerves trágyát kihordják a földekre. Sokat takaríthatnak meg gondos tárolással is, sajnos ez nem tartozik a mezőgazdasági üzemek legkedveltebb feladatai közé, mivel a forgalmazó vállalattól is át kell vállalniuk raktározási teendőket, s ez anyagilag sem túlságosan előnyös a felhasználóknak. A növényvédő szerep alkalmazásakor az állami és közös gazdaságok tevékenysége végeredményben a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás által megküldött technológia szigorú betartására korlátozódik. Ehhez az üzemek kellő számú, megfelelő felkészültségű szakembert foglalkoztatnak. Anyagtakarékosság terén a növényvédő szerek esetében is az előírásszerű raktározással tehetnék legtöbbet. Ebben a vizsgált 15 gazdaságban ismételten a telekgerendási Vörös Csillag Tsz állítható példaként a többi elé. A nem rubelért vásárolt import fehérjék helyettesítésére az ezekkel való takarékosságra az előbbieknél több lehetőség adódik. A nagy- bánhegyesi Zalka és az orosházi Petőfi Tsz például jelentős mennyiségű tejipari mellékterméket etet föl- A Békéscsabai Állami Gazdaságban és a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben import anyagtakarékossági tervet is összeállítottak, a békéscsabai Lenin Tsz-ben, a telekgerendási és nagybán- hegyesi szövetkezetekben ez a témakör az újítómozgalom programjában is szerepel. De itt említhetjük meg az abrakfelhasználás ésszerű csökkentését, illetve azt a tót- komlósi kezdeményezést, amelynek révén a baromfi- trágyát takarmányként hasznosítják. IA, ha tudják A jó példákat, s mellettük a nem éppen üdvözítő gyakorlat eseteit is vég nélkül sorolhatnánk. Méginkább így lenne ez, ha a népi ellenőrök nemcsak 15 üzembe látogattak volna el. De talán ennyi is elegendő annak megállapításához, hogy megyénkben a nem rubel elszámolású piacokról beszerzett anyagokkal — műtrágyákkal, növényvédő szerekkel és fehérjetakarmányokkal — takarékoskodni már csak a felhasználás szakaszában próbálkozhatnak meg az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek. Ezen anyagok vásárlása ugyanis tröszti, központi feladat, amibe a megyei forgalmazó vállalatok legfeljebb csak megrendeléseikkel szólhatnak bele. A takarékoskodást ugyani akkor egyéb tényezők is nehezítik. A- műtrágya-hatóanyagok meghatározására a nagyüzemek jelenleg még többféle információt vesznek figyelembe. Mert van központi irányelv, de mást ajánlanak a növénytermesztési termelési rendszerek, sokszor a tapasztalat is mást mutat. Így nem könnyű takarékoskodni. Továbbmenve. A műtrágyákkal és a növényvédő szerekkel való észszerű gazdálkodás egyik feltétele — mint említettük — a veszteségmentes tárolás. Ám az agrokémiai társulások által vállalt tárházépítések folyamata lelassult. Szűkös a laboratóriumi kapacitás is, s az ebből fakadó hosszú átfutási idő miatt csak nagyon kevesen szánják magukat rá a takarmányok beltartalmi értékének vizsgálatára. S az abraktakarékosságot sem lehet minden határon túl fokozni. Ezek a nehézségek olyanok, amelyeket üzemileg megoldani nem lehet. Mégsem ülhetnek ölbe tett kézzel a gazdaságok vezetői. Mert az ellátó vállalattal összefogva igényeiket megfogalmazhatják a korábbiaknál körültekintőbben, átvehetik és elterjeszthetik sokkal nagyobb körben az itt még csak egyedülállóként szerepelt jó módszereket. Vonatkozik ez .az ellátó vállalat és a mezőgazdasági üzemek mellett a vizsgáltak körébe ugyancsak bevont Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatra, valamint a kondorosi takarmánykeverőre is. Az üzemek pedig mindezen mellett megtehetik azt, amit megtettek három gazdaságban, jelesen a Békéscsabai Állami Gazdaságban, a nagybánhegyesi tsz-ben és a békéscsabai Leninben: termelési tanácskozáson, igazgatósági megbeszéléseken, taggyűléseken, KISZ- gyűléseken, szocialista brigádgyűléseken, küldöttgyűléseken ismertették az anyagtakarékossági feladatokat. Tudniillik az sem árt, ha a dolgozók is tudják, mivel, hogyan lehet és kell takarékoskodni. Kőváry E. Péter hiányosságok, amelyek miatt a munkavédelmi felügyelő szót emelt? Szűk a hely, az élelmiszert az öltözőszekrényben, a vizespoharakat és a kávéfőzőt a mosdó, WC közös helyiségben tartják. Hűtőszekrény nincs. Esőben az úton megáll a víz, a gépkocsik le-, fröcskölik a kútkezelőket. Az út mindkét oldalán van kiszolgálás. Nagy a forgalom, az átjárás veszélyes. A gépkocsivezetők figyelmeztetésére ki kell tenni a gyalogátkelőhely jelzést. De térjünk vissza a bódéba, amelyben egy miniatűr iroda, öltöző és mosdóhelyiség található. — 1973-ban még hatan voltak, ma pedig már kilencen dolgoznak itt — tájékoztat Kokavecz Mihályné, az állomás vezetője. — Mennyivel nőtt a forgalom? — Száz százalékkal. — Mennyi az most értékben? — Havonta 4-5 millió fo- ♦ rint az árbevétel. A töltőállomás is munka- + hely, ahol — a fejlődéssel ♦ Befejezéséhez közeledik Battonyán a MOM-gyáregységben az új üzemcsarnok építése. Eblépést tartva — megfelelő i bt‘n a csarnokban kapnak helyet az új forgácsológépek, de lesz benne galvanizáló, felületmunka- és szociális körül- ♦ kikészítő, szerelőrészleg és szakmunkás-tanműhely Fotó; Lónyai László Az iratok tanúsága szerint •az SZMT munkavédelmi felügyelője már tavaly májusban felhívta az Ásványolaj - forgalmi Vállalat (ÁFOR) tiszántúli központja vezetőjének a figyelmét a Békés megyében levő üzemanyagtöltőállomásokon tapasztalható hiányosságokra. Kérte, hogy teremtsen a dolgozóknak megfelelő munka- és szociális körülményeket. Többszöri levélváltás után ez év áprilisában sikerült eljutni odáig, hogy az ÁFOR képviselője és az SZMT munkavédelmi felügyelője együttes szemlét tartson. Május 23-án a központ vezetője levélben közölte a felügyelővel, hogy milyen intézkedéseket tett. Javasolta, hogy a végrehajtást augusztusban ellenőrizzék. Nemsokára kérte, hogy halasszák az ellenőrzést szeptember 20- ra, majd újabb kérésre október 5-ében állapodtak meg. Október 5-én meg is jelent egy műszaki ügyintéző, valamint az szb-titkár Békéscsabán. A munkavédelmi felügyelő velük együtt ment el a Bartók Béla úti töltőállomásra, ahol kiderült, hogy a május 23-án közölt intézkedések nem valósultak meg. Vagyis: a helyzet változatlan. Itt, és másutt is. Nézzünk csak szét mi is a töltőállomáson! Mik azok a Munkahely a benzinkút is
