Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-07 / 235. szám

1979. október 7., vasárnap-EEHQH23 Barátaink életéből Harminc éves a Német Demokratikus Köztársaság Nemcsak turistaként láttam az NDK-t Barátságtalanok, ridegek az emberek, örökké esik az eső és goromba szél fúj. Ehetetlen az étel, mert le­öntik mindig ugyanazzal a barna löttyel. Amit annak Az új Berlin központjában hívnak, nekünk nem kávé, a sör viszont jó és olcsó. Körülbelül ezt mondja az NDK-ból hazaérkező turis­ták nagy része, s nem egé­szen ok nélkül. Szerencsére akadnak olyanok is, akik észreveszik, milyen hangula­tot áraszt a kisvárosok jel­legzetesen német építkezése: Thüringia kisvárosai, Wei­mar és Eisenach, Szász- Svájc festői tájai. Felfedezik, hogy stílusukban mennyire gazdagok a háború rbmbo- lásait túlélő nagyobb tele­pülések belvárosai: Rostock, Halle, Lipcse, Drezda. S jó, ha a rohanó turista nemcsak az elárusítókon méri az em­beri értékeket, a nemzeti mentalitást, mert az üzlete­ken kívül más iránt is ér­deklődik, máshová is ellá­togat. Van igazság abban, amit általában említenek, akik néhány napot, jobb esetben több hetet töltöttek el az NDK-ban. De ítélhet-e joggal és reálisan a turista, aki legtöbbször mégiscsak felületes átutazó marad, ak­kor is, ha tényleg kíváncsi az adott ország jellegzetes­ségeire és időt szentel arra, hogy felfedezze magának a vendéglátó népet és orszá­got? Szerintem aligha. Én nem átutazóként jártam, nem is szabadságomat töltöttem az NDK-ban, hanem éltem Lipcsében öt évig, s ezalatt elég jól megismertem a egész országot. Mindig vár­tam a szünidőket, hogy ha­zajöhessek Magyarországra, de sosem szomorkodtam, amikor elkövetkezett a visz- szautazás ideje. Ebben a külföldi országban sem érez­tem magam idegennek. Sőt, egy-egy hosszabb kintlét után minden egyes .magyar szó szinte külön-külön meg­ütötte a fülemet, amikor megérkeztem Ferihegyre vagy a Keletibe, „herein”- nal válaszoltam, amikor va­laki kopogtatott az ajtómon, kissé bizonytalannak, néha még esetlennek is éreztem magam itthoni hivatalos he­lyeken, mert a kinti nor­mák voltak elevenebbek. S nem tagadom, itthon is, gyakran, németül álmod­tam. Ezekben a napokban a Német Demokratikus Köz­társaság megalakulásának 30. évfordulóját ünnepli az NDK lakossága, a többi szocialis­ta ország, a haladó gondol­kodású emberek. A televí­zió, a rádió és a sajtó gon­doskodik arról, hogy köz­ponti témánkká legyen a szocialista német állam, an­nak mai valósága, a har­minc esztendő élő és alaku­ló eredménye. Emlékszem, a 25. évfordu­ló is hosszan tartó, színes és hangos ünneplés volt, pe­dig a németek érzéke és igé­nye az ünnepélyességre — összehasonlítva például a közép- és latin-amerikai né­pekkel — inkább szegényes­nek mondható. Ünnepelt öreg, fiatal, hivatalos fóru­mokon és szűkebb körök­ben, mindennapi munkával és alkalmi szónoklatokkal. Mert 25 év nagy idő az em­ber életében, s olykor nagy egy országéban is! Jelentős vívmány .társada­lom és egyén szempontjából egyaránt a szocializmus győzelme, és több mint ne­gyed évszázados fejlődése a szocialista világrendszer minden egyes tagállamában, így az NDK-ban is, ahol a dicsőséget külön növeli, hogy német területen és a világtörténelem német feje­zetére pontot téve — bebi­zonyítva a világ előtt, hogy elhamarkodott és igazságta­lan az egyenlőségjel német és fasiszta között — szüle­tett ez a szocialista állam. A két különböző gazdasági és társadalmi rendszerű Európa határát alkotva ki­állt és kiáll ma is sok ne­héz próbát, és sikeresen épí­ti a fejlett szocialista társa­dalmat. Mellőzöm az adatokat, amelyek fellelhetők lexiko­nokban és útleírásokban. A németek többsége tény­leg nem közlékeny, nem gyorsan barátkozó, hanem zárkózott és tartózkodó. De ez nem feltétlenül elítélen­dő, ha nem áll mögötte ön­zés vagy a másik ember le­becsülése. A nyelv híd, de csak akkor, ha használják! Hogy értené meg egymást két ember, aki nem tud be­szélgetni? Sok szó esett már arról, többek között Goethe is írt róla, hogy az éghajlat és a mentalitás valahogy össze­függ egymással. Az NDK területén valóban több eső esik, mint nálunk, minden évszakban alacsonyabb a hőmérséklet, gyakran ke­gyetlenül erős szél támad és tombol kitartóan. Változé­kony az időjárás; 24 óra le­forgása alatt annyi minden történhet.... Mindez alapo­san próbára teszi az ott élő ember kedélyét. A német konyha — a ma­ga kifogyhatatlan krumpli­jával és „generálszószával” — nem tartozik a nagyvilág rangos konyhái közé. De igazán ízletesek hidegtálai, salátái, édességei. Bár több­nyire gyenge kávét isznak, azért létezik olyan is, amely közelebb áll a mi feketénk- hez, csak ezt éppen keve­sebben fogyasztják és mok­kának nevezik. Ha csupán a hangzást vesz- szük figyelembe, a német nyelv önmagában nem mondható szépnek, mint pél­dául az angol, vagy a spa­nyol. Ha számunkra a nyelv üres hangsor marad, akkor a német kemény, durva, sőt agresszív. Amikor kinttar­tózkodásom első napjaiban egyszer átadtam a helyem egy idős néninek a villamo­son, azt hittem, olyasfélét ordít felém, hogy „Álljon meg!”, vagy „Ne mozdul­jon!”, mert olyan hangnem­ben harsogott. ez a pár szó, pedig a néni csak azt mond­ta „Danke schön!”, s tulaj­donképpen számíthattam is a szituáció alapján erre a reagálásra... Mégis, amióta annyi min­dent köszönhetek a német nyelvnek — annyi . barátot, akit másképp sosem tudtam volna megismerni, annyi embert, akikre felnézek, annyi ismeretet, élményt, emléket, irodalmat — azóta, nekem legalábbis, szép nyelv. Hisz nemcsak a sza­vak jelentését értem, ha­nem ízét, hangulati árnya­latát is érzem, oly sokat mondanak el, annyi minden fűződik hozzájuk. Ennek a nyelvtudásnak nagy része van abban, hogy itthon is, de ott is mindenkor otthon lehetek. A lipcsei Marx Károly Tudományegyetem szemináriumi épületszárnya, mögötte kevés látszik az ugyancsak az egye­temhez tartozó 30 emeletes részből, ami a város legmagasabb építménye A Deutsche Bücherei könyvtár Lipcsében, ahol megtalálható a világon megjelent valamennyi német nyelvű könyv, napi­lap, folyóirat Rostock, az egykori Hanza-város Ernst Thälmann tere Kép, szöveg: Niedzielsky Katalin Mongólia Mezőgazdasági hírek A kelet-mongóliai „Galut” mezőgazdasági szövetkezeti egyesülés a legjobbak közé tartozik. A gazdaság szarvas­marha-állománya több mint 160 ezres, évi pénzjövedelme pedig meghaladja a 7 millió .tugrikot. A jó eredmények­hez hozzájárul a gépesítés magas foka: a birkanyírást, a fejést, a mezei munkák zö­mét gépek végzik. A szövet­kezet saját erejéből épített bölcsődét, óvodát, sőt közép­iskolát, orvosi rendelőt, klub­házat, könyvtárat és szállo­dát is. Három új takarmányter­melő üzemet' létesítenek eb­ben az évben Mongóliában, amelyek évente 19 000 tonna kombinált takarmányt szál­lítanak majd az állattartó gazdaságokba. Ezzel a takar­mánytermesztés volumene az előző évihez képest 10,3 szá­zalékkal emelkedik, és eléri a 800 000 tonnás mennyisé­get. Emellett _a tervek sze­rint 1,1 millió tonna szénát is biztosítanak az állattartó gazdaságok számára. , (BUDAPRESS -MONCAME) Szovjetunió Az egymilliomodik Lada A Volgái Autógyár főfutószalagjáról legördült az egymil- liomodik Lada. Bár a gépkocsin „a Szovjetunióban készült" felirat látható, alkotói közé nyugodtan odaszámíthatjuk a szocialista tábor országainak számos munkását, mérnökét, tervezőjét. A gyár évente 700 ezer gépkocsit készít. Termé­keivel 40 ország útjain találkozhatunk, a szovjet Avtoex- port vállalat fő partnerei azonban a KGST-tagországok kül- kereskedelni vállalatai. A képen: az egymilliomodik, vilá­gospiros színű Lada legördül a Togliatti^fVutógyár futósza­lagjáról. (Fotó: APN—KS) Kuba n „Ráktérítő—1” kísérlet Évről évre aktívabbá és gyümölcsözőbbé válik a ku­bai tudósok részvétele a szo­cialista országok „Interkoz- mosz” programjában. Erről tanúskodnak többek között a „Ráktérítő—1” elnevezésű kí­sérletek Havannában nem­rég nyilvánosságra hozott eredményei. A kísérletsorozat fő célja az volt, hogy légi-kozmikus eszközök segítségével tanul­mányozzák Kuba természeti erőforrásait és környezetét. A kubai tudósoknak a kísérlet első eredményeiről szóló 12 munkája népgazdasági szem­pontból nagy jelentőségű. Fontos adatokat nyújtanak az ország természeti-éghajlati övezeteiről, a tengerfenék partmenti szerkezetéről, a nedvesség eloszlásáról. A szakemberek véleménye szerint ezek az adatok mó­dot nyújtanak a- talaj-, a geo­lógiai és a hidrológiai térké­pek pontosabbá tételére, megkönnyítik a hasznos ásvá­nyok új lelőhelyeinek kere­sését. (BUDAPRESS — APN) Lengyelország Családügyi bíróságok Lengyelországban évek óta kísérleteket folytatnak a családi ügyekre vonatkozó igazságszolgáltatás tökélete­sítésére. A célkitűzés kettős: a létrehozandó szervezeti megoldások biztosítsák a ha­tékony bíráskodás lehetősé­gét, ugyanakkor legyenek előnyösek minden érdekelt állampolgár számára. Az egyik első lépés az volt, hogy pár éve 12 csa­ládügyi bíróságot hoztak lét­re. Átfogó elemzéseket ké­szítettek a családról, a csa­ládi konfliktusok alapvető okairól. Köztudomású, hogy a mai család intézményének működése — minden kedve­ző társadalmi átalakulás el­lenére — rendkívül bonyo­lult. Nem egyszer elenged­hetetlen a bírósági beavat­kozás, hiszen a családi vi­szályoknak szélesebb társa­dalmi következményei van­nak. Világosan mutatja ezt a bíróság elé kerülő fiatalko­rúak növekvő száma. Szin­tén sokat mondó a lengyel- országi válások számának emelkedése. (1976-ban 43 ezer.) Egy házasság felbom­lása pedig újabb problémá­kat okoz: a szülői felügyelet gyakorlása; a tartási kötele­zettségek teljesítése; a va­gyon, a lakás megosztása stb. Eddig a családvédelem te­rén a fiatalkorúak bíróságai maguk végezték a nyomo­zási és a megelőző tevé­kenységet is. Az idén janu­ár 1-től átalakították a len­gyel bírósági szervezetet; ezentúl büntető, polgári, valamint családügyi bírósá­gok fognak működni. A csa­ládügyi bíróságok különvá­lasztása azt célozta, hogy egységesebbé tegyék az egy családon belül különböző kérdésekre vonatkozó ítélke­zést, továbbá kiszélesítsék a megelőzést és a társadalom­ba való visszailleszkedést se­gítő tevékenységet. Milyen jellegű ügyek ke­rültek a családügyi bírósá­gok hatáskörébe? A család és a gyermekek gondozásá­ra vonatkozó eseteken kívül — mint a válás, a tartásdíj, vagyonmegosztás, a kisko­rúak gondozása — átvették a büntetőügyek egy részét is. Ez utóbt akho; tartozik a családtagok bántalmazása, a kiskorúak alkoholhoz szoktatása, valamint a tar­tási kötelezettség alóli ki­búvás. (Interpress — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom