Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-31 / 255. szám
1979. október 31. szerda Magyar filmek külföldön Kihelyezett ülést tartott Békésen a pályaválasztási tanács Tegnap, október 30-án délelőtt a Békés megyei Pálya- választási Tanács a békési mezőgazdasági szakmunkás- képző intézetben tartotta meg soros ülését. A résztvevők első napirendi pontként megtárgyalták a vendéglátó szakmunkásképző intézet igazgatója, dr. Komáromi Sándor írásos beszámolóját az intézmény pályaválasztási munkájáról. A 77 esztendő óta a mezőgazdasági oktatás szolgálatában álló iskola növénytermesztő gépész szakmára készíti fel tanulóit. A pályaválasztási munka érdekében hagyománnyá vált már „A nyitott kapuk napja”, amelyen belül pályabemutatót rendeznek. Ezenkívül egynapos és csoportonkénti bemutatókat is szerveznek, de gyakran felkeresik a beiskolázási körzetükhöz tartozó iskolákat is. Felismerték, hogy pályaválasztási tevékenységük csak az üzemekkel kialakult jó kapcsolatokkal alapozható meg. Második napirendi pontként Lengyel István, a Békés megyei PTI csoportvezetője az üzemek—iskolák együttműködési gyakorlatának tapasztalatairól tartott beszámolót. Ezt a munkát jelentősen javította a megye 216 üzemében, az általános és középfokú iskolák mindegyikében dolgozó pályaválasztási megbízott. Végezetül Bagyinka Mihály, a pályaválasztási tanács elnöke ismertette az 1980-as évre szóló munkatervtervezetet. Több külföldi filmforgalmazó vásárolta meg az elmúlt hetekben Mészáros Márta filmjeinek vetítési jogát. Argentin mozik műsorán szerepel majd a „Kilenc hónap” és az „Olyan, mint otthon”. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságba az „Ök ketten” és az „Olyan, mint otthon” kópiái utaznak. Az osztrák ORF tv-adó szintén az „Ök ketten” sugárzására kötött szerződést. A müncheni stúdióhálózat látogatói a „Kilenc hónap”-ot láthatják majd, egy svájci tv-társaság képviselői pedig az „Örökbefogadás” és a „Szabad lélegzet” 9 percnyi rész felhasználásának jogdíját fizetik ki. A kiválasztott képsorokat Mészáros Mártáról készülő portréfilmjükben kívánják felhasználni. A szentendrei művésztelep jubileuma A klasszikus érték általánosítása csak közös munkával lehetséges, ez az óhajtott cél sürgette a barbizoni, müncheni művésztelepek létrejöttét még a XIX. században. Ezzel párhuzamosan, sorra egymás után, művészeszmények polarizációjaként alakult hazánkban a szolnoki, vásárhelyi, gödöllői és a nagybányai művésztelep. A realizmus és a szecesszió műhelyei lettek ezen életképesnek bizonyult társulások, a mérték és az irány szerepét töltötték be. Osztódtak — Nagybánya fontos oldalága lett Técső, és a szentendrei művésztelep is nagybányai indítékok alapján erősödött, lendült. Az összekötő híd ebben Ferenczy Károly, akit egyszerre inspiráltak szentendrei és nagybányai motívumok. Másrészt Nagybánya és Szentendre is a külföldi eredményeket ötvözte magyar karakterrel — finomította, módosította az ajánlatokat. Ennek jegyében Nagybánya sajátos posztimpresszionizmust, Szentendre konstruktivizmust épített. Az idők szavát magyarul értelmezte e két művésztelep-műhely — Nagybánya és Szentendre. Egy folyamat két állomása úgy is összetartozik egymással, hogy Szentendre Nagybánya következő periódusa. Stílusban, időben. Folytatása az eszményeket és a gyakorlatot illetően is, hiszen az 1929-ben alakult Szentendrei Festők Társasága Réti István tanítványaiból verbuválódott a nagybányai posztimpresszionizmus alapján. Az alapító Bá- novszky Miklós, Bánáti Sve- rák József, Paizs-Goebel Jenő, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Onódy Béla, Pándy Lajos, Rozgonyi László Nagybányát tartotta az egyik mértéknek, de voltak, lettek közülük római iskolások is. Talán éppen az igazolja a szentendrei művésztelep életképességét, hogy nyitánya nem konzerválódott, hanem rendszeresen megújult. Iránytűje Nagybánya és Róma után egyre inkább Párizs lett. Elsősorban azáltal, hogy Czóbel Béla és Barcsay Jenő révén ezt a forrást mélyítette el magyar, szentendrei elemekkel. Számban, korszerűségben egyaránt bővült e művésztelep, műhely- lyé lett, patrióta és egyetemes értékeket tolmácsolt. Őrzött és indított, gyűjtőmedence lett és starthely. Mérlegeléssel vette számba a hagyományokat, mértékkel újított, az európai ajánlatoknak és a hazai sorskérdéseknek megfelelően. Számtalan értékes és maradandó változattal bejárta a festészet lehetőségeinek teljes terepét. így, ezen tág szemléleti szabadság és az értékteremtő szigor jegyében született egyéni nyomvonalon Czóbel Béla, Kmetty János, Ilosvai Varga István, Pirk János, Barcsay Jenő, Miháltz Pál életműve. Mindez ma már nemcsak Szentendre, hanem Európa. Nem szakadt meg a folyamat, élő sarja- dássá lombosodott a sok forrás is, melyet Ámos Imre, Vajda Lajos, Korniss Dezső, Vaszkó Erzsébet épített, s melyet a mai fiatalok — Csik István, Klimó Károly, Bartl József, Balogh László generációja fejleszt tovább. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy életének utolsó képi összefoglalásait Kondor Béla is ebben az érzékeny rajzi, szellemi közegben végezte, baráti szemek figyelmétől övezve. Szentendre századunk magyar képzőművészetének egyik mérlege lett. Műszer és jelzés, pontos diagnózis a teendőket illetően. Olyan műhely, mely nem engedélyezte a lemaradást és a minőség inflációját, olyan szabad és tág festőotthon, melyben ki-ki tehetségének és vágyainak megfelelően megtalálta a maga kibontakozását. Szentendre fő törvénye sokrétűsége. Egyik pólusa a formai nyelvújítás jegyében Európára figyel, másik sarkpontja a hazai karaktert tárja fel a népi, nemzeti festészet jegyében. Mindez nem ellentét, mert helyesen orientál a népi, nemzeti és internacionális távlatok összetartozó magaslataihoz. Szentendrében festészetünk minden alapvető problémája találkozik. Mint írtuk, Ferenczy Károly révén Nagybánya is itt folytatódik, de Tornyai János a harmincas években Vásárhely realista' mondanivalójával is színezi ezt az iskolát. Sokan úgy vélik, hogy Szentendre elsősorban az európai formák jelentőségét hangoztatta. Mindez csak részben igaz, mivel Barcsay Jenő és Ilosvai Varga István festészete Derko- vits szövetségese is volt a képek szociális indítékaival. Az is tény, hogy a szentendrei festészet korrigált és módosított a közmegegyezéses és absztrakt formák tömkelegében — ezzel ellenőrizte és tette használhatóvá az avantgarde irányzatok kezdeményezéseit. Az utóbbi évtizedben Szentendre fejlődése felgyorsult a festői értékek szaporulata és a művelődéspolitika érzékeny figyelme jóvoltából. A Pest megyei Tanács és a Művészeti Alap összefogása révén új művésztelep is alakult szobrászok részére, ~ ezzel Szentendre plasztikai ellenpontozása is teljessé egészíti ki a festészet állomásait. Szentendre barokk korban épült sikátoraival a festők városa lett. Ma már egyre inkább a múzeumoké is, hiszen muzeális értékké nőtt sok száz festmény. s közgyűjteménnyé alapozódott sok műterem kincse. Losonci Miklós A szentendrei müvésztelep kertje Tizenöt éves a TIT gyulai előadóterme Megkezdték az ismeretterjesztés új évadját A Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat dolgozói terven felül rendbe hozzák a TIT-székház tetőszerkezetét Felújítják a TIT gyulai épületét. A munkások elsőként az elavult tetőszerkezetet cserélik újra, majd később sor kerül a belső tatarozásra is. Hiszen jövőre lesz 15 éve annak, hogy a város közművelődésének szolgálatában megnyitották a reprezentatív előadótermet. Nemcsak a ház tatarozása kezdődött meg, hanem a TIT 1979 80-as oktatási évadja is. A tervekről beszélgettünk Fényes Péterrel, a TIT gyulai városi titkárával: — Számottevő, jelentősebb változás az idei évben nem lesz tematikánkban, a hagyományos módszerekkel igyekszünk szerves részévé válni a közművelődési feladatoknak. Már megkezdődtek a reprezentatív előadások, amelyre havonta egy alkalommal került sor. Ezekre neves előadókat kértünk fel, akik közül legtöbben eleget tesznek meghívásunknak. Legközelebb Törő Imre akadémikus tart előadást egy aktuális és sokakat érdeklő témáról, amelynek címe „Mi újság a lombikbébi körül”. Ugyancsak folytatjuk az eddigi tapasztalataink alapján sikeresnek mondható és jól bevált ismeretterjesztő filmesteket, amelyhez anyagot a hazánkban levő nagykövetségektől kapjuk. Az idei sorozatban bemutatjuk Angliát, Finnországot, Franciaországot, Japánt, Indiát, Szovjetuniót, Lengyelországot, Csehszlovákiát. Ugyancsak folytatjuk a nagy érdeklődésre számot tartó kísérletes esteket, kémiából, fizikából és biológiából. Ezekből külön tartunk előadást diákoknak, és felnőtteknek. November 15- án indul a Bródy Imre-sza- badegyetem. Ennek több tagozata lesz. Földrajzból kétszer 10 előadást hallgathatnak meg az érdeklődők. Ugyancsak folytatódik a mezőgazdasági szakemberek egyeteme, ahol az első előadást Antal András, a TIT- központ tudományos munkatársa tartja az NSZK mező- gazdasági felnőttoktatásának helyzetéről. A közművelődési tagozat főleg az üzemi közművelődési bizottságok és a KISZ kultúrosai részére biztosít színvonalas előadásokat. Ezeken kívül minden iskolában megszerveztük és létrehoztuk a kis matematikusok baráti körét, a biológusok és kémikusok körét. A gyulai ipari szakmunkásképző intézetben működik a kis fizikusok köre. — Eddig a városi előadásokról hallottunk, mi a helyzet a járásban? — A járás sem mostoha- gyermek. A Sarkadi Cukorgyárban az üzem vezetőinek segítségével kialakulóban van a természettudományi terem. Reméljük, ezt még az idén be tudjuk kapcsolni az ismeretterjesztés vérkeringésébe. Különben eddig a városban 610 előadásra, a járásban pedig félezer előadásra kötöttünk szerződést. Újkígyóson az alapfokú után. most haladó német nyelvű tanfolyamot indítottunk. Kétegyházán a szakmunkás- képző intézetben pedig a kezdők részére tartunk német nyelvtanfolyamot. A járásban 6 TIT-csoport működik, Sarkadon pedig egy helyi szervezet. Különben még annyit az oktatási év megkezdéséről, hogy október első hetében a Békés megyéi csillagászati hét keretében több érdekes előadást rendeztünk a járásban. Kétegyházán naprendszerünk kialakulásáról, Lökösházán az űrhajózás problémáiról, Méhkeréken a földről, Sarkadon a színes csillagvilágról, Szabadkígyóson ugyancsak a földről nagy létszámú hallgatóság előtt tartottak előadást, emellett távcsöves bemutatókat. — Ügy hallottuk, hogy a TIT járási-városi szervezete segítséget nyújt azoknak a fiataloknak, akik főiskolára, vagy egyetemre szeretnének bejutni. — Valóban így van, hiszen jól tudjuk, hogy a felvételi vizsgára készülni egyedül nagyon nehéz. Éppen ezért egyetemi előkészítő tanfolyamokat indítunk Gyulán. Ezek vezetésére kiváló szakembereket kértünk fel. Vizsgaelőkészítő lesz biológiából, matematikából, fizikából, földrajzból, kémiából, történelemből, magyar és idegen nyelvből. Az előkészítők szaktantárgyanként 52 órából állnak. Erre november 15-ig lehet jelentkezni. Meg kell jegyeznem azt is, hogy munkánkat nem elszigetelten végezzük. A közelmúltban együttműködési szerződést kötöttünk a városi tanáccsal, az állampolgári jog- propaganda bővítésére. Együttműködünk a könyvtárakkal, művelődési központtal, az iskolákkal. Ezzel az a célunk, hogy tevékenységünket az egységes közművelődési szellemben végezzük. B. O. SZÍNHÁZ, mozi 1979. október 31-én, szerdán, Békéscsabán, 15.00 órakor: AZ ARANY EMBER Darvas J. ifj. bérlet. * * * Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Ulzana — 8 órakor: Filmklub. Békéscsabai Szabadság: de. 10, du. 4 és 6 órakor: Magyar rapszódia — 8 órakor: Egy hatás alatt álló nő. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Kalózok Jamaicában,— fél 8 órakor: Férfiak póráz nélkül. Gyulai Erkel: Dráma a tengerparton. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Gábor diák — 5 és negyed 8 órakor: Kínai negyed. Orosházi Partizán: Vendégek vadnyugaton. Csontvázak—földgömbök A tanítás szolgálatában Csontvázak, térképek, elektromos eszközök, idegen nyelvű hangszalagok és színes diaképek — néhány tárgy a több mint 2000-féle taneszközből, melyet a TANÉRT az iskolák, a pedagógusok számára gyárt. Az 1972-es oktatáspolitikai irányelvek célja, hogy az iskolai tanítás megkönnyítésére egyenlő színvonalú felszereléssel, a bemutató eszközök széles skálájával rendelkezzenek az ország általános iskolái. A vállalat fővárosi és debreceni gyáregységeiben készülnek azok a taneszközök, amelyek segítségével biológiai, fizikai, kémiai jelenségeket mutatnak be a tanárok, hogy a tanulók százezreit ismertessék a természet titkaival... A tanácsok a költségvetésből nagy összegeket költenek taneszközök vásárlására, s az állam is évi 60 millió forintos központi céltámogatással segíti az általános iskolák felszerelését. Az új tanterveket új eszközök egészítik ki. Az Országos Pedagógiai Intézet a tantervekkel együtt a taneszközökre is javaslatot tesz, ezeket a gyakorló pedagógusok ötletei teszik tökéletesebbé. Számos pedagógus újító javaslatát is figyelembe veszik egy-egy eszköz megtervezésekor. Az új tantervek bevezetésével ebben a tanévben a vállalat termékszerkezetének 40 százalékát megváltoztatták. Ma már nemcsak az iskolában lehet oktatójátékkal, érdekes taneszközökkel találkozni, hanem a gyermekek szülei is — viszonylag olcsón — megvásárolhatják azokat. Ha egy gyerek például a kémia vagy a fizika iránt érdeklődik, a szülők néhány száz forintért hasznos műszereket, felszereléseket ajándékozhatnak csemetéjüknek a TANÉRT boltjaiból. Jelenleg a négy fővárosi bolton kívül Debrecenben, Pécsett és Győrben vannak TANÉRT-üzletek, ahol megrendeléseket is elfogadnak olyan hiánycikkekre, mint műanyagból készült emberi vagy természetes állati csontvázakra. térképekre, földgömbökre. A vállalat tervei szerint a közeljövőben új boltot nyitnak Miskolcon és Szegeden, később Békéscsabán is. B. I. (MTI-fotó — KS)
