Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-28 / 253. szám

© NÉPÚJSÁG X979. október 28., vasárnap Hogyan gyújtsunk csillagtiizet a földön? A szabályozott termonukleáris fúzió kísérleti berendezése a moszkvai Kurcsatov Intézetben (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Sorsunk összefonódik a csillagokéval. Szűkebb vilá­gunk, a Naprendszer olyan elemekből épül fel, amelye­ket milliárd évekkel ezelőtt haldokló csillagok szupernó­va robbanásai szültek és szórtak szét a világűrbe. Földünket szinte teljes egé­szében a hajdanvolt csilla­gok törmeléke építi fel. A Nap csillagfénye melenget­te, szervezte élővé. A legma­gasabb szinten szervezett anyag pedig most ember for­májában kutatja és kezdi megérteni a csillagszülőit, ősrégiek a kérdések: Miért világít a Nap? Mi táplálja a csillagkohók szűnni nem aka­ró energiasugárzását? Ember és a csillagok Csak századunk első felé­ben kezdtük megérteni, hogy a Napban és a többi csillag­ban atomtűz ég, fúziós fo­lyamatok adják a hatalmas energiamennyiséget. A Nap belsejében nagy nyomáson és magas hőmérsékleten a hid­rogén nehéz ' izotópjainak magjai — a deutérium gs tricium — egyesülnek nehe­zebb elem, a hélium magjai­vá. Közben óriási energia- mennyiség szabadul fel. Az ember ritkán áll meg a tények felismerésénél. A föld kimerülő energiakészle­tei, ellenpólusként az egyre növekvő energiaigény ösz­tönzi is arra, hogy új ener­giaforrások után kutasson. A minta adott: csillagtüzet kel­lene gyújtani itt a földön is. Ennek nukleáris üzemanya­gával szinte korlátlan meny- nyiségben rendelkezünk: a tengervízben ugyan kis kon­centrációban, de nagymeny- nyiségben van nehézvíz, a földfelszín pedig gazdag lí­tium tartalmú kőzetben. A tüzet persze nemcsak fellobbantani kell, szabályoz­ni is szükséges égését. A hidrogénbomba csillagtüze már kigyúlt földünkön, ez azonban sötét perspektívája az emberiségnek. Meg kell szelídítenünk a könnyű atom­magok egyesülésekor felsza­baduló fúziós energiát. A szabályozott termonukleáris fúzió Közvetlenül a második vi­lágháború befejeztével a Szovjetunióban, az Amerikai Egyesült Államokban és Ang­liában is megindult a kuta­tás a szabályozott termonuk­leáris fúzió létrehozásáért. A kutatások végcélja a deuté­rium és tricium héliummá egyesítésével villamos ener­giát termelő erőmű létreho­zása volt. A kutatások kez­detben szigorú titoktartás mellett folytak, hiszen szo­rosan összekapcsolódtak a hidrogénbomba kifejlesztésé­nek munkálataival. A Szov­jetunió törte meg először a hallgatás csendjét. Igor Va- sziljevics Kurcsatov, a szov­jet atomenergiai kutatások vezetője 1956-ban, angliai út­ján a világ elé tárta a szov­jet kutatások eredményeit. Ezzel megteremtette a nem­zetközi együttműködés elő­feltételeit. Szükség is volt rá, hogy a tudomány országha­tárokon átívelő hidakat ver­jen a nemzetek közé. Lét­kérdésünkké növekvő. ügyről volt szó, a megoldandó fel­adat rendkívüli nehézsége összefogásra sürgetett. Tekintsük át dióhéjban a legfontosabb problémákat. A hidrogén-atommagok hélium­má egyesüléséhez (fuzionálá­sához) nagy energiával kell ütköztetnünk azokat. Ehhez a hidrogén nehéz izotópjait, a deutériumot és a triciumot sok millió fokra szükséges felhevíteni. Az anyag ilyen magas hőmérsékleten ún. plazmaállapotba kerül, csu­pasz atommagokból és sza­bad elektronokból álló gáz­keverékké. (Ezért is nevez­zük ezt az energiatermelést termonukleárisnak: az igen magas hőmérsékletre felhe­vített anyag termeli az ener­giát.) Bármilyen ritka is legyen a forró plazma, nincs az a berendezés, ami összetartaná, amelynek falát azonnal át ne égetné. A több millió fo­kos plazmát ezért távol kell tartani az őt tároló edény fa­lától. Hogyan lehetséges ez? A szovjet termonukleáris kí­sérleti berendezés a tokárnak gyűrű alakú csövében a plazmát szupravezető teker­csek keltette erős mágneses tér ejti csapdába, fogja ösz- sze, és megakadályozza, hogy a falhoz érjen. Fontos kérdés még az is, hogyan melegítsék fel a deu­térium és tricium keverékét sok millió fokra? Ezt a ma­gas hőmérsékletet a plazmá­ban rövid ideig folyó, több millió amper erősségű áram hőhatása hozza létre. Az ára­mot sok-sok feltöltött óriás­kondenzátor kisülése szolgál­tatja. Hazánk részvétele a kutatásokban Ez év júniusában a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet­ben ünnepélyes keretek kö­zött felavatták az első, szov­jet segítséggel létesített toká­rnak berendezést. Jéki Lász­ló tudományos igazgatóhe­lyettes és Pócs Lajos főosz­tályvezető, a hazai termo­nukleáris célprogram vezető­je mutatta be a berendezést, és vázolta a magyar kutatá­si irányokat. Elmondták, az MT—1 to- kamakot a Kurcsatov Atom- energiai Intézet és a lenin- grádi Jefremov Intézet szál­lította a KFKI-nek. Az MT —1 a kisebb méretű toká­rnak berendezések közé tar­tozik. Gyűrű alakú kisülési csövének külső átmérője 80 cm. A plazmaáram kb. egy század másodpercig tartható fenn, a maximális hőmérsék­let ekkor néhány millió fok lehet. Az MT—1 energiát ugyan nem termel, de a plaz­ma tulajdonságait igen jól tanulmányozhatják segítsé­gével. A magyar fizikusok első­sorban azt kutatják, hogyan viselkednek a plazmába ke­rült szennyező anyagok a ki­sülés kezdeti szakaszában. A szennyeződések elsősorban a kisülési cső faláról kerülnek a plazmába, és elrontják an­nak előnyös tulajdonságait. Kutatóink azt vizsgálják, ho­gyan mozognak a szennyező anyagok a fal és a plazma közötti térben. Céljuk új di­agnosztikai módszerek és be­rendezések kifejlesztése. Évente 100 millió dollár A termonukleáris kutatá­sok a jövőben a KGST prog­ramjában is szerepelnek. Vi­lágméretű nemzetközi össze­fogás körvonalai vannak ki­alakulóban. Az IMTOR ne­vű szervezetben az Amerikai Egyesült Államok, a nyugat­európai országok, Japán mel­lett a Szovjetunió és egyes szocialista országok — köz­tük hazánk — is részt vesz­nek a közös kutatásban. Egy- egy ország egyedül nem ké­pes megbirkózni a feladatok­kal, hiszen évente kb. 100 millió dollár, ill. rubel pénz­összeget emészt fel a kuta­tás. A KFKI kutatói előtt a kö­zeljövőben nagy feladat áll. Előreláthatólag ők készítik el a következő ötéves tervben a Kurcsatov Intézetben épülő óriás T—15 tokárnak TPA típusú számítógéppel vezérelt mérési adatgyűjtő és vezérlő rendszerét. Mindez a magyar és a szovjet tudományos élet közötti jó kapcsolatot jelzi, és a hazai kutatók nemzet­közi elismerését bizonyítja. Teendő akad hát bőven. Üj kutatási eredmények mellett feladat olyan fizikus-mérnök gárda nevelése is, akiket nem ér majd készületlenül az energiát termelő termonuk­leáris erőművek megjelené­se. Szerteágazó problémát nemcsak megérteni, szakava­tottan megoldani is képesek lesznek. Szükség is van erre, hisz minden jel arra mutat, a XX. század végén a szabá­lyozott csillagtüzek fellob­bannak földünkön az embe­riség szolgálatában. Ez nem prométeuszi tűzrablás lesz az égből! Most a magunk ere­je, leleményessége, tudása, és az önzetlen együttműködés teremti meg a siker feltéte­tek- Staar Gyula Tudomány Autó—motor fl tárcsalék — technika Miért „mini?” A miniszámítógép-ipar a világ leggyorsabban fejlődő iparágának leggyorsabban fejlődő része — jelentette ki nemrég az egyik nagy szá­mítógépgyártó cég igazgató­ja. Az első miniszámítógé­pet 1965-ben helyezték üzem­be, bár katonai célra már korábban is használtak ilyen berendezéseket. Becslések szerint ma a miniszámítógé­peknek több mint 200-féle al­kalmazási lehetőségé van. Mindez egyértelműen jelzi, hogy a minigépek tömeges alkalmazása várható az el­következő évtizedben. A „miniszámítógép” bizo­nyos mértékig félrevezető el­nevezés. A „mini” jelző he­lyes, ha a gép fizikai mére­teit, árát és memóriájának nagyságát tekintjük, de té­ves, ha a teljesítményére al­kalmazzuk. Ezek a gépek ké­pességeikben felülmúlják a 15—20 évvel ezelőtti nagy számítógépeket. Az utóbbi években ezeket a kis gépe­ket perifériális berendezé­sekkel látták el (mágnesle­mez, mágnesszalag stb)., hogy miniszámítógép-rendszerek- ké alakíthassák át őket. Vég­ső soron a mini név legin­kább azért illeti meg ezeket a gépeket, mert a jelenleg kapható legkisebb méretű és legolcsóbb digitális logikai rendszerek. A miniszámítógép tipikus alkalmazási területe például az alkatrészvizsgálat. Az al­katrészek leggyakrabban in­tegrált áramkörök, teljes lo­gikai rendszerek, logikai kár­tyák. A tesztrendszer ellen­őrző és mérő részből áll. Az ellenőrző-irányító rész vezér­lő információt ad át a mé­rőrésznek, amely azután vég­rehajtja a mérést ás eredmé­nyét a tárolóba viszi. Az ilyen rendszer alkalmazható gyártmányvizsgálatra és egyéb műszaki feladatra is. A több számítógépből álló rendszer hierarchiájára jó példa egy olyan komplex­rendszer, amelyekbe a mini­számítógépeket nagy számító­gépeknek rendelik alá adatvá­logatás esetében. Az egyik le­hetséges megoldásban két kis gép üzemel egy nagy számí­tógép irányítása alatt. A hazai utakon is mind több olyan autótípus fut, amely a dobféknél jobb ha­tásfokú, megbízhatóbb tár­csafékkel rendelkezik. Nem haszontalan tehát összegezni néhány tudnivalót a tárcsa­fék telepítésével, javításával és karbantartásával kapcso­latban. A tárcsaféknél a kerékkel együtt forgó, rendszerint szürke öntvényből készült tárcsa két oldalához egy-egy súrlódó betétet lehet hozzá­szorítani a fékházban elhe­lyezett hidraulikus dugaty- tyúk belső olajnyomásának fokozása révén (a fékpedálra való rálépéssel), ezáltal jön létre a fékeződés. A tárcsa­fék súrlódó felülete sokkal nagyobb, mint a dobféké, en­nek arányában kisebb az igénybevétele, s a hőkiterje­dés sem rontja a fékhatást. A levegővel érintkező fék­tárcsának igen jó a hűtése, amit még a nagyobb hőve­zető-képességű betétek is fo­koznak. A tárcsafék síkido­mú súrlódó betétje kemé­nyebb, ellenállóképesebb, mint a dobfék ívelt, az­besztgyantás betétanyaga. A borítás nélküli vagy csupán kerületi védőlemezzel ellátott szabad Jéktárcsa beszennye- ződése nem okoz különösebb gondot, hiszen üzem közben részben a centrifugális erő, részben a tárcsára szoruló fékbetétek lesodorják róla a vizet, sarat stb. Végül az sem elhanyagolható szempont, hogy a tárcsafék tömege — azonos fékhatás eléréséhez — kisebb, mint a dobféké, így a modern kis kerekű autók­ra is felszerelhető. A korszerű autóféktől vi­lágszerte megkövetelik, hogy ne szennyeződjön és ne je- gesedjen; hogy fékteljesít­ménye erős felmelegedés után se romoljon; hogy két- áramkörös hidraulikus rend­szere részleges üzemzavar esetén is biztosítsa a két mellső vagy a két hátsó ke­rék, illetve külön az egyik mellső, és külön az egyik ellenkező oldali hátsó kerék fékezését; hogy önműködő állítószerkezete a kopásból adódó eltéréseket késedelem nélkül korrigálja; hogy au­tomatikus erőelosztója a min­denkori terheléstől függően szabályozza a mellső és a hátsó kerekek fékműködését; hogy önműködően elossza a fékerőt a bal és jobb olda­li kerekek között a minden­kori terhelés és útfelületi. ta­padás mértéke szerint; és hogy megakadályozza a ke­rekek blokkolását. Nos, a mai hidraulikus fékrendsze­rek, amelyek részben vagy egészben tárcsafékekből áll­nak, megfelelnek a felté­teleknek. Ám ha nem is túl igényesek a karbantartásra, azért időnként ellenőrzésre szorulnak. A dörzsbetétek állapotáról ajánlatos legalább minden 5000 km lefutása után meg­győződni, s ha a fékpofák vastagsága 1,5 mm-nél ki­sebb, akkor feltétlenül cse­réljük ki azokat. Némi kéz­ügyességgel bárki maga el­végezheti a betétcserét. Ar­ról azért nem árt az elhasz­nálódott betétek kiszerelése­kor meggyőződni, hogy nincs-e tapintással érezhető peremes bemélyedés a fék­tárcsa felületén. Ekkor ugyanis a tárcsát is ki kell cserélni, ami már szakem­berre háruló feladat. Elég sok bosszúságot je­lent a tárcsafék sokszor kel­lemetlen csikorgása. Meg­akadályozásának csupán egyetlen módja van: vékony rétegben molibdénszulfidos kenőpasztát kell tenni a fék­betétek fém hátlapjára és a nyomódugattyúk tetejére. Ez egyrészt meggátolja a csi­korgásnál keletkező rezgések tovaterjedését, másrészt mér­sékeli a fékezésből keletkező hő átterjedését a fékfolya­dékba, ami ott gőzbuborékok képződéséhez vezetne. A fékolaj nemcsak hasz­nálat közben öregszik, bizo­nyos idő elteltével a levegő páratartalmától fel is hígul. Ezért egyévenként "vagy 20 ezer km megtétele után le kell cserélni. B. I. Filatéliai hírek A Békéscsabai Városi Bé­lyeggyűjtő Kör értesíti a tag­ságot, hogy a következő új­donságokra lehet még befi­zetést eszközölni: a Győr— Sopron—Ebenfurti Vasút centenáriuma alkalmából megjelent 20 forint névérté­kű blokkra, továbbá az ok­tóber 29-én megjelenő Vic- tor-Vasarely; Vega-Sakk el­nevezésű 1 forint névértékű és az ugyancsak október 29- én megjelenő Világtakaré­kossági Nap elnevezésű 1 fo­rint névértékű bélyegre. A posta az Évfordulók-Esemé- nyek keretén belül október 29-én adja ki a Victor Vasa­rely elnevezésű, a művész szövött falikárpitját bemuta­tó bélyeget. A falikárpit a pécsi Vasarely Múzeum tu­lajdonát képezi A bélyeg ál­ló téglalap alakú, és többszí­nű ofszetnyomással készült a Pénzjegynyomdában. Megje­lent 4 608 300 fogazott és 5900 vágott példányban. A bélyeg keretrajzát Kass János ter­vezte. A bélyegkép keskeny fekete keretben Victor Vasa­rely; Vega-Sakk felirat kék, fekete keskeny vonal, a bé­lyegkép alatt Magyar Posta szöveg kék, az értékjelzés vörös, legalul balra 1979. év­szám fekete színnel látható. Ugyancsak október 29-én adja ki a posta az Évfordu­lók-Események 1979. elneve­zésű bélyegsörozat keretén belül a Világtakarékossági Napról megemlékező 1 fo­rintos bélyeget. A bélyeg ál­ló téglalap alakú, és többszí­nű ofszetnyomással készült a Pénzjegynyomdában 4 104 300 fogazott és 4900 fogazatlan példányban, 50 bélyeget tar­talmazó kisívben, Wider­komm Ervin grafikusművész terve alapján. A bélyeg alap­színe ezüst, amelyen fekete keretben néhány ország zász­laja, előtte a földgömb, a hosszúsági és szélességi kö­rökkel stilizáltan fehér szín­nel helyezkedik el. A föld­gömbben fekete és ezüst színnel fémpénzek, a föld­gömb alatt sárga mezőben OTP-szöveg fekete színnel látható. A zászlók és a föld­gömb alatt VILÁGTAKARÉ­KOSSÁGI NAP, ez alatt 1979. október 31., legalul MAGYAR POSTA és az ér­tékjelzés Ft része fekete, szám része fehér, legalul bálra 1979, jobbra a tervező- művész neve ezüst színnel olvasható. Mindkét bélyeg­nél, valamennyi postahivatal, amelyeknél az első napi bé­lyegző használata rendszere­sítve van, azt a forgalomba bocsátás napján kötelesek használni. A bélyegeket itt mutatjuk be. Vas Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom