Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-28 / 253. szám
o 1979. október 28., vasárnap ■iSNiiMKTixig Fiatalkorúak a vádlottak padján Interjú Nyiriné dr. Isaszegi Ilona bírónővel A fiatalkorúak ügyében a megyei bíróság székhelyén levő Gyulai Járásbíróság kijelölt tanácsa, mint fiatalkorúak bírósága jár el. A fiatalkorúak elleni eljárásban a védő részvétele kötelező. A tárgyaláson a törvényes képviselőnek, rendszerint az egyik szülőnek is részt kell vennie. A tanács elnökét az igazságügy-miniszter jelöli ki. Az egyik tagja nő, az egyik ülnök pedig pedagógus. Nyíri Adámné dr. Isaszegi Ilona, a Gyulai Járásbíróság elnöke 1973 óta vezeti a fiatalkorúak bíróságát. Vele beszélgettünk a fiatalkorúak bűnözéséről, a bűncselekmények számának alakulásáról, az elkövetés okairól, s arról, hogy milyen változtatásokat léptetett életbe az új Büntető Törvénykönyv a fiatalkorúak bűnügyeinek elbírálásával kapcsolatban. a " • Kékestetőn mintegy három-négy centiméteres a hóréteg, • • ha síelésre nem is, de hőlabdázásra, hóemberépítésre ■ ■ már alkalmas : (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) i Egy hétköznap dokumentumai Ecsegfalván — A szocializmusban a társadalmi gondoskodás átfogja a gyermek fejlődésének minden szakaszát. Annak ellenére, hogy a nevelés korábban ismeretlen gazdaságú feltételei teremtődtek meg, mégis fennáll a lehetősége, hogy helytelenül nevelt gyermekekkel találkozunk, mely gyakran a bűnözővé válás szubjektív feltételeit alakítja ki. A nevelési hiányosság kiküszöbölésére hivatottak a gyermek- és ifjúságvédelem intézményei. A bűnözés alakulására kihat a városiasodás, a népesség száma, területi elhelyezkedése, a foglalkozás struktúrája, kulturális színvonala, a családok helyzete, a turizmus elterjedése. A bírósági statisztikai adatok kisebb ingadozástól eltekintve a fiatalkori bűnözés stagnálását mutatják, amely azt jelenti, hogy a bűnözők száma évekre visszamenőleg megközelítőleg azonos, és az esetenkénti növekedés vagy csökkenés kiegyenlítődik. Megyénkben — az ország többi megyéjéhez hasonlóan — a fiatalkorúak döntő részben vagyon elleni, kisebb részben egyéb, vegyes jellegű, ezek közül is elég nagy számban közlekedés elleni, valamint erőszakos, garázda jellegű bűncselekményéket követnek el. Az utóbbi időben súlyosabb cselekményeket valósítanak meg, amelyek a személy, illetve dolog elleni erőszak súlyosabb fokában és következményében testesülnek meg. Például a vagyon elleni cselekményeket zömében betöréssel követik el. Gyakori a rablás, amely a személy elleni durva erőszakot is magába foglalja. Növekedett a felnőt- nek részvételével együttes, társtettesi elkövetés. Galeribűnözés megyénkben nem fordult elő. Nőtt az úgynevezett mozgó bűnözés, amely a csavargó életmóddal függ össze. A bűncselekmények elkövetésében gyakran közrejátszik az alkohol fogyasztása. — Hol követnek el a legtöbb bűncselekményt? Községben-e vagy városban? — A. megye városaiban, nagyközségeiben nagyobb arányú a fiatalkorúak bűnözése, mint a kisebb lélekszámú helységekben. A legtöbb bűncselekményt a megyeszékhelyen, Orosházán és Gyulán követik el. A nagyközségek közül Mezőberény és Sarkad vezet a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények számában. — Miről tanúskodnak a környezettanulmányok? — A fiatalkorúakra vonatkozó eljárási szabályok kötelezővé teszik a környezettanulmány beszerzését. A környezettanulmányok általában megfelelően tükrözik a fiatalkorúak családi, szociális helyzetét, környezetét, otthoni, munkahelyi, iskolai magatartását, baráti körét, szabad idejének eltöltését, legjellemzőbb tulajdonságait, és így segítséget adnak a legcélravezetőbb büntetés vagy intézkedés megválasztásához. A környezettanulmányok arról tanúskodnak, hogy a fiatalok bűnözővé válásában meghatározó szerepe van a családnak, ezzel együtt a felnőttek rossz „példamutatásának”. Sajnos éppen ennek következtében a fiatalkorúak körében is tért hódított a szeszes ital fogyasztása. Sok esetben pedig a családok felbomlása, a szülők válása okoz törést a fiatalkorú fejlődésében. A gyermekét egyedül nevelő szülő az apa, vagy anya hiányát túlzott kényeztetéssel igyekszik pótolni, amellyel irreális igényeket támaszt a gyermekben, aki később ezeket az igényeket nemegyszer bűn- cselekmény elkövetésével elégíti ki. — Milyen mértékben veszi figyelembe a bíróság a környezet bűnkiváltó hatását? — A bíróság megfelelő súllyal veszi figyelembe a környezet bűnkiváltó hatását. Ez abban nyilvánul meg, hogy ítéletével igyekszik azt kiküszöbölni. Gyakran pártfogói felügyelettel, a hivatásos pártfogó — rendszerint pedagógus — segítségével, aki a szülőknek nevelő munkájukban tanácsokat ad és ellenőrzi a fiatalkorú életvitelét. — A közvéleményben az terjedt el, hogy a fiatalkorú elkövetőkkel szemben enyhe ítéletet szab ki a bíróság. Van-e ennek valamilyen alapja? — A bíróság a fiatalkorúakkal szemben az életkori sajátosságoknak megfelelő büntetést szab ki. Ezek többségében a felnőttekkel szemben kiszabott büntetésekhez képest enyhébbek. Senki előtt nem lehet kétséges ugyanis, hogy a fiatalkorúak még a felnőtté válás átmeneti korát élik, jellemük kiforratlan, nem véglegesen lezárt, testi, szellemi és erkölcsi fejlettségük, társadalmi helyzetük eltér a felnőttekétől, tehát nem vehetők egy tekintet alá a felnőttekkel. Ezért a velük szemben alkalmazott büntetés és intézkedés célja elsősorban jó irányú fejlődésük előmozdítása, megnevelésük. Mindezt már maga a törvény kifejezésre juttatja, amikor a fiatalkorúakkal szemben enyhébb elbírálást rendel. A bíróság a visszaeső, vagy súlyos jellegű, fokozottan társadalomra veszélyes, különösen az elszaporodott bűncselekményt elkövető - fiatalkorúakkal szemben azonban a nevelő célzatú büntetések kiválasztását tudatosan korlátozott értelemben fogja fel, és a törvény teljes szigorával szab ki büntetést. — Az új Büntető Törvénykönyv milyen változásokat tartalmaz a fiatalkorúakkal kapcsolatban? — Az új Büntető Törvény- könyv a korábbihoz hasonlóan, a fiatalkor alsó határát az elkövető 14. életévében állapítja meg, a felső határát a 18. életév betöltésével. Vannak azonban új rendelkezések. Ezek közé tartozik az is, hogy a fiatalkorúval szemben a törvényi büntetési tétel legkisebb mértéke helyébe a 3 hónapi szabadságvesztés lépett. Ez a rendelkezés szigorúbb a korábbi szabályozáshoz képest, amikor a szabadságvesztés alsó határa 30 nap volt. Üj rendelkezés, hogy a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetést behajthatatlansága esetén szabadság- vesztésre kell átváltoztatni. — Mi a párfogói felügyelet lényege? — A fiatalkorú pártfogói felügyelet alatt áll, ha felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, próbára bocsátják. A pártfogói felügyelet a bűn- cselekményt elkövetők rendszeres ellenőrzését, irányítását, a társadalomba való beilleszkedés segítését és támogatását szolgálja. A pártfogolt legfontosabb kötelessége, hogy az előírt magatartási szabályokat megtartsa. A magatartási szabályok célja az, hogy a pártfogolt képessége szerint tanuljon, dolgozzék, és törvénytisztelő életmódot folytasson, vagyis a jogsértésektől tartózkodjék. — Ki lehet-e szabni fiatalkorúaknál pénzmellékbüntetést? — Az új rendelkezés szerint igen. A fiatalkorúval szemben pénzmellékbüntetést is ki lehet szabni, és behajthatatlansága esetén szabadságvesztésre lehet átváltoztatni. Ugyancsak új szabály, hogy a fiatalkorú Vádlottat is el lehet tiltani a jármű- vezetéstől, aminek legkisebb mértéke 1 év. — Fiatalokról lévén szó, okkal vetődik fel a kérdés, mit tehet a bíróság a bűn megelőzéséért? — A bíróság ítéletével a már elkövetett bűncselekményt bírálja el, és ezzel szolgálja a bűnelkövető fiatalok megnevelését. Az ítéleteknek általában kellő visz- szatartó erejük van. A bűnözés csökkentéséhez, s még inkább a megelőzéshez vezető reális lehetőségek megvalósításához az állami és társadalmi szervek összefogásán kívül elengedhetetlen az egész társadalom, a szülők, a nevelők, a felnőttek segítsége. Serédi János A Magyar Rádió szolnoki stúdiójának munkatársai, Cseh Éva és Dalocsa István a közelmúltban Békés megye északi csücskébe: Ecseg- falva községbe látogattak. Benyomásaikat, az ecsegi emberek portréit, mindennapi gondjaikat és örömeiket örökítették meg az egyórás zenés riportműsorban. Megszólalnak régi foglalkozások képviselői. Juhászok, kubikosok, halászok, vadászok, szó lesz a község legnagyobb gondjáról, a vízellátásról, magnetofonszalagra került a helyi lakosok és a község vezetőinek véleménye, és természetesen az ifjúság is hallatja hangját. A műsort ma, vasárnap este sugározza a Magyar Rádió szolnoki stúdiója a 222 m-es középhullámon 17 órai kezdettel. Hírlapkézbesítők Gádoroson A 4 hírlapkézbesítő közül egy 11, egy 5, kettő pedig 2 éve dolgozik a gádorosi postán. Kovács Gusztáv, a hivatal vezetője mindnyájuk munkájáról elismeréssel beszél: — A pontos kézbesítésben, az előfizetés-gyűjtésben és az árusításban egyaránt eredményesen teljesítik a feladatukat. S elmondhatom, hogy nagyon összetartok, segítik egymást a munkában. Általában 4—5 óra a napi elfoglaltságuk, csak a díjbeszedés idején több. S az a tapasztalat, hogy a lakosság szereti, becsüli őket. Név szerint: Jóljárt Lajosnét, Mé- rész Györgynét, Czikora Al- binnét és Fazekas Jánosnét. Leszkó Pál, a Békés megyei Lapkiadó Vállalat terjesztési szakelőadója a hírlapkézbesítők érdemének különösen azt tudja be, hogy folyamatosan nő a pártlapok előfizetőinek a száma és mind több az eladott példány is. Naponta négyen együtt (őr utcában) 44 kilométert tesznek meg a hírlapkézbesítők. Szerencsére a járdák jók Gádoroson, esőben nem kell a sarat dagasztaniuk. Megkönnyíti a munkájukat az új kerékpár, amit nemrégen kaptak a postától. Sok helyen van levélszekrény, ahol nincs, nyitott ablak vagy ajtórés szolgál az újság „rejtekhelyéül”. Ahány ház, any- nyi szokás. Jóljárt Lajosnéra naponta 11 kilométer jut. A hetilapokkal együtt 500—600 újságot juttat el 300 helyre. Nem könnyű a munkája. Különösen télen, hidegben, esőben, hóban szenved meg a keresetéért a kézbesítő, ö mégis szereti a foglalkozását. Hogy mi a vonzó benne, azt így próbálja megmagyarázni: — Mindenütt szívélyesen várnak. Rendszerint megkérdezik: mi újság? Azért tudok válaszolni, mert mielőtt elindulok a postáról, belelapozok az újságokba. Főként a Népújságba, mert abban lehet leginkább Gádorosról olvasni. Ezt a lapot nagyon szeretik, mert sok mindenről tájékoztatást ad. — Mik a munkakörével kapcsolatos gondjai? — Különösebb nincs. Mindent megkapunk, ami jár. Csak a díjbeszedés megy egy kicsit nehezen. Amikor drágább lett az újság, meg kellett győznöm az előfizetőket, hogy a saját érdekükben továbbra is járassák legalább a Népszabadságot és a Népújságot. Nem is igen történt lemondás. — Nem vágyik más helyre dolgozni ?' — Dehogy is mennék el. "Legalább nyugdíjig maradok, ha az egészségem engedi. ■ ■ Czikora Albumé ugyan még csak két éve hírlapkézbesítő, de régebbi lakóhelyén már dolgozott a postán. Itt is hamar feltalálta magát és elhatározott szándéka, hogy nyugdíjba vonulásáig nem válik meg a munkahelyétől. — Nagyon szeretek társalogni az emberekkel és szeretem az újságokat, folyóiratokat terjeszteni, eladni. Ma például egész jó napom volt. Megvettek tőlem 15 Lakáskultúra, 10 Kertészet—Szőlészet című folyóiratot, 20 If-) júsági Magazint és tizenkét 145 forintos Divat Évkönyvet — magyarázza. — Hogy sikerült ezt elérnie? — Mint máskor, most is előbb megmutattam a lapokat. Tessék, van ebben főzőcske, kézimunka, lakáskultúra ... Sok minden. A Dör- mögő Dömötörből 45-öf adtam el. Ott kínáltam, ahol óvodás vagy első, második osztályos tanuló van. Persze én minden családot ismerek. Néha Zolika, a VH. osztályos kisfiam is segít. Nagyon ügyesen csinálja. — Érdemes az eladással fáradoznia? — Természetesen. A mai nap ugyan kivételes, de ha jól számolok, a jutalék több mint 60 forintot tesz ki, ami a keresetemet gyarapítja. Kovács Gusztávné, a hivatal hírlapfelelőse nagy gondot fordít arra, hogy mindennap pontos időben jussanak el az újságok az előfizetőhöz. A posta ezért kötelezettséget vállal, aminek a teljesítése itt, Gádoroson az ő dolga. Persze a feladatát a hírlapkézbesítőkkel együtt oldja meg. összetartanak, segítik egymást. Tudják, hogy az újságoknak az olvasókhoz való eljuttatása és terjesztése a lakosság mindennapi tájékozódásának, művelődésének az egyik fontos feltétele. Ezért a munkájukat talán nemcsak kereseti forrásnak, hanem szép hivatásnak is tekinthetjük. Pásztor Béla Elfolyt forintok Manapság ahányszor kinézek a lakásom ablakán, elkeseredem. Békéscsabán, a Tolnai utcában ugyanis legalább két-három hónapja lassan, de biztosan folyik a víz az úttesten. Egyszer már eltörött a nyomóvezeték, amelyet úgy-ahogy rendbe hoztak. Néhány hét múlva azonban újfent megjelentek a tócsák és azóta sem változott a kép. Még csak azt sem lehet mondani, hogy közömbösek a lakók, hiszen a hibát annak rendje és módja szerint bejelentették az illetékes vállalatnak. Ha későn is, de valami megmozdult. Az út feltöréséhez nélkülözhetetlen kompresszort egy hétig sétáltatták az utca és a telephely között. Aztán örökre elvitték. Azért vagyok haragos és türelmetlen, mert mind gyakrabban hallom, hogy természeti kincseinkkel az eddiginél sokkal ésszerűbben kell gazdálkodni. Hozzáteszem: kellene! Az előbbi megállapítás nemcsak az energiahordozókra, hanem az életünk fenntartásához feltétlen szükséges ivóvízre is érvényes. Gondolom, mindenki tudja : az ivóvíznek minden korban megvolt a becsülete, akadt olyan birodalom, ahol még a tűz oltására sem engedték felhasználni Azt tartották: a lángok nem okoznak akkora kárt, mintha elpocsékolják a vizet, amely ma is kincsnek számít. Csak éppen nem vesszük komolyan, nyakló nélkül herdáljuk, hiszen a költségek nagy részét az állam fizeti! Évente mintegy 1,5 milliárd forint az ivóvíz hatósági ár- kiegészítése. De hát van-e joga annak a vállalatnak elmarasztalni az állampolgárt, amelynek a dolgozói hanyagul, nemtörődöm módon gondolkoznak, cselekednek? Egyszerűen hihetetlen: akármilyen műszaki, vagy egyéb adminisztrációs bonyodalmak késleltetik a hiba kijavítását, hogy ennyi idő alatt ne lehetett volna intézkedni. Legalább önmagunknak ne legyünk ellenségei! Enélkül is van gondunk bőven. Hazánkban a közüzemi vízellátás napi átlagos teljesítménye 2,2 millió köbméter, amelynek a 10 százaléka, mielőtt eljutna a fogyasztókhoz, elvész. Ügy vélem, megyénkben sem rózsásabb a helyzet. Mindezt csak gondos karbantartással, felújítással lehet mérsékelni. Igaz, ez is pénzbe kerül. Alig hiszem, hogy itt helye lenne valamiféle mérlegelésnek. Az egyetlen járható út a hibák azonnali megszüntetése. Gondoljuk el: egy köbméter víz „előállításának” a költsége 6 ezertől 70 ezer forintig terjed. Van, ahol csak klórozni kell, másutt pedig méregdrága gáz- talanítókat, vastalanítókat szükséges felszerel ni. Az elfolyt víz hiányát rendszerint akkor érzékeljük, amikor nyáron az emeleteken üresen ásítoznak a csapok. A milliárdok vesztét viszont mindannyian bánjuk. Időtől, körülményektől, magyarázkodásoktól függetlenül. —seres— Nem nagy ügy, de fontos! Pár soros, régies betűkkel írt levél közli velünk, hogy a hét elején a békéscsabai nyugdíjasok klubjának tagjai közül többen tettek látogatást hazánk fővárosában. Sokuknak csak most, életük alkonyán nyílott lehetőség arra, hogy a Parlamentet saját szemükkel, belülről is láthassák, ne csak a tv képernyőjén. Ugyancsak nem feledhető élmény volt számukra a Planetáriumban tett látogatás is. A békéscsabai Városi Tanács biztosította számukra az autóbuszt, amely nélkül — korukra való tekintettel is — nemigen tehették volna meg a különben fáradságos utat. Erről így szól a, levél: „Őszbe hajló életünket tette napsugarassá” — mármint a tanács. Mi pedig csak annyit mondhatunk: nem nagy ügy ez a tanácsnak, de felettébb fontos!
