Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-04 / 232. szám
o 1979. október 4., csütörtök SZ * El Rl (ESSZ El n !EI LÜN ÍK! Szerkesztői üzenetek Megkérdeztük az illetékest A legutóbbi Szerkesszen velünk oldalon, egy héttel ezelőtt Kinek mi köze hozzá?! címmel C. L. aláírással tettük közzé azt a levelet, amelyben olvasónk közérdekű témáról: a lakótelepeken élők nyugalmát háborgatók- ról írt. Miként a levélhez tűzött megjegyzésünkben ígértük: a témáról megkérdeztük az illetékest: dr. Simon Mihályt, a békéscsabai Városi Tanács igazgatási osztályának vezetőjét. Bevezetőül dr. Simon Mihály elmondta: nem egyedi a Kulich-lak ótelepen élők panasza, amely szerint egyesek semmibe veszik a társadalmi együttélés írott és íratlan szabályait, bömböl- tetik a rádiót, magnót, az alattuk lakók erkélyére rázzák a port, az ablakon dobják ki a szemétgyűjtőbe való dolgokat, és így tovább. Az osztályvezető tájékoztatása szerint minden olyan esetben, amikor ilyen ügyben bejelentés, feljelentés érkezik, a városi tanács illetékesei intézkednek. Ezek a cselekmények tipikus szabálysértések, vagy birtokháborítások. A városi tanács 1974-ben hozott rendelete „A lakóépületek és ingatlanok használatának rendjéről, a házirend szabályozásáról” kimondja: „Minden lakó köteles tartózkodni a többiek nyugalmát — akár a lakáson belül, akár a lakáson kívül — zavaró tevékenységtől : például zajos éneklés, kiabálás, botrányt okozó ittasság, nagy hangerővel történő rádió-, televízió- és magnetofonhallgatás, üzemi gép- vagy egyéb zaj. A házban lakók nyugalma és pihenése érdekében 22 v óra után reggel 6 óráig tilos nyitott ajtó, vagy ablak mellett hangosan rádiózni, televíziózni, magnetofont szólaltatni, énekelni és zenélni, lármával járó udvari tevékenységet folytatni, fafűré- szelést, -aprítást végezni; gépjárművet javítani, vagy mosni...” A következő paragrafus pedig kimondja: „A lakás takarítását és más háztartási munkát úgy kell végezni, hogy a háztartási gép és egyéb gépek (padlókefélő, csiszológép, porszívó, mosógép, centrifugá stb.) zaja 20 óra és reggel hét óra közötti időben a lakókat ne zavarja. Lakáson kívül szőnyeget, matracot, ruhaneműt porolni, tisztítani, továbbá ágyneműt, ruhaneműt szellőztetni csak munkanapokon reggel 7—10 óra és 17—20 óra között szabad. A tisztítás befejezése után a lakó köteles a keletkezett szemetet, hulladékot eltávolítani. Port, illetve portörlőt az erkélyről, ablakból kirázni tilos! Szőnyegporolást csak erre a célra kijelölt helyen (udvar, kert stb.) szabad végezni. A porszívó porzsákját csak a szeméttárolóban szabad kiüríteni. Tilos az ágynemű erkélyre való kifüggesztése, a kimosott ruhák szárítása oly módon, hogy az közterületről (utca, járda stb.) látható legyen. Az épületből tárgyakat kidobni, bármilyen folyadékot kiönteni tilos. Erkélyt, loggiát, függőfolyosót takarítani, virágot öntözni csak úgy szabad, hogy a víz ne folyjon le, és ne hulljon le a szemét.” S ellenkező esetben? Nos, idézet ugyanebből a tanács- rendeletből: „Szabálysértést követ el és háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki e rendeletbe ütköző cselekményt követ el, vagy a rendeletben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget. A szabálysértési eljárás lefolytatása Békéscsaba város Tanácsának V. B. igazgatási osztálya hatáskörébe tartozik.” Természetesen akkor, ha a szabály- sértés bizonyítható. Csakhogy: általában igyekszik mindenki távol tartani magát az olyan „kényelmetlenségektől”, mint a tanúskodás. Pedig az áldatlan állapotot megszüntetni csak a lakosság közreműködésével, segítségével lehet. Nemrég választották újra a lakó- és ucabizottságokat — ilyen jellegű panaszokkal oda is fordulhatnak a lakók. S végül még egy mondat az olvasói levélben is említett: „kismotorokkal száguldó fiúk hangoskodásáról” — ez már nem a városi tanács, hanem a rendőrség közlekedésrendészetének hatáskörébe tartozik. VISSZHANG Lapunk szeptember 5-i számában Megfújták cím alatt arról írtunk, hogy a Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat (DÉ- GÁZ) békéscsabai üzemegységének Berényi úti pébé- gáz-cseretelepéről eltűnt a targonca. Emiatt a lakosság kézben kénytelen a nehéz palackot cipelni. A cikkel kapcsolatban a szerkesztőség a vállalattól az alábbi tájékoztatást kapta: „A vállalat békéscsabai üzemegységének Berényi úti pébégáz-cseretelepén rendszeresített „Molnár-targoncát” kivontuk a használat alól. Az ugyanis nem felelt meg a biztonságtechnikai előírásoknak. Üj palackszállító kézikocsik megfelelő darabszámban nem állnak rendelkezésünkre, beszerzési nehézségek és a gyártási kapacitás szűkössége miatt. A jelenleg meglevő 2 kézikocsit a Berényi úti cseretelepre kiadtuk, s azok folyamatos érkezését követően többi cseretelepeinket is ellátjuk.” * * * A Békés megyei Népújság szeptember 7-i számában cikk jelent meg Kötelező a borravaló címmel. Erre válaszolt a Volán 8. sz. Vállalat akkor szolgálatot teljesítő jegykezelője, amit lapunk szeptember 13-i számában közöltünk. A vállalat válasza a napokban érkezett meg rovatunk részére, amit tájékoztatásul közlünk: „A jegykezelőnk a panaszolt esetben két hibát követett el, először azzal, hogy a Békésre szóló gyerekjegyet rövidebbre adta ki, mint az a szabályoknak megfelelő lett volna. A kiadott jegy értéke — melyről személyesen, is meggyőződtünk — 13,70 Ft. A szabályos érték: 14,10 Ft lett volna. Dolgozónk a bejelentő állítása szerint 15 forintot kért az utazási díjért. A szabálytalanságért a fegyelmi jogkör gyakorlója „megrovás” fegyelmi büntetéssel sújtotta a munkáját felelőtlenül végző jegykezelőt. A történtekért elnézést kérünk.” * * * Hegedűs Lászláné, gyulai lakos panaszát Se jegy, se pénz címmel lapunk szeptember 6-i számában közöltük. Ez a panasz alaptalan volt, amit az Alföldi Tüzelőszer és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat válasza bizonyít : „Az említettekkel kapcsolatban közöljük, hogy nevezett vásárlónak ez év április 3-án átutaltuk a 2440 forintot a március 22-i kérése alapján. Nevezett július 25-én reklamálta a pénz átutalását, amelyre közöltük vele, hogy az összeget elküldtük. Cikkük nyomán tu- dakozványt adtunk be a postának, amelyre a válasz: „a 2440 forintot kifizette Gyula PH 1979. április 6-án Hegedűs Lászlóné aláírással.” Ezek alapján vásárlónk tévedett.” Se pénz, se válasz „A battonyai költségvetési üzemben dolgozom, és most gyermekgondozásin vagyok. 1978. november 4-én született a kisfiam, öt hónapig kaptam a szülési segélyt, de azóta, már két hónapja se pénzt, se választ nem kapok. Először Békéscsabára írtam, onnan azt a választ kaptam, hogy Budapestre, a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz tartozik az ügyem. A vállalaton keresztül oda is írtunk már négy levelet, az ötödiket én írtam saját kezűleg, augusztus 25-én adtam fel ajánlva. Válasz, vagy pénz azóta sem jött. Vajon miért nem kapom meg a gyermekgondozási segélyt? Mitévő legyek? ifj. Nagy Jánosné, Battonya, Dózsa Gy. u. 73.” A választ levélírónkkal együtt várjuk a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól. Új antennát adnék! Felháborodott hangú levéllel kereste fel lapunk Szerkesszen velünk rovatát Biri János, Békéscsaba, Egység u. 45. szám alatti lakos. „Űj antennát adnék annak a nevén-nem-akarom-nevez- ni személynek, aki szeptember 25-én este, körülbelül 15 perc alatt használhatatlanná tette a Franciaországban vásárolt rádió-magnós készülékemet. Ugyanis leszerelte Dacia gyártmányú személygépkocsimról — amely az Univerzál Áruház parkolójában állt — a zavarszűrővel ellátott kis gumiantennámat, amely mással nem pótolható.” Kárvallott levélírónk ugyan nem nevezte nevén azt, aki eltulajdonította az antennáját, helyette megtesszük mi: tolvajnak szoktuk nevezni az ilyen cselekmények elkövetőit. Sajnos, semmi remény, hogy az antenna előkerül. S hogy mégis közzétettük az idézett sorokat, annak többek között az az oka, hogy az eset nem egyedülálló. Gyakran hallhatjuk, hogy itt egy kerékpár, ott egy kismotor tűnt el, hogy egy csendes nyári éjszakán leszerelték a lakótelep parkolójában álló kocsikról az ablaktörlő gumikat, a visz- szapillantó tükröket, hogy „megfújják” az éttermekből a hamutartókat, poharakat. Túl azon, hogy az illetékesek figyelmét felhívjuk „e jelenségre”, érdemes valamennyiünknek jobban odafigyelni, ha nyilvánvalónak látszik; illetéktelenek kerülgetik a kerékpártárolót, a parkolót. Ne hagyjuk szó nélkül! Patkós Józsefné, Sarkad- keresztúr. Táviratot akart küldeni katonai szolgálatot teljesítő férjének, ám a címzés körül a felvevőablaknál vita támadt. „Nem értem, ebben a kis faluban más szabályok uralkodnak, vagy nem jutnak el a megfelelő postai jegyzékek, vagy a postai alkalmazottak tájékozatlanok?” — kérdezi levelében, amelyet kivizsgálásra továbbítottunk. * * * Dávid Vendelné, Békéscsaba. A postaláda helyett az udvarra dobálja be az újságkihordó a lapokat — panaszolja levélírónk. — Amikor pedig ezt szóvá tette, minősíthetetlen választ kapott az újságostól. Panaszát továbbítjuk a posta hírlaposztályának. Ami levele második felét illeti, örvendetes, hogy akadt egy fiatalember, aki segítségére sietett. Javasoljuk, hogy személyesen mondjon neki köszönetét. * * * Dinya Ambrusné, Gyoma. önnek is csak azt üzenhetjük, mint előbbi levélírónknak: köszönetét fejezze ki személyesen. Egyébként az kötelessége a munkáltatóinak, hogy nyugdíjügyét időben intézzék. * * * Gyuga Sándor, Orosháza. Feleségét az orosházi Csillag Áruház játékosztályán olyan kellemetlenség érte, amely megítélésünk szerint egy bocsánatkéréssel már aligha intézhető el. Az elárusítónő a többi vevő előtt lopással vádolta, s bár a játékbolt eladója személyesen ment át az áruházba, bizonyítani, hogy tőlük való a labda — ez nem „hatotta meg” az áruházi eladót. Nos, a levelet továbbítottuk az orosházi ÁFÉSZ-hez. * * * Győrfi Károlyné, Békéscsaba. A kislányomat szeretném bábszakkörre járatni, de nem tudom, hol lehet jelentkezni. — Ez az első kérdése, melyre a válaszunk: a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban működik a Tücsök bábszakkör, melynek első foglalkozása éppen október 4-én, ma délután négy órakor lesz. A kislány Lenkeffy Konrád szakkörvezetőnél jelentkezhet. Második kérdésére a válasz: A Megyei Művelődési Központ szervez szabás-varrás tanfolyamokat, melyek háromhónaposak. Az első tanfolyam már elkezdődött, a foglalkozások szerdánként, ö órakor vannak a Ságvári utca 6 szám alatti klubházban. A következő tanfolyamra a Megyei Művelődési Központban jelentkezhet. Most minek higyjen az ember? A KRESZ-tábláknak, melyek szerint javítják az utat, tehát alaposan csökkenteni kell a sebességet, vagy a saját szemünknek? Az útjavítással ugyanis rég elkészültek Békéscsabán, a Kiss Ernő utcában, a táblák viszont — e sorok írásakor, október 1-én — még mindig ott sorakoznak Fotó: Császár Lajos MIT MOND 11 JOGSZABÁLY? Tóth lmréné, Békéscsaba: A férje a közelmúltban hunyt el. Választhatott a rokkantsági és az özvegyi nyugdíj között. Az özvegyi nyugdíj magasabb összeget tett ki, mint a rokkantsági nyugdíj, s emiatt az előbbit választotta. Nem fogja-e hátrány érni? Milyen esetekben jogosult mind a két ellátásra, mert ilyesmit is hallott ismerőseitől. Mivel mégnem érte el a nyugdíjkorhatárt, azt kérdi, meddig kaphat özvegyi nyugdíjat? Addig, amíg a rokkanttá nyilvánítása fenn áll. Ugyanis állandó üzvegyi nyugdíját nem 55. életévének betöltése alapján, sem pedig árvaellátásra jogosult két, vagy több gyermek eltartása jogán kapta meg, hanem rokkantsága miatt. így hát miként az a rokkantsági nyugdíjnál, ez esetben is a rokkantság időtartama az irányadó. Amennyiben az orvosi vizsgálat gyógyultalak minősíti, az állandó özvegyi nyugdíj folyósítása is megszűnik. De rokkantsági nyugdíjra sem lesz jogosult ennélfogva. Viszont ha eléri a nyugdíjkorhatárt, ismét kérheti az özvegyi nyugdíjat. Feltéve, hogy 55. életévét az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számítva 15 éven belül tölti be. De ha netán időközben ismét rokanttá nyilvánítják, újra választhat a két nyugellátás között. Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megállapításának, és az özvegyi nyugdíj folyósításának nem akadálya az, ha munkát vállal. Általános szabály, hogy csak egy nyugellátás ilelti meg a jogosultat. Aki több nyugellátásra, vagy baleseti' ellátásra is jogosult, ezek között választhat. Ez alól azonban van kivétel. Ha az özvegyi nyugdíjas saját jogán is jogosult nyugdíjra, baleseti járadékra, akkor a két ellátás egy meghatározott összegig — ebben az évben havi 1600 forintig — együttesen folyósítható. Ebből a szempontból figyelmen kívül kell hagyni az ösztönző nyugdíj- pótlékot, és a saját jogú nyugdíj megállapítását követően elszenvedett üzemi baleset alapján folyósított baleseti járadékrészt. Ezeknek az összegével a havi 1600 forint növelhető, ön esetében azért nem alkalmazták ezt a szabályt, mert özvegyi nyugdíja meghaladta a havi 1600 forintot. Szlávik Pál Békéscsaba: Az orvos helyesen járt el, amikor nem vette fel táppénzre, arra való hivatkozással, hogy beteg édesanyját ápolja. Táppénz ugyanis csak keresőképtelenség megállapítása alapján jár, mégpedig akkor, ha a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő első, vagy második napon válik azzá. Hozzátartozók ápolása címén nem lehet senkit keresőképtelenné nyilvánítani, illetőleg táppénzre venni. Ez alól azonban kivételek is vannak. Gyermekápolási táppénz illeti meg azt az édesanyát, vagy egyedül álló édesapát, aki 6 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. Gyermekápolási táppénz jár a nevelőanyának, illetőleg az egyedül álló nevelőapának is, ha a gyermek szülei meghaltak, vagy ha a gyermekükről nem gondoskodnak. Táppénz illeti meg azt is, aki vörheny- ben szenvedő, 14 évesnél fiatalabb gyermekét otthon gondozza. Táppénz a folyamatosan biztosításban töltött idő figyelembevételével az egy évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 60 napon át megilleti a szülőt. A 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén pedig -évenként és gyermekenként 30 napon át, egyedül álló szülő esetében 60 napon át jár a táppénz. Közegészségügyi okok miatt is megilleti a dolgozót a tápénz, ha foglalkozásától eltiltják, de más beosztást nem kapott, vagy betegség miatt hatóságilag elkülönítették. Más hozzátartozó megbetegedése címén a biztosított dolgozót nem illeti meg a táppénz. Dr. Serédi János Mi lesz veled, gólyamadár? Érdekes levél érkezett a Szerkesszen vélünk rovathoz Vésztőről. „A fiam a nyári szünidőben egy ártatlan gólyabébit hozott a házunkba. A madár az egyik kéményből esett ki, megpróbáltuk visszatenni, de nem fogadták be a gólyamamák. így fiam megkért, maradjon itt nálunk. Természetesen, a gólya védett madár, hiszen olyan kevesen vannak. De ezt gondozni, ápolni, etetni kell. Vállalom — mondta a fiam. Meg is kapta a becses nevét. Stori — ezt a nevet vette fel — a névadóján tíz békát kapott, amivel jóllakott. A fiam és egy pajtása gondosan etette, ápolta. Igen ám, de vége lett a nyári szünidőnek, és mi lesz Storival? — kérdezte a fiam. — Mert most iskola után a tóban fogok neki eledelt, de mi lesz télen, amikor befagynak a tavak? Igaz, télire is gondolni kell rá, meleg trópusi idő kell neki. Augusztus végén mennek el a gólyák melegebb éghajlatra, megnéztük hát a csoportosulásukat. Kivittük a csapathoz, amely tőlünk kb. 6 kilométerre volt a legelőn. Nagy búcsúzkodás, Stori elindult a gólyák felé. Néha fölröpült, visz- szanézett, a közeledő madárrengeteg üdvözölte erős csőrcsattogtatással. Fiam félig örült, félig sírt. Elindultunk visszafelé, egyszer erős suhogás hallatszott, Stori utánunk repült, otthagyta a családját. A gyerekek még kétszer kivitték, de a gólya nem tágított, újból és újból utánunk repült. Hazavittük, miközben arról tanakodtunk, majd írunk a védett madarak intézetének, vagy az állatkertnek, vagy a tv-nek. Négy helyre írtunk, én beszéltem két személlyel, ed- _ dig mindhiába. Kérdem; hát ennyit ér a madárvédelmünk, még annyira sem érdemesítik, hogy válaszoljanak! Volt olyan gondolatom, hogy kitömetjük, de visszatért mindig az a tény, hogy akkor néma lesz. Hozzánk nőtt, vagy mi szoktunk hozzá, amikor reggel kiengedtük, és láttuk örömét, este a munkából hazatérve üdvözölt bennünket. Ezt nem lehet elfelejteni. Kérjük, hogy a mi és a gólya érdekében segítsenek elhelyezni olyan intézetben, ahol az emberi szeretetet tudja élvezni élete végéig. Hiszen- védett madarunk, évente sok száz elpusztul.” Eszlári Géza, Vésztő, Kölcsey u. 12. Olvasmánynak is élvezetes volt a levélbeni beszámoló, melyet itt rövidítve közzéteszünk, és a madárbarát családdal együtt reméljük, mielőbb kiderül, mely intézmény hivatott gondját viselni Storinak. Cementlapok a fűben „Sokszor beszélnek hivatalos helyeken is arról, hogy becsüljük meg a köztulajdont. Szép is ez. A negyedik kerületi óvodát is rendbe tették. Az elavult drótkerítést lebontották, helyére új kerítés került cementlapból. De vajon mi az oka annak, hogy már egy éve kész, de hat darab cementlap ott hever a fűben épen? Fekete József, Battonya, Arany János u. 11.
