Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-23 / 248. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI IHNQCS lAPJU 1979. OKTOBER 23., KEDD Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 248. SZÄM Hozzáértés, fegyelem, újítás- így teljesítik versenyváilalásaikat a szocialista brigádok Sok vállalattól érkezik hír arról, hogy a szocialista brigádok szakmai ismereteik gyarapításával, a fegyelem megszilárdításával, új módszerek bevezetésével teremtik meg munkafelajánlásaik teljesítésének fedezetét. A kongresszusi és felszabadulási versenyben jó néhány helyen műszaki és gazdasági szakemberek is bekapcsolódtak a brigádok munkájába, segítik őket-"abban, hogy gazdaságos, gyakran a munkát könnyítő és mégis termelékenyebb eljárásokat vezessenek be, s jobban megismerjék a korszerű új gépek kezelésének módjait. Szeptember közepe óta folyamatosan szedik a nagyüzemekben a cukorrépát. Van ahol saját tárolóhelyet építettek ki, de legtöbben azonnal a cukorgyári begyűjtőhelyre viszik a földből speciális betakarítógéppel kiszedett répát. A cukorrépa-átvevőkről szóló képes beszámolónk lapunk 5. oldalán Fotó: Veress Erzsi Napirenden az építő- és építőanyagipar H leszerelés - közügy! Ezekben a napokban a nagyvilágban, s hazánkban is, a szokottnál több szó esik ia leszerelés kérdéseiről. Az Egyesült Nemzetek Szervezete leszerelési hetet hirdetett — olyian megmozdulásokra szólítva fel a békeszerető embereket, amelyek hozzájárulhatnak a katonai enyhülés ügyének előmozdításához. Az országok biztonsága mai világunkban rendkívül fontossá vált. Az okókat nem kell különösképpen indokolni: a nukleáris fegyverek felhalmozódása magát az emberiséget fenyegetheti pusztulással. Mindez fokozottan növeli a közvélemény szerepét a leszerelésért folytatott harcban. Ki kell mondani: mindenkinek kötelessége szót emelni a fegyverkezési verseny fokozása, mindenféle háborús fenyegetés ellen! Jól példázza a tömegek szavának erejét a tény, a NATO és az Egyesült Államok katonai vezetése kénytelen volt elállni tervétől, hogy neutronfegyvereket telepit Európa földjére. Most újabb fegyverkezési tervvel álltak elő az Atlanti Tömb stratégái: középhatósugarú ballisztikus rakétákkal és számyasrakétákkal akarják „megvédeni” Nyugiat-Euró- pát egy nem létező szovjet fenyegetéstől. Nyilvánvaló, terveik nem kontinensünk, a nyugat-európai országok biztonságát, hanem az amerikai hadiipari monopóliumok profitját szolgálják. A fegyverkezési verseny átterjedt a fejlődő országokba is. Amerikai kutatók adatai szerint 1960 óta megnégyszerezték katonai kiadásaikat, s ma ez már évi 90 milliárd dollárt tesz ki- A fejlődő országok alapvető gazdasági és társadalmi problémáit megoldani pedig csak ákkor lehet, ha minden lehetséges erőforrást az elmaradottság globális bajainak gyógyítására fordítanak. A világ ma évente közel 450 milliárd dollárt költ fegyverkezésre, s a jelek arra mutatnak, hogy a NATO- országok ezt az összeget tovább növelik. Veszedelmes fegyverkezési terveket készítenek elő, s mindez óhatatlanul arra kényszeríti a szocialista országokat, hogy gondoskodjanak a fenyegetés elhárításáról. A fegyverkezésnek azonban a mi országainkban nincsenek hívei, nincsenek haszonélvezői. A szocialista közösség kormányai, a világ kommunista pártjai, haladó mozgalmai, s minden ép ésszel gondolkodó békeszerető ember együtt áll ki a fegyver nélküli világ ügyéért. A leszerelés kérdése ma aktuálisabb, mint valaha, nem halasztható feladat. A háborús veszély elleni küzdelem — közügy! Miklós Gábor A komlói Kossuth bányán Balogh László 60 személyes fejtőcsapata mérnökök közreműködésével bizonyította be, hogy a Mecsekben is eredményesen alkalmazhatók a termelékeny nagy bányagépek. Szovjet gyártmányú jövesztőgépek, lengyel önjáró fejtésbiztosítók és a hozzájuk kapcsolódó kisegítő berendezések segítségével a brigád tagjai műszakonként több mint 10 tonna szenet termelnek, csaknem kétszeresét a Kossuth bánya átlagának. A tartós teljesítményt — a nagy teljesítményű gépek alkalmazása mellett — a korszerű szervezés és a bányászok fegyelme együttesen alapozta meg. Több vállalatnál a munka kifogástalan minőségéért vállaltak garanciát a brigádok, hozzáfűzve, hogy ha mégis előfordul, hiba, azt munkaidőn kívül javítják ki. Ilyen felajánlást tett például a Péti Nitrogén Művek kompresszorszerelő brigádja, amely Besenyei István vezetésével a vállalat több mint 100 kompresszorának zavartalan működéséről gondoskodik. Ezeken a gépeken múlik, hogy az ammóniagyártásban ne legyen fennakadás. A kongresszusi és fel- szabadulási munkaversenyben eddig kijavított, karbantartott gépek közül valamennyi kifogástalan. A brigád nagy őszi erőpróbája is sikeres volt: más brigádokkal közösen három nappal a határidő előtt fejezték be a nagyjavítást az ammóniaüzemben. Mivel naponta 420 tonna ammóniát tud előállítani a gyár, a három nappal korábbi üzembe helyezés 1260 tonnával több ammónia termeléséhez segítette a vállalatot. Egyéves garanciát vállalt munkájáért a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat Ybl Miklós kőművesbrigádja. A 80 tagú brigádban máris érződnek a szakmai továbbképzés eredményei: selejt nélkül dolgozik, s a lakásépítkezéseknél, illetve szereléseknél specialistákat csoportosít a munka egy-egy sajátos szakaszára. A kieső munkaidőt is a minimálisra csökkentették, mert a panelszállítmányok esetleges késésekor vagy a toronydaru javításakor keletkező kényszerű szabad időt a panelok vakolására, az illesztések, hornyok betonozására fordítják. Kiderült ugyanis, hogy a váratlan szállítási késedelmek idejére előre is megszervezhető a gyors átállás. A Csepel Autógyár Fürst Sándor padlóvázszerelő brigádjának munkájába gyártmányszerkesztők, valamint gazdasági szakemberek is bekapcsolódtak, s együtt olyan újításokon dolgoznak, amelyekhez a szerelők adják az ötletet. A műszakiak szakszerűen kidolgozzák a javaslatot, a közgazdászok pedig az újítás hasznát vizsgálják. Tizenegy hónapra szóló szerződésükben négy újítás kidolgozását vállalták, s ebből kettő már elkészült. Az egyik precíziós öntvény módosításával például 250 ezer forint értékű anyagot takaríthatnak meg évente, egy másik — az öntéstechnológia korszerűsítésével összefüggő — újításuk évi 150 ezer forint értékű importanyag megtakarítását eredményezi. Folyamatban levő harmadik újításukkal várhatóan 14 tonna lemezt takaríthatnak meg az autóbusz-padlóváz gyártásánál, ezenkívül olyan módszeren is dolgoznak, amely a lengőkarok gömbcsuklóinak besajtolásakor még mindig gyakori selejtet szorítja vissza. A Tatabányai Bányagépgyártó Vállalatnál Nagy Lajos forgácsolóbrigádja azzal szerzett elismerést, hogy fokozott önellenőrzéssel teljesen megszüntette a munkájának selejtjét. Pedig a rájuk bízott munka — a konténeremelők alkatrészeinek megmunkálása — „selejtve- szélyes”, a méretbeli eltérések nem léphetik túl az ez- redmillimétert. A brigád maga készítette munkaeszközökkel, segédberendezésekkel tette termelékennyé és egyben megbízhatóvá munkáját. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a Gábor Áron kovácsoló brigád azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az egyik mezőgazdasági gép- alkatrész, az úgynevezett előtét kerék kovácsolásánál új technológia alkalmazásával tizenkétszeresére növelte a drága* kovácsoló szerszám élettartamát. Azelőtt legfeljebb 250 alkatrészt tudtak elkészíteni egy-egy szerszámmal, amelynek darabja 90 ezer forintba kerül. Üjab- ban az alkatrész előzetes megmunkálásával kímélik a szerszámot, így most már 3 ezer alkatrészhez is fel tudják használni. Hagyomány már, hogy minden év elején az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint megyénk vezetői egyeztetik az építő- és építőanyag-ipar előtt álló feladatokat, a fejlesztési elképzeléseket* így volt ez februárban is, amikor Szilágyi Lajos miniszterhelyettes látogatott megyénkbe. Tegnap, hétfőn délelőtt az eltelt időszak munkáját tekintették át Békéscsabán, azon a megbeszélésen, melyen ott voltak a megyei építő- és építőanyag-ipari vállalatok, szövetkezetek vezetői. Az értékelő munkában Az Építőipari Tudományos Egyesület és a Magyar Építőművészek Szövetsége idei diplomadíj-pályázatára 29 fiatal nyújtotta be diplomatervét. A bíráló bizottság értékelése szerint hatezer forintos díjat kapott Onody Gábor és Potyondy Péter közös terve a Ferihegyi repülőtér rekonstrukciójáról. Sportnappal és vetélkedővel zárult vasárnap az országos ifjúmunkás napok rendezvénysorozata. A délelőtti órákban több száz fiatal népesítette be a csepeli sporttelep pályáit, ahol többek között járőrversenyen mérték össze tudásukat az öt főből álló megyei csapatok. A nők kézilabda- bajnokságon vettek részt, míg a férfiak kispályás labdarúgó-bajnokságon döntötték el, melyik a „leggólké- pesebb” csapat. A Sportcsarnokban ügyességi játékok — lábtenisz, célbadobás — várták az ifjúmunkásokat. Nem unatkoztak azok sem, akik elfáradtak a sok mozgástól. Ök neves élsportolókkal találkoztak. Az érdeklődők kérdéseket intézrészt vett Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára és Trefil István, az ÉVM főosztályvezetője. A megbeszélés napirendjén az építőipar megkezdett kapacitásfejlesztésének helyzete, a kapacitásbővítő beruházások állása, a további technológiai korszerűsítés kérdése, az anyagellátás és a szolgáltatás szerepelt. Délután a Békés megyei Építőipari Gazdasági Társulás képviselői áttekintették és összegezték az együttműködési szerződésben meghatározott-feladatokat, célkitűzéseket, azok időarányos megvalósulását. Négyezer forintos díjat kapott Ágó Mátyás, a szegedi termálközpont, Meditz László az esztergomi alkotóház, valamint Mikó László és Kertész András a győr-rév- falui üzlethíd tervéért. Ezenkívül még hét pályamű részesült dicséretben és pénzjutalomban. tek többek között Gedővári Imre kardvívóhoz, Pogány László, Zsdborás Gábor, Tep- szics Ignác, Mészöly Pál és Tamás Gyula NB I-es labdarúgókhoz, Tordasi Ildikó tőrvívóhoz, Növényi Norbert és Kovács István birkózókhoz, Manacskó Tibor öttusázóhoz, Papp Margit atlétához, A sportnappal egy időben a Városliget a „Keressük a legjobb gépjárművezetőt” vetélkedőnek adott otthont. A vidám vasárnapi programmal véget ért az országos ifjúmunkás napok rendezvénysorozata, amelyen több mint négyszáz megyei küldött, valamint budapesti — elsősorban csepeli — fiatalok vettek részt. A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet kísérleti gazdaságában törik a hibrid kukoricát. A vetőmagüzem a tervek szerint november közepéig tízezer tonna fémzárolt vetőmagot állít elő. A feldolgozó új szárító üzemrésszel bűvült, melyben naponta százhatvan tonna kukoricát szárítanak 43 Celsius-fokos hőmérsékleten (MTI-fptó: Fehérváry Ferenc felvétele — KS) Értékelték az ÉTÉ—MÉSZ diplomadfj pályázatát Befejeződtek az országos ifjúmunkás napok
