Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-21 / 247. szám
1979. október 21., vasárnap 1 seprű is lehet bumeráng Hamar munka sohasem volt jó. Különösen akkor, ha nélkülözte az alaposságot és a körültekintést. így.lett az elsietett seprűgyártásból bumeráng a gyomai Alkotmány Termelőszövetkezetben. Néhány hónappal ezelőtt közérdekű bejelentés érkezett a szarvasi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz, hogy a szövetkezet cirokseprűüzemében zavarosan mennek a dolgok. fl vezetőség kész tények elét! állt De a kezdet is ilyen volt. Valaki feldobta a seprűgyártás ötletét és nekiláttak a kivitelezésnek. A termelő- szövetkezet 15 tagú vezetősége márciusban már kész tények előtt állt. Nem arról döntött, hogy megindítják-e a cirokseprűgyártást, vagy sem, hanem, hogy folytatják-e a munkát. Ügy határoztak, hogy igen. Csupán azt kifogásolták, hogy akkor tájékoztatták és szólították fel őket a határozathozatalra, amikor már az üzem mű- köídni kezdett. Szó se lehetett hát körültekintő mérlegelésről, amit a termelőszövetkezet tagsága joggal elvár a vezetőségtől, mielőtt egy üzemágat beindítanak. Szó, ami szó, a ci- rokseprűüzem a vezetőség tudta nélkül kezdte meg munkáját. Az utólagos döntéssel már nem lehetett visz- szapergetni az időt. De amit még tehettek, azt megtették. Körvonalazták az üzem tevékenységi körét. Arról is döntöttek, hogy a munkát nagyrészt bedolgozókkal végzik el. Határozatot hoztak, hogy meg kell állapítani a teljesítménybérezést, s be kell szerezni a melléküzem- ági tevékenység folytatásához a hatósági engedélyt. S ennek megfelelően a költség- számításokat is. Ezen az ülésen foglalkozott a vezetőség a seprűüzem irányítójának a tagfelvételével is. A részletes munkaköri leírás elkészítéséről is döntötték. Csakhogy a szakvezetők enyhén szólva megfeledkeztek a vezetőség határozatának végrehajtásáról. R zavaros örvény Így nem csoda, hogy a seprűüzem egyre zavarosabb örvénybe került. A népi ellenőrök a bejelentés nyomába szegődtek. Ami elsőnek szembetűnt, hogy az üzem vezetője motorkerékpár- használati átalányt kap. Ez önmagába véve még nem lett volna kifogásolható. Igen ám, csakhogy a használati átalányról a vezetőség nem döntött. A népi ellenőrök nem találtak ilyen határozatot. Csák egv aláíratlan névsort. De a bizonylatolás sem volt különb. A termelőszövetkezet a ciroktermelő közös vállalattól és a Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezettől mintegy 300 ezer forintért vásárolt cirokszakállt. A bevételezési bizonylatot annak rendje és módja szerint elkészítette az üzem vezetője. A bevételezés viszont nem az előírásoknak megfelelően folyt le. Csupán a raktárkönyvbe vezették be a tételt, ahol a készletezés és a felhasználás nyilvántartása szerepel. Az ilyenfajta „egyszerűsítés” visszaélésre ad alkalmat. A seprűkötéshez szükséges anyagot raktárkiadási bizonylatokon adták ki, de ezeket nem továbbították a könyvelésnek. Az is előfordult, hogy a kiadott és a később visszaszállított seprűnyelek bizonylatolása maradt el. A vizsgálatkor a népi ellenőrök megállapították, hogy mintegy 4 ezer seprűnyél nem lett átadva a tsz anyagraktárának, és bevételezésük sem történt meg. Magánszemélyeknek 1250-et adtak ki. Mégpedig bizonylatok nélkül. Ki miért kapott fizetést? A seprűnyél készítése körül is nagy volt a zűrzavar. Akácrönköt a Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Vállalattól vásároltak. Feldolgozás végett a szövetkezet egyik tagjának lakására szállították. Az akácrönk egy része később visszakerült a szövetkezetbe. De hogy ki szállította azt vissza és mikor, erre a kérdésre az üzem vezetője nem tudott választ adni a népi ellenőröknek. A Gyoma—Endrőd Tanács V. B. építési és karbantartó üzeme is foglalkozott seprűnyél előállításával. De időben erről a munkáról sem készült számla, csak amikor a vizsgálat megindult. A vezetőség határozata szerint a munkakörökre előzetes felmérés alapján külön- külön teljesítményelőírásokat kellett volna megállapítani. Csakhogy erről is megfeledkeztek. Sőt arról is, hogy a seprűüzemben foglalkoztatott dolgozókkal munkamegállapodást, vagy munkaszerződést kössenek. Elszámolásuk havibérben történt. Mégpedig úgy, hogy az üzemág vezetője a munkalapra rávezette, kinek menynyi a megegyezés szerinti havibére. A munkalapokon nem tüntették fel a végzett munkát, csak a napokat és az órák számát. Így nem lehetett megállapítani, hogy ki hogyan dolgozott, s hogy a munkával arányban van-e a megegyezés szerinti bér. A nők havonta . mintegy 1800 forintot kerestek, a férfiak havibérét pedig 2000 forint körül állapították meg. A munkalapokból nem tűnik ki, hogy a nődolgozók jogosan kapnak-e kevesebbet, vagy sem, mint a férfidol- gozók. Ezt már a termelő- szövetkezet belső ellenőre állapította meg. Okkal vetődik fel a kérdés, mi történt a népi ellenőrök vizsgálata után? Szeptember 22-én a termelőszövetkezetben közgyűlést tartottak. A seprűgyártás is szóba került. A felszólalások után szavazás alapján módosították az alapszabályt, s így a seprűgyártás a melléküzemágak sorába került. A közgyűlésen más is történt. Lancsa Jánost, a szövetkezet főagronómusát elnökké választották. Vele beszélgettünk a vizsgálat hasznosításáról, az intézkedésekről és a tanulságról. — Gyomán sokan foglalkoztak valamikor seprűkészítéssel. Ennek a mesterségnek múltja van a községben. Végeredményben ez adta az ötletet. Nem túl kedvező viszonyok között gazdálkodunk, s a seprűkészítés nyereséges ágazatnak mutatkozik. Ebben az évben a termelési értéke megközelíti a másfél millió forintot. A népi ellenőrök vizsgálata hasznos tanulságul szolgált. — Mégpedig? Mit mond az elnök? — Hogy mielőtt egy üzemágat beindítunk, nyíltan és őszintén meg kell tárgyalni a teendőket az igazgatósággal, ahogy azt az alapszabály is előírja. Alaposan és körültekintően kell felkészülni az ilyen feladatokra. Fel kell mérni a piaci igényeket, biztosítani kell a társadalmi tulajdon védelmét, s a termelést lépésről lépésre kell megszervezni. Mert nemcsak a bizonylatolás volt foghíjas, a termelés megszervezése is döcögött. Persze, a tanulság nemcsak ennék az egy i^emágnak szól, hanem az egész termelőszövetkezetnek. — Milyen intézkedéseket tettek? — Megszerveztük a termelés naprakész nyilvántartását, ugyanígy az anyag kiadását és bevételezését. Befejeztük a leltárt, s ehhez igazítottuk az egész nyilvántartásunkat. Bevezettük a teljesítménybérezést. — Történtbe felelősségre vonás? — Az ügyviteli rend hiányos megszervezése miatt a termelőszövetkezet küldött- közgyűlése az egyik szakvezetőt „szigorú megrovás” fegyelmi büntetésben részesítette. Serédi János Annak idején — jaj de rég volt —, amikor megkaptam a behívót sírva fakadt az egész család. Nem mondom, nekem is elszorult a torkom, hiszen annyi mendemondát lehetett hallani a hadseregről. De aztán „túléltük”. Most már — az évek múlásával ez is természetes — nem is volt olyan nehéz és hosszú az a két esztendő. Sok, hosszú évekre szóló barátság szövődött, s amikor először mentünk kimenőre, kihúztuk magunkat, tiszte? legtünk még a kéményseprőnek is, egyszóval igazi felnőttnek, férfinek éreztük magunkat. Gondolom, ez így van manapság is. A jövő héten ünnepélyes keretek között rendezik meg Békéscsabán a bevonulási ünnepséget. A behívókat kézbesítette a postás, a fiatalok már készülődnek a katonaéletre. Két fiatallal beszélgettünk arról, milyen érzés volt, amikor a postástól átvették a behívót és mit várnak a katonaélettől. Szabó Lászlót sokan ismerik Békéscsabán, bár békési. Az OFOTÉRT-ban eladó. — Két évvel ezelőtt érettségiztem Békéscsabán a Rózsa Ferenc Gimnáziumban, mint nyomdaipari szakmunkás. Fotóztam is és gyakran jártam az OFOTÉRT-ba. Érettségi után láttam, hogy eladót keresnek, jelentkeztem, 1200 forint az alapfizetésem, ehhez jön még a forgalom utáni jutalék. Nem sok pénz. Jelenleg mint szakképzetlen dolgozó vagyok alkalmazásban, de végzem az OFOTÉRT továbbképző iskoláját. Éppen bevonulás előtt lesznek az osztályvizsgák, november 13-án pedig a szakmunkás vizsga. Remélem elengednék. Igen, van bátyám, ő már túl van a katonaidőn. Gyöngyösön szolgált, ott is maradt, egy gyöngyösi kislánynyal kötött házasságot. Amikor szűk családi körben vagyunk, sokszor érdeklődöm tőle, hogyan kell viselkedni a hadseregben. Mesélt vidám történeteket is. Azt mondta, aki hamar bele tud illeszkedni a közösségbe, annak nincs mit félnie. Azt is mondta, ha netalán azt a parancsot kapnám, fessem be az eget, ne azt kérdezzem, hogy hogyan, hanem milyen színűre. De félretéve a tréfálkozást, az biztos, hogy nem szabad érzékenynek lenni, olyannak-kell elfogadni az ottani életet, mint amilyen. A búcsúzást már megtartottuk a haverokkal Békésen, a borpincében. Azt mondják ezt így szokás, bár én nem nagyon töröm magam a szeszes ital után. Erős Zoltánt még többen ismerik, ő is eladó Békéscsabán az Univerzál Áruházban. Amikor kerestem, azt mondták, szabadságon van, még a héten dolgozik, aztán Légvárak helyett realitást! Nem tudni, kiben mi maradt meg abból az információrengetegből, amelyet a megyei tanács osztályvezetőinek, a járási hivatalok és a nagyközségi, községi tanácsok elnökeinek részvételével tartott értekezleten ismertettek. Mint már beszámoltunk róla, ezen a tanácskozáson a következő témakörökről volt szó: az 1979. évi terv várható teljesítése; az 1980. évi költségvetési és fejlesztési terv előkészitése; valamint a VI. ötéves tervkoncepcióra való felkészülés. Itt most csupán az első és a harmadik témával foglalkozunk. Legfontosabb feladatnak kell tekintenünk, hogy — ahol szükséges — a tanácsok a tervteljesítés érdekében fokozzák a lpvitelezés ütemét, és használják ki a pénzügyi lehetőségeket. A műszaki megvalósítás és a beruházási színvonal összhangjának megteremtése, továbbá az úgynevezett költségkímélő eljárások előtérbe helyezése, az V. ötéves terv feladatainak, és a rendelkezésre álló erőforrások egyeztetése, valamint az 1980. évi tanácsi tervekben szereplő célok esetleges módosítása — mindmind az év hátralevő részének tennivalói közé tartozik. Köztudomású, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását szolgálja az 1980. évi vállalati és az 1981. évi tanácsi szabályozórendszer várható megváltoztatása is. Előadásában éppen ezt a témakört elemezte részletesen Bereczki András ter- osztályvezető. Az 1980. évi fejlesztési politika — mint mondotta — a korábbinál mérsékeltebben teszi lehetővé, hogy új beruházásokba fogjanak az építtetők. E helyett a már elkezdett munkálatokra kell összpontosítani az erőket, és egyúttal szükséges növelni a kivitelezés ütemét is. Itt sem hagyható figyelmen kívül a költségkímélő megoldások alkalmazása, valamint a lakosság és a vállalati kollektívák településfejlesztő társadalmi munkája. Ugyanis, ha figyelembe vesszük ezeket a követelményeket, felajánlásokat, akkor a VI. ötéves tervre áthúzódó beruházások kedvezőbben alakulhatnak Békésben is. Ezek után lássuk, hol szo- -rft- legjobban a cipő, vagyis: melyek azok a területek, ahol megyénk elmarad az országos átlagtól. A közműves vízzel és villannyal ellátott lakások, a kiépített belterületi utak arányában; a bölcsődei, az óvodai, a kórházi és a szociális otthoni elhelyezésben mutatkozik lemaradás, noha az egészség- ügyi gyermekotthonoknál már kedvezőbb a helyzet. Az V. ötéves tervidőszakban bizonyos előrehaladást azonban sikerült elérni a lakás- helyzetben, a gyermekintézmény-hálózat és a lakosság részére kiépített közműves vízhálózat fejlesztésében. A VI. ötéves terv idején előreláthatólag — a csökkenő természetes szaporodás miatt — mérséklődnek a bölcsődei és az óvodai helyekkel kapcsolatos igények, és növekedni fognak az iskolákkal, valamint az öregek elhelyezésével, gondozásával összefüggő problémák. Javítani kell a fekvőbeteg-ellátás helyzetét, a gyermek- és a szociális gondozás intézményrendszerét, és szükséges az oktatási rendszer szerkezeti módosítása. A lakosság életmódjának változása ugyanakkor feltételezi az infrastruktúra (lakásállomány, szolgáltatások, közművek, közlekedés, egészségügy, kereskedelem, művelődésügy stb.) javítását is. A várható szükségletek kielégítésekor elsőbbséget kap az alapfokú ellátás, a lakosság egészségi állapotának javítása, a gyermekintézményhálózat fejlesztésével a népesedési folyamatok ösztönzése, a munkaerő biztosítása, és az életmód szerkezeti elemeinek továbbfejlesztése. Mint ismeretes, és ez már nagyon sokszor elhangzott, hogy a korlátozott anyagi erőforrások megkövetelik a nagyobb fokú hatékonyságra, a takarékosságra, a tartalékok gyorsabb feltárására, a munka jobb megszervezésére hozott intézkedések bevezetését. Az alapfokú és a kiemelt ellátáson kívül a VI. ötéves tervkoncepció megkülönbözteti az úgynevezett „nem kiemelt ellátási feladatok körét”. Ide tartoznak a csatornázással, a szennyvíztisztítással, a közép- és felsőfokú oktatási intézmények fejlesztésével, a szállítással, a hírközléssel, a turisztikával stb. kapcsolatos tennivalók. A tájékoztató további része a lakáshelyzet alakulását, a város- és vízgazdálkodást, a lakosság energiaellátását, az egészségügyi és szociális kérdéseket, az oktatás és a kulturális ágazatok helyzetét, a személyszállítást és a hírközlést elemezte. A városokra nehezedő nyomást a VI. ötéves tervben célszerű csökkenteni oly módon is, hogy mérsékeljük „a bevándorlást, illetve az ebből adódó feszültségek újratermelődését”. Várhatóan a megye települései differenciáltan kaphatnak megyei támogatást. Itt — sok egyéb szempont mellett — figyelembe veszik: milyen településkategóriába tartozik az adott város, illetve község. A stabilizációra való törekvéssel egyidőben — ott, ahol ez lehetséges — előre kell lépni az ellátásban; a felújítások, a rekonstrukciók megvalósításában ; az ökonomikus szemlélet érvényre juttatásában; valamint az olcsó, gazdaságos műszaki megoldások gyakorlatában. Ami a helyi tanácsok feladatkörébe sorolható, itt az az elsődleges, hogy az V. ötéves tanácsi terv teljesítését, s az áthúzódó beruházások kérdését reálisan ítéljék meg az illetékesek. A megyei tanács javasolja továbbá: a VI. ötéves terv ösz- szeállításakor a beruházásközpontúság helyett inkább az elemzőmunka és a problémák társadalompolitikai megközelítése kapjon nagyobb teret. Célszerű az el? múlt időszak vizsgálata után leszögezni: „Mit tettünk korábban és hová jutottunk?” Az előkészítő munka már csak azért is szükséges, hogy a megyei koncepció ismertetésekor a helyi tanácsok felkészüljenek a többoldalú és többféle variációra is. Mindenesetre ez a tájékoztató egyúttal ráirányította a tanácsi szervek figyelmét az országos és a megyei szervekkel kapcsolatos célokra, s ugyanakkor ösztönzően hatott a következő tervidőszakban megvalósítandó feladatok pontos előkészítésére. Mindenkor és mindenütt ügyelni kell arra, hogy a reális' lehetőségek, ne pedig a légvárakat építő törekvések kapjanak zöld utat. Bukovinszky István Cj házak épülnek Szarvas főutcáján. Ezeket a vas- fémipari szövetkezet építőbrigádja építi Fotó: Veress Erzsi megy katonának. Otthon találtam meg a Lencsési úti lakótelepen, az 59-es számú házban, a második emeleten. Egyedül ült egy kényelmes fotelban, s a Generál együttes dalát hallgatta nagylemezről. A lakás szépen berendezett, mennyezetig érő könyvespolc, sztereo magnó, rádió, lemezjátszó. A falon hatalmas színes plakát, Jimi Hendrix, a híres gitáros fotója. — A szakmám esztergályos, egy évig dolgoztam a MÁV Északi Járműjavítójában. Aztán átkerültem az Univerzálhoz, az áruházban vagyok eladó. Miért hagytam ott a szakmát? Az az igazság, hogy továbbtanulok, a közgébe járok, még egy évem van bátra. Ott pedig két műszakban kellett dolgozni, nem tudtam megoldani a tanulást. Tavaly nősültem, a feleségem a Kötöttben dolgozik. A Lakás? OTP- re vettük, az idén tavasszal költöztünk be. Nem, gyerek még nincs, számítottam a behívóra, s úgy beszéltük meg, hogy majd csak leszerelés után. Hát a feleségem igaz, ami igaz, nem repesett az örömtől, amikor a postás becsengetett a behívóval. Katonaládám nincs, az már nem divat, egy táskával vonulok be, csak a tisztálkodási eszközöket viszem. Természetesen sajnálom itthagyni a feleségemet meg a lakást. De hát ez nem elhatározás kérdése, menni kell. Persze én is sok mindent hallottam már B seregről, ilyet is, olyat is. Nem hiszem el egyiket sem, majd csak azt, amit a saját bőrömön tapasztalok. Magam miatt nem is nagyon sajnálkozom, csak a feleségemért, 2700 forint a fizetése, nehéz lesz neki kijönni, fizetni a rezsit, meg az OTP-kölcsönt. De majd csak keresztül vészeljük ezt a két esztendőt. Egyet szeretnék csak, ha minél közelebb kerülnék Békéscsabához. Tudja, hogy van a fiatal házasoknál, jó közel lenni az asszonyhoz. Nehogy frázisnak vegye, de valahogy úgy vagyok ezzel, hogy hazafias kötelesség szolgálni a hazát. Gondolom békében még katonának sem rossz lenni. Két fiatal arckép vázlatát villantottuk fel, akik életük egyik legjelentősebb állomásához érkeztek, a katonai szolgálat megkezdéséhez. Egyik sincs elkeseredve, tisztában vannak azzal, hogy a hazát nemcsak munkával lehet szolgálni. A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága és a Magyar Néphadsereg Békés megyei Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnoksága október 25- én, csütörtökön Békéscsabán, az István király téren rendezi meg nagyszabású és látványos bevonultató ünnepségét. Béla Ottó Katonák lesznek
