Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-21 / 247. szám

1979. október 21., vasárnap 1 seprű is lehet bumeráng Hamar munka sohasem volt jó. Különösen akkor, ha nélkülözte az alaposságot és a körültekintést. így.lett az elsietett seprűgyártásból bumeráng a gyomai Alkot­mány Termelőszövetkezet­ben. Néhány hónappal ez­előtt közérdekű bejelentés érkezett a szarvasi járási-vá­rosi Népi Ellenőrzési Bizott­sághoz, hogy a szövetkezet cirokseprűüzemében zavaro­san mennek a dolgok. fl vezetőség kész tények elét! állt De a kezdet is ilyen volt. Valaki feldobta a seprűgyár­tás ötletét és nekiláttak a kivitelezésnek. A termelő- szövetkezet 15 tagú vezető­sége márciusban már kész tények előtt állt. Nem arról döntött, hogy megindítják-e a cirokseprűgyártást, vagy sem, hanem, hogy folytat­ják-e a munkát. Ügy hatá­roztak, hogy igen. Csupán azt kifogásolták, hogy akkor tájékoztatták és szólították fel őket a határozathozatal­ra, amikor már az üzem mű- köídni kezdett. Szó se lehetett hát körül­tekintő mérlegelésről, amit a termelőszövetkezet tagsága joggal elvár a vezetőségtől, mielőtt egy üzemágat bein­dítanak. Szó, ami szó, a ci- rokseprűüzem a vezetőség tudta nélkül kezdte meg munkáját. Az utólagos dön­téssel már nem lehetett visz- szapergetni az időt. De amit még tehettek, azt megtették. Körvonalazták az üzem te­vékenységi körét. Arról is döntöttek, hogy a munkát nagyrészt bedolgozókkal vég­zik el. Határozatot hoztak, hogy meg kell állapítani a teljesítménybérezést, s be kell szerezni a melléküzem- ági tevékenység folytatásá­hoz a hatósági engedélyt. S ennek megfelelően a költség- számításokat is. Ezen az ülé­sen foglalkozott a vezetőség a seprűüzem irányítójának a tagfelvételével is. A részletes munkaköri le­írás elkészítéséről is dön­tötték. Csakhogy a szakveze­tők enyhén szólva megfe­ledkeztek a vezetőség hatá­rozatának végrehajtásáról. R zavaros örvény Így nem csoda, hogy a sep­rűüzem egyre zavarosabb örvénybe került. A népi el­lenőrök a bejelentés nyomá­ba szegődtek. Ami elsőnek szembetűnt, hogy az üzem vezetője motorkerékpár- használati átalányt kap. Ez önmagába véve még nem lett volna kifogásolható. Igen ám, csakhogy a használati átalányról a vezetőség nem döntött. A népi ellenőrök nem találtak ilyen határoza­tot. Csák egv aláíratlan név­sort. De a bizonylatolás sem volt különb. A termelőszövetkezet a ci­roktermelő közös vállalattól és a Békési Kosárfonó Házi­ipari Szövetkezettől mintegy 300 ezer forintért vásárolt cirokszakállt. A bevételezési bizonylatot annak rendje és módja szerint elkészítette az üzem vezetője. A bevételezés viszont nem az előírásoknak megfelelően folyt le. Csupán a raktárkönyvbe vezették be a tételt, ahol a készletezés és a felhasználás nyilvántar­tása szerepel. Az ilyenfajta „egyszerűsítés” visszaélésre ad alkalmat. A seprűkötés­hez szükséges anyagot rak­tárkiadási bizonylatokon ad­ták ki, de ezeket nem to­vábbították a könyvelésnek. Az is előfordult, hogy a ki­adott és a később visszaszál­lított seprűnyelek bizonyla­tolása maradt el. A vizsgá­latkor a népi ellenőrök meg­állapították, hogy mintegy 4 ezer seprűnyél nem lett át­adva a tsz anyagraktárának, és bevételezésük sem történt meg. Magánszemélyeknek 1250-et adtak ki. Mégpedig bizonylatok nélkül. Ki miért kapott fizetést? A seprűnyél készítése kö­rül is nagy volt a zűrzavar. Akácrönköt a Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Válla­lattól vásároltak. Feldolgo­zás végett a szövetkezet egyik tagjának lakására szál­lították. Az akácrönk egy része később visszakerült a szövetkezetbe. De hogy ki szállította azt vissza és mi­kor, erre a kérdésre az üzem vezetője nem tudott választ adni a népi ellenőröknek. A Gyoma—Endrőd Tanács V. B. építési és karbantartó üzeme is foglalkozott seprű­nyél előállításával. De idő­ben erről a munkáról sem készült számla, csak amikor a vizsgálat megindult. A vezetőség határozata sze­rint a munkakörökre előze­tes felmérés alapján külön- külön teljesítményelőíráso­kat kellett volna megállapí­tani. Csakhogy erről is meg­feledkeztek. Sőt arról is, hogy a seprűüzemben foglal­koztatott dolgozókkal mun­kamegállapodást, vagy mun­kaszerződést kössenek. Elszá­molásuk havibérben történt. Mégpedig úgy, hogy az üzemág vezetője a munka­lapra rávezette, kinek meny­nyi a megegyezés szerinti havibére. A munkalapokon nem tüntették fel a végzett munkát, csak a napokat és az órák számát. Így nem le­hetett megállapítani, hogy ki hogyan dolgozott, s hogy a munkával arányban van-e a megegyezés szerinti bér. A nők havonta . mintegy 1800 forintot kerestek, a férfiak havibérét pedig 2000 forint körül állapították meg. A munkalapokból nem tűnik ki, hogy a nődolgozók jogo­san kapnak-e kevesebbet, vagy sem, mint a férfidol- gozók. Ezt már a termelő- szövetkezet belső ellenőre állapította meg. Okkal vetődik fel a kér­dés, mi történt a népi ellen­őrök vizsgálata után? Szep­tember 22-én a termelőszö­vetkezetben közgyűlést tar­tottak. A seprűgyártás is szóba került. A felszólalások után szavazás alapján módo­sították az alapszabályt, s így a seprűgyártás a mel­léküzemágak sorába került. A közgyűlésen más is tör­tént. Lancsa Jánost, a szö­vetkezet főagronómusát el­nökké választották. Vele be­szélgettünk a vizsgálat hasz­nosításáról, az intézkedések­ről és a tanulságról. — Gyomán sokan foglal­koztak valamikor seprűké­szítéssel. Ennek a mester­ségnek múltja van a köz­ségben. Végeredményben ez adta az ötletet. Nem túl kedvező viszonyok között gazdálkodunk, s a seprűké­szítés nyereséges ágazatnak mutatkozik. Ebben az évben a termelési értéke megkö­zelíti a másfél millió forin­tot. A népi ellenőrök vizs­gálata hasznos tanulságul szolgált. — Mégpedig? Mit mond az elnök? — Hogy mielőtt egy üzem­ágat beindítunk, nyíltan és őszintén meg kell tárgyalni a teendőket az igazgatóság­gal, ahogy azt az alapsza­bály is előírja. Alaposan és körültekintően kell felkészül­ni az ilyen feladatokra. Fel kell mérni a piaci igénye­ket, biztosítani kell a társa­dalmi tulajdon védelmét, s a termelést lépésről lépésre kell megszervezni. Mert nemcsak a bizonylatolás volt foghíjas, a termelés meg­szervezése is döcögött. Per­sze, a tanulság nemcsak en­nék az egy i^emágnak szól, hanem az egész termelőszö­vetkezetnek. — Milyen intézkedéseket tettek? — Megszerveztük a terme­lés naprakész nyilvántartá­sát, ugyanígy az anyag ki­adását és bevételezését. Be­fejeztük a leltárt, s ehhez igazítottuk az egész nyilván­tartásunkat. Bevezettük a teljesítménybérezést. — Történtbe felelősségre vonás? — Az ügyviteli rend hiá­nyos megszervezése miatt a termelőszövetkezet küldött- közgyűlése az egyik szakve­zetőt „szigorú megrovás” fe­gyelmi büntetésben részesí­tette. Serédi János Annak idején — jaj de rég volt —, amikor megkap­tam a behívót sírva fakadt az egész család. Nem mon­dom, nekem is elszorult a torkom, hiszen annyi mende­mondát lehetett hallani a hadseregről. De aztán „túl­éltük”. Most már — az évek múlásával ez is természetes — nem is volt olyan nehéz és hosszú az a két esztendő. Sok, hosszú évekre szóló ba­rátság szövődött, s amikor először mentünk kimenőre, kihúztuk magunkat, tiszte? legtünk még a kéménysep­rőnek is, egyszóval igazi fel­nőttnek, férfinek éreztük magunkat. Gondolom, ez így van manapság is. A jövő héten ünnepélyes keretek között rendezik meg Békés­csabán a bevonulási ünnep­séget. A behívókat kézbesí­tette a postás, a fiatalok már készülődnek a katonaéletre. Két fiatallal beszélgettünk arról, milyen érzés volt, ami­kor a postástól átvették a behívót és mit várnak a ka­tonaélettől. Szabó Lászlót sokan isme­rik Békéscsabán, bár békési. Az OFOTÉRT-ban eladó. — Két évvel ezelőtt érett­ségiztem Békéscsabán a Ró­zsa Ferenc Gimnáziumban, mint nyomdaipari szakmun­kás. Fotóztam is és gyakran jártam az OFOTÉRT-ba. Érettségi után láttam, hogy eladót keresnek, jelentkez­tem, 1200 forint az alapfize­tésem, ehhez jön még a for­galom utáni jutalék. Nem sok pénz. Jelenleg mint szak­képzetlen dolgozó vagyok al­kalmazásban, de végzem az OFOTÉRT továbbképző is­koláját. Éppen bevonulás előtt lesznek az osztályvizs­gák, november 13-án pedig a szakmunkás vizsga. Remé­lem elengednék. Igen, van bátyám, ő már túl van a katonaidőn. Gyön­gyösön szolgált, ott is ma­radt, egy gyöngyösi kislány­nyal kötött házasságot. Ami­kor szűk családi körben va­gyunk, sokszor érdeklődöm tőle, hogyan kell viselkedni a hadseregben. Mesélt vidám történeteket is. Azt mondta, aki hamar bele tud illesz­kedni a közösségbe, annak nincs mit félnie. Azt is mondta, ha netalán azt a parancsot kapnám, fessem be az eget, ne azt kérdez­zem, hogy hogyan, hanem milyen színűre. De félretéve a tréfálkozást, az biztos, hogy nem szabad érzékeny­nek lenni, olyannak-kell el­fogadni az ottani életet, mint amilyen. A búcsúzást már megtartottuk a have­rokkal Békésen, a borpincé­ben. Azt mondják ezt így szokás, bár én nem nagyon töröm magam a szeszes ital után. Erős Zoltánt még többen ismerik, ő is eladó Békés­csabán az Univerzál Áruház­ban. Amikor kerestem, azt mondták, szabadságon van, még a héten dolgozik, aztán Légvárak helyett realitást! Nem tudni, kiben mi maradt meg abból az informá­ciórengetegből, amelyet a megyei tanács osztályvezetői­nek, a járási hivatalok és a nagyközségi, községi taná­csok elnökeinek részvételével tartott értekezleten ismer­tettek. Mint már beszámoltunk róla, ezen a tanácskozá­son a következő témakörökről volt szó: az 1979. évi terv várható teljesítése; az 1980. évi költségvetési és fejlesz­tési terv előkészitése; valamint a VI. ötéves tervkoncep­cióra való felkészülés. Itt most csupán az első és a har­madik témával foglalkozunk. Legfontosabb feladatnak kell tekintenünk, hogy — ahol szükséges — a tanácsok a tervteljesítés érdekében fo­kozzák a lpvitelezés ütemét, és használják ki a pénzügyi lehetőségeket. A műszaki megvalósítás és a beruházási színvonal összhangjának megteremtése, továbbá az úgynevezett költségkímélő el­járások előtérbe helyezése, az V. ötéves terv feladatainak, és a rendelkezésre álló erő­források egyeztetése, vala­mint az 1980. évi tanácsi ter­vekben szereplő célok eset­leges módosítása — mind­mind az év hátralevő részé­nek tennivalói közé tartozik. Köztudomású, hogy a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tének javítását szolgálja az 1980. évi vállalati és az 1981. évi tanácsi szabályozórend­szer várható megváltoztatá­sa is. Előadásában éppen ezt a témakört elemezte részle­tesen Bereczki András ter- osztályvezető. Az 1980. évi fejlesztési politika — mint mondotta — a korábbinál mérsékeltebben teszi lehető­vé, hogy új beruházásokba fogjanak az építtetők. E he­lyett a már elkezdett mun­kálatokra kell összpontosíta­ni az erőket, és egyúttal szük­séges növelni a kivitelezés ütemét is. Itt sem hagyható figyelmen kívül a költségkí­mélő megoldások alkalmazá­sa, valamint a lakosság és a vállalati kollektívák telepü­lésfejlesztő társadalmi mun­kája. Ugyanis, ha figyelem­be vesszük ezeket a követel­ményeket, felajánlásokat, ak­kor a VI. ötéves tervre át­húzódó beruházások kedve­zőbben alakulhatnak Békés­ben is. Ezek után lássuk, hol szo- -rft- legjobban a cipő, vagy­is: melyek azok a területek, ahol megyénk elmarad az országos átlagtól. A közmű­ves vízzel és villannyal ellá­tott lakások, a kiépített bel­területi utak arányában; a bölcsődei, az óvodai, a kór­házi és a szociális otthoni el­helyezésben mutatkozik le­maradás, noha az egészség- ügyi gyermekotthonoknál már kedvezőbb a helyzet. Az V. ötéves tervidőszakban bi­zonyos előrehaladást azon­ban sikerült elérni a lakás- helyzetben, a gyermekintéz­mény-hálózat és a lakosság részére kiépített közműves vízhálózat fejlesztésében. A VI. ötéves terv idején előreláthatólag — a csökke­nő természetes szaporodás miatt — mérséklődnek a böl­csődei és az óvodai helyek­kel kapcsolatos igények, és növekedni fognak az iskolák­kal, valamint az öregek el­helyezésével, gondozásával összefüggő problémák. Javí­tani kell a fekvőbeteg-ellá­tás helyzetét, a gyermek- és a szociális gondozás intéz­ményrendszerét, és szükséges az oktatási rendszer szerke­zeti módosítása. A lakosság életmódjának változása ugyanakkor feltételezi az in­frastruktúra (lakásállomány, szolgáltatások, közművek, közlekedés, egészségügy, ke­reskedelem, művelődésügy stb.) javítását is. A várható szükségletek ki­elégítésekor elsőbbséget kap az alapfokú ellátás, a lakos­ság egészségi állapotának ja­vítása, a gyermekintézmény­hálózat fejlesztésével a né­pesedési folyamatok ösztön­zése, a munkaerő biztosítá­sa, és az életmód szerkezeti elemeinek továbbfejlesztése. Mint ismeretes, és ez már nagyon sokszor elhangzott, hogy a korlátozott anyagi erőforrások megkövetelik a nagyobb fokú hatékonyság­ra, a takarékosságra, a tar­talékok gyorsabb feltárásá­ra, a munka jobb megszer­vezésére hozott intézkedések bevezetését. Az alapfokú és a kiemelt ellátáson kívül a VI. ötéves tervkoncepció megkülönböz­teti az úgynevezett „nem ki­emelt ellátási feladatok kö­rét”. Ide tartoznak a csator­názással, a szennyvíztisztí­tással, a közép- és felsőfokú oktatási intézmények fejlesz­tésével, a szállítással, a hír­közléssel, a turisztikával stb. kapcsolatos tennivalók. A tájékoztató további ré­sze a lakáshelyzet alakulását, a város- és vízgazdálkodást, a lakosság energiaellátását, az egészségügyi és szociális kérdéseket, az oktatás és a kulturális ágazatok helyze­tét, a személyszállítást és a hírközlést elemezte. A váro­sokra nehezedő nyomást a VI. ötéves tervben célszerű csökkenteni oly módon is, hogy mérsékeljük „a beván­dorlást, illetve az ebből adó­dó feszültségek újratermelő­dését”. Várhatóan a megye települései differenciáltan kaphatnak megyei támoga­tást. Itt — sok egyéb szem­pont mellett — figyelembe veszik: milyen településkate­góriába tartozik az adott vá­ros, illetve község. A stabi­lizációra való törekvéssel egyidőben — ott, ahol ez le­hetséges — előre kell lépni az ellátásban; a felújítások, a rekonstrukciók megvalósí­tásában ; az ökonomikus szemlélet érvényre juttatásá­ban; valamint az olcsó, gaz­daságos műszaki megoldások gyakorlatában. Ami a helyi tanácsok fel­adatkörébe sorolható, itt az az elsődleges, hogy az V. öt­éves tanácsi terv teljesíté­sét, s az áthúzódó beruhá­zások kérdését reálisan ítél­jék meg az illetékesek. A megyei tanács javasolja to­vábbá: a VI. ötéves terv ösz- szeállításakor a beruházás­központúság helyett inkább az elemzőmunka és a prob­lémák társadalompolitikai megközelítése kapjon na­gyobb teret. Célszerű az el? múlt időszak vizsgálata után leszögezni: „Mit tettünk ko­rábban és hová jutottunk?” Az előkészítő munka már csak azért is szükséges, hogy a megyei koncepció ismerte­tésekor a helyi tanácsok fel­készüljenek a többoldalú és többféle variációra is. Mindenesetre ez a tájékoz­tató egyúttal ráirányította a tanácsi szervek figyelmét az országos és a megyei szer­vekkel kapcsolatos célokra, s ugyanakkor ösztönzően ha­tott a következő tervidőszak­ban megvalósítandó felada­tok pontos előkészítésére. Mindenkor és mindenütt ügyelni kell arra, hogy a reá­lis' lehetőségek, ne pedig a légvárakat építő törekvések kapjanak zöld utat. Bukovinszky István Cj házak épülnek Szarvas fő­utcáján. Ezeket a vas- fém­ipari szövetkezet építőbri­gádja építi Fotó: Veress Erzsi megy katonának. Otthon ta­láltam meg a Lencsési úti lakótelepen, az 59-es számú házban, a második emeleten. Egyedül ült egy kényelmes fotelban, s a Generál együt­tes dalát hallgatta nagyle­mezről. A lakás szépen be­rendezett, mennyezetig érő könyvespolc, sztereo magnó, rádió, lemezjátszó. A falon hatalmas színes plakát, Jimi Hendrix, a híres gitáros fo­tója. — A szakmám esztergá­lyos, egy évig dolgoztam a MÁV Északi Járműjavítójá­ban. Aztán átkerültem az Univerzálhoz, az áruházban vagyok eladó. Miért hagy­tam ott a szakmát? Az az igazság, hogy továbbtanulok, a közgébe járok, még egy évem van bátra. Ott pedig két műszakban kellett dol­gozni, nem tudtam megolda­ni a tanulást. Tavaly nősül­tem, a feleségem a Kötött­ben dolgozik. A Lakás? OTP- re vettük, az idén tavasszal költöztünk be. Nem, gyerek még nincs, számítottam a behívóra, s úgy beszéltük meg, hogy majd csak leszere­lés után. Hát a feleségem igaz, ami igaz, nem repesett az örömtől, amikor a postás becsengetett a behívóval. Katonaládám nincs, az már nem divat, egy táskával vo­nulok be, csak a tisztálkodá­si eszközöket viszem. Ter­mészetesen sajnálom itthagy­ni a feleségemet meg a lakást. De hát ez nem elhatározás kérdése, menni kell. Persze én is sok mindent hallottam már B seregről, ilyet is, olyat is. Nem hiszem el egyiket sem, majd csak azt, amit a saját bőrömön tapasztalok. Magam miatt nem is na­gyon sajnálkozom, csak a fe­leségemért, 2700 forint a fi­zetése, nehéz lesz neki ki­jönni, fizetni a rezsit, meg az OTP-kölcsönt. De majd csak keresztül vészeljük ezt a két esztendőt. Egyet sze­retnék csak, ha minél köze­lebb kerülnék Békéscsabá­hoz. Tudja, hogy van a fia­tal házasoknál, jó közel len­ni az asszonyhoz. Nehogy frázisnak vegye, de valahogy úgy vagyok ezzel, hogy ha­zafias kötelesség szolgálni a hazát. Gondolom békében még katonának sem rossz lenni. Két fiatal arckép vázlatát villantottuk fel, akik életük egyik legjelentősebb állomá­sához érkeztek, a katonai szolgálat megkezdéséhez. Egyik sincs elkeseredve, tisz­tában vannak azzal, hogy a hazát nemcsak munkával lehet szolgálni. A Hazafias Népfront Békés megyei Bi­zottsága és a Magyar Nép­hadsereg Békés megyei Had­kiegészítő és Területvédelmi Parancsnoksága október 25- én, csütörtökön Békéscsabán, az István király téren rende­zi meg nagyszabású és látvá­nyos bevonultató ünnepsé­gét. Béla Ottó Katonák lesznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom