Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-20 / 246. szám
1979. október 20., szombat Kirilenko Fejér megyébe látogatott A hazánkban tartózkodó Andrej Kirilenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és kísérete — Németh Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának társaságában — a pénteki napot Fejér megyében töltötte. A szovjet vendégek programja délelőtt a Fejér megyei pártbizottságon kezdődött, ahol Takács Imre első titkár adott tájékoztatást a megye életéről, gazdasági eredményeiről, a pártunk XII. kongresszusa és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenyről. A 420 ezer lakosú megye ipari termelésének 80 százalékát öt nagyüzem — a Dunai Vasmű, a Videoton, az Ikarus székesfehérvári gyára, a Székesfehérvári Könnyűfémmű és a Dunaújvárosi Papírgyár — adja, amelyeknek kollektívái felajánlották, hogy növelik a termelékenységet, és a termelés minden területén jó minőségű munkát végeznek. Az SZKP KB titkára elismeréssel nyugtázta a Fejér megyeiek törekvéseit, további sikereket kívánt a megyét fejlesztő terveik megvalósításához. Andrej Kirilenko és kísérete a nap folyamán a sere- gélyesi Alkotás Termelőszövetkezetbe és a Mezőfalvi Állami Gazdaságba látogatott. Hovember 1—14. Szovjet filmek fesztiválja A hagyományoknak megfelelően a Békés megyei Moziüzemi Vállalat az idén is megrendezi a szovjet filmek fesztiválját a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója tiszteletére. A megye 55 településének 58 filmszínházában november 1. és 14. között a korábbi évek legjobb szovjet filmalkotásai mellett három új filmet is vetítenek. A legnagyobb érdeklődésre számot tartó talán A blokád folytatása című kétrészes színes alkotás, amelyet Mihail Jersov rendezett. A film Alekszandr Csakovszkij írónak Leningrad hős'' védőiről, a blokád szenvedésekkel teli heteiről írt monumentális regényéből készült, négy részben. Az első kettőt 1976-ban vetítették mozijaink. Most a filmeposz harmadik és negyedik része kerül a közönség elé. Egy asszony negyvennyolc különböző nemzetiségű, árva gyermeket nevelt fel. Ez a hősi élet ihlette filmjét Jurij lljenko szovjet rendezőnek. A lírai hangvételű, színes film címe: Születésnap, avagy a sült krumpli ünnepe. A televízió a közelmúltban sorozatban vetítette Va- szilij Suksin alkotásait. A neves író-színész-rendező forgatókönyvéből Lavrov és Ljubsin készítette el a Hívj a messzeségbe! című színes filmet. A szatirikus hangvételű filmalkotás három főszereplője egy 35 év körüli elvált asszony, kamaszodó fia és egy férjjelölt. A női főszerepet Ligyija Fedosze- jeva-Suksina alakítja. NDK kereskedelmi napok Október 22. és 26. között NDK külkereskedelmi napok címmel a budapesti NDK-kultúrcentrumban rendezvénysorozatot tartanak. Programját pénteken sajtótájékoztatón ismertették: 5 külkereskedelmi vállalat tr kooperációs lehetőségekről, a legújabb gyártmányfejlesztésekről számol be magyar partnereinek. A rendezvény jelentőségét növeli, hogy a két ország tervező szervei már megkezdték a hatodik ötéves terv egyeztetését. <A% idén a magyar—NDK árucsere-forgalom értéke 1,3 milliárd rubel lesz, s ezt a következő években jelentősen bővíteni lehet. Közművelődési társadalmi vezetőség Az érvényes rendelkezések szerint a közművelődési intézményekben társadalmi vezetőségeket kellett létrehozni, választani. A vezetőségek feladata az, hogy a művelődési intézmények munkáját segítse, irányítsa közművelődési tevékenységét, elemezze és. ellenőrizze a tartalmi munkát, a gazdálkodást. Megyénk egyik legnagyobb élelmiszeripari üzemének, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat József Attila Művelődési Házának társadalmi vezetősége október 18- án, csütörtökön délután tartotta meg azt az ülését, amelyen a testület működésének ügyrendjét tárgyalta meg. A Önkéntes véradók A Gyulai Húskombinát dolgozói nemcsak a termelésben, hanem az önkéntes véradásban is élen járnak. Minden héten szerdán megjelennek a véradóállomáson, hogy segítséget nyújtsanak az arra rászorulóknak. Eddig 170-en jelentek meg és adtak vért. Különben a kombinátvezetőségben a gyár párt-, állami és tömegszervezeti tisztségviselői, a művelődési ház kiscsoportjainak vezetői, valamint munkabizottságként a szocialista brigádok vezetői kaptak helyet. Az öt évre megválasztott vezetőséget a vállalat főkönyvelője, Bocsor László elnök köszöntötte ezen az ülésen, majd a vezetőség titkára, Keveházy Balázsné művelődésiház- igazgató ismertette azt az ügyrendet, amelyet a testület el is fogadott. A hozzászólók a rendezvényterv ütemezéséhez, a kiscsoportok munkája tartalmi színvonalának emeléséhez tettek javaslatokat. a húskombinátban ban tevékenykedő szocialista brigádok vállalásaiban egyik pont az önkéntes véradás. A brigádok közül a zsírüzem, a húslisztüzem, a tmk, a csontozóüzem, valamint az élőállat-szállító brigád tevékenysége példamutató. Többen vannak olyanok, akik már 15-ször voltak térítésmentes véradáson. Textiles ankét A XH. textil- és textilruházati ipari jogtanácsosok és gazdasági vezetők országos tanácskozásának az idén Békés megye ad otthont. A háromnapos ankétot a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület ruházati szakosztálya és Békés megyei csoportja rendezi. A szakemberek találkozója alkalmával sok aktuális dologról tanácskoznak, vitatkoznak, mint például a textilruházati ipari és külkereskedelmi vállalatok új kapcsolati rendszere, amely előadás a tegnapi programban hangzott el. A sűrített eseménysorozatba kikapcsolódásként városnézést is beiktattak, és csütörtökön este divatbemutatót rendeztek a békéscsabai Körös Hotelben, ahol a BÉKÖT, a Fékon és a Pamuttextilművek kollekcióit mutatták be a manökenek. Felvételünk is itt készült. Fotó: Veress Erzsi Vidéki tudományos szemlék szerkesztői Békéscsabán A Békési Élet Szerkesztősége, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a TIT Békés megyei Szervezete október 25—26-án, csütörtökön és pénteken országos találkozót rendez Békéscsabán. A vidéki tudományos és közművelődési szemlék szerkesztői ezúttal tanácskoznak majd egymással és a Valóság szerkesztőivel. A találkozó célja az, hogy erősítse a vidéki és fővárosi folyóiratok kapcsolatát. A megyei szemlék szerkesztői összehangolják terveiket, s a feladatot, hogy a közvéleményben tudatosítani kell a folyóiratok jelentőségét. A Valóság szerkesztősége a folyóirat októberi számában a találkozót előkészítő vitavezető tanulmányt közölt Ve- kerdi László tollából. A vitavezető Körösi József, a Valóság főszerkesztője lesz. Csütörtökön délután fél 3-kor köszönti a vendégeket dr. Krupa András, a Békési Élet főszerkesztője. Megnyitó beszédet dr. Becsei József, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője mand. Vekerdi László publicista szóban is kiegészíti vitaindító cikkét, majd a felkért hozzászólók, dr. Szabó Ferenc, a Békési Élet felelős szerkesztője, dr. Hársfalvi Péter, a Szabolcs- Szatmári Szemle felelős szerkesztője, Antal Gyula, a Baranyai Művelődés felelős szerkesztője, s a többi jelenlevő mondja el véleményét. Október 26-án, pénteken délelőtt 9 órától folytatódik a találkozó, amely a délutáni órákban ér véget. Változatos színházi programok Mezökovácsházán Érdekes, változatos összeállítást kínál látogatóinak az 1979/80-as évadban a mezőkovácsházi művelődési központ. Jó kezdeményezés az is, hogy a szülőkkel együtt tarthatnak esténként a gyermekek is, egyetlen előadás kivételével. November elején a Békés megyei Jókai Színházat várják Az arany ember című színmű bemutatására. A csapodár madárka című vígjátékot a Budapesti Népszínház előadásában látMegyei közúti informáciú Békés megye országos közúthálózatán folyamatban levő szabályozásról, munkáról: A 4219 j. fúrta—gyulai Összekötő út 33,1—33,3 km szelvényében ják a kovácsháziak. A békéscsabai színház több bemutatója mellett Záray—Vámosiestet, zárt körű közös programot, szórakoztató műsort is ajánlanak a bérleteseknek. Figyelemre méltó, hogy a színházbérietekhez kedvezményes diszkóbelépőt is kaphatnak a fiatalok. A művelődési ház gyermekmegőrzést és -foglalkoztatást is biztosít a színházba járó szülőknek az előadások idejére. — Zsadány és Sarkadkeresztúr között — csomópont-átépítés folyik, 40 km sebességkorlátozás van a munkaterület térségében. Ugyanezen az úton a 36—37 km szelvények között földmunka, árokrendezés miatt 40 km sebességkorlátozást rendeltek el. A 4432 j. békéscsaba—makói ösz- szekötő úton a 22,6—34,3 km szelvényben csatornamütárgy építése miatt teljes szélességű az útlezárás. A forgalom a lezárt út mellett épített terelőutat veheti igénybe 40 km sebességkorlátozással. Kutatás és termelés távolsága n nkább azt illett — kellett — volna írnunk a címben: ... közelsége? Mert hiszen mindkettő igaz, torzítatlan tükre a valóságnak; erre is, arra is sok a példa. Szeptember 20-i ülésén rendeletet fogadott el a Miniszter- tanács, jogi kereteket adva olyan céltársulási formák létrehozásának, amelynek segítségével csökken kutatás és termelés távolsága; ^agy: még hatásosabb lesz egy úton haladásuk. A kutatási, fejlesztési, termelési egyesülések, illetve társulások megalakítását, tevékenységét szabályozó új rendelkezés egyben annak jelzője is: nem volt minden rendben ezen a területen. Ahogy általában a kutatás és termelés kapcsolataiban sok a tisztázni —, változtatni való. Lelni példákat, egyedi ese-i teket arra, miként keresték — keresik — kutatók és gyártók a közös erőfeszítések különféle módozatait. Ennek jegyében alakult ki négy kutatóintézet és a gyártó nagyvállalat összefogása a félvezető-technika fejlesztésében, vagy éppen a közelmúltban hasonló csoportosulás a számítástechnikában. Mutatkoztak ilyesfajta próbálkozások a mezőgazdaságban, s eredményeket hozott az a szerszámgépipari egyesülés, amelyben a szerszámgépgyártók, a számjegyes vezérléssel foglalkozó intézetek és termelők, valamint aa érintett külkereskedelmi vállalat a résztvevő. Valameny- nyi esetben az a fölismerés tartható a cselekvés indítékának, hogy azt kell fejleszteni és termelni, amire szükség — piac, vevő — van. A kézenfekvő fölismerés nem okvetlen természetes; a kedvezőtlen tapasztalatok miatt a hetvenes években gyorsan nőtt a saját — vállalati — kutatóhelyek száma. A termelők jobban bíztak a maguk, olykor hiányosan fölszerelt, de célra irányított kutatórészlegeikben, mint a sokkal jobb adottságokkal rendelkező intézeteknek adott kutatási felhatalmazások teljesítésében. Ennek a kettősségnek az ismeretében már a valóságnak megfelelőbben értékelhetjük az olyasfajta, elkápráztató adatokat, hogy hazánkban 1465 kutatóhely található, s az ott dolgozók száma 1970 és 1978 között 64,4 ezerről 85 ezer főre nőtt. Tavaly a kutatási ráfordítások összege 19,2 milliárd forintot tett ki. A műszaki tudományok köréből 1978-ban 1633, az agrártudományokéból 75 találmányt jelentettek be. Hivatkoztunk a kormány rendeletére. Ezt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elemző vizsgálata előzte meg, ami föltárta: torzak az érdekeltségi arányok kutatás és termelésbeni alkalmazás kapcsolatrendszerében. Az eddig fönnálló — az új rendelkezés 1980. január elsején lép hatályba —, szerződéses megbízásokra alapozott gyakorlat — a társadalmi érdekek szemszögéből — nem volt kellően hatásos. A kutatófejlesztőintézet fejlesztett ugyan, de nem teremtődött megfelelő érdekeltsége az ipari alkalmazhatóság ésszerű feltételeinek megteremtésében ; ‘ a fejlesztés nyereségességében, gazdaságosságában. Nem fölösleges emlékeztetni rá: 1968-ban tértek át a kutatóintézetek a vállalat- jellegű gazdálkodásra, s vele arra, jórészt bevételeikből tartsák el magukat. Az Állami Tervbizottság 1978-ban, azaz tíz esztendő múlva tekintette át az így megtett utat, s úgy határozott: fejleszteni kell a kutatóintézetek gazdasági szabályozását. A vállalat rendszerű gazdálkodásnak sok tekintetben kedvező hatásai voltak, a megrendelésre történő kutatások csökkentették a távolságot az intézetek és a termelőhelyek között. Amint az is helyesnek bizonyult: a kutatóhelyek tevékenységükbe termelést is beillesztettek, speciális eszközöket, kis sorozatú árukat készítettek. A kétségtelen haladás ellenére gyakori eset maradt ugyanakkor, hogy a kutatóhely befejezettnek tekintette a munkát a fejlesztés papírjainak átadásával; az összes további kockázat és vesződ- ség a vállalatot terhelte. Az is, amikor kiderült, a fejlesztés laborszintű eredményének iparszerű alkalmazására — a nyereséggel arányban nem álló ráfordítások miatt — nincs remény. I zért fontos változás forrása az új miI nisztertanácsi rendelkezés, mivel érvényesíti gzt az elvet, hogy amilyen mértékű a szellemi, anyagi befektetés egy-egy részvevő oldaláról a fejlesztésben, akkora a jogosultsága a nyereségre, illetve — kötelezettsége — a veszteség vállalására. Az új jogszabály jól társul azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek célja az intézete^ — és a kutatók személyes — érdekeltségének, részesedésének növelése a vállalati eredményből; ösztönzés a licencia-adaptációs kutatásokra, mert ezekre eddig nehezen akadt vállalkozó; serkentés a sikeresen befejezett kutatások mielőbbi termelésbe vételére. A kutatás és a termelés távolsága mindig annak jelzője: eredményeink mennyire állnak távol lehetőségeinktől. Az említett erőfeszítések a távolság csökkentését szolgálják. Lázár Gábor A Csepel Vas- és Fémművek egészségügyi központja mellett működik az ország egyik legkorszerűbb gyári munkalélektani laboratóriuma. Képünkön: a pszichológiai laboráns látótérvizsgálatot folytat (MTI-fotó: felv. — KS)
