Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-16 / 242. szám
0 1979. október 16., kedd Gyarmati Irén, a KISZ megyei titkára átnyújtja a kitüntetést / A sarkadi középiskolások Beérett a „megyeri gyümölcs” Kétszázhetven perc dzsessz ünnepe Vasárnap délelőtt Sarkadon zsúfolásig megtelt szülőkkel, diákokkal, hozzátartozókkal a művelődési ház nagyterme. A helyi Ady Endre Gimnázium és Posta- forgalmi Szakközépiskola ünnepségére került itt sor, melynek keretében az iskola tanulóifjúságának átnyújtották az Országos Béketanács Elnöksége által adományozott „A Békemozgalomban Végzett Kiváló Munkáért” kitüntetést, majd ezután 38 első éves postaforgalmi szakközépiskolás, valamint 50 új kollégista ünnepélyes fogadalomtételére került sor. Az ünneplők között köszöntötték többek között Rózsa Istvánt, a Szegedi Posta- igazgatóság vezetőjét, Csávás Sándort, a Posta-vezérigazgatóság főtanácsosát, Gyarmati Irént, a KISZ Békés megyei bizottságának titkárát és K. mócsin Mihálynét, a Szegedi Postaigazgatóság szakoktatás-vezetőjét, az iskola patronálóját. Gyarmati Irén ünnepi beszédében hangsúlyozta: a sarkadi középiskola tanuló- ifjúsága a tanintézmény 27 éves fennállása során munkájával, szolidaritásával mindig a békemozgalom kiemelkedő közössége volt. Sok jó kezdeményezés született az iskola falai között. A diákság évről évre szolidaritással támogatta és segítette a gyarmati sorból felszabadult országokat, Vietnamot a felszabadító és a betolakodók elleni harcában, a fejlődő országok népeit a mielőbbi felemelkedésükben. A tanulóifjúság tettrekészsé- gének nevelésében a több mint negyedszázad során kiemelkedő munkát végzett a tantestület, élén Csausz Vilmos igazgatóval és Borbély Ferencné igazgatóhelyettessel. Az iskola KISZ-bizottsága eddig négyszer érdemelte ki és nyerte el a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. Most egy újabb, értékes kitüntetésben részesült a kollektíva, melyet Gyarmati Irén, a KISZ megyei titkára nyújtott át. „A Békemozgalomban Végzett Kiváló Munkáért” kitüntetés értékét csak növeli, hogy ez alkalommal első ízben ítélték oda és adták át tanintézetnek ezt a magas elismerést. Ezt követően Rózsa István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője előtt 38 első éves postaforgalmi szakközépiskolás tett fogadalmat. A posta jövendőbeli tisztviselői ünnepélyesen hitet tettek leendő munkájukra, a postai titoktartásra. Az első éves tanulók után mintegy 50, új kollégista tett fogadalmat. A művelődési házban rendezett ünnepség az iskola udvarán folytatódott. Az oktatási intézmény kollégiuma négy esztendővel ezelőtt vette fel Arany János nevét. Most leplezték le az iskola egykori diákjának, Benke Zoltán szobrászművész alkotását, a hazai és a világirodalom egyik kiemelkedő alakjának, a kollégium névadójának kőből faragott mellszobrát. A megjelentek előtt Rúzsa János tanár emlékezett meg a költő életút- járól, munkájáról. Ezt követően a KISZ megyei bizottságának, az iskola KISZ- bizottságának és a diáktanácsának képviselői helyezték el a szobor talapzatára a megemlékezés koszorúit. Amikor jó néhány hónap- pal-évvel ezelőtt a mezőmegyeri művelődési ház az ott próbázó Hat Szív együttes tagjainak ötletére megalakította a békéscsabai városi dzsesszklubot, még senki sem gondolhatta komolyan, hogy a kéthetenként, csütörtökön este megtartott alkalmaknak egyszer ilyen „következménye” lesz. Beérett tehát a „megyeri gyümölcs”; október 13-án, szombaton este az ifjúsági és úttörőházban felejthetetlen koncertet rendeztek, zsúfolt ház előtt. A dzsesszklub, illetve a zenekar ötletére, a Magyar Rádió segítségével, rendezésében. Fél hat. Az előcsarnok ajtaja egyre többször nyílik. Javarészt tizenévesek jönnek, kisebb-nagyobb csoportokban. Feltűnnek ismeretlen arcok is, akik talán órákat utaztak ezért az estéért. Sűrűsödik a levegő. A nagyterem vörös székei között már alig van elfoglalatlan. Hat óra. Kiss Imre, a rendező Magyar Rádió osztály- vezetője köszönti a közönséget; azokat, akiknek jutott, s azokat, akiknek nem jutott ülőhely. Közli a programot, és azt is, hogy a teljes műsort magnószalagra rögzítik. Rövidesen sugározza majd az egész programot a rádió. Az első együttes, a fellépő négy közül, a szegedi, nyolctagú Molnár-dixieland. Bemutatás, üdvözlő taps. ök a tradicionális dzsessz képviselői. Kiadott ismertetőjükből azt is megtudjuk, hogy az egyetlen olyan hazai vidéken dolgozó együttes, amelynek már nagylemeze is készült. Az első szám még nem az igazi. Valahogy nem érezzük az együtt játszást. De ez is megjön a második szám végére; a szólók és improvizációk utáií egyre erősödik a közönség tapsa. Az együttes vezetőjének, Molnár Gyulának klarinétjátéka valóban kidolgozott. A dallammeneteket összefogja, vezeti. A közönséget átjárja a dixieland varázsa. Tíz perc szünet. Következik a házigazda, a Hat Szív. Más stílus, más felállás. És a hazai pálya vitathatatlan előnye. Bejön minden, kialakul az a bizonyos atmoszféra köztük és a figyelő, együttmozgó hallgatóság között. Talán a legtöbben Sza- niszló Jánost figyeljük a Fender-zongora mögött. Egész testével játszik, irányít. Legelöl Köles István szaxofonnal és Illyés Miklós trombitával. Szólóik sodró- ak, a dzsesszrock közérthetőbb stílusában. Mi tagadás, a harmadik Hangverseny Szarvason és Orosházán Október 16-án, ma este 7 órai kezdettel Szarvason, a művelődési házban, holnap, 17-én az orosházi művelődési háziban rendezi meg első bérleti hangversenyeit az Országos Filharmónia. Mindkét helyen Perényi Miklós gordonka- és Szűcs Lóránt zongoraművész szonátaestjéf hallják a bérlettulajdonosok. A műsoron többek között Bach D-dúr szvitje és Beethoven D-dúr szonátája szerepel. bemutatkozót, Pege Aladár és együttesét vártuk a legjobban. S várakozásunk kielégítést kapott. A számtalan nemzetközi díjjal, diplomával elismert Pege Aladár mindent megcsinál bőgőjén és a basszusgitáron. Virtuóz művésze a hangszernek, a dzsessznek. Amely most kemény, bár néha népdalelemekkel fűszerezett. A közönség reagálásai a tizenév- vel ezelőtti beatkoncertek extázisos hangulatát idézik. Pegééknek ráadást is kell adniuk. A hosszabb szünetben Kiss Imre mond néhány szót a dzsessz Békés megyei, békéscsabai helyzetéről. Közismert, hogy az amerikai eredetű szórakoztató zenei műfaj igazán mély gyökereket nem eresztett a hazai zenében. Jelenleg azonban egyre több ember — s nemcsak fiatalok! — érdeklődése fordul a hagyományos, illetve az újabb keletkezésű stílusok felé. Az érdeklődés ébren tartói természetesen a dzsesszklubok. Megyénkben Gyulán, Orosházán és itt tevékenykedik ilyen. S hogy ez a folyamatosság megmaradjon, azért is van szükség ezekre a minifesztiválokra. A Magyar Rádió erejéhez képest segíti és támogatja ezeket a csoportokat. Persze, Egy furcsa' ,az első látásra talán meghökkentő tárlatot nézhet meg ezekben a napokban a nagyközönség a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. Schéner Mihály Munkácsy-díjas festőművész az utóbbi években tervezett és alkotott munkáiból rendezte meg a szülőföldnek szóló kiállítást. A Medgyesegyházán született művész elsősorban gyermekjátékok terveit, modelljeit mutatja be. A népi művészetek gazdagságából táp- lálkozóak, sajátságos stílusa nagyobb szabású rendezvényekkel is csínján kell bánni: ha túl gyakran rendezik, esetleg unalmassá válhat, megkopik. Kiss Imre véleménye szerint csak ott lehet igazi, a zenei kultúrát fejlesztő dzsesszklub, ahol a központjában együttes is van. A Hat Szív megítélése szerint a vidék egyik legjobb, legtehetségesebb zenekara. Legközelebb a november 16. és 18. között megrendezésre kerülő szegedi dzsessznapokra kaptak meghívást. És Békéscsabán? A tervek szerint a nyáron, a pósteleki szakmunkásnapok ideje alatt tartanának hasonló minifesztivált, dzsessz- hétvégét. Észre sem vettük, hogy már négy órája itt vagyunk. Az utolsó rész következik. A vendégek Csehszlovákiából érkeztek. Rudolf Daéek gitáros és Karel Ruzicka zongorista lép a pódiumra. A közönség láthatóan elfáradt, bár a duó csodás játéka mágnesként vonzza a figyelmet. Ez már a virtuozitás magasiskolája. A két zenész nemzetközi szólódíjai is ezt bizonyítják. És mi is, tapsunkkal. Indulunk haza. Fáradtan, de egy igazán tartalmas zenei élménnyel gazdagabban. sál megalkotottak ezek a több célú, hasznosítású, elsősorban a szabadtérre való tér- és játszóplasztikák. Közülük néhányat a közeljövőben Békéscsabán, a Szigligeti úti lakótelep játszóterén is felállítanak. S hogy ezek a tárgyak valóban beválnak-e a gyakorlatban, azt majd az azokat használó gyermekek fogják eldönteni. A szombaton nyílt kiállítást — amelyen Major Máté akadémikus mondott köszöntő, értékelő szavakat — december 2-ig lehet megtekinteni. KÉPERNYŐ Rövidfilmekről — röviden A három közül az első a Sport, ritmus, zene című volt, tétele pedig: a sport a ritmikus mozdulatok harmóniája. S ez mindenki számára láthatóvá, érzékelhetővé válik, ha a vívás, a torna, az evezés, de az összes többi sportág is zenei kíséretet kap. Ilyenkor föltűnik az, amit egy-egy verseny alkalmával csak ritkán, és mintegy mellékesen élvezünk: maga a szépség. A mozgás szépsége, melyet Kolorits Ilona alig tizenöt perces filmje a néző elé tárt. A Világot teremtök: gyermekek, akiknek keze nyomán először csak függőleges és körkörös irkafirkák születnek, de lassan azokból kezd kibontakozni a környező világ. Mindaz, amire már a két-hároméves is figyel, s amit — az egymás után pergő filmkockák jól megmutattak az idő folyamatában is — ki kell fejeznie. Sokféleképpen. De mindig játékosan, és egyre tökéletesebben megformálva vagy megfogalmazva. György István és alkotógárdája nemcsak azt tárta föl a nagyon kevés idő alatt, hogy a kisebb-nagyobb gyermek mire képes, ha hagyják és segítik, hanem azt is, milyen élmények erősítik, s fejlesztik a mindenkiben meglevő esztétikai érzéket. A harmadik rövidfilm, a Betonkor, néhány szóval csupán és képpel, képkombinációkkal, valamint zenével ábrázol. Mégpedig egy olyan problémát, amellyel nincs nap, hogy valamilyen formában ne találkoznánk. Itthon Magyarországon és szerte az egész nagy világban. Mondhatnánk, divatos téma a betonba zárt ember megváltoztatott életmódja, de ez így felületes megítélés. Mert nálunk is a való helyzet miatt került közfigyelembe, hiszen a nagy lakásépítési program megvalósulásával új városrészek, lakónegyedek nőttek ki a földből. S a sokszor barátságtalan és egyhangú magas épületek lakói merőben más külsőbelső környezetbe kerültek. Hogy milyenbe, azt Knoll István filmje szinte hátborzongatónak festi, s a rossz érzést még fokozza az ellentétekkel : a régi és az új szembeállításával. A körfo- lyosós, meghitt, öreg bérházak baráti, szomszédi, emberi közvetlensége az igazi együttélést sugallja, s még hidegebbé teszi az amúgy is rideg, személytelen épületbelsőket. Ahol a bezárkózott emberek, jóformán arcról sem ismerik egymást. Ez a film a nosztalgia és az elidegenedés keverékével operál. Érzelmi hatása any- nyira leverő, hogy végül a visszájára fordul, s a józanság kerekedik felül. Az, hogy tényleg olyan fekete az ördög, amilyenre festették? S vajon hasznos-e, ha valaminek állandóan és mindenütt csak a negatív vonásait hangoztatják? Az idő ettől már nem fordul vissza, az építészetben sem. S emberivé azt is az ember fogja tenni. És van is rá számos példa, hogy nem lehetetlen. Vass Márta SZlHHflZ, MOZI 1979. október 16-án, kedden, Békéscsabán, 15.00 órakor: CSIPKERÓZSIKA Dörmögő Dömötör-bérlet. 1979. október 16-án, kedden, Békéscsabán, 19.00 órakor: AZ ARANY EMBER Móricz-bérlet. * * * Békési Bástya: 4 órakor: Fél évszázad korkülönbség — 6 és 8 órakor: Csúfak és gonoszak. Békéscsabai Szabadság: de. 10, 4 és 6 órakor: Hatholdas rózsakert, 8 órakor: Vendégek Vadnyugaton. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Száguldás gyilkosságokkal — fél 8 órakor: Félelem a város felett. Gyulai Erkel: Piedone Afrikában. Gyulai Petőfi: Allegro Barbara. Orosházi Partizán: Folytassa Kleo! Szarvasi Táncsics: 22 órakor: Premier. Rózsa István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője emléklappal kedveskedik a fogadalmat tett elsősöknek Kép, szöveg; Szekeres András Kiállítási részlet. Balra Schéner Mihály, mellette Major Máté Fotó: Veress Erzsi (Nemesi) „Schéner-babák” tárlata
