Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-03 / 231. szám
1979. október 3., szerda ■Kum-fíTd Házi szociális gondozás Magányos öregek Ince pápáról jegyezték fel a krónikák, hogy öregedése kezdetén fiatal emberek Vérének átömlesztésével próbálta visszanyerni apadó erejét, elmúlt ifjúságát. Ám neki éppúgy nem sikerült, mint századunk számtalan divatos sarlatánjának, aki drága pénzért kotyvasztott „életelixírekkel”, költséges fiatalító eljárásokkal hitegette pénzes pácienseit. Az öregedés elkerülhetetlen folyamat, de nem szükségszerűen jár együtt a tétlenséggel, a megkeseredéssel és az elszigetelődéssel. Hazánk összlakosságának mintegy 20 százaléka nyugdíjas. Demográfusok előrejelzése szerint kétezerre nemcsak a nyugdíjasok száma lesz magas, ezen belül a 70—80 évesek aránya is meghalad majd minden eddigit. Komplex gondozás Az idős emberek gondozása, ellátása elsősorban családi kötelesség, de feladatot ró a társadalomra is. Mikor kezdődik tulajdonképpen az öregség? Nincs rá szabály, korhatár, csupán egy a bizonyos: hála az orvostudomány fejlődésének, magasszínvonalú egészségügyi ellátásunknak, az öregség kezdete hazánkban mindinkább eltolódott a magasabb életkor Irányába. A legtöbb embernél csak 65 éves kora után jelentkeznek az öregedést jelző szervezeti elváltozások: a reakcióképesség csökkenése, a vese, a vérkeringési és légzési szervek teherbírásának csökkenése, a gyakori megbetegedés. — Tudomásul kell azonban vennünk, hogy a családszerkezet, főként a városokban, gyökeresen megváltozott — mondja dr. K. Gabriella körzeti orvos. — Eltűnőben vannak az olyan nagy családok, ahol napközben is mindig van otthon valaki, aki törődik az öregekkel. A fiatalok szélesebb körű továbbtanulása, a nők munkába állása azzal a következménnyel is jár, hogy az idős emberekre naphosszat rá sem nyitják az ajtót. Saját körzetemben is több tucat ilyen öreg él, akire pontosan ráillik a Szociális Intézetek Központjának megállapítása: „A mai körülmények között az öregek többségét nem a nincste- lenség, nem az éhenhalás, hanem az elszigetelődésből származó testi és lelki veszély fenyegeti.” Ez az elszigetelődés pedig egyformán ártalmas az öregekre az alföldi tanyavilághan vagy a nagyvárosi kőrengetegben! — Mi a megoldás? — A komplex öreggondozás, a szociális ellátásnak mindig azt a formáját alkalmazva, amely a legszükségesebb, ,a leghatásosabb: a napközi otthontól a házi szociális gondozáson át a szociális otthonba való beutalásig. Néhány jé szé Több mint tíz éve már, hogy a Magyar Vöröskereszt szép mozgalmat hívott életre: a házi szociális gondozást. A mozgalom Veszprém megyéből indult el, majd Budapesten is megjelentek az első szociális gondozók, hogy meleg ebédet, s gyógyszert, friss újságokat és néhány jó szót vigyenek a magányos öregeknek. Csabai Lászlóné, akit a Vöröskereszt Országos Vezetősége nemrég emlékéremmel tüntetett ki, elmondta: — Súlyos betegségből felépülve, az orvos tanácsára napi négyórás elfoglaltságot kerestem magamnak. Így lettem szociális gondozó. Néhány éve már 8 órát dolgozom naponta, de ha megdupláznám, talán az sem lenne elég, annyi a magányos, önálló életvitelre képtelenné vált idős ember a kerületben. Szavait a statisztikák is megerősítik: a VII. kerületben élő 60 éven felüliek aránya meghaladja a 26 százalékot; az összes nyugdíjasok több mint egyharmadá- nak a havi járandósága 1300 forint, vagy annál is kevesebb ; a lakásoknak mintegy fele egyszobás, komfort nélküli. Itt él a főváros legtöbb egyedülálló, anyagilag legrosszabb helyzetben levő öregje. — A skála roppant széles; van olyan gondozottam, aki a feje alá rejtett vászonzacskóból szedi elő az újságpénzt, s elszámoltat az 1 forintból visszajáró fillérekkel, mert nem hiszi, hogy felemelték az Esti Hírlap árát. Ez az asszony négy gyermeket nevelt fel özvegyen, mind a négyet egyetemen taníttatta, s valameny- nyi disszidált. Egyik sem törődik az anyjával. Van olyan is, aki a házbeliektől kapott befőttet megfelezi, s meg nem enné nélkülem! Van, aki inkább éhezik, de mindennap friss marhahúst hozat a sziámi macskájának, s van, akinek én olvasom fel a Kanadában élő egyetlen fiától jött, leveleit, mert már nagyítóval sem lát. Különbözőek ezek az emberek, de egy valami közös bennük: az éhség a jó szóra, a szeretet- re. Nem kell hozzá képesítés A Vöröskereszt, a házi szociális gondozó mozgalom bábája ma is sokat tesz az ügyért. Jelenleg 9200 vöröskeresztes aktivista gondoz — szinte csak jelképes tiszteletdíjért — 250 ezer rászorultat az országban. Néhány esztendeje az Egészségügyi Minisztérium hivatalos jogintézménnyé tette a házi szociális gondozást, majd részletesen meghatározta a gondozók feladatait. Sajnos, a főállású hivatásos gondozók száma kevés, pedig ez nem egészségügyi képesítéshez kötött munka. — Nem is kell hozzá más, „mindössze” sok-sok türelem, emberszeretet, tapintat és segítőkészség — mondja dr. Sz. Klára körzeti főorvos. — Ezekre az erényekre már csak azért is szükség van, mert az idős ember ritkán tartja magát igazán öregnek, nehezen törődik bele, hogy életkora megváltozott életvitelt igényel. Nem akarj,a tudomásul venni, hogy az ilyen-olyan betegség — életkorának következménye. Nem szereti, ha lekezelik, de azt sem, ha gügyögnek neki. Felgyűlt tapasztalatait, életbölcsességét szívesen osztaná meg másokkal, ha volna kivel. Az örgek érzékenyek, amin azelőtt nevettek, ma azt is a szívükre veszik. A legtöbben titkolják öregkori fogyatékosságaikat — a korral erősödött nagyothallást, rossz látást, stb. —, pedig gyógyászati segédeszközökkel korrigálni lehetne. Nehéz, de szép munka az idősek házi szociális gondozása. Különösen, ha abból indul ki: az idős ember is a társadalom tagja, velünk egyenrangú, csak éppen több kíméletet, gondoskodást igényel. Nyíri Éva Orosházán az óvodai gondokat enyhíti a szeptemberben belépett 4 csoportos óvoda. A magas létszámokat még ezzel is csak kis mértékben sikerült megoldani. Az óvodai bizottságnak az elmúlt évinél jelentősen magasabb számú jelentkező elhelyezéséről kellett döntenie. Az óvoda kialakításához szükséges anyagi fedezet egyrészt tanácsi forrásból, az ipari szövetkezetektől kapott támogatásból és az „Egy nap a városért” mozgalomból befolyt összegekből került ki. Képünkön: munkában a kiscsoportosok Munkád mellé add a neved! A Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ kollektívája is csatlakozott a párt XII. kongresszusa és hazánk félszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaversenyhez. A szövetkezet igazgatósága, szakszervezeti bizottsága, KlSZ-alap- szervezete elkészítette az ajánlásokat, hogy a dolgozók, a szocialista brigádok tagjai munkahelyükért érzett felelőséggel vegyenek részt a versenyben. Vállalásaik között első helyen szerepel az előre csomagolt, fél- és konyhakész áruk értékesítésének a növelése, a zöldség-, gyümölcsüzletek előtti árusítása, főleg a csúcsforgalmi időszakokban. A boltok áteresztő képeségét úgy növelik, hogy szorgalmazák az előre megrendelt élelmiszercsomagok összeállítását. Nagy gondot fordítanak a fogyasztók érdekeinek a védelmére, ezért kiszélesítik a Dolgozz hibátlanul! munkamódszert. Az udvarias kiszolgálás, a munka minőségének javítása megköveteli, hogy a nagyobb egységekben létrehozzák a Munkád mellé add a neved! mozgalmat. Ugyanakkor a szállítóvállalatok kollektíváival szocialista szerződést kötnek, ami biztosítja a szervezettebb, folyamatosabb áruellátást. Figyelemre méltó, hogy az iparcikküzletekben is bevezetik az előjegyzéses értékesítési formát, a nemzetközi gyermekév alkalmából bővítik a gyermekruházati cikkek választékát. Köröstar- csán és Csárdaszálláson növelik a kínálatot úgy is, hogy saját készletük egy részét átadják ezeknek a boltoknak. A vendéglátásban ugyancsak van tennivaló. Éppen ezért arra törekszenek, hogy változatos ételválasztékkal elégítsék ki az igényeket. Az étlapon állandóan szerepeljenek kisadag és egytálételek, olcsó, tájjellegű ételféleségek. Feltétlenül szükséges a hidegkonyhai, cukrászipari termékek népszerűsítése, választékának a bővítése. Természetesen tovább erősítik a háztáji és kisegítőgazdaságok, a szakcsoportok, valamint a szövetkezet kapcsolatát. Javítják a kistermelők anyag- és eszközellátását, TIT-előadásokat szerveznek a szakcsoporttagoknak. Takarékoskodnak a csomagolóanyaggal, az enerr giával. Mindent egybevetve: az egy személyre jutó termelékenység 1978-hoz képest 4 százalékkal emelkedik. Az áruforgalom 8,4 a felvásárlás 10 százalékkal, a célrészjegyek értéke 400, a tagsági kölcsön összege 100 ezer forinttal nő. A kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny értékelésére, a kitüntetések, jutalmak átadására 1981. május 1-én kerül sor. • Földgázhálózat-bővítés és mini cseretelepek Gyulán Gyulán 1968 elején lobbant fel először a kékessárga gázláng a készülékeken, jelezve, hogy a várost bekapcsolták a földgázhálózatba. Az eltelt alig több mint egy évtized alatt a város minden jelentősebb ipari üzeme bekapcsolódott a fogyasztásba. De nemcsak az Szociális kedvezmények A Gyomai Háziipari Szövetkezet igen nagy gondot fordít a dolgozók szociális körülményeinek javítására. Az elmúlt évben 193 ezer forintot biztosított szociális, kulturális és sportcélokra. Ebben az évben hasonló összeg áll rendelkezésükre, amelynek keretéből 58-an OKISZ-beutalót kaptak, valamint három hónapon keresztül kétszer 3 ágyas szobákban három turnusban 18 család pihent. Igen magas összeget, 140 ezer forintot fordítanak az intézmények így óvodák, bölcsődék, valamint a szakmunkástanulók étkezésének támogatására. A szociális és kulturális alap pénzügyi fedezete tette azt is lehetővé, hogy a szövetkezet létrehozzon egy ifjúsági pinceklubot, ahol nemcsak az ifjúság dolgozói szórakozhattak, hanem a felnőtteknek is szerveznek előadásokat, rendezvényeket. A tartós szárazság miatt alacsony a Tisza vízállása. Szegednél a meder egy része szárazra került, és így kedvező körülmények között végezhetik az úgynevezett partbiztosítási munkákat. A part menti mederszakaszt kibetonozzák. Ez az űj eljárás lényegesen olcsóbb, mint a régi, amikor óriási mennyiségű követ szórtak a folyóba a partcsuszamlás megakadályozására (MTI-fotó: Tóth Béla felvétele — KS) üzemek, a háztartások is mind több gázt igényeltek, ami érthető is, hiszen ez az energia jóval kényelmesebb, mint a hagyományos fűtőeszközök. A DÉGÁZ gyulai kirendeltsége együttműködve a városi tanáccsal, a hálózatépítés-fejlesztést, elsősorban a belvárosban és az üdülőterületen valósította meg. Az átgondolt fejlesztésnek köszönhető, hogy ma mór Gyulán 40 kilométer hosszúságú a gázhálózat és 3200 a fogyasztók száma. A DÉGÁZ a gáz biztosítása mellett az egyéb szolgáltatást is folyamatosan és biztonságosan látja el. Éjjelnappal ügyeletet tartanak, amelyet gázszivárgás esetén lehet igénybe venni. A szolgálatot teljesítők szakmai felkészültségét gyakori riadókkal ellenőrzik. Erre azért is van szükség, hogy egy esetleges gázszivárgás vagy ömlés esetén minél rövidebb idő alatt a helyszínre érkezzenek, megakadályozni a súlyosabb következményeket. Ahogy szaporodnak a gázkészülékek, ahogy nő a bekapcsolások száma, ilyen arányban emelkedik a hiba- bejelentések mennyisége is. Évente 6 és fél, 7 ezer helyszíni javítást végeznek el a szerelők. Gondot jelent, hogy fűtési idény kezdetén 4-5-szörösre emelkedik a hibabejelentések száma, és ilyenkor előfordul, hogy a javításra aránylag hosszabb időt kell várni. Természetesen, amikor beköszönt a hideg, a szerelők a fűtőkészülék üzembe helyezését kiemelten kezelik, akár a többi készülék javításának rovására is. Hogy ez így van az is bizonyítja, hogy a lakosságtól érkező panaszbejelentések ügyintézését a járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság az elmúlt évben vizsgálta és jónak értékelte. A DÉGÁZ gyulai kirendeltség másik feladatköre a propánbutángáz-palackok biztosítása. Megnyugtató, hogy az elmúlt év eleje óta a pb-palackok kiadása, a megrendelés átfutási ideje lerövidült. Napjainkban az igénybejelentéstől számított • 30 napon belül minden megrendelést ki tudnak elégíteni. Ennek is köszönhető, hogy ma mintegy 7 ezer pb-gázfogyasztó van a városban. A palackellátást egyenletesnek értékelik, ami annak köszönhető, hogy 2 évvel ezelőtt üzembe helyeztek egy bázis cseretelepet. Hogy ne kelljen a város távolabbi pontjairól idejönni a palackért, ezért a DÉGÁZ mini .cseretelephálózatot. hozott létre. Az elmúlt években 3 ilyen cseretelep kezdte meg az üzemelést. A DÉGÁZ fejlesztési feladatai között kiemelten szerepel a gázelosztó-hálózat bővítése. A hatékonyabb gazdálkodás érdekében a tervek szerint ezért jövőre összevonják a lakossági és állami pénzeszközöket. A közeli tervekben szerepel a Németvároson, 1981-ben pedig a Dobozi út környékén egy-egy cseretelep létrehozása. B. O.
