Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-07 / 209. szám

I 1979. szeptember 7., péntek Penzába készülnek „Napsugár”-próbán A zenei élet bölcsője: a zeneiskola Az udvaron még igencsak elkel a munkáskéz Fotó: Gál Edit — Egy kicsit húzd jobbra, úgy, simítsd ki, most szép! így jó lesz! — s már fenn is van az új paraván, amely a KPVDSZ Napsugár báb­együttesének penzai útjára készült. Tetszik mindenki­nek ... Még megbeszélik a szom­bati programot, mert a ha­zai közönségnek is bemutat­ják műsorukat. Az egyenru­hákat is felpróbálják, aztán kezdődik a munka. Pillanatok alatt otthonos rendetlenség, a fal melletti polcokról lekerülnek a bá­bok, s az asztalokon egymás­ra hányva megadóan várják jelenésüket. Lenkefi Konrád, az együt­tes'vezetője bekapcsolja a magnetofont, a hangszóróból Bartók magyar népdalai csen­dülnek fel. Pompás népi ru­hákban „járják a táncot” a bábkoreográfia szereplői. Öröm nézni őket. Lenkefi Konrád néha el­tűnik a paraván mögött — Ötödik alkalommal rendez­ték meg Békésen az amatőr képzőművészek és a filmesek alkotótáborát. A tábori élet eseményeit, az együtt töltött idő tanulságait és eredmé­nyeit a közelmúltban érté­kelték a békési művelődési intézmények vezetői és a vá­rosi tanács művelődésügyi osztálya. Megállapították, hogy a képzőművészeti tágo- zaton 28-an vettek részt, mo­dellt a Népművelési Intézet biztosított, Lóránt János ta­gozatvezető festőművész tisz­teletdíjának egy részét is az intézet fedezte. Hozzájárult az alkotótábor anyagi kiadá­saihoz a Megyei Művelődési Központ és a megyei tanács, mely összesen 25 ezer forint­tal segítette a békési táboro­zást. A résztvevők és a tago­zat vezetőjének véleménye szerint a tábor időszakában elhangzott öt előadás soknak bizonyult, kevesebb idő ma­radt a gyakorlati munkára, eszmecserére és barátkozás- ra. A táborban készült mint­egy 500 képből 154-et tartott a zsűri alkalmasnak bemuta­tásra, ezek közül 70 került falra a békési múzeumban megrendezett táborzáró tár­laton. Tervezik, hogy a ké­peket a megye más városai­ban is bemutatják. Az értékelő tanácskozáson elhangzott javaslatok, észre­vételek közül figyelemre mél­tó, hogy a táborban készült alkotásokat minél szélesebb most jelenésem van —, aztán ismét kiáll, s mint egy kar­mester irányítja a munkát. Már minden úgy megy mint az előadáson, még a „szünet” tábla is kikerül. — Régen fáj a fogunk er­re .az utazásra, hiszen a Szov­jetunióban még csak az Ál­lami Bábszínház vendégsze­repeit — mondja az együttes vezetője —, így mi leszünk a második bemutatkozó báb­csoport. Arról nem beszélve, hogy Penzában van bábszín­ház is, s már olyan régen szeretnénk felvenni a kap­csolatot az ottani bábosok­kal ... Nagy ovációval fogadták mind a tizenegyen az utazás hírét, s ez az öröm munká­jukat is áthatja. Műsoruk első 'részét a szép­ség, második részét a vidám­ság jegyében állították össze. A „slágerek, paródiák”, mint már annyiszor, most is mo­solyt csal Molnár Pisti és Nagy Laura arcocskájára, pe­körben kell megismertetni, és a táborzáró tárlaton kívül több alkalommal, kisebb ka­marakiállítások formájában vándorolta tni a környező községekben. Arról is szó esett, hogy a nagyobb béké-' si üzemektől több anyagi tá­mogatást várna a tábor ve­zetősége, cserébe az alkotótá­borban készült képekkel ajándékoznák meg az üze­meket, vállalatokat. A tanácskozáson megvitat­ták az amatőr filmes tagozat munkáját is. Ezen az idén húszán vettek részt, az or­szág legkülönbözőbb városai­ból és községeiből. Elkészí­tették a Békést bemutató film hangosítását, és új fel­adatként játékfilmkészítési ismeretekkel foglalkoztak. Egy hétig öt lengyel amatőr filmes is részt vett a közös munkában. A jövőben több segítséget várnak a gyulai amatőr filmes bázisközpont­tól, a tagozatvezető Raffay Anna tevékenységével vi­szont teljes mértékben elé­gedettek, hozzáértése, ügy­buzgalma nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az amatőr filmesek az idén is tapasztalatokban gazdagodva térhettek haza. Tervezik, hogy jövőre az általános filmkészítési ismereteken és a forgatási gyakorlaton kívül vetítéssel egybekötött beszá­molókat tartanak a résztve-’ vők klubjaik életéről, mun­kájáról. dig csaknem minden keddi és csütörtöki próbán itt vannak. Szüleikkel jönnek, akik az együttes tagjai. Az „Öh, dar­ling”, az „Éneklő Pelikán”, a „Csa-csa-csa” vagy a „Ma­jomparádé” figurái biztosan sikert aratnak majd a pen­zai közönség előtt is. S az­tán már csak a „meghajlás”- zene jön, mert így hívják a bábosok a magnó utolsó szá­mát. Ismét zűrzavar, lárma: — Lányok! Ki nem vett magának kesztyűt? — A magnót ki kezeli? — Gyerekek, pakoljunk el! — Akkor még csütörtökön lesz próba? A portásfülkében már csak rájuk várnak, csendes min­den folyosó. Kicsit elhúzódott a próba, de ilyen nagy ese­ményre készülve nem is cso­da. Szeptember 15-ig, az in­dulás napjáig már nem sok idő van hátra ... Orosháza Az új nevelési, és oktatási terv tapasztalatai Az orosházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a kö­zelmúltban az új nevelési és oktatási terv bevezetésének tapasztalatairól tárgyalt. Megállapították, hogy az ál­talános iskolai új tantervek bevezetése óta eltelt egy esz­tendő összességében kedvező tapasztalatokkal zárult. Az első osztályban különösen a magyar nyelv és irodalom­hoz tartozó tantárgyak ered­ményei mutatnak kedvező képet. Hasonlóan jól mutat­kozott be a harmadik, negye­dik osztályban bevezetett új osztályfőnöki tanterv is. Igaz, különösen az első osz­tályokban tanító pedagógu­sokra az elmúlt esztendőben jelentős teher hárult. Mégis éppen e megnövekedőt kö­vetelmény során forrtak ösz- sze igazi pedagógiai közös­séggé az első osztályos neve­lők. Az eredmények közül ki­emelésre érdemes még, hogy az új tantervi dokumentu­mok bevezetése óta egyre ke­vesebb az olyan gyerek, aki kénytelen megismételni az első osztályt. Ez bizonyítja, hogy az új tantervek és az új pedagógiai gyakorlat jó alapot ad a tankötelezettségi törvény végrehajtásához. Az iskolák eszközellátottságáról megállapították, hogy az új tantervek bevezetéséhez szükséges eszközök, ha néha akadozva is, de megérkeznek az iskolákhoz, bár ezen a té­ren még jelentős gondok vannak. Az elmúlt tanévben nem­csak zenei hangok szóltak a békéscsabai Bartók Béla Ze­neiskola tantermeiben és fo­lyosóin. A hangszerek hang­ját kalapácskoppanás, azépi- tés, átalakítás zajai festették alá. Nehéz esztendőt hagy­tak maguk mögött a zeneis­kola tanárai; augusztustól augusztusig folyt a felújítás az erősen elöregedett épület­ben. Itt a szeptember, s ta­lán már az IKV munkásai átadják helyüket a gyerekek­nek. Most még a nagy ka­pun belépők számára cédula hirdeti: beiratkozás ekkor és ekkor, évnyitó ünnepély nem lesz. Hogyan kezdik az új tanévet az újjászülető zene­iskolában, erről kérdeztük az iskola igazgatóját, Rázga Jó­zsefet : — Talán meglepő a felirat; tanévnyitó ünnepély nincs. Nem is szokás ez nálunk, Csak most szerettük volna bemutatni a szülőknek és gyerekeknek szépen felújí­tott iskolánkat. Sajnos, az udvarunk még nem alkal­mas .az ünneplésre, így év­nyitó nélkül kezdjük a taní­tást. Hosszú volt az átépítés 13 hónapja, miközben az el­tervezett dolgok mellett újabb és újabb teendőkre derült fény. Végre, megér­jük, hogy esztétikus körül­mények között dolgozhatunk. Persze, ez csak átmeneti megoldás, a város zeneisko­lai gondjai nem oldódtak meg így sem. Olyan új in­tézményre lenne szükség, ahol az oktatóhelyiségek mellett hangversenyterem fo­gadná a zeneszerető embere­ket, s otthont találnának a zenei együttesek is. — Lassan elvonulnak az építők, s szeptember 10-én kezdődik a zeneoktatás. Mi­lyen tagozatokon tanulhatnak a gyerekek? . — A beiratkozások rész­ben lezajlottak, részben még folynak. Ebben az esztendő­ben is körülbelül 650 gyere­künk lesz. A legfiatalabbak, a zeneóvodások szeptember 18-án kérhetik felvételüket. Az előképzősök létszáma nagyjából kialakult már, 120—140-en lesznek. A leg­népesebb a zongoratagozat, de sokan tanulnak hegedül­ni is. Cselló, gitár, bőgő, a fa- és rézfúvósok több fajtája és az énektanulás között vá­laszthatnak a növendékeink. Szeretnénk, ha minél fiata­labb korban elkezdenék a gyerekek a zenetanulást: 5-6 évesen. így könnyedén kijár­nák az osztályokat, s tovább­képzőre is mehetnének. Az bizony jó lenne, ha néhány év tanulás után a szülők megvennék a hangszert gyermekeiknek. Furcsa el­lentmondás, hogy könnyeb­ben megvásárolják a 20 ezer forintos zongorát, mint az 500 forintos hegedűt. Mi ugyan kölcsönzünk hang­szert, de így az otthoni mu­zsikálás csak addig tart, amíg zeneiskolás a gyerek. A legfogékonyabb korszak a középiskolásoké, ekkor még­is a legtöbben kimaradnak a '•tanulásból. Nem jönnek vissza az iskolába, pedig bol­dogan fogadnánk őket. Az iskola növendékeiből alakult vonószenekar, gyermekkórus működik nálunk, s az úttörő fúvósokat is szeretnénk zene­iskolai körbe vonni. Jelenlegi tanítványaink kö­zül magasabb követelménye­ket támasztunk a B tagozat­ba sorolt tehetséges gyerme­keinkkel szemben, ök azok, akiket alkalmasnak tartunk zenei pályára. A számuk sze­rencsésen emelkedik, s ez a megszigorított felvételi szű­résnek köszönhető. 1978-ban 9, 1979-ben 30 ilyen tanulónk volt, s ebben a tanévben még többen lesznek. Az útjuk a szegedi Tömörkény Gimná­zium zenei tagozatára vezet­het. Elképzelésünk az, hogy a többi zenét tanuló gyerek se szakadjon el az iskolától. Még szorosabban össze kel­lene fognia országszerte a zeneiskoláknak és a művelő­dési házaknak a közös zené­lés, együtt éneklés érdeké­ben. — Zenei közművelődésről beszélgetünk. Mit nyújt az iskola a tanítás mellett nö­vendékeinek és a városnak? — Több növendékhangver­senyt rendezünk, mint ta­valy. Két bérletsorozatot in­dítunk a helyreállított, ki­csiny hangversenytermünk­ben. Az előképzősök részére Ismerkedés a hangszerekkel címmel alkalmanként — a szabad szombatok délelőttjén — egy-egy hangszercsaládot mutatnánk be. A nagyobbak- kal a 20. század zenéjét sze­retnénk jobban megismertet­ni. Baráti kapcsolat fűz ösz- sze bennünket a budapesti IX. kerületi zeneiskolával. A gyermekév záróakkordjaként november végén, december elején közösen zenélnének a pestiek a mi tanulóinkkal a békéscsabai MÁV-klub- könyvtárban, tavasszal pedig közös tanári hangversenyt rendeznénk. Mit nyújtunk még a városnak? A Bartók- kórust. Szeretnénk felhívni a zenekedvelő, jó hangú embe- “rek figyelmét, jöjjenek kö­zénk énekelni. Már oratóriu­mokat is tanulnánk, ha töb­ben lennénk! Olyan szép re­pertoárunk van, mint példá­ul Purcell: Didó és Aeneása, készülünk a Schubert-misék és a Bach-kantáták előadá­sára. Koncertezünk a me­gyében a Filharmónia hang­versenyein, és ez kimondha­tatlan öröm annak, aki sze­reti a zenét, a kórusmuzsi­kát. A tanáraink jelentős szerepet vállalnak a város zenei életében, játszanak a szimfonikus zenekarban, időnként a színházban, de kamaramuzsikálnak is. Dé­delgetett tervünk az, hogy kérjük az iskolákat, szere­peltessék ünnepélyeiken a növendékeket, kölcsönös ha­szon ez mindenkinek. A ta­náraink is szívesen játszaná­nak az irodalmi esteken, képzőművészeti rendezvénye­ken. A kórusmuzsikához kap­csolódó elképzelésünk sze­rint Bartók halálának 100. évfordulóján kórusfesztivált rendezünk a városban neves kórusok és szakemberek rész­vételével. Egy város kulturá­lis szintjének fontos mércé­je a komoly zenei élet. Ezt a mércét pedig jó lenne min­dig magasabbra és maga­sabbra emelni. Bede Zsóka Talán ezek az utolsó simítások a zongoratanteremben ... Nagy Ágnes Jövőre lesz a hatodik Értékelték a békési alkotótábor munkáját

Next

/
Oldalképek
Tartalom