Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-12 / 213. szám
CB252BSKözéletünk hírei 1979. szeptember 12., szerda-o Sarlós István Jamaicában , Sarlós István, a Magyar Szocialista^ Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Jamaicába utazott, ahol részt vesz a Jamaicai Népi Nemzeti Párt kongresszusán. A kongresszus befejezése után a népfront képviseletében látogatást tesz Mexikóban, Costa Ricában és Panamában. Hazaérkezett Fehér Lajos A Magyar Partizán Szövetség küldöttsége, amely Fehér Lajos elnök vezetésével részt vett a 35. antifasiszta nap, valamint az NDK megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, kedden hazaérkezett Berlinből. lemeni ifjúsági küldöttség hazánkban A KISZ Központi Bizottságának meghívására kedden Budapestre érkezett a Jemeni Szocialista Ifjúsági Szövetség delegációja, élén Riyadh Omer Alakbaryval, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának póttagjával, a legfelsőbb népi gyűlés elnökségének tagjával, a Jemeni Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkárával. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Kovács Jenő, a KISZ KB titkára fogadta. Finn felnőttoktatási küldöttség a TIT-ben A TIT vendégeként hazánkban tartózkodik, s ma érkezik Békéscsabára Helena Kekkonen finn kémikus, a Finn Felnőttoktatási Szervezetek Szövetségének főtitkára és Heino Leppikangas, a KSLV (a Finn Kommunista Párt Felnőttoktatási Szervezete) munkatársa. A mai napon dr. Krupa András, a TIT megyei titkára tájékoztatja a vendégeket az ismeretterjesztő munkáról, különös tekintettel a természettudományokra. Délután megtekintik a TIT gyulai természettudományi termét. Ugyanis a finn vendégek különösen megyénk természettudományi eredményei iránt érdeklődnek. A vendégek az esti órákban utaznak Budapestre. Ilyen magasrangú vendéget Finnországból a megyei szervezet még nem fogadott. Ev végén rendes adás Szentesről Hasznos idotöltcs a piacon Fotó: Veress Erzsi Még egyszer a müvésztelepröl Augusztus 17-én zárult Békéscsabán a IV. alkalmazott grafikai művésztelep. Tegnap, szeptember 11-én, délután 14 órai kezdettel a városi tanács tárgyalóterméből a rendező szervek — a Békés megyei Tanács, a városi tanács, a Munkácsy Mihály Múzeum, a Kner Nyomda és a Magyar Hirdető — képviselői gyűltek össze, hogy értékeljék az idei művésztelep munkáját, s megbeszéljék a jövő feladatait. Dr. Virág László, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd Cs. Fekete Mária, az osztály közművelődési csoportvezetője tartotta meg beszámolóját. Először a művésztelep előkészületi munkáiról beszélt, majd a háromhetes rendezvényre emlékezett. Mint elmondta, 14 művész vett részt a telep munkájában, akik 8 témából választhattak, melyeket a rendező szervek jelöltek ki. Szó esett az ellátásról, s a kulturális programokról is. Végül Cs. Fekete Mária összegezte az eddigi tapasztalatokat, majd javaslatokat tett többek közt arra, hogy a jövőben nagyobb propaganda kell a művésztelep munkájának. A tanácskozás a résztvevők hozzászólásaival, vitájával ért véget, amelyek már előremutatóak voltak, hogy a következő V. alkalmazott grafikai művésztelep hasonló, vagy még jobb színvonalú legyen. Hazánkban ,a televízió kettes műsorát sugárzó adóhálózatot éppen 10 évvel ezelőtt kezdték kiépíteni. A budapesti után felszerelték a pécsi, egy esztendővel később a tokaji adót. Mindez lehetővé tette, hogy az ország területének a 30 százalékán jó minőségben venni lehessen a második programot. A bővítés ebben az évben folytatódott, hiszen üzembe helyezték a kabhegyi, majd egy-két hónapja a budapesti berendezést, amely négy helyett 40 kilowatt teljesítményű. Végül szeptember 4-én megkezdte a próbasugárzást — japán és NSZK-beli szakemberek irányításával — a 20 kilowattos szentesi adó. Ez azt jelenti, hogy az adókörzet 54—56 százalékra bővült. A Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóság tájé1 SZEMÉLYGÉPKOCSIK ÁTVÉTELI SORSZÁMA 1979. szeptember 10-én Trabant Hycomat L. (Bp.) S 519 Trabant Lim. (Bp.) 19 294 Trabant Lim. (Győr) 8 335 Trabant Lim. Special (Bp.) 31 254 Trabant Lim. Spec. (Győr) 17 966 Trabant Combi (Bp.) 4 597 Trabant Combi (Győr) 1 638 Wartb. Lim. (Bp.) 16 028 Wartb. de Luxe (Bp.) 18 143 Wartb. de Luxe tolót. (Bp.) 5 768 Wartb. Lim. tolót. (Bp.) 3 151 Wartb. Tourist (Bp.) 6 282 Skoda 105 (Győr) 3 617 Skoda 105 (Bp.) 6 696 Skoda 105 (Debrecen) 3 222 Skoda 120 (Bp.) 5 282 Skoda 120 (Győr) 3 385 Skoda 120 (Debrecen) 2 294 Lada 1200 (Bp.) 102 520 Lada 1200 (Debrecen) 55 176 Lada Combi (Bp.) 13 717 Lada 1300 (Bp.) 14 803 Lada 1300 (Debrecen) 9 174 Lada 1500 (Bp.) 23 711 Lada 1600 (Bp.) 3 717 Lada 1600 (Debrecen) 1 725 Moszkvics (Bp.) 5 392 Zaporozsec (Bp.) 29 139 Dácia (Bp.) 13 854 Polski Fiat 126 (Bp.) 19 406 Polski Fiat 1500 (Bp.) 14 921 Megkezdúdött a hárshegyi gyermekgyilkosság tárgyalása koztatása szerint a 23-as csatornán sugárzó berendezés a próbaüzem alatt is ugyanúgy működik, mint az év végére várható végleges üzembe helyezése után. Gyakorlatilag arról van szó: az ipari adásokat, a rendes műsort — a Rádióújságban közölt program szerint — az adó vételkörzetében szeptember 4-től venni lehet. A próbaüzem alatt, műszaki okokból, előfordulhatnak rövidebb szünetek. Jelenleg megyénkben is nagyon sok kettes műsort vevő központi és egyéni antenna a budapesti, illetve a tokaji adó irányába néz, annak a jelét veszi. Természetesen a szentesi adóhoz is jók ezek az antennák, amelyeket el kell forgatni a sokkal jobb minőségű vétel érdekében. Aljas indokból, visszaesőként, több emberen elkövetett emberölés kísérlete miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség képviselője kedden a 32 éves Molnár Henrik ellen. A Budapesten lakó, büntetett előéletű férfi — aki ez év áprilisában az úttörővasút hárshegyi megállójának közelében tőrkésével halálra szürkült egy 13 éves diáklányt és életveszélyesen megsebesített egy 15 éves fiút — a Fővárosi Bíróságon dr. Halász Pál büntető tanácsa előtt felel tettéért. A vádat ismertető ügyész idézte fel a tragédia napján történteket. A férfi alig 6 hónappal 12 és fél évi szabadságvesztésének letöltése után kötéllel, tőrkéssel felfegyverkezve indult a Szabadság-hegyre. Szexuális problémái miatt „bármi áron is” nőt akart szerezni. A vasúti forgalom szünetelt, s a néptelen hárshegyi megállónál pádon üldögélő fiatalokkal kezdett beszélgetni. Váratlanul a kislány nyakának szegezte a tőrkést, „ ... Meghalsz, ha nem engedelmeskedsz ...” — jf lentette ki. A megrettent fiút arra kényszeritette, hogy kötözze meg a kislányt, majd Molnár Henrik tette ugyanezt a fiúval. Előbb a fiút szúrta mellkason, aki igyekezett halottnak tettetni magát. Ezután a kislányt vet- kőztetni kezdte, de az védekezett, mire a vádlott kétszer mellbe szúrta. A halálos szúrás a szivén hatolt át A férfi — aki korábban hasonló erőszakos bűncselekményeket követett el, így baltával támadt szüleire, késsel összeszurkált egy 12 éves kisfiút, majd erőszakos nemi közösülést is megkísérelt — még aznap feladta magát a rendőrségen. A fiú életét sikerült megmenteni gyors orvosi beavatkozással. A tárgyaláson a vádlott rögtön visszautasította a vádat. Azt nem tagadta, hogy elkövette a bűncselekményt, de — a rendőrségen tett első vallomásával ellentétben — ezúttal nem érezte magát bűnösnek, közölte, hogy nem kiván vallomást tenni, s azt is, hogy nem ért egyet az elmeorvos-szakértő véleményével. Vagyis azzal, hogy egészséges, és a bűncselekmény elkövetésekor nem szenvedett beszámitóképes- séget kizáró tudatzavarban. A keddi tárgyaláson további orvosszakértőket is meghallgatott a bíróság; valamennyi vélemény a korábbi megállapítást támasztotta alá. A tárgyalás az elkövetkező napokban a tanúk kihallgatásával folytatódik. Hosszú hónapok nehéz munkája után teljesítették vállalásukat Recsken a Bányászati Aknamélyítő Vállalat körzetének dolgozói, 900 méter mélységben összekötötték a 2. számú függőleges aknát az 1. számú aknától vezető víszintes vágattal. A két bányászcsoport a föld alatt találkozott (MTI-fotó: Perl Márton felvétele — KS) Szépülő városaink I lMebrecenben — amely 11 Ady Endre szerint a WM „maradandóság városa — a múltnak adták át a „Libakertet”. A gémeskutas, pocsolyás városrészecske helyén emeletes házak övezte lakótelep nőtt ki a földből. Az ilyesfajta városképváltozással nemcsak a jubiláns hajdúsági főváros dicsekedhet. Egész sor megyeszékhelyünk belvárosában bontogatják már az évszázados, rozoga viskókat, hogy helyükre 8—10 emeletes toronyházak épüljenek. Olyanok, amelyeket korábban sehol sem láthattunk az országban a fővároson kívül. A városkép átalakítását kísérő kommentárok közül egyet emelünk ki, azt, amelyet a pécsi új, tízezres lakótelep építői jegyeztek meg: „Nekünk is megvolt a Má- ria-Valéria-telepünk, nemcsak Pestnek. Mi is eltüntetjük ...” Vidéki városaink, megye- székhelyeink az utóbbi években egyre inkább jó értelemben vett riválisai lettek egymásnak — s Budapestnek is. Ki tagadná, hogy ma már szinte minden vidéki központunkban megtalálhatók a modern nagyvárosra annyira jellemző sugárutak, tágas ligetek, neonfényes utcák, szélesvásznú mozik, gazdag kirakatok, bisztrók', kozmetikai szalonok, akárcsak Pesten... A miskolci Herman Ottó Múzeum várostörténeti kutatói immár tíz éve hozzáláttak, hogy elkészítsék városuk utcakataszterét. Miközben a korabeli forrásmunkákat tanulmányozták, egy XVIII. századi feljegyzésre bukkantak. Szerzője nem minden dicsekvés nélkül közölte: „...az utolsó fél évszázadban erősen meggyorsult a város fejlődése, amit az is bizonyít, hogy ez idő alatt nem kevesebb, mint öt új utca épült”. A szerző bizonyára elképedne, ha tudná, hogy az elmúlt harminc- három esztendő során Miskolcon több mint kétszáz utca született, többségüket modern lakóházak, üzletsorok övezik. Persze nem feltétlenül kell historikus távlatokhoz fordulni összehasonlításért ... A ma embere a városiasodás régen elképzelhetetlen ütemének a tanúja. Aki csak néhány évig él távol „fatornyosnak” már aligha nevezhető szűkebb hazájától, az is nehezen ismer rá visszatértekor régi szülővárosára, amely időközben kilométerekkel terjesztette ki határait, helyet adva új hidak- nak, pályaudvaroknak, rendelőintézeteknek, strandoknak, játszótereknek, sportpályáknak. E vidéki „fővárosok” versengését magától értetődően évről évre nagyobb közönség kíséri figyelemmel. Mondhatni, az egész ország kíváncsi az eredményre. A történelmi kövek, história nevezetességek, építészeti emlékek, tájak, hagyományok valamikor az ország lakosságának csak kis hányadát vonzották vidéki városainkba. Milliószámra éltek hazánkban olyanok, akik nem ismerték városainkat, vagy csak egyet-kettőt közülük. Tavaly, egy esztendő leforgása alatt egymillió látogatója volt városainknak. Ez a kíváncsiság már vidéki „fővárosainknak szólt, azoknak a helyeknek, ahol a természetes adottságok a modern élet kényelmes, hasznos újdonságaival párosultak. Mi az a hajtóerő, ami arra készteti a vidéket, hogy saját központjait Budapesthez * hasonlóvá tegye? A választ találóan fogalmazta meg egyik nagyüzemünk főmérnöke. Amikor beszélgetés közben saját városának megváltozott arculatára terelődött a szó, ő nevetve mondta: „No igen, nálunk nemcsak a gépek és berendezések készülnek futószalagon, hanem az igények is...” Valóban, ezek az igények tették szükségessé a felszabadulás óta, hogy városaink alig három évtized alatt évszázadok mulasztását pótolják. A falu, a vidék is magáénak akarja tudni, közelebb kívánja hozni mindazt a kényelmet, szépséget, modernséget, amelyet korábban csak a főváros — bár sokszor még az sem — nyújthatott volna. Minderre a lehetőséget elsősorban a szocialista iparosítás teremtette meg, amely az eladdig elhanyagolt, sokszor sivár mezővárosokat iparvárosokká és egyúttal kulturális centrumokká varázsolta. Az iparosítás nyomán az anyagi és szellemi kultúra központjai alakultak ki hazánkban. A vidék és a főváros közt folyó nemes vetélkedés alaphangját éppen ez a megváltozott gondolkodás adja meg. Városainkban ezer és ezer olyan ember él, aki már tudatosan munkálkodik igénye beteljesedéséért, szeretett szülővárosa felvirágoztatásáért. Ezek a patrióták, saját szabad idejüket áldozzák föl, eszük és kezük munkáját bocsátják a közösség rendelkezésére, hogy városuk szebbé, rendezettebbé, kulturáltabbá váljék. k azok, akik elébe sietnek jövőj üknek, s elhatározásukkal, lelkesedésükkel — csakúgy, mint a pesti patrióták — méltóak kívánnak lenni a szocialista nagyvárosok lakóihoz. K. F. Intézkedések a munkafegyelem megszilárdítására A munkafegyelem megszilárdítására, a munkaerő észszerűbb foglalkoztatására számos intézkedést vezettek be az idén a Tatabányai Szénbányáknál. Megszigorították többek között a munkásfelvételt: a felvételeknél a munkára való alkalmasság mellett elsődleges szempont a megbízhatóság. Ezért nem kaphat munkát a szénbányáknál olyan dolgozó, akinek egy éven belül kettőnél több munkahelye volt. Ezen a címen az idén több új jelentkezőt elutasítottak. A szelektív, szigorúbb munkaerőfelvétel eredménye, hogy az év első felében felvett 600 új dolgozó közül csupán 94 távozott el a vállalattól. Az eddiginél szigorúbban bírálják el azokat a dolgozókat, akik igazolatlanul műszakot mulasztanak, ittasan jelennek meg munkahelyükön, szabálytalanul dolgoznak, vagy fegyelmezetlenül viselkednek. A rendszeresen kimaradozókat — a törvényességi fokozatok betartásával — fegyelmi úton elbocsátják Ugyancsak a munkaerőgazdálkodás javítása, a munkaidő alaposabb kihasználása érdekében az idén már több alkalommal vállalaton belüli létszám-átcsoportosításokat hajtottak végre. Üzemenként felülbírálták a létszámot és a rendelkezésre álló munkahelyeket, s ahol az összehasonlító vizsgálat létszámfelesleget állapított meg, onnan olyan üzemekbe irányították a dolgozókat, ahol hatékonyabban foglalkoztatják őket. A jobb munkaerő-gazdálkodás kialakítását, a nagyobb teljesítmények elérését szolgálja a vállalat ösztönző bérpolitikája is. Az idén átlagon felüli bérfejlesztésben részesítették a több műszakot vállaló munkásokat, az egész vállalat eredményeit döntően befolyásoló szénfalon dolgozó munkacsapatokat.
