Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-07 / 209. szám
1979. szeptember 7., péntek «IWJMKcl Társadalmi munka — a lakosság egyetértésével Sok háztulajdonos megvásárolja a facsemetéket, a virágmagokat, a palántákat, és féltő gondoskodással ápolja, védi lakóhelye környezetét Olcsóbban és egészségesebben! A Hazafias Népfront Országos Tanácsának a napokban közzétett és a társadalmi munkamozgalommal kapcsolatos felhívása nem érte váratlanul megyénk lakosságát, de a tanácsi és a társadalmi szerveket sem. A legtöbb helyen eddig is jól szervezett formában vállalatok, üzemek, intézmények, kollektívái; iskolák tanárai, diákjai, szülői munkaközösségei; valamint a lakóterületek szebbé, tisztábbá tételében érdekelt emberek fokozott mértékben igyekeztek eleget tenni vállalt kötelezettségeiknek. * * * A fejlődés nagyságát — mint Nagy András, a megyei tanács tervosztályának főelőadója mondotta — jól bizonyítja, hogy 10 évvel ezelőtt Békésben az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 41, tavaly már 339 forintot tett ki. Egyébként több helyről is jelezték, hogy egyes lakó- és utcabizottságoktól, illetve munkahelyi kollektíváktól nem érkeztek be a kimutatások. Az 1978- ban végzett társadalmi munka értéke megyénkben így is elérte a 147,6 millió forintot. (Országosan ez az összeg meghaladta a 3 milliárdot.) A felhasznált anyagi érték 11,6 millió, a lakosság pénzbeli hozzájárulása 8,6 millió, és a közületek befizetése pedig mintegy 15 millió forint volt. A fennmaradó összeg: az elvégzett fizikai és szellemi munka értéke. A tervosztály véleménye szerint ez utóbbit kellene jobban összefogni, megszervezni, mivel különösen Békés megye gyermekintézményeiben kerül sor gyakrabban rekonstrukciókra: osztálytermek, foglalkoztató szobák, étkező- helyiségek stb. bővítése. A szocialista brigádok, a szülői munkaközösségek elsősorban az iskolai év kezdete előtt értek el kimagasló eredményeket. Ami a szervezést illeti, az a legjobban járható út, ha csak egy-két személyt bíznak meg a tennivalók ösz- szehangolásával. Ezek az aktívák a tanácstagok, a lakó- és utcabizottságok, a pártós tömegszervezetek irányításával, valamint a helyi gazdasági egységek segítségével ugyanis több millió forintot érő társadalmi munkák elvégzésére képesek mozgósítani a lakosságot. Ezt a módszert elsősorban azokon a településeken alkalmazzák, melyeknek évi költségvetése mindössze néhány százezer forint. Igaz, hogy a pénzeszközök eléggé szűkösek, s az adott település mutatói határozzák meg: mekkora támogatást kaphatnak központi alapokból. A települési'. jlesztési munkában éppen ezért mérlegelni kell az adott város vagy község hozzájárulását is. Ez főként „Egy nap az .iskoláért”, vagy „Egy nap a városért” akciók keretében befizetett összegekből áll. Ily módon tavaly például a lakosság Békéscsabán közel négymillió, Szeghalmon 2 millió 300 ezer, Mezőberényben 635 ezer, Kondoroson 442 ezer, Méhkeréken 274 ezer forinttal segítette a közös célok elérését. * * * Mint jeleztük, nem csupán az anyagi, hanem a szellemi természetű társadalmi munkák iránt is megnövekedtek az igények az utóbbi időben. Nézzünk meg néhány számadatot: 1976-ban 735 ezer, 1977- ben egymillió 206 ezer, 1978- ban 2 millió 300 ezer forint volt a szellemi társadalmi munka értéke megyénkben. Tervkészítésben azATI- VIZIG és a KÖVIZIG dolgozóin kívül különösen sokat segítettek a járási hivatalok műszaki osztályai, valamint a KPM Közúti Igazgatóságának kollektívái. Ez által olyan kisebb beruházások is megválósulhattak, amelyekkel egyébként a tervezővállalatok nem foglalkoznak. Jó példa erre a nemrégen létesült orosházi általános iskola, melynél mind a tervezést, mind az építést társadalmi munkában végezték. Az utóbbi időben egyre több iskola udvarát látják el aszfaltburkolattal, s így kedvező lehetőségek kínálkoznak sportolásra, különböző rendezvények megtartására. Általános tapasztalat, hogy azok a lakosok, akik gyerekeik vagy unokáik révén már nincsenek érdekelve egy-egy gyermekintézmény fejlesztésében, szintén jelentős segítséget ajánlanak fel évente. A főként nőket foglalkoztató vállalatok esetében viszont már más a helyzet, mert érdekük, hogy a dolgozók gyermekei megfelelő bölcsődei és óvodai ellátást kapjanak. * * * A tervosztály véleménye szerint a munkahely és a lakóhely között létrejött kapcsolatok egyre erősödnek, fejlődnek. A helyi tanácsoknak továbbra is fontos feladata lesz az elképzelések, a tervek széles körű ismertetése; az üzemek, a szövetkezetek és intézmények vezetőjével való egyeztetése. Jó dolog, ha lehetőség van egy-egy munkahelyen arra, hogy a közösségek „ledolgozhatják” vállalásukat, s az így kapott pénzt befizethetik létesítmények bővítésére, és egyéb településfejlesztési célokra. A tervek összeállításakor a tanácsok vegyék figyelembe a lakosság igényeit. Többször előfordult, hogy olyan gondokra is fényderült, amelyekről a helyi vezetők nem tudtak. A tapasztalatok szerint ilyenkor nagyobb a lelkesedés. (Békéscsabán, az V. kerületben példamutatóan működtek közre a tanácstagok, s a városi tanács műszaki osztályának dolgozói segédkeztek a belvízprobléma megoldásában.) Alkalomadtán jogosan elvárható, hogy a szorgalmasan, eredményesen dolgozó kollektívák, valamint az egyes személyek is megfelelő erkölcsi elismerést kapjanak. Például Békéscsabán, Vésztőn, Szeghalmon emlék- plaketteket adnak azoknak, akik az átlagosnál többet tettek városuk, községük, közvetlen lakó- és munkahelyük szebbé tételéért. Megyei szinten 130 személy és 20 kollektíva vehette át a kiváló társadalmi munkáért járó emlékérmet. A társadalmi munkamozgalomra egyébként nemcsak a szocializmus építésének kezdeti, hanem későbbi szakaszaiban is szükség volt és lesz. Az életszínvonal emelkedésével egy időben a társadalmi munkák iránti igények is növekedni fognak. Ezek az akciók — különösen a kis településeken — a fejlesztési alap felhasználását nem egy esetben 30—40 százalékkal emelik. (Méhkerék költségvetése 1979-ben 400 ezer forint; s ugyanakkor a társadalmi munka értéke meghaladta a 4 millió 300 ezer forintot.) * * * Az egységesebb értékelés és nyilvántartás végett valamennyi település egy úgynevezett elszámolási normatívát kapott. Ennek célja az, hogy mindenütt egységesen mérjék fel és összesítsék az eredményeket. Különben a Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a Hazafias Népfront OT által kiadott irányelv alapján számolják el a szellemi társadalmi munkát is. A tanácsoknál egy-két személyt jelölnek ki azért, hogy az adatokat a valóságnak megfelelően feljegyezzék és nyilvántartsák. Általában néhány százezer forintos eltérés mutatkozhat, de az irányelvek lehetőséget adnak az órabér alapján való elszámolásra is. „A társadalmi munka értéke — jegyezte meg befejezésül Nagy András, a tervezési osztály főelőadója — szinte kétszeresére emelkedett. Ugyanakkor nem ritkán egyesek erejükön felül is szívesen vállalnak olyan feladatokat, amelyek a munka- és lakóhelyek parkosítását, tisztán tartását, továbbá Békés megye gyermekintézményeinek, szociális létesítményeinek fejlesztését és karbantartását szolgálják.” Kép, szöveg: Bukovinszky István Hogyan élnek a falvak lakói? Országos TIT-rendezvény Békéscsabán és Orosházán rendezik meg a jövő héten — 13-án és 14-én, csütörtökön és pénteken — a TIT soron következő országos mezőgazdasági és élelmezésügyi vándorgyűlését. Erről tájékoztatta dr. Soós Gábor államtitkár és dr. Molnár László, a KSH Demográfiai Intézetének igazgatója a sajtó képviselőit és más érdekelteket a napokban Budapesten, a TIT központjában. A társulat érdekelt szakosztályai — emlékeztetett rá dr. Soós Gábor — már régóta feladatuknak tekintik, hogy foglalkozzanak a mező- gazdaság egy-egy szakmai problémájával, sőt, nemegyszer a mezőgazdaságban dolgozók, a falvak, községek lakóinak társadalmi problémáival is. Falvaink társadalma gyorsan változik; jelzi ezt többek közt az is, hogy lakóinak több, mint a fele munkás, nem a mezőgazdaságban dolgozik. A tudományos és technikai forradalom hatására gyorsan változnak parasztságunk munka- és életkörülményei. A változó élet dologi, anyagi feltételei kialakultak, ám nem mondható el ugyanez a gondolkodásmódról, a meggyökeresedett szokásokról, és az életmód egyéb összetevőiről. Számos helyen, sok-sok családban ugyanis inkább törődnek az anyagi jólét külső, látható jeleivel, semmint azzal, hogy okosan, értelmesen fordítanák életük szebbé, gazdagabbá tételére a megszerzett javakat. Ezekről a kérdésekről lesz szó a jövő heti vándorgyűlésen, amelyre mintegy 200— 250 szakembert — mezőgazdászokat, társadalomkutatókat, politikai és társadalmi vezetőket — várnak Békéscsabára és Orosházára a TIT aktívái. A fő referátumot 13- án, csütörtökön délután dr. Molnár László tartja a csabai ifjúsági és úttörőházban „Az életmód változásai falun” címmel, majd az ezt részletesebben megvilágító többi előadások és hozzászólások következnek. Másnap délután Orosházán, a művelődési központban dr. Soós Gábor mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk következő ötéves tervi feladatait összegezi. Ezt megelőzően az érdeklődők meglátogatják a kardoskúti természetvédelmi területet, ahol — jó idő esetén — egyebek között lovasbemutató is színesíti a programot. Nagyon „elszaladtak” egyes éttermekben az ételárkalkulációkkal. A megye mintegy kettőszáz vendéglátóipari egységében — melyek közül legforgalmasab- bak a másodosztályúak — 45—50 százalékkal emelkedtek az étlapról választható ételárak. Másutt — még harmadosztályú helyen is — a húsételek mellé „nem tartoznak a köretek”, s nagy ravaszul azokat külön számítják fel a fogyasztóknak. Az az igazság, hogy „túletetett” nép vagyunk és hiába a tv-, rádió- és sajtópropaganda, az egészséges táplálkozási étrendünk kialakításához, eddig nemigen járult hozzá a vendéglátó- ipar. Egy-egy adag sertésvagy marhapörkölt szaftjában úgy úsznak a galuskák, hogy alig lehet őket felfedezni. A sültek mellé olyan zsíros körítéseket tálalnak, hogy az egészséges gyomrú- ak is előbb-utóbb betegek lesznek tőle, magassá válik a vérnyomásuk, korán kezdődik majd érelmeszesedésük. A hús- és zsiradékárak emelkedése — ne ágáljon senki rám ezért a megállapításért — szerintem elsősorban azért hasznos is, (persze a népgazdasági mélyebb okok mellett), mert rákényszeríti az embereket, hogy takarékoskodjanak á zsírral, húsadagokkal stb. Vagyis, hogy egészségesebben táplálkozzanak ! Ám az áremelkedésekből nem ez, hanem inkább az ú( árszintek mechanikus áttétele következett az egységek legtöbbjében. Sőt, a túlzott ételárnövekedés, ami már arányban sem áll az alapanyagok áremelésével. Július előtt, 27 forint volt például egy adag sertés rántott borda, sült burgonyával egy másodosztályú étteremben. Most 39—42 forint. És sorolhatnánk tovább. A pörkölt ugyanúgy úszik a zsíros lében, mint azelőtt stb., tehát még egészségesebbek sem lettünk az árintézkedésektől. De nem akarok ironizálni, mert jó példa is van arra, hogy a haszon- kulcsváltozás és a kalkulációs tömbök gazdaságosabb, ésszerűbb kidolgozásával lehet olcsóbban és egyben a A MAVOSZ Békés megyei Intéző Bizottsága a hét elején Csabacsüdön a bemutató vadgazdaság vadászházában tartotta ülését. Ezen az ülésen határozott az IB arról, hogy a vadászok megyei küldöttközgyűlését október korszerű táplálkozás követelményeinek megfelelően is árusítani az A la Carte ételeket. A békéscsabai Ételbárt hozhatnám fel jó példának, többek között, ahol a másod- osztályban kialakult 45—50 százalékos emelkedésekkel szemben mindössze 27 százalékos az ételáremelkedés. £>őt! A gulyás például még olcsóbb is lett! Azelőtt 12,60 Ft volt, most 10,80 forint. És nem is rosszabb, bár bélszín helyett másodosztályú marhahúsból készül. A gombaleves azonos árú. A korábban itt legdrágább ételadag a sárréti pecsenye 26,50 forint volt, most 29,10. A tatár bifsztek az 1,80 forintos áremelkedés révén most 25,30-ért kapható. Az ugyancsak speciális meleg szendvicsek ára 60 fillértől 1,20 forintig nőtt fajtájuk szerint. A megyében általuk elsőnek bevezetett és közkedveltté vált gyermekmenü is csupán 2,50 forinttal emelkedett. Szerdán tyúkhúsleves és párizsi sertésborda, sült burgonyával volt a menü, egy felnőttnek is megfelelő mennyiségben és mindössze 16 forintért. Hogyan kalkuláltak ki ilyen olcsó ételárakat? Az anyaghányadok gazdaságosabb felhasználásával. Nem főznek, sütnek, tálalnak olyan zsírosán, nem használnak annyi zsiradékot az ételkészítéshez, mint régebben, s a drágábbá vált húsféleségeket is gazdaságosabban osztják el, nem fűszerezik, úsztatják annyira olajban stb., és ezzel a fogyasztók is jól járnak egészségügyileg. Nem véletlen, hogy ebben az egységben az áremelkedések óta duplájára növekedett az ételforgalom és a harmincöt vásárlói bejegyzés szinte egységesen fejezi ki Czürt István mezőhegyesi lakos véleményét, mely többek között ezt közli: „ ... szeretném jelezni a vendéglátó igazgatóságnak, hogy az ételbárjukban mind a kedves, figyelmes kiszolgálás, mind az- ételek minősége és árai dicséretet érdemelnek ...” És persze követőket is ... Varga Dezső 19-re hívja össze. Az októberi küldöttközgyűlés elé terjesztendő témák közül az intéző bizottság kiemelten foglalkozott az oktatás, képzés és továbbképzés, valamint a propagandamunka megyei eredményeivel, feladataival. Ezeknek sorában nagy jelentőségű a csongrádi szakiskola felügyeletével Szarvason, a DATE főiskolai kara mellett indított vadász- képzés. Az elmúlt tanévben beiskolázott 32 tanuló a főiskolán vesz részt az elméle- , ti és a Csabacsüdi Bemutató Vadgazdaságban a gyakorlati foglalkozásokon, szakmunkásvizsgát pedig két év után tehetnek. Az intéző bizottság ugyanezen az ülésén összegezte azokat az észrevételeket és javaslatokat, amelyekkel az országos vadászati és vadgazdálkodási távlati fejlesztési irányelvek kialakításához járulnak hozzá a Békés megyei vadászok. Az összegzést követően az IB-ülés résztvevői az ellenőrző bizottságok és a megyei intéző bizottság munkáját értékel te, meghallgatta az ifjúsági bizottság ötéves munkájáról szóló tájékoztatót, majd kitüntetések átadására került sor. Ez alkalommal kapta meg a Nimród Vadászérmet Széles Ferenc gyulai, dr. Szabados Mihály körösladá- nyi, Vincze Endre gyomai és Rákos Zoltán szarvasi vadász.- v. j. Tizenkétféle illatú desodort készítenek a KHV 2. sz. gyáregységében. Havonta kétmillió-kétszázezer palackot töltenek, ebből külföldre is szállítanak. A képen: András Károlyné töltőgépsor-kezelő a desodorospalackok töltése közben (MTI-fotó — Cser István felvétele — KS) Négyen kaptak Nimród Vadászérmet
