Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-04 / 206. szám

1979. szeptember 4., kedd o Megnyílt a Kohán-műhely kiállítása. A Magyar Képző- és Iparművészek Dél-magyarországi Területi Szervezete, a Bé­kés megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a Munkácsy Mi­hály Múzeum és a Megyei Művelődési Központ szervezésé­ben szeptember 2-án, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílt meg a Kohán-műhely kiállítása Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban A megnyitó ünnepség résztvevőit Ambrus Zol­tán, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának nép­művelési csoportvezetője köszöntötte, majd dr. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg a kiállítást, amelyet október 1-ig láthat a művészetkedvelő közönség Fotó: Martin Gábor r/xxxxxxx/xxxxxx/xx/xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Ciroktermesztők és -felvásárlók megbeszélése Kunágotán Az utóbbi évekhez képest több mint ezer hektárral nőtt a CITÉV szervezésében termesztett cirokterület. De nemcsak a vetésterület több, hanem a várható szakáll- termés mennyisége és minő­sége is jobbnak ígérkezik minden eddiginél — állapí­tották meg a ciroktermesztők és -felvásárlók kunágotai megbeszélésén, tegnap, szep­tember 3-án. Sütő Imre, a CITÉV igaz­gatója a kiváló minőség megóvására, a tervben meg­határozott exportfeladatok túlteljesítésére indítványoz­ta, hogy a CITÉV-teleppel rendelkező tsz-ek — mező­kovácsházi Üj Alkotmány Tsz, kunágotai Bercsényi Tsz, magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz, a tótkomlósi tsz-ek, to­vábbá a csorvási Lenin Tsz — munkaerővel, ezek átcso­portosításával is segítsék a felvásárlást, a cirokszakáll- ról a maglehúzást, az export­válogatást, a csomagolást, a szállítást és a belföldi fel­használók igényeinek kielé­gítését. Valamennyi érdekelt tsz elfogadta a kezdeményezést, és támogatásáról biztosította a CITÉV további munkáját. Ezután abban is megegyez­tek, hogy a szakáll felvásár­lását valamennyi telepen nyomban elkezdik, mihelyt az áru raktárérett. Ezt azért is hangsúlyozták, mert az utóbrf napokban olyan hírek terjedtek el a megyében, hogy a CITÉV csak szep­tember 20-a után nyitja meg az átvevőhelyeket. Az ilyen kósza híresztelés — mondot­ta felszólalásában Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Tsz-ek Szövetségének titká­ra — sokat árthatna a fel­lendülőben levő termesztés­nek, ha a szövetkezetek, va­lamint a ciroktermesztők kö­zös vállalata figyelmen kívül hagyná, és nem tenné meg a szükséges intézkedéseket a betakarítás, továbbá a felvá­sárlás mihamarabbi elkezdé­sére. D. K. Országos bélyegnap A MABEOSZ szeptember 15-én rendezi az 52. orszá­gos bélyegnapot, amelynek rendezvényein a több mint 160 ezer hazai filatelista és a szép bélyegek „szervezet­ien” kedvelőinek tömege vesz részt. Egyebek között ebből az alkalomból hirdetik ki az év legszebb bélyege pályázat eredményét, s a szövetség székházában megnyitják a hagyományos országos bé­lyegkiállítást, amelynek ke­retében előadásokat és vitá­kat rendeznek a bélyeggyűj­tés időszerű szakmai kérdé­seiről. Izgalmas verseny az Klffild Kupáért A Békés megyei Szolgál­tató és Termelőszövetkezet vezetősége és KlSZ-alapszer- vezete szeptember 2-án, va­sárnap délelőtt fél 9 órai kezdettel rendezte meg a bé­késcsabai ifjúsági házban az Alföld Kupa fodrász—kozme­tikus-versenyt. A versenyen Bács-Kiskun, Csongrád, Szol­nok és Békés megye legjobb fodrászai és kozmetikusai mérték össze tudásukat. Krizsán Tamás szolgálta­tási osztályvezető megnyitó beszéde után elsőnek a gála­frizurák és a nappali kiké­szítések kerültek bemutatás­ra, majd a zsűrizést követő­en ismét „újak” ültek a fod­rászszékbe, hogy elkészülhes­senek a divatfrizurák, köte­lező választékkal. Késő délután végre elérke­zett a várva várt eredmény- hirdetés is. Legjobbaknak a hazai versenyzők bizonyul­tak, hiszen minden verseny­számban Békés megye csapa­ta vitte el a pálmát. A ren­dezvény fodrászbállal zárult. A zsűrizés pillanatai Fotó: Martin Gábor Szeptember 15—október 3: Munkásfilmnapok a megyében A Békés megyei Moziüze­mi Vállalat megyénk 11 mo­zijában — Mezőberényben, Eleken, Endrődön, Gyomán, Békéscsabán, Békésen, Tót­komlóson, Gyulán, Szarvason és Orosházán — szeptember 15. és október 3. között mun- kásfilmnapokat rendez. Az egy-egy településen kettő, il­letve öt napig tartó prog­ramban az elmúlt évek leg­sikeresebb, munkás témájú magyar filmalkotásait vetí­tik le. A filmvetítések mellett Bé­késcsabán, Gyulán és Szarva­son alkotó-közönség találko­zók is lesznek. Szeptember 25-én délután 5 órakor a békéscsabai Kner Nyomda klubjában a Kedves szom­széd című új magyar film megtekintése után a nagy­üzem dolgozói azon a Ho­gyan kellene élnünk? című fórumon vehetnek részt, amelyen a film kapcsán fel­vetődő kérdésekre a város párt-, állami és társadalmi vezetői válaszolnak. Szarvason szeptember 26- án este 6 órától a művelő­dési központban, másnap, 27-én pedig Gyulán, az Er­kel filmszínházban Gyarmati Lívia ugyancsak most elő­ször játszott alkotását, a Minden szerdán címűt vetí­tik, majd ankétot rendeznek. Ezeken az alkalmakon a kö­zönség a film forgatókönyv­írójával, Marosi Gyulával ta­lálkozhat. Kedvezményes mozibérletek — felnőtteknek, fiataloknak A korábbi évekhez hason­lóan, az idén is kedvezmé­nyes mozibérlet-szelvénye­ket válthatnak az iskolás korú fiatalok a tanintézeti szervező tanároknál, a hélyi mozik pénztáraiban. A bér­leteket októbertől lehet hasz­nálni a plakátokon megje­lölt filmek megtekintésére. Az előző évektől eltérően, az idei évadban az úgynevezett C kategóriás, tehát „közön­ségfilmekre” is érvényesek az ifjúsági bérletek. Üj típusú bérletet is in­dít a megyei moziüzemi vál­lalat. Az ugyancsak kedvez­ményes jegyváltási lehetősé­get a megye üzemeinek és vállalatainak szocialista bri­gádjai, azok tagjai vehetik igénybe. A bérleteket kizáró­lag az üzemi közönségszer­vezőknél lehet igényelni, il­letve megváltani. Néprajzi amatőrfilm-pályázaf Országos néprajzi amatőr- film-pályázatot hirdetett a dombóvári városi művelődé­si központ és könyvtár a vá­rosi és a megyei tanács, mű­velődési intézmények támo­gatásával. A pályázaton az ország minden amatőr filme­se vagy klubja részt vehet pályázatokon díjat még nem nyert nyolcmilliméteres, szu­per nyolcmilliméteres, tizen­hat milliméteres magnóhan­gos, mágneses hangos, fény­hangos, fekete-fehér, vagy színes néprajzi témájú film­mel, vagy filmekkel. Ezzel egy időben meghir­dették a Dombóváron sorra kerülő 15. dél-dunántúli amatőrfilm-szemle pályáza­tát is a Baranya, Fejér, So­mogy, Tolna és Zala megyei amatőr filmesek, illetve klu­bok részére, az országos néprajzi filmpályázathoz ha­sonló feltételekkel. A filme­ket a dombóvári új műve­lődési központban az idei, november 23-a és 25-e közt megrendezendő 15. dél-du­nántúli amatőrfilmes-talál- kozón és a 9. országos nép­rajzi amatőrfilm-szemlén ve­títik le és bírálják el, illetve díjazzák a legjobbakat. Dávid követelése: 500 ember élete A dominikai hatóságok köz­lése szerint az évszázad egyik legpusztítóbb erejű hurri­kánja, a szombat óta tombo­ló David, legalább 500 em­beréletet oltott ki Domini­kában. A Santo Dom ingótól 120 kilométerre délnyugatra fekvő Ocoában 400 személy lelte halálát egy templom­ban, amelyet elöntött egy megáradt folyó. A térséget az államfő katasztrófa súj­totta övezetté nyilvánította. Becslések szerint a hurrikán Dominika mezőgazdasági ter­melésének 90 százalékát el­pusztította. Még dühöng a David, de már színre lépett utódja, Frederic. A hétfő hajnalban Antiguától 130 kilométerre keletre és San Jüantól 450 kilométerre nyugatra észlelt Frederic nyugat—északnyu­gat felé tart, óránként 29 ki­lométeres sebességgel. Me­teorológusok nem tartják ki­zártnak, hogy ugyanazt az utat teszi meg, mint elődje. Személyi számok BBC sorrendben Felhívás Békéscsaba lakosságához Békéscsaba város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága fel­hívja a város állampolgárainak figyelmét arra, hogy a sze­mélyi számok kiosztása ábécésorrendben történik. A meg­küldött értesítés tartalmazza azt, hogy a személyi szám mikor és hol vehető át. A tanácsi dolgozók munkájának segítése érdekében kérjük a lakosságot, hogy a személyi számok át­vétele érdekében feltétlenül a megjelölt napon 11 és 19 óra között jelenjenek meg az átvétel helyén. Ha a család minden személyi igazolvánnyal rendelkező tagja kap is értesítést, elég, ha csak a család egyik tagja jelenik meg, de hozza magával a többi családtag személyi igazolványát és igazoló lapját. Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Kell-e és lesz-e több szakmunkás? O állalati vezetők pana­szai között gyakori a szakmunkáshiány em­legetése. „Bezzeg, ha több szakmunkásunk lenne, meny­nyivel jobban mennének a dolgok” — mondják. Való­ban javulna a munka? Le­het több szakmunkás? Kezdjük talán ez utóbbi kérdésre adható válasszal. Jelenleg hazánkban az — 5 millióra tehető — aktív ke­resőknek mintegy 70 száza­léka, tehát 3,5 millió dolgozó végez fizikai munkát. Ezen belül —a statisztikai hivatal rétegfelmérése szerint — mintegy 1,2 millió szakmun­kás tevékenykedik a szocia­lista szektorban. Az ezred­forduló tájékán sem várható lényeges változás az aktív keresők számában, hiszen az jószerével változatlan ma­rad. A nem fizikai foglalko­zásúak aránya valamivel emelkedik a fizikaiak rová­sára, míg ez utóbbi csopor­ton belül a szakmunkások száma nő 200—300 ezerrel,_a segédmunkások hasonló szá­mú csökkenése mellett. A betanított munkások létszá­ma változatlan, mintegy 1,4 millió marad. Változatlan létszám mel­lett, nyugdíjba vonulás mi­att a szakmunkásoknak éven­te 2,5 százalékát kell pótolni. Néhány szakmában többet, hiszen például a bányászati, kohászati szakmákban a dol­gozók életkora magasabb az átlagnál. Náluk . tehát na­gyobb a természetes pótlás aránya. A fiatalok viszont nem vonzódnak ezekhez a szakmákhoz. Az idén 118 ezer diák fejezte be az ál­talános iskola 8. osztályát. Közülük 114 ezer jelentke­zett továbbtanulásra. A tény­legesen továbbtanulók ará­nya évek óta az iskolát be­fejezők 93 százaléka körül állapodott meg. Ez úgy ta­golódik tovább, hogy a vég­zős diákok 45 százaléka gimnáziumba, illetve szak- középiskolába, s ugyancsak 45 százaléka szakmunkás- képző intézetbe kerül. (Ezt a fele-fele arányt a középtávú és az éves népgazdasági ter­vek szabják meg.) A mara­dék 3 százalékot az olyan továbbtanulók adják, akik gyors- és gépíró iskolába, vagy egészségügyi szakisko­lába stb. jelentkeztek. A szakmunkások száma azon­ban nemcsak a szakmunkás- képző intézetekből kikerü­lőkkel növekszik: a szakkö­zépiskolát végzettek egy ré­sze is ilyen munkakörben helyezkedik el és a felnőtt- képzés keretében a múlt év­ben például a 48 ezer végzős szakmunkástanuló mellett 25 ezer felnőtt szerzett ugyan­csak szakmunkás-bizonyít­ványt. Megállapítható tehát, hogy évről évre nő a fizikai dol­gozók körében a szakmunká­sok aránya. Feszültségek vi­szont szép számmal akadnak. Nézzük meg újra a fiatalok beiskolázását: egyes szak­mákat tömegével akarnak ta­nulni, míg mások elsajátítá­sára alig-alig jelentkeznek, íme néhány kirívó példa: az 1978—79-es tanévre a terve­zett 2600 helyre 3140 autó­szerelő-tanulót vettek fel; a mechanikai műszerészek 1000 helyett több mint 1100-an je­lentkeztek, ugyanakkor szer- kezetlakatos-tanulónak 1700 helyett alig 1300-an, míg ci­pészszakmára a tervezett 134 helyett mindössze 28-an je­lentkeztek. Itt tehát két — vélt vagy valódi — érdek ütközik. Az egyik a vállala­toké — hiszen az ő igényük alapján alakulnak ki a ke­retszámok —, a másik a ta­nulóké, akik szülői vagy más környezeti hatásra választa­nak szakmát. Ez utóbbiak döntését igyekszik befolyá­solni a nehezen beiskolázha­tó szakmáknál — anyagiak­kal, valamint a tanulás és a munkakörülmények javításá­val — egy 1972-es- gazdasági bizottsági határozat. Végül is mennyi szakmun­káshoz jut évenként a gaz­daság? A tapasztalatok sze­rint a beiskolázott tanulók egyötöde lemorzsolódik a ta­nulmányi idő alatt, egy má­sik, ugyanekkora hányad szakmunkás-bizonyítvány- nyal a zsebében elhagyja a szakmát. így körülbelül 20 ezerrel kevesebb szakmun­kás jut minden évben a munkahelyekre. A foglalko­zásukat elhagyók zöme jobb kereset és előnyösebb mun­kafeltételek — ilyen például az egy műszak — reményé­ben alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörben he­lyezkedik el. Gyakori eset, hogy a vasasszakmát tanul­tak — gépi forgácsolók, la­katosok, autószerelők — gép­kocsivezetők lesznek. A Munkaügyi Minisztériumban ezt nem tartják egyértelmű­en negatív jelenségnek, hi­szen az említett esetben is népgazdaságilag fontos fel­adatot végeznek a fiatalok. Persze, nem ez a cél! Hogy mit szólnak mind­ezekhez a vállalatok? Azok bizony minden évben éppen kétszer annyi szakmunkás- tanulót igényelnek, mint amennyit egyáltalán képezni lehet. Egyes szakmákban, ahol tartósan alacsony az utánpótlás, jogos lehet ez a kérés, de zömében inkább cáfolható. Minek kell hát változnia ahhoz, hogy legyen elég szakmunkás? A képzés ol­daláról: a beiskolázások szak­mai szerkezetének. Ebben az intézményes pályaorientálás­nak és az iskolának is ko­moly feladata van. A képzé­si idő alatt lemorzsolódók a hiánynak csak töredékét ad­ják, tehát a vállalatoknak kell nagyobb figyelmet for­dítaniuk a szakmunkásfiata­lok megtartására, és az egész szakmunkásállomány haté­kony foglalkoztatására. A vállalati szakmunkás­igény kielégítésének másik útja a felnőttképzés. A je­lenlegi formák mellett az egyes főhatóságok már el­készítették a saját ágazati­vállalati szakmunkásképzési jegyzéküket. Az ebben sze­replő, jobbára speciális, rö- videbb felkészülési idejű szakmákat tanfolyamok ke­retében sajátíthatják el a dolgozók. Bizonyítványuk az illető ágazatban, illetve vál­lalatnál érvényes, ott vi­szont egyenrangú minden mással. Ez a módszer továb­bi előnyökkel is jár: jobban köti a dolgozókat és nem szállítja le a képzés színvo­nalát. Ö szakmunkásokkal — és egyáltalán a szak­értelemmel — ugyan­úgy „hatékonyan kell gaz­dálkodni”, mint bármi más­sal. Ez a pályára irányítás­sal kezdődik, a szükségle­tekhez igazodó szakmastruk­túra kialakításával, a beis­kolázással folytatódik és a vállalatok pályán tartó te­vékenységével, valamint a munkaerő hatékony foglal­koztatásával fejeződik be. — németh —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom