Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-30 / 229. szám

1979. szeptember 30., vasárnap Randevú a Deák téren Villamosjeggyel — múzeumba T udomány—technika Ciolkovszkij álma Ciolkovszkij munkásságának nagy szerepe volt korunk Szojuz űrhajóinak a tervezésében, megépítésében is (MTI KUIföldi Képszolgálat) A metrónak nevezett föld­alatti vasút első kelet—nyu­gati vonalát összekötő sza­kaszát 1970-ben, teljes hosz- szában pedig 1972-ben adták át a forgalomnak. A tömeg- kölekedés korszerűségét je­lentő földalatti vasút azon­ban nem ilyen rövid múltra tekint vissza hazánkban. A millennium évében, 1896 májusában Ferenc József lá­togatása idején nyitották meg a Budapesti Földalatti Villa­mos Közúti Vasutat a Gizel­la (ma Vörösmarty) téri vég­állomástól az Állatkert meg­állóig. Az ezredévi ünnepsé­geken részt vevő uralkodó „királyi kocsin” utazva meg­tekintette a földalatti vas­utat, s ebből az alkalomból „legkegyelmesebben megen­gedte”, hogy a korábbi elne­vezés helyett fölvegyék a Fe­renc József Földalatti Villa­mos Vasút Rt. nevet. Lassan száz éve már, hogy fölavatták a kontinens első föld alatt közlekedő vasút- ját, amelyet „csak” azért építettek, hogy az „elegáns Sugár utat” (ma Népköztár­saság útja) ne „csúfítsák el” sínekkel. A földalatti vasút építésének ötlete Balázs Mór­tól származott. Munkásságá­ért nemesi rangot is kapott, s címerpajzsára a földalatti villamos stilizált motívuma került. Feltehetően az egyet­len olyan címer a világon, amelyben a villamosság jel­képe látható. A vasút építésére, fölszere­lésére mindössze 20 hónap állt rendelkezésre. Az enge­délyezést ugyanis föltételhez kötötték: a vasútnak el kell készülnie a milleniumi kiállí­tásra. Ennek érdekében az akkor legkorszerűbb gépeket hasz­nálták az építésnél, minden erőt megmozgattak, hogy időben befejezzék a nagy munkát, s így az ünnepség­re látogatók szállítását is megoldhassák. Mindez immár egy évszá­zada történt, a földalatti vasút azóta is — korszerű­sítve, fölújítva, hosszabb pá­lyán — üzemel, fontos része a tömegközlekedésnek. A múlt, jelen, s a jövő jel­képesen is találkozik a föld­alatti vasutak Deák téri cso­mópontján. Képzeletbeli, ugyanakkor valóságos kis földalatti utazásra csábítja az embert a modern aluljá­róban található Földalatti Vasúti Múzeum. A múlt szá­zad végi Budapest hangulata árad a metszetek, a színes térkép, a korabeli könyvek, levelezőlapok, fotók láttán. Az akkori Budapest közle­kedésébe enged betekintést az állandó kiállítás, amely természetesen keretül szol­gál a földalatti vasutak múltjához, jelenéhez és jö- vőjéhez. A földalatti vasút építésé­nek idején készült fényké­pek, majd az üzemeltetéskor használt különféle tárgyak, dokumentumok, különböző emlékek, modellek teszik ér­dekessé, szemléletessé a ki­állítást. Ostor, omnibuszlám­pa, villamoscsengő, az uta­zásra jogosító szakaszjegy, bérletjegyek, a közlekedés­ben dolgozók használati tár­gyai idézik föl a múlt szá­zad végi földalatti közleke­dést. A metró építését is nyo­mon követheti a látogató. A kiállításnak ez a része folya­matosan kiegészül, bemutat­va a metró építésének újabb állomásait, eredményeit. Az „apróságokon” kívül eredetiben látható az 1896— 1973. között közlekedő mo­torkocsik egy-egy típusa is. A metró építése miatt ko­rábban szükségessé vált a földalatti vasút vonalkorrek­ciója, ezért választották le egy íves alagútszakaszát. A Deák téri aluljáró építésekor pedig — a Közlekedési Mú­zeum javaslatára — a 60 méter hosszú alagútszakaszt múzeummá alakították ki. Bubrik Gáspár Filatéliai hírek A Békéscsabai Városi Bé­lyeggyűjtő Kör vezetősége értesíti a köri tagságot, hogy ma, 30-án, vasárnap lehet utolsó alkalommal a követ­kező újdonságokra előfizetést eszközölni; régi pénzek so­rozat 15,— Ft, Sárvár 40 fil­léres és a bélyegnapi blokk 20,— Ft névértékben. Egy­ben kéri a kör, hogy a má­sodik félévi tagdíjakat fizes­sék be azok, akik eddig nem fizették be. Közli továbbá a kör vezetősége, hogy folyó évi november hó 25-én va­sárnap a MABÉOSZ rende­zésében a köri helyiségben 10 órai kezdettel gyorscserét, árverést tart, melyre az ér­deklődőket szeretettel várja. Százharminc évvel ezelőtt 13 honvéd tábornokot gyilkolta- tctt meg a Habsburg ön­kény Aradon. Négyet golyó­val, kilencet kötéllel végez­tek ki. Aradon lőtték főbe — október 25-én Kazinczy Lajos honvéd tábornokot is, és Pesten egy időben a ti­zenhárommal, Batthyány La­jos miniszterelnököt. A sza­badságharc és a forradalom e vértanú hőseiről emléke­zik meg az évforduló nap­ján levelezőlap kiadásával a posta. A lap bal oldalán a tizenhárom tábornok — Kiss Ernő, Schweidel József, Des- sewffy Arisztid, Lázár Vil­mos, Pöltenbergi Pölt Ernő, Török Ignác, Lachner György, Knézich Károly, Aulich La­jos, Damjanics János és Vé- csey Károly — arcképe lát­ható, Barabás Miklós litog­ráfiája alapján. A bélyegkép névértéke 60 fillér, és a Batt­hyány örökmécsest ábrázol­ja. Október hó 19-én az osztrákokkal közösen emlé­kezünk meg a Győr-Sopron —Ebenfurti vasút centená­riumáról. A jubileumot mindkét részről köszöntik a posták. Ausztria 2,50 sch névértékű bélyegén az 1941 —42-ben épített „hadi moz­dony” szerepel. Ugyanaz a kép díszíti a Magyar Posta blokkjában elhelyezett ötfo­rintos bélyegek egyikét. A további három címletben 1880-as személyvonat, 424- es sorozatú gőz- és M. 41- jelű Diesel-mozdony látható. A 20 forint névértékű blokk két bélyegét a névadó há­rom város címere, az oszt­rák és a magyar nemzeti színekből álló szalagok öve­zik. Gál Ferenc és Kékesi László grafikusművészek tervrajza alapján a blokkot a Pénzjegynyomda készíti ofszet eljárással 274 300 fo­gazott és 7 900 vágott pél­dányban. A megjelenés nap­ján a posták emlékbélyegzé­seket használnak. Autó—motor Korrodál a A nagyfokú korrózió ma a gépjárműgyártó ipar és a gépjármű-tulajdonosok igen komoly gondja. Az autó akár kétszeres élettartamú is le­hetne, ha a karosszéria is „úgy akarná”. De gondol­junk csak arra, mit kell ki­állnia a múló évek során a szabadban tárolt, a legkü­lönbözőbb útviszonyok kö­zött szennyeződő kocsiszek­rénynek. Mivel a karosszéria korrózióját előidéző okokat belátható időn belül generá­lisan nem lehet megszüntet­ni, pillanatnyilag csak a kor­rózióvédelem fokozása hoz­hat jelentős haladást. Az új korrózióvédelmi megoldások közül elsőként az USA-ban kidolgozott zincrometal-eljárás érdemel említést. E módszernél az acéllemez először 0,025 mm vastagságú korróziós védőré­teget kap, amelyre 0,1 mm vastag, cinkben gazdag epoxidalapú festék kerül. Az így kezelt acéllemez korró­zióállósága kétszerese a ha­gyományos galvanizált acél­lemezének, s ráadásul ala­kítható, hegeszthető, festhe­tő, anélkül, hogy korrózióál­lóságából veszítene. A világ számára megszo­kottá vált, hogy egyre hosz- szabb ideig dolgoznak embe­rek űrállomásokban, műsze­reket hordozó mesterséges holdak keringenek a föld kö­rül vagy száguldoznak távo­labbi célpontok felé. Keve­set gondolunk azonban arra a lángelmére, K. E. Ciol- kovszkijra, aki élete során nemcsak fémből készült lég­hajót, légcsavaros, sőt lég­sugárhajtású repülőgépeket tervezett, hanem kidolgozta a rakétatechnika alapjait, elvégezte a világűrkutatás el­méleti számításait, és meg­adta megvalósításának a részleteit is. Ciolkovszkij 1857. szeptem­ber 17-én született a rjezani kormányzóság Ijevszk falu­jában. önerőből képezte ma­gát és figyelme csakhamar a repülés felé fordult. A lég­hajózás és a repülés terén végzett nagy horderejű ku­tatások után élete fő művé­nek a megvalósításához fo­gott: hozzálátott a rakétare­pülés és a világűrhajózás el­méletének és technikai meg­Mindenképpen az lenne a legcélszerűbb és legolcsóbb megoldás, ha a kocsiszek­rény teljes korrózióvédelmét a gyártó cél végezné el. Er­re azonban ma még csak a nagyon drága típusoknál vállalkoznak. Az utólagos beszórásos korrózióvédelem­mel ugyanis nem biztosít­ható, hogy az alapozó min­den szükséges sarokba, vi­szonylag zárt részbe stb. el­jusson. A gyártás során vi­szont még mód van arra, hogy bemártásos eljárással végezzék a védő réteg fel­vitelét, ami sokkal jobb eredményt ad. Üjabban a bemártásos el­járást akként fejlesztették to­vább, hogy a kádba merülő kocsiszekrényre pozitív töl­tést kapcsolnak, a védő szert tartalmazó kád maga pedig negatív töltést kap. Ezzel el­érik, hogy a karosszéria minden pontjára egyenletes rétegben kerüljön a védő­anyag. Az így készült kocsi- szekrények korrózióállósága 40—60 százalékkal nagyobb, mint az egyszerű bemerítős eljárással védetteké. Addig is, míg valamelyes valósításának a tudományos kidolgozásához. Matematikai számításaiban Ciolkovszkij a rakéta hajtó­anyagának kilövellési sebes­ségét állandónak tételezte fel. s tudjuk, hogy a tervezésnek csaknem valamennyi fázisá­ban ma is ezt az egyszerűsí­tő feltételt érvényesítik. A szovjet rakétadinamikusok Ciolkovszkij-féle hipotézis­nek hívják ezt az egyszerűsí­tő feltevést. Az általa leve­zetett első képletből követ­kezik a rakétatechnika egyik alapvető megállapítása: ah­hoz, hogy a rakéta végse­bessége minél nagyobb le­gyen, célszerű inkább a ré­szecskék kilövellési sebessé­gét, mint a rakétahajtó­anyag mennyiségét fokozni. Ezt a tényt ma is erősen fi­gyelembe veszik a rakéták szerkesztésében. Miután a további vizsgálatokban meg­állapította, hogy a rakéta se­bességével el lehet érni a kozmikus sebességet, későb­bi vizsgálataiban már a ne­hézségi erőhatást is számí­tásba vette. így jutott el a szökési energia és a szökési sebesség értékeihez. előrehaladást érnek el a ko­csiszekrények gyárilag vég­zendő, egységes korrózióvé­delme terén, a jelenleg ki­alakult utólagos védőszer- ráfecskendezéses eljárások valamelyikét kell igénybe venni a gépkocsija számára hosszabb élettartamot szánó autótulajdonosnak. Ha töké­letes munkát akar végeztet­ni, nem szabad figyelmen kí­vül hagynia, hogy egy nor­mális karosszérián kb. 20 olyan üreg van, ahová fel­tétlenül be kell juttatni a védőanyagot. Sajnos, máig sem ismeretes olyan szer, amely sok évig védelmet biz­tosító, tartós korrózióvédel­met nyújtana, ezért a keze­lést szabályos időközökben meg kell ismételni. A krómozott részek korró­ziója ellen nem sokat tehet az autótulajdonos, még akként sem, ha színtelen lak­kal vonja be a díszléce­ket, lökhárítókat, kilincse­ket stb. Biztató viszont, hogy gyárilag ma már egyre tar- tósabb króm- vagy nikkel­bevonatokat tudnak készíte­ni. B. I. Képeink: a Földalatti Múzeumból... Vas Tibor kocsiszekrény

Next

/
Oldalképek
Tartalom