Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-27 / 226. szám

1979. szeptember 27., csütörtök NÉPÚJSÁG w A Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertje Békéscsabán A karmester: Lukács Ervin A megyei zenei évadot a világhírű Állami Hangver­senyzenekar nyitotta meg, szeptember 25-én, este 19 órai kezdettel az evangélikus nagytemplomban. Fellépésü­ket óriási érdeklődés előzte meg, ezt bizonyította a zsú­folásig megtelt terem is. Nyitószámként Mozart: D- dúr divertimento, K. 139 cí­mű kompozíciója szólalt meg. A mű 1772-ben keletkezett, eredetileg vonósnégyesre író­dott, hangversenyeken azon­ban kamarazenekar szólal­tatta meg. A kiváló előadásból az el­ső hegedű kiemelkedő szere­pe nagyszerűen valósult meg. Lukács Ervin játékos köny- nyedséggel vezényelt, zené­lése egyszerűséget, a mozarti stílus biztonságos ismeretét közvetítette. Második számként Haydn: B-dúr Simfónia concertante, op. 84. hegedű-, cselló-, oboa-, fagottszólóval hangzott el. A koncertáló szimfónia, azaz szólóhangszerre vagy szóló- hangszerekre és zenekarra írt, szimfónia-formában kom­ponált mű tulajdonképpen átmeneti műfaj a barokk concerto grosso és a klasszi­kus szimfónia között. Első­sorban a mannheimi iskola mesterei alkalmazzák elősze­retettel ezt a műfajt. Míg a concerto általában egy me­lódiára épül, a koncertáló szimfónia már átvezet a szo­nátatétel háromtémás fel­építéséhez — így válik a szimfónia közvetlen elődjé­vé. A mű 1792-ben keletke­zett. Az első két tételen ész­revehetően megmutatkozik Mozart hatása, a lassú tétel zenéjét állítólag Mozart ha­lálának hatása alatt írta Haydn. A finálé hegedűszó­lója a barokk zene concertói- ra emlékeztet. Haydn zené­jét magas szintű interpretá­lásban hallhattuk, a zenekar nagyszerűen muzsikált együtt a szólistákkal. A szólisták Bánfaifi Béla, Bálint Gábor, Dienes Gábor, Tamás Sán­dor voltak. A hangverseny zárószáma — melyben a teljes zenekari apparátust hallhattuk — Bee­thoven: IV. Szimfónia, B- dúr, op. 60. volt. A szimfó­nia 1806-ban, viszonylag igen rövid idő alatt készült el. Beethoven legerősebben ro­mantikus, fantáziajellegű szimfóniája. A mű négytéte­les. Az első tétel zenéjét sej­telmes Adagio-bevezetés elő­zi meg, ezt a feszült bizony­talan hangulatot egy játékos, kedélyes zene váltja fel. Felfedezhetünk egy új, tel­jesen szokatlanul dallamos témát is, mely Beethoven szerkesztésének fantáziasze­rűségére utal. A második Adagio tétel Beethoven leg­gyönyörűbb lírai darabjainak egyike. A főtéma széles ívű dallamát egy bensőséges elő­készítés vezeti be, hasonló a melléktéma bensőséges dalo­ló jellegéhez, mely a klari­nét szólamában csendül fel. A harmadik tétel tréfás jel­lege elsősorban abból ered, hogy a tétel nagy részben páros és páratlan ütemű mo­tívumokat szerepeltet, ez ad­ja a furcsa, tréfásan sántító jelleget. A Trió dallama né­pies táncra emlékeztető, egy­szerű melódia. A befejező té­tel alaphangulata derűs, ba­rátságos, bár alkalomszerűen kiabáló disszonanciával sza­kítja meg a szerző a főtéma egyenletes zakatolását. Szel­lemes a tétel végén, a főté­ma kezdő sorainak el-elaka- dó tréfás felbukkanása. Beethoven szimfóniája szin­te véglegesen formált, töké­letes tolmácsolásban szólalt meg. A világhírű zenekar koncertjén a közönség mél­tán érezte, hogy Beethoven műve szólalt meg a legtel­jesebben, legtöbbet mutatva a mű értékeiből. Kiváló diszpozícióban, felelős felké­szültséggel adott egy teljes estét betöltő műsort az Ál­lami Hangversenyzenekar. Nagy élményt jelentett hal­lani a zenekari játék ilyen magas fokú árnyaltságát, színgazdagságát, s kifejező erejét. Kitűnt, hogy a szó­lamvezető klarinétos a zene­kari közösségben is megőrzi szólistaegyéniségét, ez igazán pozitívan értékelhető. A nagy siker méltán köszöntöt­te a teljes együttest és kar­mesterét. L. K. E. Tornateremhiánnyal küszködnek A mintegy 3100 lelkes Bé- késsámson általános iskolá­jába 340 kisdiák jár. Az is­kola központi épületét éppen most korszerűsítették. Még­pedig a nagy termeket befű­teni is alig tudó olajkályhás rendszerről most álltak át_ a széntüzelésű, központi gőz- fűtéses rendszerre. Az igaz­gató, Motyovszki István sze­rint a fűtési szezonra elké­szül a kazánház is. A jelen­tős korszerűsítési munkála­tokra a megyei tanács ta­nácstagi alapjából 100 ezer, a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya ugyancsak 100 ezer forintot juttatott, míg a községi tanács felújítási alapjából 508 ezer forintot fordítottak a lényegesen gaz­daságosabb fűtés megvalósí­tására. Az iskola eszközellátottsá­ga csak közepesnek mondha­tó. Hasonló gondot jelent a szakos ellátottság is. Igaz, nincs képesítés nélküli peda­gógus, de történelem szako­sokból túltengés van, míg ne­hézséget okoz a matematika­fizika szakosok hiánya. Az iskola három épületben mű­ködik, de az új tanévet, a szülők és a HÖDIKÖT bé­késsámsoni kihelyezett üze­me szocialista brigádtagjai­nak áldozatos munkája nyo­mán, tiszta tantermekben kezdhették meg a gyerme­kek. A városokban szinte isme­retlen az a békéssámsoni gyakorlat, hogy a 340 kis­diákból minden jelentkezőt, mindössze 49 gyereket érint csak ez!, fel tudnak venni a napközibe. Sőt! Külön erre a célra rendszeresített nap- köziscsoport-termek is ren­delkezésre állnak a délutáni foglalkozásokhoz. A községi művelődési házban majd minden kiscsoportos foglal­kozást az iskola pedagógusai vezetnek. Érthető, hogy a két intézmény között jó a kapcsolat. A legnagyobb gondot Bé- késsámsonban a tornaterem hiánya jelenti. Bár az is igaz, a meglevő gondon so­kat enyhített a két évvel ez­előtt elkészült, ezer négyzet- méter alapterületű bitume­nes sportpálya. Az meg kü­lön elismerésre méltó, hogy a Hódmezővásárhelyi Köz­útépítő Vállalat a 240 ezer forintos bekerülési költség­ből mindössze a munkadíj megfizetését igényelte, ami 60 ezer forintot tett ki. A községnek sikerült ezenkívül a megyei KISZ-bizottság sportlétesítmények építését támogató alapjából 50 ezer forintot kapnia. Természete­sen a tornaterem építésének terve jelenti a legközelebbi és egyben legfontosabb ten­nivalót az iskola és a község számára. b. S. E. Filmankét a Knerben — tanulságokkal A Békés megyei munkás filmnapok keretében szer­dán délután ankétot rendez­tek a békéscsabai Kner Nyomda KISZ-esei. Kézdi- Kovács Zsolt új filmjének, A kedves szomszédnak leve- títése után a nagyvállalat, a megyei pártbizottság, a mo­ziüzemi vállalat és a szak- szervezetek vezető képvise­lői várták a fiatalok kérdé­seit. Hiszen eredetileg éppen ehhez a mindennapi, a la­káskérdés problémáit bon­colgató filmhez kapcsolódó­an egy fórum kibontakozta­tása lett volna a cél. A találkozó azonban film- ankéttá, a lakáskérdés és a közösségi életforma helyzeté­nek, alakulásának, buktatói­nak vitájává alakult. Előnyé­re. A hozzászólók cáfolha­tatlan érvekkel, a társada­lom kérdéseinek tisztánlátá­sával nyilvánítottak véle­ményt oly sok mindenről. Ezt a színes magyar alko­tást bizonyára tízezrek nézik majd meg. Hiszen nemcsak a sokakat foglalkoztató té­mája, hanem szellemes, po­litikummal átszőtt, élvezetes előadásmódja is vonzó hatá­sú lehet a közönségre. Törté­nete pár mondatban kifejez­hető: Miklós, az egyedülálló férfi egy olyan szanálásra ítélt, korábban nagyon is más rendeltetésű házban la­kik, amelynek lakóinak éle­tét a napi veszekedések „fű­szerezik”. A jobb és nagyobb lakás reményében Miklós a legkülönfélébb praktikák el­követésével békíti-haragítja egymásra lakótársait, a happy endes befejezés ígére­te nélkül. Szükség van-e ilyen me­nedzsertípusú emberre nap­jaink társadalmában? Van-e időnk egymásra például va­lamelyik modern lakótele­pen élve, lakva? Beszélhe­tünk-e emberi elidegenedés­ről hazánkban, vagy éppen Békéscsaba vonatkozásában? Hogyan egyeztethető össze a személyes, a közösségi és a társadalmi érdek úgy, hogy egyik se szenvedjék csorbát? Ilyen kérdéseket tettek föl ezen a találkozón a „kneres” fiatalok. S a kérdések több­ségére, leginkább egymástól, választ is kaptak. Mi értelme, haszna van ezeknek az ankétoknak — te­szik fel sokan a kérdést. A mostani megmutatta értel­mét és buktatóit is. Egyrészt a fiatalok közéleti szereplé­sének, nyilvánosság előtti megnyilatkozásainak, a véle­mény kifejtésének kiyáló fó­rumai lehetnek például a filmankétok is. Nem utolsó­sorban : a helyből lekezelt, eredendően rossznak ítélt magyar filmmel kapcsolatos vélemény is e formában megváltozhat, hiszen a be­szélgetők érveikkel és ellen­érveikkel feltárhatják az al­kotás erényeit, hiányosságait éppen saját tapasztalataikra, ismereteikre alapozva. A közösség — KlSZ-alap- szervezet, szocialista brigád — is nyerhet egy-egy ilyen vitán, ankéton. Megismerhe­tik a másik véleményét az adott kérdésben, lehetőség adódik a csoport vagy kö­zösség tagjainak arra, hogy akár segítséget kérjenek, vagy adjanak egymásnak. S nem utolsósorban: nyer eze­ken a vitákon a terítékre ke­rülő téma felelőse, alkotás készítője is, hiszen a közön­séggel, a beosztottal a „fehér asztal” sokat megoldó köze­gében találkozik. Érdemes hát folytatni, másutt is el­kezdeni. Olcsó befektetés, nagy nyereség ígéretével. (Nemesi) szarvasiak a DATE-n, a kö­zépiskolás diákotthonban, a 2- es számú általános iskolá­ban és a könyvtárban. 1-én, 3- án és 5-én a békésszent- andrási általános iskolában. 1-én, 2-án, 3-án pedig Gyo­mén a mezőgazdasági szak­munkásképző, valamint az 1- es és a 2-es számú iskolá­ban. Békésen már tegnap este vitatkoztak a repülő csésze­aljakról a mezőgazdasági szakmunkásképzőben, 1-én a 2- es számú iskolában, 5-én az ipari szakmunkásképzőben lesz téma a világegyetem. Szeptember 30-án, este 7-től a gimnázium udvarán, október 2- án az 1-es számú általános iskolában, 3-án a 3-as szá­mú iskolában, 4-én este a szolgáltatóház előtt rendez­nek távcsöves bemutatót. Muronyban október 3-án, 17 órától az iskolába várják az érdeklődőket. A mezőkovács­házi járásban is számos ér­dekes téma szerepel a tudo­mányos hét programján. Elő­adásokat tartanak Mezőko- vácsházán, Battonyán, Ka­szaperen, Kunágotán, Med- gyesegyházán és Mezőhegye­sen. A szeghalmi járásban 4- én a szeghalmi diákotthon­ban:, 9-én Körösladányba, 3- án Vésztőre várnak csilla­gászati szakembereket, 5-én, 8- án és 12-én pedig a járási székhelyeken bemutatókat ^ is rendeznek. A gyulai TIT természettu­dományos előadótermében másodikán, 3-án, 4-én és 9- én beszélgetnek a csilla­gokról, ez utóbbit űrkutatá­si filmestként rendezik meg. Távcsöves bemutatókat 3-án, 5-én, 6-án és 8-án rendeznek a város különböző pontjain. A járás­ban elsején Szabadkígyóson, 2-án, 3-án Sarkadon, 8-án Kétegyházán, 9-én Lököshá- zán és Méhkeréken rendezik a csillagászati hét program­Átfogó felmérés a Békés megyei kutatásokról A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága közel egy esztendeje már, hogy életre hívta a Tudományos- Koordinációs Szakbizottsá­got. A szakbizottság feladata többek között a megyében folyó kutatások összehango­lása, s azok, a megye érde­keinek legjobban megfelelő irányítása és fokozott támo­gatása. A szakbizottság & jövőben figyelmet, fordít arra is, hogy az intézeti és intézményi ke­reteken kívül dolgozó kuta­tók munkáját is megismerje, és .-ha arra érdemesnek talál­ja, egyben támogassa is. El­ső lépésként széles körű fel­mérést készítenek a megyé­ben a jelenlegi kutatói ka­pacitásról, megjelölve a ku­tatott témákat és elképzelé­seket egészen az 1980—85. közötti időszakra terjedően. A most készülő felmérés alapján aztán, a szakbizott­ság kidolgozza ,a közös érde­ket jelentő együttműködés kölcsönösen előnyös lehetősé­geit a kutatókkal és az in­tézményekkel. Ez a törekvés remélhetően megerősíti és fellendíti a Békés megyében folyó elméleti és gyakorlati kutatómunkát, egyben jobb kedvet biztosítva az ebben érdekelt szakembereknek. Művelődés Társadalmi vezetőséget választottak Kétegyházán Szeptember 20-án Kétegy­házán a Táncsics Mihály Művelődési Házhan társadal­mi aktívaülésen választották meg az új vezetőséget. Tő­lük a helyi közművelődés fellendülését várják. A kis­csoport vezetők évadnyitó értekezletén 18 kiscsoport beindítását tervezték ebben az évben is. Néhány cso­portba még várják a jelent­kezőket, így például az if­júsági klubba, a kisállatte- nyésztők és a kertbarátok klubjába, a gyermek- és if­júsági képzőművész körbe, az intarzia szakkörbe, a gyermek színjátszó és dí­szítőművész körbe. Az 1979/80-as közművelő­dési mozgalomba a munka­helyi közművelődési felelő­söknél és a művelődési ház­ban jelentkezhetnek a mun­kásbrigádok. A kultúrház gazdag, sokrétű felkészítő programot biztosít majd szá­mukra. Legutóbb például szeptember 23-án este a bu­dapesti Népszínházát várták a művelődési házba. Október 5-én este fél 7-től itt rende­zik meg a Könyv és ifjúság országos vetélkedősorozat helyi döntőjét. Nemzetiségi műsorok a rádióban Hetente 650 perc műsort sugároz a Magyar Rádió a nemzetiségieknek és a nem­zetiségiekről. S hogy ezt a tevékenységét a jövőben még tovább kívánja fejlesz­teni, jelzi az is, hogy fél éve megalakult a körzeti és nem­zetiségi adások főszerkesztő­sége. Egy éve született döntés arra, hogy a nemzetiségi műsorok az országos adások­ban is kapjanak helyet — a vidéki stúdiók szerkesztésé­ben. Azóta a rádió a 3. sá­von szombat és vasárnap reggel szlovák, szerb-horvát, illetve német nyelvű műsort közvetít. Ma már az egész országot behálózzák a nem­zetiségi adások. Mindezeken kívül termé­szetesen ,a rádió más politi­kai műsorai is rendszeresen foglalkoznak a nemzetiségek életével. HANG­SZÓRÓ Kárvallottak Amikor végighallgattam az Ifjúsági Rádiószínpad bemu­tatóján elhangzott Kárvallot­tak című rádiójátékot, volt egy olyan érzésem, hogy a mű írója szinte mindent el akart mondani a műsoridő 50 percében, amit a cigány­ságról tudni érdemes. Így aztán Lakatos Menyhért hangjátéka tandrámává si­keredett, olyan alkotássá, amelynek szereplői nemcsak saját életüket élik, hanem — mintha „megéreznek”, hogy a rádiómikrofon segítségével világgá kiálthatják egy nép­csoport minden búját-baját — el is mondják az éppen soros igazságokat. Egy széles cigánytabló vázlatpontjai ele­venednek meg időnként csak néhány mondatban, bizonyít­va, hogy a sokat akarás tör­vényszerűen a művészi áb­rázolás mélységeinek rová­sára megy. Persze érthető, ha Lakatos Menyhért szen­vedélyes közlésvágyában még a színvonal egyenletességé­nek árán is arra törekszik, hogy minél többet elmond­jon a „cigánykérdésrőll’. Művében akár több hangjá­tékra is elegendő dráma rej­tezik. Milyen emberek maguk? — kérdezi a hangjáték or­vos szereplője Orsóst, a bá­nyász-cigányt. Feleletet tu­lajdonképpen az egész mű adhat: sokféle emberek, más életkörülmények között, más­fajta vágyakkal, különböző eredményekkel. Közös csu­pán az a nagyon erősen élő hagyomány, a szokások tör­vénye, amely nagyon távoli­vá — önmagukat, a cigá­nyokat is idegenné, bezárkó- zottá —* bilincseli a husza­dik századi magyar valóság­tól. Az Orsós Katival történt események sora hivatott be­mutatni a cigányok életvite­lét. Ellentmondásaikat ön­magukkal, családi környeze­tükkel, a cigánytelep életé­vel és a társadalommal. Az Orsós család látszólag az új, emberibb életforma elköte­lezettje. Modern házban lak­nak, a családfő vájár, Kati óvónőnek készül, egyedül a mama mutatkozik be rosz- szul, amikor azért korholja lányát, mert az mindig arra a „rohadt iskolára” gondol. Egy véletlen motorbaleset indítja el a cselekmények do­minóláncolatát : Kati hosszú időre gipszágyba kényszerül, kimarad az iskolából, megis­merkedik a kukás-Rózsi fiá­val, elszökik otthonról, 14 éves korára se asszony, se lányanya lesz, akiből az „ura” kitapossa a tán. egyéb­ként is holt magzatát. Tra­gédiák sűrűsödnek a hang­képek mozaikkockái mögött, ám Lakatos Menyhért hősei elkerülik a nagyobb össze­csapásokat. Az író célja az csupán, hogy bemutassa: így élünk mi, egy hazában ma­gyarok és cigányok, súlyos előítéletektől terhes min­dennapokkal, összefogásért, megértésért, önmagunk job­bításáért kiáltó drámákkal. (Andódy) SZÍNHÁZ, MOZI Békéscsabán, ma este 7 óra­kor: NYÍLT SZÍN A színház művészeinek gálamű­sora. Belépés díjtalan, helyfog­lalás érkezés szerint. 1979. szeptember '27-én, csütör­tökön, Szarvason, 15.30 órakor: CSIPKERÓZSIKA Békési Bástya: 4 órakor: Sztrogof Mihály, í és 8 órakor: Griffin és Phoenix. Békéscsabai Épitők Kultúrotthona: 5 órakor: Vidám gazfickók, 7 órakor: Szöktetés. Békéscsabai Szabad­ság: de. 10 órakor: Zahar Ber- kut, 4 és 6 órakor: Iskolai val- cer, 8 órakor: A vágy titokza­tos tárgya. Békéscsabai Terv: Keoma. Gyulai Erkel: Minden szerdán. Gyulai Petőfi: 4 és 7 órakor: Csillagok háborúja. I., II. rész. Orosházi Béke: A ked­ves szomszéd. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 7 órákul: Csillagok háborúja. I., II. rész. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Munkahelyi románc. I., II. rész. A megyei ismeretterjesztő társulat hagyományos prog­ramjai közé tartozik minden évben a csillagászati hét. Ezúttal október 1-től 10-ig zajlanak az előadások me- gyeszerte, a legtöbb helyen pedig távcsöves bemutatót is tartanak. Békéscsabán, október 1-én 19 órától az Értelmiségi Klubban Zombori Ottó, az Uránia csoportvezetője be­szél a galaxisok fejlődéséről. Ugyancsak hétfőn hallanak a Tejútrendszerről a 611. sz. szakmunkástanuló intézet ta­nulói, másnap pedig az isko­lacentrum lakói ismerkednek az űrhajózás problémáival. Október 5-én, pénteken, a leánykollégiumban az ember és a világegyetem kapcsola­ta lesz a téma. Köröstarcsán október 4-én, csütörtökön es­te hattól a művelődési ház­ban a Napról és családjáról beszél dr. Rakonczay János. Kétsopronyban 5-én, Mező- berényben október 3-án ta­lálkoznak a csillagászat iránt érdeklődők a művelődési házban. Távcsöves csillagá­szati bemutatót rendeznek Békéscsabán, október 1-én este 7-től a 611-es szakmun­kásképzőben, másodikén az iskolacentrumban, 4-én 'és 5-én pedig a Kossuth téren. A mezőberényiek 3-án, az előadás színhelyén vehetnek részt hasonló bemutatón. Orosházán négy csillagá­szati témájú előadást halla­nak 17 órától a résztvevők, s ezeket is távcsöves szemlélő­dés kíséri, október 1-én a Jó­zsef Attila Általános Iskolá­ban, 2-án a művelődési köz­pontban, 3-án az üveggyár­ban és a Kulich Gyula Ál­talános Iskolában. A járás­ban Gádoroson október 5-én, Nagyszénáson 1-én a Vé­nusszal, Tótkomlóson 1-én és 5-én a Marssal ismerkedhet­nek az érdeklődők. Október 1-től 4-ig mindennap távcsö­ves bemutatóval egybekötött előadáson vehetnek részt a Csillagászati hét megyénkben

Next

/
Oldalképek
Tartalom