Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-23 / 223. szám
I 1979, szeptember 23., vasárnap A közelmúltban Sopronban a színház előtti téren rendezték meg a II. veterán autós rallyt. A mintegy negyven hazai, illetve csehszlovák öreg jármű ügyességi pályán mérte össze tudását (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) OUXXXUI t/tX/tttftllXfttftMtMXXXXXXtXXXfXXXXXXXXXUÍXXtXXXXl Vésztő munkaerőhelyzetéről Amikor 6 évvel ezelőtt Vésztőn felmérés készült arról, milyen munkalehetőségek vannak, hol foglalkoztathatják a nőket, a fiatalokat, és milyen elhelyezési lehetőségeik vannak, akkor a község vezetői mellék- és kisegítő üzemágak létesítését határozták el. Azóta létesült a termelőszövetkezetnél egy húsüzem és egy festőüzem. Az újak közé tartozik a Terményszárító és Takarmánykeverő Közös Vállalat. Ma már a község lakosaiból csaknem 4600-an dolgoznak. Nem mindenki Vésztőn. hiszen a munkaképes korúak közül a dolgozók 54 százaléka maradt helyben. Legtöbben azonban most is a helyi termelőszövetkezetben dolgoznak. A szakmunkások legtöbbje Szeghalomra jár dolgozni. A nők közül sokan, • csaknem százan a szeghalmi Csepel Autógyár és'a harisnyagyár szeghalmi gyáregységében dolgoznak. A helyben elhelyezkedni szándékozók — főleg a nők — a BÉ- KÖT vésztői üzemében találhatnak munkát. Jelenleg ebben az üzemben több mint 220-an dolgoznak. Amikor leültünk Szabó Istvánnal, a mezőkovácsházi járási pártbizottság első titkárával, hogy munkájukat elemezzük, azt gondoltam: könnyű dolgom lesz. Aztán kiderült: tévedtem, hiszen sajátos helyzetükből adódóan hatáskörük meglehetősen sokrétű. Felöleli a járás politikai, gazdasági, kulturális életét. Feladataik között első helyen szerepel a különféle szervek tevékenységének az összehangolása; a vállalatok, intézmények, szövetkezetek irányítása, ellenőrzése. Összefüggések Kétségtelen, *a járási pártbizottságok szerepe az utóbbi évtizedekben megnőtt, éppen a megvalósított gazdaságirányítási és közigazgatási változások hatásaként. Különösen szembetűnő ez — területét tekintve — megyénk második legnagyobb járásában. A körzet mezőgazdasági jellegű, ahol 60 ezren laknak. Az átlagosan 34,6 aranykoronás földeken, optimális éghajlati viszonyok mellett, 16 termelőszövetkezet, egy 20 ezer hektáros — méltán mondhatjuk: világhírű — állami gazdaság, a mezőhegye- si munkálkodik. Ugyanakkor a több mint 88 ezer hektár területen élő 21 ezer 700 családnak kell megélhetést biztosítani. Város nélkül! Ugyanis az egyetlen kiemelt középfokú központ a járási székhely: Mezőkovácsháza nagyközség. Természetesen a beszélgetés minden részletéről képtelenség számot adni. Éppen ezért jegyzetemben tallózva a legfontosabb, a legjellemzőbb dolgokat; a szűkebb hazához való kötődést, az érzelmi szálak rezdüléseit igyekszem érzékeltetni. Itt van mindjárt az első felkiáltójeles mondat: 19 millió forint bevételkiesés a mező- gazdaságban! Bizonyára sokakban felvetődik; hogyan lehetséges ez, amikor a kitűnő földeken jó termést ad a búza, a kukorica, a cirok, a kender és a cukorrépa? Igen ám, de azt is tudni keli. hogy ezen a vidéken talán soha nem látott pusztítást okoz immár évek óta a belvíz. A melioráció megkezdődött, amely a VI. ötéves tervben még nagyobb léptekkel halad. Szükség is van rá, mert a 6 ezer hektár föld termővé tétele a népgazdaság érdeke is. Persze, a gondokat összefüggéseiben szükséges vizsgálni, őszintén szólnak erről a pártbizottságon. A legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen feltárták az okokat. Nevezetesen arra keresték a választ: miért vannak olyan óriási eltérések az egyes szomszédos termelőszövetkezetek termelési eredményei között? Emberközelben Erre csak egyetlen példa: a búza termésátlagánál hektáronként 23 mázsa volt a különbség. Akárhogyan is csűrjük-csavarjuk, ezek emberi és szakmai gyengeségre mutatnak. A következő feljegyzés szintén erre utal. Veszteség: két tsz-ben 300 hektár napraforgó! Ennyi pusztult ki ugyanis ebből a növényből, a hozzá nem értés vagy hanyagság miatt, amely 4 millió forint kárt Okozott a gazdaságoknak és mindannyiunknak. Aligha vitatható a pártbizottság törekvése, amikor a gazdálkodás középpontjába az embert állította. A példák is bizonyítják: hiába a rengeteg gép, a modern agrotechnika, jól képzett, előretekintő szakemberek nélkül. Csakhogy a kis tsz-ekbe nem igyekeznek a friss diplomások, de még a régiek sem. Jellemző: a mezőkovácsházi Űj Alkotmányban 41 egyetemet, főiskolát végzett dolgozik, míg a battonyai gazdaságokban alig-alig található belőlük. A képlet világos: a nagy területen gazdálkodó, jó eredményeket felmutató, az előrelépést garantáló szövetkezeteké a jövő. Tovább kell haladni azon az úton, amelyet megkezdték a járásban: a gyengébb gazdaságokat segítik az erősebbek. így dolgozik együtt évek óta a kunágotai és az almáskama- rási, valamint a dombegyházi és dombiratosi termelő- szövetkezet. Lapozok tovább: fél év alatt 65 ezer sertés. Ez azt jelenti, hogy a járás állattenyésztése is figyelemre méltó. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság nélkül az év végéig 134 ezer sertést adnak az élelmiszeripari üzemeknek, amelyekből a háztáji gazdaságok 37 ezerrel részesedtek az év első hat hónapjában. Vágómarhából 6 ezer 700-ra szerződtek, félő, hogy ezt nem sikerül teljesíteni. A fejési átlag 3 ezer 400 liter körül van, ami nem rossz, de feltétlenül javítani kell. Különösen a dombiratosi, a kunágotai és a battonyai Petőfi Tsz-ben. Ütemvesztés Ipar, beruházás. Talán mondanom sem kell: ez a legérzékenyebb pontja a járásnak. Nem mintha az eddigi próbálkozások kudarcot vallottak volna. Mezőhegyesen a cukorrépa és a kender feldolgozásának nagyon régi hagyományai vannak. Az új iparpolitika részeként létrejött Battonyán a MGM, Mezőkovácsházán az ÉVIG, a BÉKÖT, a MEZŐGÉP telephelye. Ezenkívül 4-4 ipari szövetkezet és társulás, illetve három ipari tevékenységet is folytató ÁFÉSZ működik a járásban. Mindezekkel együtt megállapítható: az iparfejlesztés nem a kívánt ütemben halad. Itt elsősorban a járási székhelyről van szó. A pártbizottságon egyértelműen fogalmaznak: Mezőkovácsháza lemaradt a fejlődésben! Vitathatatlan, közrejátszott ebben a tapasztalatlanság, a rugalmatlanság, a követelmények nem kellő ismerete és egy sor szubjektív tényező. Találgatások helyett nézzünk néhány konkrét példát. Az V. ötéves tervben a célcsoportos beruházások közül csupán' néhány valósul meg. A 44 lakás és a 8 tantermes általános iskolát, ha lassan is, de építik. Az utóbbi talán jövő szeptemberben elkészül, míg a tanácsháza és az ifjúsági ház építése áthúzódik a VI. ötéves tervre. Az egyiknél a tervek nincsenek készen, a másiknál a pénz hiányzik. Jó úton van viszont a mezőhegyesi nevelési központ létrehozása. Tagadhatatlan, nincs irigylésre méltó helyzetben a járási pártbizottság. A kezdeményezés, a jó elgondolások kivitelezése olykor megreked egy-egy részfeladatnál. Sikerült megerősíteni például a megyei ÉPSZER Vállalat és a községi tanács költségvetési üzemének együttműködését, amely a beruházások meggyorsítására hivatott. A szűkös szakember-ellátottságon azonban ez sem segíthet. A következő lapokon igencsak megszaporodtak a kérdőjelek. Rendelőintézet, gimnázium. utánpótlás? Az első titkár arca elfelhősödött. amikor erről beszélgettünk. Szerintük mindenképpen indokolt lenne egy járási kórház létrehozása Mezőkovácsházán. A jelenlegi rendelő- intézet tárgyi és személyi ellátottsága garancia erre. A megyei egészségügyi szervek támogatják a kezdeményezést, valahol .mégis elsikkadt az ügy. Ha lehet, még nagyobb gond az általános gimnázium jövője. Igaz, hogy egyre kevesebben jelentkeznek ebbe az iskolatípusba. Éppen ezért már ebben az évben szerettek volna két szakközépiskolai ^osztályt indítani, ahol az EVIG-nek képeztek volna műszerészeket. Jelentkező is akadt bőven, mégsem lett az egészből semmi. A bizonytalanságra jellemző: a tanárok egy része más iskolák felé kacsingat. Nyugtalanító az is: a járásban sok az alig félszáz embert foglalkoztató, rossz körülmények között működő kisüzem, holott a fejlesztésre kijelölt telephelyek munkaerőgondokkal küzdenek. Személyre széléan Már utaltunk rá: a politikai munka egyik lényeges sarkköve, hogy ténylegesen rátermett emberek kerüljenek az irányító posztokra. Kétszer aláhúztam a jegyzetemben: .személyre szólóan. Vagyis a gazdasági és a politikai vezetőket következetesen ellenőrzik. Négyszemközt, kertelés nélkül megmondják a hibákat, s élnek a dicséret lehetőségeivel is. Az álláspontjuk kézenfekvő: fokozzák a politikai érzékenységet, a következetességet, a határozottságot, a gyors reagálóképességet. Ma már nem lehet szívesség idejében és konkrétan cselekedni, hiszen ez politikai kötelesség! Az év első felében minden gazdálkodó egységet beszámoltattak, a tapasztalatokat megvitatták a járási hivatal, a hank képviselőivel; negyedévenként találkoznak az ügyészség, a bíróság szakembereivel. Egyszóval : nem félnek az operatív munkától, mert tudják: adott esetben enélkül elképzelhetetlen a pártirányítás. Lassan elfogynak a sorok a noteszben. Mielőtt összecsuknám, megakad a szemem a következőn: kollektív tapasztalat. Ez arra utal, hogy a pártbizottság ellenőrzése nemcsak a vezetőknek, hanem a tagoknak is hatékony segítséget jelent. Ha szükség van rá, vitatkoznak, érvelnek, és megváltoztatják a rossz elképzeléseket. Ennek alapfeltétele viszont a hozzáértés, a politikai, szakmai felkészültség. A terület- és reszortfelelősök, a községi párttitkárok, a testületek tagjai jelzik az észrevételeket, az új követelményeknek megfelelően. így ötvöződik a párt tagjainak kollektív tapasztalata, tudása, politikai felvértezettsége. Ennyi tehát érzékeltetésképpen egy járási pártbizottság ezernyi eredményéről, gondjáról, ha úgy tetszik, hétköznapjairól. Tulajdonképpen gyakran szó esik ezekről a munkahelyen, az utcán baráti beszélgetéseken. Nem is lehet másként, hiszen átfogja életünket, gondolkodásmódunkat; A szebbre, a jobbra való törekvés próbára teszi az embert, a testületeket. Egy nélkülözhetetlen láncszem ebben a munkában minden egyes alapszervezet és pártbizottság. Seres Sándor „Nem kell, hogy szeressen!” A gyámhatóságoknak országszerte igen sok gyermekláthatási ügyben kell döntést hozniuk, néha bírósági eljárás indítaniuk. Békéscsabán az elmúlt évben csaknem 1800 gyámügyi esettel foglalkoztak, amikor a gyermekelhelyezéstől a vagyoni kezelésig minden problémát a gyerek érdekének figyelembevétele mellett kellett eldönteni. Az elvált szülőknél Békéscsabán és a város környéki községekben 76 esetben vált szükségessé a gyermekláthatást szabályozni. írásunkban gyámügyi esetekkel foglalkozunk. Olyan gyerekek lelkivilágát szeretnénk ábrázolni, ahol nyoma sincs családi harmóniának. Kutatjuk, vajon milyen képet alakítanak ki magukban a 10 év körüli gyerekek a „nagyokról”? Hogyan él bennük a szeretet és a szeretet iránti igény? Az első történetünk kis szereplője az elvált szülők gyermeke. Már tisztán látja a felnőttek dolgait, de halljuk őt magát] ♦ A fekete hajú, sötétbarna szemű kislány még alsó tagozatos, ám beszéde ennél sokkal megfontoltabbnak, érettebbnek tűnik, mintha egy felnőtt szavait ismételné. — Hogy megy a tanulás? — Jól. — Ki segít tanulni? — Senki. A napköziben meg lehet mindent tanulni. — Mikor van együtt a család? — Reggel anyu, a bátyám és én együtt jövünk be az iskolába, s délután 5-kor megyünk haza. — S otthon este az apu vár — nyugtázom a gyermek eddigi beszédét. — Nem, ő soká jön haza, meg különben is csak láthatáskor találkozhatunk vele. — Mikor? — Minden második héten vasárnap, de mostanában nem fogadott, mert az ajtóra írta, hogy elfogyott a pénze, és nem tud minket fogadni. — Milyen ajtóra írta ezt? — A kisszoba ajtajára, ahol lakik. — Egy lakásban veletek? — Igen. Ugyan már ki kellene onnan mennie, mert így nekünk szűk a lakás, és nincs hol játszanunk. — Miért, az csak a ti lakásotok? — Ügy tudom, nekünk ítélte a bíróság. — És hova mehetne az apukád? — Nem tudom. — Nincs pénze lakást venni, hiszen te mondtad, hogy nem tud fogadni titeket sem, mert elfogyott a pénze. — Pedig sok pénze van, mert mindig mindent megvesz, amit meglátunk és kell nekünk, meg gyerektartást is egyik hónapban kettő meg fél ezret, máskor meg háromezer forintot is fizet. — Szereted az aput? — Nem szeretem. — Miért? — Mindig veszekszik az anyuval, meg elvitte a hűtőt, meg a széket, amit anyu vett nekünk, pedig az nem az övé. — Te mit tennél az apu helyében ? — Elmennék a lakásból, és nem háborgatnám anyut, meg nem foglalnám el a lakást. — És apu meg anyu miért nem értik meg egymást? — Mert az apu, mindig veszekszik és kiabál, és ha elvisz minket, elfáradunk, nem tudunk rendesen tanulni, meg nem mossa ki az aznapi ruhánkat. — Tehát nem is várod, hogy az apukád elvigyen ezeken a vasárnapokon? — Nem, mert mindig olyan sok mindent kell csinálni, és sok mindennel traktál. — Azért, mert szeret. — Nem kell, hogy szeressen! ♦ A szőke, kék szemű, felső tagozatos lány jó tanuló, öt évvel ezelőtt bíróság előtt bizonyultak alkalmatlannak a szülők a gyermeknevelésre. — Te új vagy itt az iskolában? — Eddig más iskolába jártam. — Miért változtattál iskolát? — Mert ide költöztünk a közeibe, egy új házba. — Eddig hol laktatok? — Én a nagymamámnál, a szüleim pedig pici albérletben. — Miért csak most vagy együtt anyuékkal? — Mert nem volt pénzük lakást venni, és abba a pici albérletbe nem vihettek. — Már végleg az anyuék- hoz költöztél? — Igen. Csak még. a holmijaim nincsenek mind az új lakásban, mert a mama nem adja ide. — Miért? — Mert ragaszkodik hozzám, és nem akar elengedni. — És a szüleid meggyőzték arról a mamát, hogy te már jó helyen vagy náluk? — Nem, mert nerp beszélnek egymással. — Vajon, miért haragszanak egymásra? — Mert mind a kettőjüknek kellenék. — És hogyan döntik el szerinted a vitát? — A bíróság dönt, mert nagymamámnak ítélt régen, és most, hogy anyukámék kaptak új lakást, kérték, hogy náluk helyezzenek el. — Mit mesélt neked anyu és apu a régebbi életükről ? — Nem beszéltek erről. — És a család nem mondott neked semmit? — Nem, csak az anyuék mondták azt, hogy ha most már náluk leszek és megkapjuk a 3 havi letétbe helyezett tartásdíjat, akkor hűtőszekrényt veszünk. — Mi kell még az új lakásba? — Anyuéknak rendes szobabútor. — Szüleid mennyit keresnek? — Havonta olyan 5-6 ezer forintot, abból mindenre jut. ♦ Jó lenne tudni, hogy 5 év múlva ezeknek a gyerekeknek miként alakul az életük, nem hagynak-e életreszóló nyomokat ezek az évek? A fekete hajú kislány talán nagyot fog csalódni, ha tinédzser korában rádöbben, hogy az édesapja kétségbeesetten kereste gyerekei sze- retetét. S a szőke lányka igyekszik majd megmagyarázni önmagának szülei viselkedését. De vajon, biztosak lehetünk-e abban, hogy ezekre az élményekre épített saját családi életük felelősségteljesebb, boldogabb lesz-e?! Számadó Julianna ^ , ■ II politika hétköznapjai Jegyzetek egy járási pártbizottság munkájáról
