Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-22 / 222. szám

1979. szeptember 22.. szombat Szeptember 21-22-én Békés megyei orvosi napok „Legyen egy olyan fórum megyénkben, ahol az egész­ségügyi szolgálat dolgozói be­számolhatnak munkájukról, megismerhetik egymás tevé­kenységét, tudományos ered­ményeiket” — megnyitó be­szédében bevezetőül így je­lölte meg a megyei orvosi napok célját és feladatát dr. Samyai Ferenc, megyei főor­vos. Az orvosi napok színhe­lye szeptember 21—22-én Bé­késcsabán az ifjúsági és út­törőház. Jelen volt tegnap délelőtt a megnyitón Várai Mihályné, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Nagy János, a megyei tanács el­nökhelyettese, Gulyás Sán- domé, az egészségügyi szak- szervezet megyei bizottságá­nak titkára. Beszédében a megyei főorvos kitért töb­bek között arra, hogy a jö­vőben rendszeres lesz az or­vosi napok rendezvénysoro­zata, majd röviden beszélt az egészségügyi alapellátás — elsősorban minőségi — fej­lesztéséről, a továbbképzés és a tapasztalatcsere szükséges­ségéről. A megnyitó után plenáris üléssel folytatódott a szak­mai tanácskozás, ahol első­ként dr. Sonkoly Kálmán „Dr. Réthy Pál szerepe Csaba vá­ros egészségügyi szervezésé­ben (1809—1896)” címmel tar­Dr. Sonkoly Kálmán előadás közben Fotó: Martin Gábor tóttá meg előadását. Délután szekcióüléseken folytatódott a tudományos eszmecsere, és szeptember 22-én, ma dél­előtt szintén szekcióüléseken hangzanak el az előadások, melyeket hozzászólások, vi­ták követnek. Az orvosi na­pok ma 13.00 órakor dr. Ju­hász László békéscsabai kór­házigazgató főorvos értékelő zárszavával fejeződnek be. Jövőre megyénkben: agráripari egyesülések fiataljainak nrszágas találkozéja Az elmúlt hét végén Haj­dúszoboszlón rendezte meg a KISZ Központi Bizottsága, a ■KISZ Hajdú-tBihar megyei bizottsága és a Hajdúsági Agráripari Egyesülés az ag­ráripari egyesülésekben dol­gozó fiatalok első országos találkozóját. A kétnapos rendezvényen a megyénkben működő, a Békéscsabai Agráripari Egye­sülés 22 taggazdaságát, ösz- szesen 62 fiatal képviselte. A találkozón tájékoztató hang­zott el többek között az ag­ráripari egyesülések munká­járól, feladatairól, majd az egyesülésekben a KISZ-re háruló feladatokról tartott előadást Gyenesei István, a KISZ KB osztályvezetője. A rendezvény részvevői úgy határoztak, hogy 1980-ban Békés megye lesz a házigaz­dája az agráripari egyesülé­sekben dolgozói fiatalok II. országos találkozójának. Két kiállítás Gyulán Két kiállítást is nyitottak a közelmúltban Gyulán. A Dü­rer teremben nagy érdeklő­dés kíséri a Szegedi Galéria című kiállítást. Ugyancsak sokan megtekintették a meg­nyitó óta a Vármúzeumban Banga Ferenc és Szabados Árpád grafikáit, amelyeket október 21-ig láthat a mű­vészetkedvelő közönség. Az Erkel Ferenc Múzeum rendezésében szeptember 21-én ismét kiállításmeg­nyitóra gyűltek össze az ér­deklődők. Délután 17 órai kezdettel a vár időszaki ki­állítóhelyiségében ezúttal Fa­jó János festőművész grafi­kái kerültek bemutatásra. A kiállítást, amely október 14- ig tekinthető meg, Fábián László esztéta nyitotta meg. Az ezredik nyeremény-személygépkocsi megyénkben Segítettek a diákok „Ha nem tudja megvenni, próbálja megnyerni” plaká­tokról, röplapokról ismert a reklámszöveg, amelyben — őszintén szólva nem nagyon hiszünk. Persze, a szerencse szeszélyes és forgandó, és — valószínűleg így gondolta So­mogyi Béláné sarkadi lakos is — semmit nem veszít az ember, ha összegyűjtött pén­zét gépkocsinyeremény-betét- könyvben helyezi el. S lám, Fortuna kegyeibe fogadta: a kötegyáni postahivatalnál váltott betétkönyvével az 1979. augusztusi sorsoláson Hiszékenység Egy vidéki városban történt, hogy az egyik gyorsjáratú buszra indulás előtt néhány perccel (elszállt egy 40—45 év körüli férfi. Ügy tűnt, hogy a jobb karja hiányzik, bár lehetséges, hogy azt a bő szá- bású zakója alatt rejtette el. Vállának elferdítésével, bice­gő járásával és tettetett alá­zatosságával is igyekezett szánalmat kelteni maga Iránt. — Könyörüljenek! — kezd­te fennhangon, majd folytat­ta a jól betanult szöveget: — Szegény hadirokkant vagyok. A hazámért vesztettem el a karomat. Sokat szenvedek. Éhezem. Segítsenek rajtam. A száraz kenyeret Is elfogadom. Krisztus urunk áldása le­gyen azon, akinek van szive és adakozik. Amikor befejezte a mon- dókáját, lekapta a fejéről a begyűjtésre rendszeresített svájci sapkát, és bal kezében tartva, lassan elindult a busz belsejébe. Egy- és kétforin­tosok hulltak a sapkájába. Az utasok közűi (lehettek vagy 40-en) mintha bárki Is röstellte volna megvonni tő­le az adományt. Pedig, hogy lehetne egy 40—45 éves em­ber hadirokkant? Hősünk hangos köszönéssel nyugtázta a forintokat, aztán jó utat kívánt mindenkinek és távozott. Átszállt egy má­sik buszra, ahol megismétel­te az előbbieket. S ezzel be is fejeződött az aznapi mun­kája. A néhány perc alatt megszerzett pénzt bizonyára elegendőnek tartotta arra, hogy nyílegyenesen egy kocs­mába vegye az útját, mely­nek bejáratánál hangos ová­cióval várták már a cimbo­rái. —or Zaporozsec személygépkocsit nyert. A nyertesek között mindig van ugyan egy-két Békés megyei betétes is, ám Somogyi Béláné nyereménye azért külön említésre méltó, mert megyénkben övé az ez­redik nyereményautó. Az ed­digi szerencsés betétkönyv­ben, 247-en Skodát nyertek, 215-en Trabantot, 151-en Wartburgot, 125-en Zsigulit, és a többi nyertes pedig Moszkvicsot, Zaporozsecet, Zastavát, Renault-ot, Dáciát nyert. A nyereményjármű­vek között előfordult egy-két ritka típus: Simca, Chyrsler, Citroen, Daubhine és Ford is. Akadnak persze figyelmet­len betétkönyv-tulajdonosok is, akik feltehetően nem is tudnak nyereményükről — legalábbis eddig még nem jelentkeztek a gépkocsiért, a következők: a békéscsabai 1. sz. postahivatalban váltott 594 769-es számú betétkönyv­tulajdonosa egy Wartburgot, az OTP orosházi fiókjánál váltott 545 550-es számú könyvvel Polski Fiatot, a 611 172-es Trabantot, a 8 258- as számúval Skodát nyert, Szarvason, az 1-es számú postán váltották az 577 535- ös számú betétkönyvet, melynek gazdája egy Tra­bantért jelentkezhet. Az OTP Békés megyei igazgatóságán kiállított 507 040, 624 961 és 574 474-es számú betétkönyv­vel Polski Fiatot, illetve a másik kettővel Trabantot nyertek. Végül a mezőhegye- si OTP-fióknál váltották azt a 36 479-es számú nyere­ménybetétet, amely a sorso­láson egy Skodához juttatta eddig ismeretlen tulajdono­sát. Békés megye országos köz- úthálózatán folyamatban le­vő szabályozások. Teljes útlezárás kezdődik 1979. szeptember 24-én 6 órától a 44. sz. és 47. sz. utak közös szakaszán Békés­csabán. (Szarvasi út.) A le­zárt útszakasz a Rákóczi u. —Jókai u. között lesz. A le­zárásra csapadékvíz-csatorna építése miatt kerül sor na­ponta 6—17 óráig. Az át­menő forgalom elterelése — Szeged, illetve Kecskemét A nagyszénási Október 6. Mgtsz zöldségkertészetében szép termést kellett betaka­rítani ebben az évben. A kertészet dolgozói nem győz­ték leszedni az érett paradi­csomot, paprikát, s hogy a termés még a fagyok előtt biztonságba kerüljön, segít­ségül hívták a helyi általá­nos iskola, valamint az oros­házi mezőgazdasági szakkö­zépiskola diákjait. A két iskolával együttmű­ködési szerződést kötöttek, aztán kezdődhet a munka. Az általános iskolások egy A különféle energiatakaré­kossági intézkedések már né­mileg éreztetik hatásukat, az utóbbi három hónapban a ta­valyi hasonló időszakkal ösz- szehasonlítva mérséklődött az energiafogyasztás — jelentet­te be Hász István, az Orszá­gos Energiagazdálkodási Ha­tóság vezetője pénteken az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület rendezte tanácskozáson. Mint hangsúlyozta: a köz­ponti és a vállalati intézke­dések nyomán, s nem utolsó­sorban a lakosság takarékos­sága eredményeként az idén várhatóan csökken a villa­mos energia növekedésének több éve tartó 6—8 százalé­kos üteme, s ugyanakkor — a gépkocsik számának növe­kedése ellenére — a benzin- fogyasztás némi csökkenésé­ről is érkeztek jelentések. Az energiatakarékosság kez­deti eredményeinek folytató­iétól érkezőknek — már a Szabolcs utcánál megtörté­nik (autószerviz melletti ut­ca), a terelést végig táblák jelzik. A Gyula felől érke­zők elterelése az iskolacent­rumnál történik meg. A me­netrendszerint közlekedő autóbuszok továbbrg is az eredeti útvonalukon tudnak közlekedni, de rövid idejű (1-2 perces) várakozásra kell számítani. Célforgalommal a Rákóczi és Jókai utcáig a Szarvasi úton be lehet jut­ni. hét alatt 1318 mázsa para­dicsomot takarítottak be. Emellett segítettek az alma és a szilva szedésében is. Az orosházi mezőgazdasági szak- középiskola két első évfolya­mának diákjai 5 napig, osz­tályok közötti versenyben dolgoztak. Teljesítményük nap mint nap nőtt, s mun- - Rájük nyomán 200 mázsa pa­radicsom és 530 mázsa pri- taminpaprika került betaka­rításra. A jó hangulatot a kedvező időjárás és persze a termelőszövetkezet ebédlőjé­ben elfogyasztott kiadós ebéd biztosította. sára a további feladatok kö­zött az üzemeknél technoló­giai racionalizálások, a hul­ladék fokozott felhasználása, szervezési intézkedések, s ahol lehetséges, a széntüze­lésre való átállás szüksége. Az intézkedések végrehajtá­sa a számítások szerint 1980 —85 között évi egy-másfél millió tonna kőolajmegtaka­rítást tesz lehetővé. «■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I : „De nehéz • az iskolatáska../’ Fotó: Gál Edit Megyei közűti információ Energiagazdálkodási tanácskozás A kenyér sohase aludjon □ békéscsabai Szabad­ság Tsz elnöke, Go- ron József, egyik nyi­latkozatában elmondta, hogy a búza mindig nagyon fon­tos növénye^ volt az ország­nak. Ha bővebben termett, megvolt a családok egész évi' kenyérnekvalója. Ha ke­nyér volt, minden volt. Ha viszont keveset termett, ak­kor az esti vacsorához is ke­vesebb jutott. Amikor a gye­rek még kért egy szelet ke­nyeret, akkor az édesanya aZ7fú hesselte el a kérés tel­jesítését, hogy a kenyér is aludni ment. Az utóbbi évtizedekben aligha volt szülő, aki az ál­mában kenyeret kérő gyer­mekének arról beszélt volna, ™int a két világháború köz­ti időben. Hála a mezőgaz­dasági nagyüzemeknek, me­lyek évről évre megtermesz­tik az ország kenyérgaboná­ját. Ezért ma hazánkban nincs kenyérgond. Sőt, ma már arról számolhatunk be, hogy a kenyér- és a pékáru­ellátásban az ínyencségek irányába tolódtak el a fo­gyasztói igények. És mintha egy kissé pazarolnánk is be­teljesült álmainkból. Az aranyból ma még mindig sok úgynevezett száraz kenyér kerül a szemétgyűjtőbe, de úton, útfélen is gyakran ta­lálható zsíros kenyér, kifli és zsemledarab. Ma tehát bővében állunk a pékárunak, s vajon azok, akik pazarolják a kenyeret, eljönnének-e egy rövid sé­tára, hogy megnézzük, mi­ért kellene jobban megbe­csülniük szocialista életünk e nagyszerű ajándékát. Bár az üzletben vásárolt kenyeret nem lehet ajándék­nak mondani, hiszen a vá­sárló ezért munkával kere­sett pénzzel fizet. Mégis, a kenyérbőséget ajándéknak fogjuk fel áttételes értelem­ben, mert mi lenne törté­netesen akkor, ha az üzle­tekből hiányozna, noha a megvásárlásához mindenki­nek lenne pénze. A kenyér aranyat ér, sőt még ennél is nagyobb az ér­téke, mert ez az élelmezési cikk az élet megújulásának nemcsak a szimbóluma, ha­nem a valóságos alapja is. Talán ezzel magyarázható, hogy hazánkban évről évre megkülönböztetett figyelem, munka és áldozatvállalás kí­séri a kenyérgabona termesz­tését. A kormányzat törekvése egyértelmű: a mezőgazdaság magas színvonalon és bizton­ságosan termelje meg az or­szág kenyérgabona-szükség­letét. A termesztéshez szük­séges biológiai, anyagi és műszaki feltételek megte­remtésére ezért figyelt fel a MÉM, s figyelnek a terme­lésirányítás alsóbb régiói­ban. Nincs egyetlen olyan növénye mezőgazdaságunk­nak, mint ez, mely fölött annyit bábáskodnának, anyáskodnának. Ez csak ak­kor érthető meg, ha a me­zőgazdaságba és az ágazatot kiszolgáló intézmények mun­kájának mélyére tekintünk. A búzatermesztésben tulaj­donképpen benne van az egész társadalom, a munkás- osztály, a parasztság és az értelmiség. A társadalom szinte minden rétegének ré­sze van ebben a munkában, de legfőképpen azoknak, akik vállára a feladat köz­vetlenül nehezedik. Vajon mennyire érzik a feladat felelősségét a ter­melésben dolgozók? Eke Sándor, a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségé­nek titkárhelyettese említet­te: gyakorlati megfigyelések arra ösztönöznek, hogy a megye északi részén már most, szeptember 20-a körül el kell kezdeni a búza veté­sét. Tárnok Lajos, a sarkad- keresztúri Egyetértés Tsz el­nöke szerint erre azért van szükség, mert a kötött, hi­deg talajban a búza csak akkor vészeli át jól a telet, ha az első és a tartós fa­gyokig megerősödött. A ta­valy őszi vetések közül azok a táblák teremtek bőveb­ben, melyeket korán, szep­tember harmadik harmadá­ban vetettek a megye északi részén. Aki járja a határt, ezekben a napokban már nemcsak szántó- és vető­ágyat előkészítő gépek mun­káját látja, hanem a búza­vetőket is. A megye déli részén a melegebb és lazább talajo­kon más a helyzet. Itt még nem vetnek, folynak az elő­készületek, de októberben egy-két hét leforgása alatt itt is kiváló minőségű, jól előkészített talajba kerül a mag. Tehát vetnek, a mag nem hull sem itt, sem ott, hanem az ügy fontosságá­nak és jelentőségének meg­felelően kerül a földbe. Így terem biztonságosan sokat, így járulhat hozzá minden üzem a maga esetében a je­lentős búzaárbevételhez. Kétségtelen tény, hogy a búza 1979-ben nem váltotta be a hozzáfűzött reménye­ket. A termésátlagok a me­gye mindkét területén csök­kentek, az ágazat gazdasá­gosságához fűzött pénzügyi elképzelések is megcsonkul­tak. Akad azonban ebben az egész jelenségben egy vala­mi nagyon is figyelemre méltó tény. Az országos bú­zatermesztési tanácskozáson a dicséret hangján szóltak arról a 97 gazdaságról, me­lyekben hektáronként 45 mázsa feletti átlagtermést értek el. A 97 üzemből 32 termelőszövetkezet és 3 ál­lami gazdaság Békés megyei! Ami tovább növeli a Békés megyei gabonatermesztő üzemek becsületét: hektá­ronként 49 mázsa feletti ter­mést az országban 45 gaz­daság ért el, ebből 22 Bé­kés megyei. Ezek az adatok kellően ta­núsítják — hangzott el a megyei búzatermesztési ta­nácskozáson szeptember 19- én —, hogy szűkebb hazánk­ban szakembereink magas fokon szervezik és folytatják munkájukat. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy az élvonal­hoz nem tartozó állami gaz­daságok és tsz-ek — többsé­gükben — megtették köte­lességüket, s általában nem rajtuk múlott, hogy 1979-ben a megyei átlagtermés nem a terv szerint alakult. De — és erről is beszélni kell — volt néhány olyan szakveze­tő is, aki tavaly ősszel a ke­nyérgabonát nem a szövet­kezetnek, hanem az Állami Biztosítónak vetette el, az­zal, hogy a keletkezett kárt a tsz-nek az majd megtéríti. Valamit hangsúlyozni szük­séges a hasonló esetek elke­rülésére. Az a gazdaság, amely az Állami Biztosító­nak vet, az már tavaly is és azelőtt is önmagát csapta be, a társadalmat tévesztet­te meg, mert a rendelkezés­re bocsátott eszközöket el­pazarolta, ezzel is gondot okozott azoknak, . akiktől óvadékot; hitelt, és bizalmat kért további munkájához. azdasági vezetőink nagy többségére az előbbi felfogás nem jellemző. Ezért vívhatott ki a megye egy olyan rendkívül kedvezőtlen időjárás köze­pette is előkelő helyet a bú­zatermesztők élvonalában, számolhatta el önmagát az ország nagy nyilvánossága előtt úgy, hogy a 45 mázsán felüli átlagtermésű üzemek egyharmada Békés megyei. Ezek és a gabonatermesztés érdekében nyilatkozó gazda­sági vezetők egyértelmű vé­leménye, valamint a határ mai képe bizakodásra ser­kent. Az ember ezen az őszön a jó termés elérésére a tőle telhetőt megteszi. Ez biztosan így lesz. Dupsi Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom