Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-14 / 215. szám
1979. szeptember 14., péntek Kiállításmegnyitók „Kis művészeti műhely” a Megyei Művelődési Központban Gyulán Szeptember 14-én, pénteken két kiállítás is nyílik Gyulán. Délután 4 órai kezdettel a Dürer Teremben Szelesi Zoltán művészettörténész nyitja meg a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének Szegedi Csoportja és a gyulai Erkel Ferenc Múzeum által közösen rendezett „Szegedi Galéria” című kiállítást. Ugyancsak ezen a napon, délután 17 órától Szabados A MÁV Békéscsabai Körzeti Uzemfőnökségénél mintegy 100 szocialista brigád tevékenykedik. A kollektívák vezetői a közelmúltban a békéscsabai MÁV-klubkönyv- tárban tanácskoztak a soron következő feladatokról. Val- kó Pál körzeti üzemfőnök beszámolójában foglalkozott az esztendő eddigi munkájával, a gondokkal és az év hátralevő nagy feladatával, az őszi szállítással. Hangsúlyozta: az őszi és téli forgalomban nagy feladat hárul az üzemfőnökség vasutasaira. A MÁV előtt álló szállítási feladatoknak csak a fuvaroztatók segítségével, jól összehangolt munkával tudnak megfelelni. Mindenek- előtti közös cél, hogy az őszi szállítás ne hátráltassa a népgazdaság fejlődését. Árpád grafikusművész, a Mozgó Világ képzőművészeti szerkesztője, a Magyar Nemzeti Galéria GYIK műhelyének vezetője, valamint Banga Ferenc grafikusművész mutatkozik be a gyulaiaknak. Alkotásaikból a Vármúzeumban nyílik kiállítás, amelyet Veress Miklós József Attila-díjas költő nyit meg. A grafikai kiállítást október 21-ig nézhetik meg az érdeklődők. A szocialista brigádvezetők az őszi szállítás lebonyolítására több javaslatot tettek. A fontosabb célkitűzések között szerepel, hogy avasúti kocsik minél gyorsabban a fuvaroztató felek rendelkezésére álljanak, csökkentsék a helyi kocsileadási résztartózkodást, szorosabb kapcsolatot építsenek ki a nagyobb fuvarozó vállalatok szocialista brigádjaival, a szerelvények gondosabb összeállításával növeljék az egy-egy vontató járműre eső terhelést, a személyszállításban pedig tovább fokozzák a kulturált utazást. A szocialista brigádvezetők többsége bejelentette, hogy a verseny továbbfejlesztése, a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny sikere érdekében megtették pótvállalásaikat. A gyermekek személyiségformálásában fontos szerepet játszik az, hogy a környezet milyen hatásokkal segíti fejlődésüket. A környezeti hatások közül az esztétikailag értékes élmények tehetik a gyermeket egész életére fogékonnyá a szép iránt, fejleszthetik ki benne azokat az értékes emberi tulajdonságokat, képességeket, amelyek segítik majd felnőtt korában eligazodni a világ dolgaiban, harmonikussá teszik életét, alkalmazkodását a környezetéhez. Az esztétikai élményekhez elsősorban a művészetek megismerésén keresztül vezet az út. Kodály Zoltán mondotta: „Nem lehet igazán boldog ember az, akinek nem okoz örömet a zene, de erre az örömre tanítani kell az embereket.” Ez a cél vezette a Megyei Művelődési Központ munkatársait, amikor elhatározták, hogy — egyelőre kísérleti jelleggel — a Rábai Miklós úttörő néptáncegyüttes tagjaival létrehozzák „kis művészeti műhelyüket”. A program átfogja a művészetek különböző területeit, így a táncművészetek közül a néptánccal, a balettel és a pantomimmel foglalkoznak majd a gyerekek. A zeneművészeti ismeretek közül a népzene, a modem zene és a tánczene ismereteiről, s a népművészet tárgyi és szellemi ágazatairól beszélget- nek.A havi két foglalkozáson a képző- és iparművészet, az irodalom, valamint a filmművészet is a témák között szerepel. Októberben kezdődnek majd a foglalkozások, s ekkor elsőként a művészetekről általában, és a tánc történetéről hallanak a részvevők. A „kis művészeti műhelyben” változatos módszerekkel sajátítanak el ismereteket a gyerekek, hiszen az előadások mellett szemléltetést, filmvetítést alkalmaznak a szervezők, s gyakorlatban próbáltatják ki például a korongozást és a fafaragást. A téli szünet idején is biztosít elfoglaltságot a gyerekeknek ez a sok érdekességet ígérő új kezdeményezés. Rádióhallgatók klubtalálkozója Vasutas szocialista brigádvezetök tanácskozása A Moszkva Rádió magyar adásait hallgató és magyar osztályával levelező kör tagjai találkozót tartanak szeptember 21-én, pénteken, 17 órai kezdettel Békéscsabán, az MSZMP I. kerületi székházának Penza klub- helyiségében. A rádióhallgatók köre egy éve alakult, és ebből az alkalomból rendezendő összejövetelen a részvevők megbeszélik az elmúlt időszakban folytatott munkát, valamint a jövő feladatait. Ezután Bánfi József, a baráti kör vezetője beszámol a rádióklubok képviselőinek rendezett első országos értekezlet tapasztalatairól. Tájékoztató vetítés Gyuláról, Sárospatakról és Kiskunfélegyházáról tartottak egyórás tájékoztató vetítést szeptember 12-én, szerdán délután fél 1-től a békéscsabai Szabadság moziban. A vetítésen, amelyet a MAFILM Propaganda Filmstúdiója rendezett, Battonya, Szeghalom, valamint meBékéscsabán gyénk városainak vezetői, illetve azok helyettesei vettek részt. Tervezik, hogy 1980. végére, illetve 1981. elejére megyénk hét településéről készülnek hasonló kisfilmek, s ennek lehetőségeivel ismerkedtek a meghívott résztvevők. :——............... ......................................... i Mint az űrült... ■ ■ ■ ■ ■ ■ Szeptember 12-én délelőtt 10 óra után a Ladánkon 80 j | kilométeres óránkénti sebességgel igyekeztünk Mezőbe- j • rényből Köröstarcsára. Azért nem gyorsabban, mert ezen i j az úton újabban ennyit ír elő a szabály. De mit tesz Is- i j ten? Egyszercsak — szóló gépkocsivezetővel — megelőz- j ! te a piros Ladát az AH 28-66 forgalmi rendszámú kék • I Lada. De még hogy? „Mint az őrült, ki letépte láncát...” £ Pontosabban 100—110 kilométeres sebességgel, és úgy el- j ; hagyott minket, hogy egy percen belül már a nyomát í i sem láttuk. ■ a S Szeghalmon találkoztunk vele újra. Békésen álldogált j | az út szélén, s ránk sem ismert. De mi tudtuk, hogy „ő” ! | volt az, aki az előírást nem tartotta meg. Hogy miért? £ | Talán mert A betűs és bátrabb. Hasonlóan az AX 72-39 ! S forgalmi rendszámú Volgához, amelyben a vezetővel £ £ együtt hárman ültek. Visszafelé jövet aznap délután 1 ! j óra 10 perckor ért utói bennünket Körösladányban és i l rohant Békéscsaba felél Megelőzve az előttünk szabályos £ j tempóban haladó AG 51-80 forgalmi rendszámú Polski £ 5 Fiatot is. Ámultunk. I ’ ■ Mi azonban úgy tudjuk, hogy sem az A, sem a más j ! betűs gépkocsiknak nincs felmentésük az előírások meg- j ! tartása alól. Sőt! Talán éppen az állami és társadalmi ! i szervek gépkocsivezetőinek illik példát mutatniuk.-or i ■ : : Óvodai életkép Fotó: Martin Gábor Országos ifjúsági környezetvédelmi tábor Sopronban Megyénket négy fiatal képviseli a szeptember 14-től 18-ig Sopronban, az országos környezetvédelmi ifjúsági vezetőképző táborozáson, melyet a KISZ Központi Bizottsága a Hazafias Népfront Országos Tanácsával és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal közreműködésével rendez. A szeptember 14-i, ma esti megnyitó után Az állami és társadalmi szervek szerepe és feladatai a környezetvédelemben címmel hangzik el előadás. Holnap szó lesz többek között a mezőgazdaság környezetvédelmi kérdéseiről, települési környezetünk védelméről. Vasárnap Sopron környékére tesznek kirándulást a résztvevők. A táborozás utolsó napján, szeptember 17-én többek között az ifjúságra a környezetvédelemben háruló feladatairól, a társadalmi együttműködésről, az élővilág tájvédelméről hangzik el előadás. Berendezés a halastavak oxigénhiányának megszüntetésére Megszüntethető a halastavak oldott oxigénhiánya és a halak emiatt bekövetkező pusztulása is azzal a berendezéscsaláddal, amelyet a siófoki Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat ötfős kollektívája fejlesztett ki. Az elmés szerkezet — amelyre a Találmányi Hivatal előzetes védettséget adott — kiválóan alkalmas szennyvizek, szennyezett vizek, halastavak oldott oxigénszintjének meghatározott értéken tartására. A berendezést elektromos vagy robbanómotor működteti és a levegő oxigénjét a motor propellerjének segítségével csövön juttatja a vízbe. Így rendkívül hatékonyan, gyorsan földúsítja annak oxigéntartalmát. A gyakorlatban végzett kísérletek a vártnál jobb eredményeket hoztak. így például a soponyai víztározóban az idei nyáron megakadályozták, a balatonföld- vári halastón pedig megállították a kezdődő halpusztulást. Emberek, szabályok, ügyintézők a lig két hónapja — július 1-én — lépett életbe a szabálysértési kódex módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény- erejű rendelet, amely tovább bővítette a tanácsok hatáskörét. Ezentúl sok olyan ügyben is a községházán, a városházán kell dönteni, ami eddig a bíróságokra tartozott. Például a becsületsértés, a magánlaksértés enyhébb eseteiben. Aztán eddig, ha valaki 500 forintnál kisebb értéket tulajdonított el, a törvény szerint szabálysértést követett el; július 1-től 1000 forintra nőtt az értékhatár — ameddig a lopás csak szabálysértésnek minősül. Mi tagadás, a tanácsi dolgozók nem fogadták osztatlan tetszéssel a változásokat. Mert — bár a 10 és fél millió magyar állampolgár közül csak elenyészően kevesen tartoznak a szabálytalankodók körébe — a helyi hivatalokban azért eddig is épp elég gondot, pluszmunkát okoztak a renitenskedők. Tavaly több mint 120 ezer szabálysértési feljelentés érkezett a tanácsokhoz. Ki a szemetet hordta a közterületre, ki a rádiót, a magnót bömböltette a szomszédai fülébe, egyesek' „elfelejtettek” építési engedélyt kérni, vagy éppen nem vitték el a kötelező védőoltásra a gyereküket. Akadtak, akik a boltban „tévedtek meg”. Az együttélés írott és íratlan szabályait sokféle módon megszegték a múlt évben is. S a tanácsokhoz érkező bejelentések többsége megalapozottnak bizonyult, csaknem 80 ezer esetben bírsággal büntették a vétkeseket. Az ügyek mögött temérdek hivatali munka rejlik. Minden egyes alkalommal meg kell hallgatni a feljelentőt, a vétkest, olykor a tanúkat is, gyakran a helyszíni szemle sem maradhat el; s még csak ezután következik a tárgyalás, az „ítélethozatal” a tanácsházán. Csupán érzékeltetésül említjük meg, hogy például a 45 ezer lakost számláló Érden évente mintegy 400—500 ilyen apróbb, vagy bonyolultabb üggyel kell foglalatoskodniuk a tanácsiaknak. Most várhatóan még szaporodnak is az ügyek. Hogy mennyivel, erre csak következtetni lehet; a bíróságoktól átvett ügycsoportok révén mintegy 16 ezerrel. Ez a növekmény 1500 helyi tanács között oszlik meg. A legtöbb persze a nagyvárosoknak jut belőle, amelyek épp ezért státuszkiegészítést kaptak. Ám a törvénymódosítás — a tanácsi dolgozók helyzetét megértve is — indokolt volt. A bíróságokra itt-ott már felemészthetetlen terhet rótt a sok-sok „tyúkper”; az állampolgárok jelentéktelen viszálykodásaihoz nincs feltétlenül szükség az igazságszolgáltatás apparátusára. Azzal is mindenképpen egyet lehet érteni, hogy a társadalomra kevésbé veszélyes vétségek nyomán lehetőség szerint minél gyorsabban, helyben dönteni lehessen. Az államigazgatási dolgozók teendői várhatóan csakugyan gyarapodni fognak, de ezzel számoltak is a jogalkotók. Ennek megfelelően több könnyítő, egyszerűsítő intézkedést tartalmaz a módosított jogszabály; egyebek között a szabálysértések bizonyos eseteiben lehetővé teszi a helyszíni bírságolást. Például a tiltott helyen für- dőzők, a csendháborítók, a parkrongálók, az utcán sze- metelők azon nyomban „bűnhődhetnek” — ameny- nyiben tetten érik őket a bírságolás jogával felhatalmazott tanácsi dolgozók, akik az eset súlyosságától függően 50—200 forint pénz- büntetés kifizetésére szólíthatják fel a szabályszegőket. Az intézkedésnek az a célja, hogy minél több ügyben elkerülhető legyen a hosszas eljárás. De hogyan is valósuljon ez meg a gyakorlatban? Többen, hivatalbeliek közül is úgy vélték, hogy amolyan hatósági közegként lesben kell majd állniuk az utcán; ki dobja el az almacsutkát, a fagyialtos papírt, a buszjegyet. Az ilyesfajta társadalmi őrjárat nem volna haszontalan egyik-másik településünkön, a tanácsi szakelőadók azonban így nem aprózhatják el idejüket, energiájukat. A jogszabály világosan kimondja, hogy az arra kijelölt dolgozóknak egyéb hatósági teendőjüket végezvén, jogukban áll felelősségre vonni a szabálytalankodókat. Pécsett például 15 alkalmazottat bíztak meg ilyen feladattal, köztük útfelügyelőket, parkerdészeket — akik leginkább rajtacsíphetik az utak engedély nélküli felbontóit, a parkok, a játszóterek szennyezőit, rongálóit. És miért ne csöngethetne be, mondjuk, az építési osztály dolgozója annak a kapuján, akinek a portája előtt építési törmelék terpeszkedik. A boltokat járó kereskedelmi ellenőr miért ne vonhatná felelősségre a helyszínen azokat, akik a közértüzlet ajtajában italoznak? Az ügyeket gyorsíthatja, hogy azokban az esetekben, amikor a feljelentést követően világos a tényállás, a szabálysértést elkövető sem tagad, nincs szükség tanúk meghallgatására, helyszíni vizsgálatra, vagyis amikor a formaságok megtakaríthatók — mellőzhető a hivatalos tárgyalás. Korábban ez csak akkor volt lehetséges, ha a kivetett bírság nem haladta meg az 1000 forintot. A bonyolultabb ügyekben viszont, amikor csakugyan szükség van bizonyítási eljárásra, „nyomozásra” — például egy áruházi lopás esetében —, most igénybe vehető a rendőrség közreműködése. A becsületsértési, magánlaksér- tési ügyek úgynevezett magánindítványhoz kötöttek; a feljelentőnek 100 forintot kell fizetnie illeték címén — amennyiben fellebbez, 200 forintot —, és 15 napon belül kezdeményeznie kell az eljárást. Ez azt szolgálja, hogy csak a valóban indokolt esetekben keressék fel a hatóságot. Az egyszerűsítések ellenére kétségtelen, hogy a tanácsiak dolga nehezebb lett. Kibővített jogi ismeretekkel, a törvény szellemében kell alkalmazniuk a szabályokat, amelyek július 1-től még szélesebb körre vonatkoznak — szabálysértésnek minősül például a kerékpár és más hasonló úti alkalmatosság jogtalan igénybevétele; új elem a visszaélés az üzemi gépkocsival, a járműalkatrészek szakszerűtlen készítése, szigorú elbírálás alá esik a vesztegetés; a csúszópénzt kérő, illetve elfogadó állami, szövetkezeti dolgozó 5000 forintig terjedő bírsággal büntethető. A több feladat alighanem a falvakban okoz nagyobb gondot, ahol a nagyvárosokhoz hasonló létszámbővítésre nincs lehetőségük a tanácsoknak. Egyedüli megoldás az ott dolgozók felkészítéséről gondoskodni, mert már az apróbb falvakban is idejét múlt felfogás, hogy a vb-titkár értsen mindenhez. Olyan dolgozókra van szükség, akik nemcsak egy-egy munka- mozzanatot ismernek, s akik olykor kisegítik egymást. A növekvő feladatokhoz a községekben is fel kell nőni. Palkó Sándor
