Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-08 / 184. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. AUGUSZTUS 8., SZERDA Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM Összehívják a IV. anyanyelvi konferenciát Társadalmi összefogással a településfejlesztésért Eredményekben és további lehetőségekben egyaránt gaz­dag az a munkaterület, ame­lyen a — most tizedik esz­tendejébe lépő — magyar anyanyelvi mozgalom műkö­dik. Röviden így összegezhe­tő az a sokrétű vita — ma­gyarok és külföldiek hozzá­szólásai —, amellyel kedden folytatódott Budapesten az anyanyelvi konferencia véd-- nökségének kibővített ülése. A kulturális és a pedagógiai munkabizottság korábban beterjesztett jelentését meg­annyi új ténnyel, adattal, a magyartanítás, a magyarság­ápolás, a magyar kultúra külhoni híreivel egészítették ki a felszólalók. A védnöksé- gi ülés munkájába — ezúttal először — bekapcsolódtak az anyanyelvi mozgalom olyan képviselői is, akik a Szov­jetunióból, Csehszlovákiából és Jugoszláviából érkeztek. Az utóbbi években — amint az egyik felszólaló megfogalmazta — alkalmunk volt jó néhány alkalommal olyan tévéműsort látni, rá­dióadást hallgatni, amikor külföldön élő jeles magyar személyiségek nyilatkoztak arról, hogy mennyire fon­tosnak érzik magyarságuk megőrzését. Napvilágot lát­nak mind gyakrabban pél­dául világhírű tudósok, mű­vészek nyilatkozatai, az óha­zától távolra került magya­rok levelei — mind-mind megannyi hitvallás arról, hogy „én magyar vagyok”. Többségük két hazához kötő­dik. E sok problémát hordo­zó kettős kötődés terhét, de örömét is több millióan vál­lalják, anélkül, hogy lemon­danának magyarságukról. Volt, aki azt tette szóvá a védnökségi ülésen, hogy a külföldön élő magyarokat — legalábbis magunk között — ne nevezzük magyar szárma­zásúaknak, hiszen szerte a világon a lexikonok is egy­szerűen csak annyit írnak egy-egy nagyérdemű hazánk­fiáról: magyar. Arról is ér­tesülhettek a tanácskozás résztvevői, hogy például Svédországban tíz évvel ez­előtt állami rendelkezés szü­letett a magyar anyanyelv iskolai oktatásának lehető­ségéről, s most azon mun­kálkodnak, hogy — más anyanyelvekhez hasonlóan — tegyék kötelezővé az ottani magyar családok gyermekei­nek e nyelv tanulását. So­kan beszámoltak arról, hogy régi hiányt pótolnak, a gya­korlatban jól beváltak a kül­földi magyarság számára itt­hon készített magyar nyelv­könyvek, iskolai segédanya­gok és egyéb pedagógiai, kul­turális kiadványok. Szerdán befejeződik a véd­nökségi ülés vitasorozata, csütörtökön — a záróülésen — határozatot hoznak a IV. anyanyelvi konferencia ösz- szehívásáról és programjáról Népfrontfóruflhok kezdeményezései a XII. pártkongresszus és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére Ezekben a napokban sorra tartják megbeszéléseiket a városi és a községi nép­frontfórumok. A tanácskozá­sok tárgya: hogyan vegye­nek részt a XII. pártkong­resszus és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére kezdeményezett versenymoz­galomban. Országszerte újabb szép példái születnek a tár­sadalmi összefogásnak, amely már korábban is sok százmillió forinttal járult hozzá a települések fejlesz­téséhez, szépítéséhez, a kul­turált életfeltételek megte­remtéséhez. Bács-Kiskun megyében, ahol tavaly országosan a legmagasabb volt a társadal­mi munka értéke, elsőnek Vaskúton ült össze a nép­front községi elnökségének kibővített ülése. A község fejlesztéséhez összesen 12 millió forint értékű társa­dalmi hozzájárulást ajánlot­tak fel. Ebből többek között I szolidaritás napja Zánkán határidő előtt adhatják át az épülő iskolát, s tornater­met, és tanmedencét építhet­nek. A tervek szerint tár­sadalmi munkával új parkot és autóbusz-megállót is léte­sítenek a községben. Lajos- mizsén a társadalmi össze­fogás eredményeképpen 50 személyes óvodát építenek a felsőlajosi tanyaközpontban. A tanács pénzügyi forrásai mellett az anyagi fedezetet a lakosság önkéntes hoz­zájárulása és az Almavirág Mezőgazdasági Szakszövet­kezet támogatása biztosítja. Szerepel a vállalások kö­zött kongresszusi park ki­alakítása, a község több ut­cájának gyümölcsfákkal va­ló betelepítése, és járdák építése is. Hartán a környe­zet védelmét, a község tisz­taságát szolgáló vállalást tettek* a helyi termelőszövet­kezet szocialista brigádjai. Felajánlották, hogy a kiürült műtrágyás zsákokat kioszt­ják a lakosságnak a háztar­tási hulladék tárolására, az ezekben összegyűlt hulladé­kot társadalmi munkában el­szállítják, és rendben tartják a tárolóhelyeket. Felajánlás született ezen felül a község nyílt árokrendszerének ren­dezésére és a járdaépítés befejezésére. Kiskunfélegy­házán iskolaépítéshez, a kórház bővítéséhez, és a ke­nyérgyári beruházás meg­gyorsításához ajánlottak fel társadalmi munkát. Elhatá­rozták játszótér, KRESZ­park és úttörőtábor építé­sét is, hogy a város gyer­mekei kellemesebben tölt­hessék el szabad idejüket. Komárom megyében hét­főn és kedden három telepü­lésen rendeztek fórumokat a helyi népfrontbizottságok kezdeményezésére a lakosság és a környékbeli üzemek dolgozóinak részvételével. Lábatlan községben a la­kosság, valamint a vékony­papírgyár szocialista bri­gádjai vállalták, hogy be­kapcsolódnak az óvoda bő­vítésébe. Társadalmi mun­kájuk egymillió forinttal já­rul hozzá az ötmillió forin­tos beruházáshoz, és ennek eredményeként már az év végére újabb 50 gyereket fogadhat a község óvodája. A oroszlányi népfrontfóru­mon elhatározták, hogy a la­kosság segítségével meggyor­sítják a fedett uszoda épí­tését és 1980-ban átadják ren­deltetésének. Vállalták ezen felül a városi tó környéké­nek rendezését, csinosítását. Szomód községben ősszel if­júsági park építéséhez kez­denek és felújítják, illetve kiegészítik a községi játszó­terek felszerelését. Felaján­lották ehhez segítségüket a vértesi erdőgazdaság, a Tatai Hűtőtechnikai Szövetkezet és a tatai szőnyeggyár szocia­lista brigádjai is. Szolnok megyében ked­den ülést tartott a török­szentmiklósi, a fegyvemeki . és a tiszajenői népfront­bizottság, és felhívással for- : dúltak a megye valamennyi r településének lakosságához, 1 hogy az MSZMP XII. kong- • ' resszusának tiszteletére Ez év áprilisában a KPM Békés megyei Közúti Igazgatóságánál bevezették a közúton köz- újabb kezdeményezésekkel lckedő nehéz gépjárművek tengelysúlyának mérését. A háromtagú, hatósági jogkörrel fel- egészítsék ki a településfej­ruházott csoport munkáját mutatjuk be a lapunk 5. oldalán megjelenő riportban \ lesztési társadalmi munka­Fotó: Veress Erzsi ) mozgalmat. Kedden a társadalmi hala­dásért küzdő népek iránti szolidaritás jegyében folyta­tódott az európai gyermekta­lálkozó résztvevőinek prog­ramja Zánkán, a balatoni út­törővárosban. Az európai gyermektalálkozó hat táborá­nak résztvevői • a délelőtti órákat munkával töltötték: növényeket ültettek, utat épí­tettek, talajt egyengettek. A munkájuk ellenértékeként kapott pénzt a szolidaritási alapra fizették be. E munka­akció emlékére a város víz­toronyhoz vezető útját a „Szolidaritás” útjának nevez­ték el. Délután a város köz­ponti terén a találkozó há­romezer résztvevője megláto­gatta a szolidaritási vásárt. A vásárban a gyermekek sa­ját készítésű emlék- és aján­déktárgyait árusították. A bevétel szintén a szo­lidaritási alapra került. A vásár résztvevőit zenekarok és kórusok szórakoztatták, este a balatoni úttörőváros fiatal lakói a stadionban ne­ves művészek és együttesek előadásait hallgatták meg. Budapesten, a Kossuth Nyomdában befejezéséhez közeledik tizenhétféle tankönyv nyomása. Eddig négyszázötven tonná­nyi tankönyvet készítettek a következő tanévre. A képen: az utolsó műveletek, kötésre készítik elő az általános iskola 4. osztályos tankönyveit a nyomda Bécsi úti telepén (MTI-fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Értékelő napirendek Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap, kedden 9 órakor soron kívüli ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Bé­késcsabán. Az első napiren­di pontban Richweisz Fe­renc, az MSZMP megyei bi­zottságának munkatársa, az Ifjú Gárda megyei parancs­noka a Honvédelmi Nevelési Tanács 1977/79-es IG képzési irányelveinek megvalósításá­ról tartott szóbeli ismertetőt. Az írásos beszámoló tartal­mazza az Ifjú Gárda megyei parancsnokság I979/81-es képzési tervét. A cél és a fel­adat az, hogy az ifjú gárdis­ták politikai felkészültségét növeljék és a KISZ-taggá ne­velésben aktívabban vegye ki részét az Ifjú Gárda alegy­ség. Az ifjúgárdisták felada­tát a képzési terv és a műkö­dési szabályzat úgy határoz­za meg, hogy az ifjúgárdis­ták segítsék a KISZ honvé­delmi nevelési feladatát és a tömegsportot. Ezen napirend keretén belül szó volt még a KISZ-bizottságok és az Ifjú Gárda parancsnokságok rend­szeres együttműködéséről, kapcsolattartásáról. A bizottsági ülés második részében a részvevők értékel­ték az 1974. október 7-én, a KISZ KB és az Oktatási Mi­nisztérium által közösen meg­hirdetett középfokú taninté­zetek kollégiumi versenyét. Az öt éve tartó versenysoro­zat követelményrendszere a közösségi nevelés, a hagyo­mányok ápolását és a társa­dalmi kapcsolatok kiépítését tartalmazta, öt év alatt a versenyben 16 kollégium vett részt. Most véget ért ez a ver­seny, és új rendszer beveze­tésére kerül sor, amely szé­lesebb témaköröket tartal­maz. így például diákottho­nok is versenyezhetnek; elő­ször a „Kollégium”, majd a „Kiváló Kollégium” címért. Az országos elképzelések alapján ez szeptemberben kezdődik, s októberig nevez­hetnek a diákotthonok és kol­légiumok. A KISZ megyei bizottsága feladatként hatá­rozta meg a testületnek, hogy erre a versenyre az iskolai KISZ-vezetőség titkárait és a 'diáktanácsokat készítse fel. A most utoljára értékelt kollégiumok közül a Martos Flóra battonyai kollégium szerezte meg az első helyet, mögöttük a gyulai Erkel Fe­renc, a szabadkígyósi szak­munkásképző, a' kétegyházi mezőgazdasági szakmunkás- képző és a békéscsabai Ku- lich Gyula leánykollégium a jó eredmények mellett el­nyerte a Kollégiumi Zászló kitüntetést is. A bizottsági ülés személyi kérdések meg­beszélésével ért véget. Sz. J. Nyári főszezon a konzervgyárakban A konzervgyárakban javá­ban tart a nyári főszezon. A gazdaságokból folyamatosan érkeznek a nyersanyagszállít­mányok, amelyek rövid elő­készítés után a feldolgozó rendszerekbe kerülnek. Au­gusztus elején az uborka ad munkát. A termés kedvező, az üzemek a tervezettnél va­lamivel nagyobb mennyisé­get vesznek át a mezőgazda­ságtól. Arra számítanak, hogy összességében mintegy 10—15 százalékkal több uborkát tesznek el, mint amennyit előirányoztak. Az uborka ki­tűnő minőségű, feldolgozása, savanyítása folyamatos. Zöld­babból is a vártnál jobbak a kilátások. A gyümölcsök tartósítása jó ütemben halad. Sajnos egyes gyümölcsfajok kínála­ta a vártnál kisebb. Sárga­barackból a tervezettnek csak alig több mint egyharmadát tudták befőzni, és az eredeti előirányzatnak mintegy két­harmadát tudják teljesíteni őszibarackból. Nem a terme­lőkön múlott; a télvégi, ta­vaszi fagyok „vitték el” a ba­racktermés egy részét, s ezért kerül kevesebb a fel­dolgozó gépsorokba is. A konzervipar legnagyobb tömegű áruja a paradicsom: 12 üzemben főzik a paradi­csomot, készítenek belőle sű­rítményt, ivóiét. Az üzemek az első szállítmányokat már átvették. Ezekkel a legkoráb­ban beérő fajtákkal járatják be gépeiket. A paradicsom fő szezonja 7—10 nap múlva kezdődik. A termés minősé­gével elégedettek a szakem­berek. Az első konzervek mi­nősége kifogástalan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom