Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-25 / 198. szám

1979. augusztus 25., szombat A vendéglátásról — áremelés után Hosszú évek tapasztalata bizonyítja: a fogyasztók szin­te egyféleképpen reagálnak az áremelésre. Először mér­séklődik a kereslet, visszaesik a forgalom. Később, ami­kor az új ár megszokottá válik, a vásárlás eléri, sőt meg­haladja a korábbit. A mostani vendéglátóipari ételárak módosítása azonban eltér a szokásostól. Ugyanis nemcsak a fogyasztói, hanem ezzel összefüggésben a nyersanyag- árak is nőttek a termelési költségekkel együtt. Ugyan­akkor változtak a nyersanyagnormák és a haszonkul­csok. Hogyan hat mindez a gazdálkodásra, mit tesznek a vállalatok, szövetkezetek azért, hogy megtartsák a ven­dégeket? Ennek néztünk utána a megye legnagyobb vá­rosában, Békéscsabán. A megyei vendéglátóipari vállalat 40-es számú büféjé­ben jóval dél előtt sorban állnak a vevők. Csörren az evőeszköz, kattog a pénztár­gép. Legtöbben sült burgo­nyát fogyasztanak, s a mű­anyag tálakban gőzölög a babgulyás. Patkás János, az üzlet vezetője csöppet sem aggódik: Egy tál babgulyás — Az áremelés után két hétig azért nem aludtam nyu­godtan. Végül kiderült, hogy nincs okunk panaszra, hi­szen a júliusi 2,1 millió fo­rintos forgalmat ebben a hó­napban legalább 200 ezerrel túlszárnyaljuk. Közben a mai ételkínála­tot vesszük szemügyre. Ezek szerint a legolcsóbb étel a sült burgonya, amelyet 6,40- ért kínálnak. A babgulyás 19, a bográcsgulyás 16, a resztéit máj 18,30, a székely­káposzta 15,60, a rántott sze­let 13,20 forintba kerül. Per­sze, aki akar, vehet sült kol­bászt is, 10 dekát 17,80-ért. Az ember önkéntelenül a fő­zelékre, a tésztára gondol. Az üzletvezető helyesel: — Mi is érezzük, hogy bő­víteni kellene a választékot, de ehhez a konyha és a bolt korszerűsítésére lenne szük­ség, ami jelenleg megoldha­tatlan. Annál is inkább kí­vánatos ez, mivel a másod- osztályú éttermek vendégei is lassan átpártolnak hoz­zánk. Magasabb színvonalon A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ Kakas éttermében három nő böngészi a nagy­méretű ártáblát. Levesből 3, főzelékből 1, köretből 4, tész­tából 2, készételből 12, fris- sensültből 6-fajta ételt aján­lanak. Az árak aránylag szo­lid ak : a készételek közül például 8-féle ára 20 forint alatt van. — A júliusi forgalmunk 850 ezer forint volt — mond­ja Zsótér Imre, az üzlet he­lyettes vezetője. — Ebből azonban nem lehet egyértel­mű következtetéseket levon­ni. Naponta több mint 600 adag előfizetéses menüt szol­gálunk ki, és 250—300-an ét­keznek étlapról. Kétségtelen, az utóbbiak száma csökkent, de időközben szépen vissza­jönnek hozzánk. Szeptember­től 130 gyerek ebédeltetését oldjuk meg. Ügy vélem, a 15 forintos előfizetéses me­nüvel meg vannak elégedve az iskolások és a többi ven­dégek. Tehát nincs könnyű hely­zetben a vendéglátás. Túl a vállalati érdekeken, az ét­termi, különösen a munka­helyi étkezés iránti igényt ezután is ki kell elégíteni, ha lehet még magasabb színvo­nalon. A szakember erről így beszél: — Valóban, felül kellett vizsgálni eddigi üzletpoliti­kánkat. Bevezettük a zóna­adagokat, több baromfihús­ból, gombából készített ételt árulunk. Elvünk, hogy a kí­nált ételek fele olcsó legyen. Gond azért van, hiszen ha­lat, gombát nem tudunk ele­gendőt beszerezni. n haszonkulcs rejtelmei A Tijkör étteremről az a hír járja: mivel nem a vá­rosközpontban van, átmenő vendégek nem is fordulnak itt meg, csak elvétve. Logi­kusnak látszott, hogy a for­galma jócskán megcsappant. Tóth Imre üzletvezető-he­lyettes tiltakozik: — Szó sincs róla. Amit el­mondott igaz, de a törzsve­vőink, akik évek óta nálunk étkeznek, nem hagytak cser­ben. Ugyanakkor egyre több kisadag ételt, gyermekmenüt szolgálunk fel, nem beszélve az előfizetéses étkeztetésről Az étlapot tanulmányozva szembeötlik: más másodosz­tályú éttermekhez képest el­fogadhatóak az árak. A le­veseket 4,10—12 forintig kí­nálják, a főzelékek ára 4,50 —6,20-ig, a tészták 6,60— 8,50-ig, a készételek 22,70— 34,90-ig, a frissensültek 30,30 —39,20-ig terjednek. De hát, miért e különbség? Az árak, a haszonkulcs rejtelmeibe Bezzegh László, a Békés me­gyei Vendéglátóipari -Válla­lat helyettes igazgatója avat be. — Elöljáróban annyit: a magasabb fogyasztói árat az alapanyagár és a haszon­kulcs emelkedésének a mér­téke határozza meg. Mint tudjuk, a nyersanyagok árai 20 százalékkal nőttek, ehhez kell hozzászámolni a terme­lési költségeket magában foglaló magasabb haszonkul­csot. — Ha jól tudom, a kettő együtt alkotja az átlagárin­dexet. Hogyan alkalmazzák ezeket? — A Belkereskedelmi Mi­nisztérium rendelete szerint az I—II. osztályú egységek­ben szabad-, a Hl. osztályú­ban limitált (tói—ig), a ne­gyedosztályúban pedig maxi­mált árat kell alkalmazni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az első osztályú étter­mekben az áremelés felső határa 75, a másodosztályú vendéglőkben 50, a harmad- osztályú üzletekben 35, a negyedosztályú büfékben 30 százalék. Természetesen nem mindenütt merítjük ki a le­hetőségeket. Ahol eddig is olcsó ételeket kínáltunk, most sem emeltük az árakat túl­ságosan. Például az étlapról választható- menük az át­lagárindex alatt vannak. A másodosztályú vendéglőkben ez 27, a harmadosztályúak- ban 20 forint. R jövő: gasztrofol ételek — Kimondhatjuk: a ven­déglátás egyik fontos felada­ta a közétkeztetés javítása. Milyen lehetőségek vannak erre? — Feltétlenül arra számí­tunk, hogy a korábbinál sok­kal többen fizetnek elő az éttermekben, üzemi konyhá­kon. Itt a haszonkulcsot 44, illetve 35-ről egységesen 31 százalékra csökkentették. A nyersanyagnormát viszont 7,70-ről 10,07 forintra emel­ték. Az előfizetéses menü ára éttermeinkben 10,20 és 13,20 forint. Külön kérésre ettől eltérünk, hiszen naponta a megyében 8500 felnőtt és 3000 gyerek étkezik ily mó­don. — Miként hat mindez a vállalat gazdálkodására ? — A hatást ilyen rövid idő alatt nem tudjuk lemér­ni. Ehhez legalább két hónap szükséges. Mindenesetre ez az intézkedés takarékosabb gazdálkodásra késztet. A többletárrést adóként be kell fizetnünk. Éppen- ezért a forgalom növelésének a jár­ható útja a kalkuláció módo­sítása, olcsóbb nyersanya­gok feldolgozása, főzelékek, tészták fokozott kínálata, a kiszolgálás színvonalának az emelése. Előtérbe kerül az úgynevezett gasztrofol (mély­hűtött) ételek forgalmazása, amelyeket néhány perces melegítés után már fogyasz­tani lehet. Ezek 30-féle vá­lasztékban kerülnek a ven­déglők, bisztrók asztalára. Az ételek árának az eme­lése érthetően nem öröm a fogyasztónak, de még a vál­lalatoknak, szövetkezeteknek sem. Ebben a gondban vi­szont van némi ígéretes: vendéglátóiparunk végleg rá­kényszerül, hogy valóban a vendég kívánságait teljesítse, figyelembe vegye lehetősége­it, udvariasabb, előzékenyebb legyen azokkal szemben, akik kinyitják a pénztárcájukat. Seres Sándor n Fáklya írja A Fáklya 1979. augusztus 19-én megjelenő 16. száma két fő téma köré csoporto­sítja mondanivalóját. Az egyik: a szovjet gyer­mekek élete. A cikkek, ri­portok között olvasható a gyermekek és az anyák el­látásáért felelős szovjet egészségügyi miniszterhe­lyettes-asszonnyal készült beszélgetés, bepillanthatunk a magyar turisták által is jól ismert moszkvai Gyer­mekvilág (Gyetszkij Mir) Áruház mindennapjaiba. A lap másik vezető témá­ja: a szocialista országok együttműködése a KGST ke­retén belül. Említésre méltó az energetikai fejlesztés legújabb irányairól beszá­moló írás. Külön cikk fog­lalkozik az atomenergia nö­vekvő szerepével, bemutat­va a volgodoni Atommas üzemet, ahol atomreaktorok gyártására rendezkedtek be. A magyar vonatkozású anyagok közül figyelemre méltó Bozóky Éva „Orosz­szovjet zenei tábor Oroshá­zán” című írása, valamint Erdős Ágnes riportja a ke- merovoi úttörők jutalomüdü­léséről Salgóbányán. Érdekes írás kalauzol el bennünket a Bánki Donát nevét viselő szakmunkásképző intézetbe. A tudományos-ismeretter­jesztő rovat érdekes leírást közöl a „perui krizantém”, vagyis a napraforgó diadal- útjáról, 1510-től, amikor az Újvilágból Európába hoz­ták. A kultúra iránt érdeklő­dők, sok egyéb érdekesség mellett, képeket láthatnak Szakonyi Károly Adáshiba című darabjának leningrádi előadásából, amelyet Geor- gij Tovsztonogov rendezett. A Szovjetunió tájait bemu­tató sorozat ezúttal Tbiliszi­be, a Sota Rusztaveli sugár­út üzleti negyedébe kalau­zolja az olvasót. A lap többi részét a hagyományos olvas­nivalók töltik ki: a sportro­vat, az orosz nyelvlecke, a Fáklya-fotó, a rejtvény, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házánák műsoraján­lata, valamint ismertetés egy új szovjet filmről. Szeghalmi séta a szolgáltatások körül A szolgáltatás egyike az öt alapvető népgazdasági ága­zatnak, átszövi egész életün­ket. Mivel kiegészítője, kö­vetkezménye a termelésnek, együtt kellene haladnia ve­le, ám eléggé messze va­gyunk attól, hogy az igénye­ket a szolgáltatóipar ki tud­ja elégíteni. Vajon így van ez Szeghalmon is? Erre keres­tünk választ a közelmúltban. o A kérdés azért is aktuá­lis, mivel a Sárrét központ­jának vonzáskörzetében 63 ezer ember él. Az iparfej­lesztés hatására megszűnt az elvándorlás, sőt az utóbbi hét évben 17 százalékkal nőtt A korszerű GELKA-szerviz- ben precíz műszerek segítik a szerelők munkáját Fotó: Béla Ottó a lakosság száma. Egyre töb­ben vásárolnak híradástech­nikai, elektromos, hűtő- és fűtőkészülékeket. Mátrai Já­nos, a GELKA szerviz veze­tője elégedett a munkakörül­ményekkel: „Éppen két esz­tendeje vettük birtokunkba a modem, szakosított műhe­lyekkel, szociális helyiségek­kel ellátott létesítményt. Szükség is van rá, hiszen működési területünk 21 köz­ségre terjed ki, s 12 telepü­lésről gyűjtjük be az elrom­lott készülékeket. Jelenleg 33- an vagyunk, a szakemberek többsége itt tanulta a szak­mát. Nagyok a követelmé­nyek: a megyében bennün­ket jelöltek ki a nagy telje­sítményű és a lakossági tv- antennák összeszerelésére, felállítására. Ugyanakkor foglalkozunk a színes televí­ziók, a hőtárolós kályhák ja­vításával.” Ez mind szép, de az sem közömbös: mennyi időt kell várni egy-egy készülék javí­tására. A szakember bólo­gat: „Valóban. Nos, úgy gon­dolom, nem vallunk szégyent. A garanciális munkák átla­gos átfutási ideje 1,2, a kész­pénzes javításoké 3,2 nap, amely jobb az országos és a megyei átlagnál. A késést ál­talában anyaghiány okozza. Példát is mondok. Ez idő sze­rint 12 Videoton típusú tele­víziónk áll a polcon, mert nem kapunk hozzá tranzisz­tort. Vagy itt vannak a ré­gebbi gyártmányú Lehel hű­tőgépek. Megszűnt az aggre­gátorok felújítása, emiatt akadozik a javítás. Egyéb­ként igyekszünk az átalány- díjas szolgáltatást bővíteni. Most 1600 ilyen szerződé­sünk van televízióra és hű­tőszekrényre, amelyet 10—15 százalékkal szeretnénk emel­ni.” o A szolgáltatás másik fon­tos ága a mosás és a vegy- tisztítás. A városiasodó nagy­községben bizonyára van er­re igény, de a közelmúltban 30 százalékkal felemelték en­nek a szolgáltatásnak az árát. Herczeg Gyula, a vegy­tisztító szalon vezetője ré­gebbről kezdi: „Emlékszem, 1973- ban a szarvasi Szirén Szövetkezet hozta létre a részleget. Egy év múlva ér­dektelenség miatt megszün­tettük a ruhafestést. Ez év áprilisától a Békés megyei Szolgáltató és Termelőszövet­kezet a gazda. Közben tör­tént egy s más az életünk­ben. Hogy mást ne mondjak: 1974- ben 68, tavaly pedig 194 ezer forint volt a bevételünk, a létszámunk viszont csök­kent. Az áremelés hatását egyáltalán nem érezzük, ná­lunk így is, úgy is megvan a kéthónapos holt szezon.” Elismerésre méltó ered­mény, kétségtelen. Ügy kép­zelem: a technikai színvonal is emelkedett időközben. Herczeg Gyula mosolyog: „Bár így lenne. Ugyanazok­kal a gépekkel a régi helyi­ségekben dolgozunk. A GEL­KA a megmondhatója meny­nyi bajunk van ezekkel a masinákkal. Ígéretet kaptunk, hogy 1980-ban megoldják a gondokat.” o A szolgáltatóházban a fod­rászokon, órásokon kívül két cipőjavító is található. Jel­lemző, hogy 10 éve még li­en voltak. Sebaj, majd se­gítenek a kisiparosok. Vári- Szalay István, a KIOSZ kör­zeti titkárának nem kevés a gondja: „Három évvel ez­előtt 120 kisiparos hiányzott a járásból. Azóta 108 ipar- engedélyt adtunk ki, amely­nek a fele a hiányzó 23 szak­mában vállalt munkát. En­nek ellenére még mindig ke­vés a cipész, a férfiszabó, az asztalos, a csempekályhás, az autószerelő. Nem megoldott a tanulóképzés sem: Szeg­halomban mindössze egy fia­tal tanulja a kőművesmes­terséget. A jövő mindenkép­pen a nyugdíjasok és a mun­ka mellett szolgáltatást vál­laló szakemberek foglalkoz­tatása lehet. Nagy erőfeszí­téseket teszünk ezért, de eh­hez a vállalatok, szövetkeze­tek támogatása is szükséges. Fél év alatt a 43 munka mel­letti kisiparos közül 40 fel­mondta a szerződést.” Mit tud mindezekhez hoz­zátenni Gidai Károly, a nagy­községi tanács mezőgazdasá­gi, ipari, kereskedelmi cso­portjának főelőadója? ’’Rö­viden annyit: a szolgáltatá­sok nálunk is elmaradtak az egyéb területen tapasztalt fejlődéstől. Ezért hoztunk ha­tározatot arra, hogy 1980-ig a kisiparosok számát 15—20, ezen belül az építőiparban tevékenykedőkét 35—40 szá­zalékkal emeljük. Nemrégen nyílt meg a Generál Szövet­kezet háztartási gépeket ja­vító műhelye, s a Volán évi 10 ezer órás autójavító szer­vize. Tárgyalások folynak az AFIT-tal egy minden igényt kielégítő gépkocsijavító lét­rehozására. Tudjuk, sokat kell tennünk azért, hogy a szolgáltatás elfoglalja méltó helyét a népgazdasági ága­zatokban. Ehhez azonban nem kevés pénz kell.” így igaz. De az is követel­mény: a szolgáltató vállala­tok, szövetkezetek, a kisipa­rosok emeljék a kiszolgálás színvonalát; jobb, gyorsabb és kulturáltabb munkával já­ruljanak hozzá a lakosság el­látásához. S. S. Indokról a nácik gondoskodtak 2. Egy SS Sturmbannführer kapott parancsot A hírhedt müncheni egyezmény létrehozói: Chamberlain an­gol és Daladier francia miniszterelnök, mellettük Hitler és Mussolini (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Nürnbergben, a háborús bű­nösök perében a nemzetkö­zi katonai bíróság 1945. no­vember 20-án hallgatta ki Alfred Helmut Naujocksot. A személyi adatok felvételénél elmondta, hogy SS-katona- ként töltötte a háborús esz­tendőket. A vád kérdéseire aztán bevallotta, hogy 1939- 'ben SS Sturmbannführer volt, vagyis őrnagy. Az SD, a biz­tonsági szolgálat egyik al­osztályát vezette, a VI. F,-t, vagyis: a „műszaki osztályt”. A náci párt külföldi hírszer­ző szolgálatánál irányította a különböző titkos műhelyeket. Az ő emberei állították elő például azokat a hamis útle­veleket, személyazonossági igazolványokat, és más ok­mányokat, amelyekre a ná­ci kémeknek szükségük volt. Naujocks SS Sturmbannfü­hrer kapta a feladatot, hogy ürügyet teremtsen Hitler számára a háború kirobban­tásához. Amint Nürnbergben vallotta: „1939. augusztus 10-e körül Heydrich, a SIPO (rendőrség) és az SD pa­rancsnoka, személyesen pa­rancsot adott nekem, amely­nek értelmében a lengyel ha­tár közelében fekvő gleiwit- zi. adóállomás ellen színlelt támadást kell intézni olyan látszatot keltve, mintha a tá­madók lengyelek lettek vol­na.” Heydrich (később, mint a cseh-morva protektorátus helytartóját megölték a cseh­szlovák hazafiak) Hitler leg­szűkebb köréhez tartozott. A glaiwitzi lengyel áltámadást annak a határprovokáció-so- rozatnak a csúcspontjaként tervezte, amelyet valójában az SD szervezett. Hitler háborút akart. A fasiszták „élettér-elméleté­ből”, a felsőbbrendű német ember misztikus tanából és a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom