Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-05 / 182. szám
1979. augusztus 5., vasárnap mmil-fíTd Kitekintés fl farkatlan macska szigete flz ezeréves Man Különös per hívta fel a figyelmet tavaly Manre: az emberi jogok európai bírósága megbélyegezte azt az itt divó középkori módszert, amely a fiatalkorú bűnözőket vesszőzései bünteti. Az ítélet felháborította a kis sziget kormányát. A döntést az ország belügyeibe való beavatkozásnak nyilvánította, arra hivatkozva, hogy ők nem írták alá az emberi jogok európai konvencióját. Koronabirtok lévén függetlenek még Nagy-Britanniá- tól és a Brit Nemzetközös- ségtől is — tehát Anglia sem kötelezheti őket a vesszőzési törvény eltörlésére. A Man-sziget az lr-ten- gerben fekszik, egyenlő távolságra a brit és az ír partoktól. ősi kelta királysága előbb — a vikingek révén — norvég, majd skót, végül angol fennhatóság alá került. IV. Henrik király 1405- ben örökös hűbérbirtokul a híres lóversenyt megalapító Derby grófok ősének adományozta, de a brit korona 1765- ben visszavásárolta. Az 572 négyzetkilométer területű, 64 ezer lakosú sziget ma is a brit uralkodó fennhatósága alatt áll, de saját kormánynyal és törvényhozással rendelkezik. (Külügyeit és hadügyeit Londonból intézik.) Függetlenségük hangsúlyozására saját bankjegyeket nyomnak, sőt pénzérméket is forgalomba hoznak. Az érmék egyik oldalán a királynő képe, a másik oldalán Man különös címere: három egyenlő szögben elhelyezett és közepén találkozó, futó láb látható. A hagyomány szerint a jelvény jelentése: „Akárhogyan dobsz is fel, mindig a talpamra esem!” Ez a macskára emlékeztető jelmondat a sziget egyik furcsaságára, a Man-macs- kára emlékeztet, amely arról nevezetes, hogy nincsen farka. Senki nem tudja, hogy alakult ki ez az állatfajta, miként azt sem, miért nő az itt tenyésző kosoknak négy szarvuk... Man parlamentje, a viking alapítású Tynwald az idén ünnepelte ezeréves fennállását. A sziget lakói büszkén hirdetik, hogy 979-ben alapított törvényhozásuk a világ első parlamentje, mesz- sze megelőzi a „parlamentek anyjának” tekintett londoni Wesminstert is. Az idei mil- leniumi ünnepség fénypontja a Tynwald ülése volt, amelyen megjelent II. Erzsébet királynő, s a meghívottak között szerepelt a norvég és a svéd király, az ír és az izlandi elnök is. A sziget egyik fő bevételi forrása a turistaforgalom, az évente ide látogató félmillió üdülő és turista volt. Arra számítanak, hogy az idei évfordulón megduplázódik a látogatók száma. Igaz, az utóbbi évtizedben a turizmusnál jövedelmezőbb bevételi forrást alakítottak ki: Man az adók leszállításával a gazdagok adóparadicsomává vált. A csöppnyi szigeten ma 144 milliomos él. Vállalatok, bankok is tömegesen jegyeztették itt be magukat, mert jövedelmük után kevesebb adót kell fizetniük, mint Angliában. Az ország 20 ezer lakosú fővárosában, Douglasban ma is lóvasút közlekedik, a tengerparton pedig a múlt században készült, pirosra- zöldre festett kis gőzmozdonyok húzzák a vagonokat. A változásokkal következetesen szembeszegülő, ősi jogaikhoz makacsul ragaszkodó konzervatív szigetlakok meg vannak győződve arról, hogy az idő vasfoga nem fog rajtuk, s újabb ezer évig is megóvhatják „függetlenségüket”. Gáti István Kis falu a hegyoldalban: Laxey Filatéliai hírek Nyaralás Unalmas felnőtt — unatkozó gyerek A Békéscsabai Városi Bélyeggyűjtő Kör vezetősége értesíti a tagságot, hogy aug. 5., 12. és 26-án a következő újdonságokra fogad el befizetéseket: Olimpiai városok sorozat 16, Festmények sor 16 Ft, Évfordulók események kiadásában öttusa VB és Tengerek 5 Ft, valamint a KGST-sorozat 6 Ft, ezen felül a Parafilatélia kiadványokra is befizethető. Kéri a kör vezetősége a gyűjtőtársakat, hogy a második félévi tagdíjakat mielőbb rendezzék, nehogy a bélyegek kiadása késedelmet szenvedjen. Az olimpiai városokat jelképező sort július 31-én adta ki a posta. A hét bélyegen hét olimpiai város: Helsinki, Róma, Tokió, Mexikóváros, München, Montreál és Moszkva egy-egy részlete látható stilizáltam Valameny- nyi bélyegen szerepel a moszkvai olimpia emblémája is. A bélyegeket Widerkom Ervin tervezte. A megjelénés napján a Budapest 4. sz. posta emlékbélyegzőt használt. A sorozatot legközelebb bemutatjuk. Alkalmi bélyegzések; öttusa-világbajnokság, aug., 12., 13., 15. Budapest, 8. sz. hivatal. Gyöngyösi szüret, aug. 15—23. Gyöngyös 10., Országos postáskonferencia, aug. 17—18., Szeged. VIII. ipari kiállítás és vásár aug. 17— 26., Miskolc. Tiszai erőmű népgazdasági átadása, aug. 17. Leninváros. Hortobágyi hidi vásár, aug. 18., Hortobágy. Bélyegkiállítás a Tanácsköztársaság 60. évfordulója emlékére, aug. 18—20., Szeged. 900 éves Dömös, aug. 18., Dömös. Bajai nyár, aug. 17—22., Baja. Magyar farmakológus kongresszus, aug. 22—25., Budapest. Papíripari sportnapok, aug. 25—26., Tata. Mi a blokk és mi a bélyeg? Milyen formában kell gyűjteni az utóbbi évek három, négy bélyeget tartalmazó kisíveit. A filatélia kötetlen szórakozás, mindenki azt, és olyan formában helyezi albumba, ahogyan kedve tartja. Tapasztalat szerint a nagyobb egységeket sokan feltépik, ezzel kevés marad belőlük. Ennek következtében értékük általában gyorsabban nő. Egyik régebbi bélyegújságunk a következő elvi megállapodásokat teszi; Blokknak tekintünk minden olyan kiadványt, mely sértetlen kerettel van körülvéve, és maximum 10 bélyegképnél többet nem tartalmaz. A kisív tulajdonképpen nem vehető külön bélyegnek, hanem annyi darabnak, ahány bélyegképre szétbontható. Igen sokan szeretnének bélyeget gyűjteni, de nem tudják, hol kezdjék el: Megyénkben csaknem minden városban működik bélyeg- gyűjtő kör. Az évi tagdíj 80 Ft, mely két részletben is fizethető. Belépéskor 30 Ft- ot kell befizetni. A városi körökön kívül igen sok üzemi kör is működik, ahol szintén lehet jelentkezni. Ahol pedig nem működik kör, ott 10 jelentkező esetén már megalakítható az új kör. Minden felvilágosítást megad a dél-magyaror- szági területi iroda, Szegeden. Vas Tibor Nyaralás közben mindenki közelebb kerül a természethez, nem csoda, ha a gyermekével üdülő szülő is a madárhoz érzi hasonlónak magát, miként az a fészek fölött; körözve repülni tanítja fiát, úgy vezeti be az ember is az élet számtalan csodája közé a maga ivadékát. Mert gyermekkel nyaralni nagy lehetőség. Itt az alkalom, hogy időtlen-szabadon magunk vezethessük az em- berréválás útján, a szellemi, testi fejlődés lépcsőfokain. Beszélgetni mikor is tudnánk annyit, mint amikor miénk az egész nap? És miénk az egész természet megannyi izgalmas rezdülésével, mérhetetlen gazdagságával ? Akár falun, akár üdülőben, ország- vagy világjáró turis- taúton tölti szabadságát a család, legfontosabb, hogy a felnőttek megtanítsák látni, megfigyelni a gyerekeket. Rohanáshoz szokott embernek talán ez a legnehezebb. Elcsendesedni és figyelni. Észrevenni a nádasból „kihajózó” vadkacsákat, a vízre lecsapó sirályt. És észre- vétetni a gyermekkel is a természet életét. Aztán hagyni őt kérdezni, beszélni. Felelni az egymásból fakadó kérdések özönére — és máris ott tartunk a beszélgetés témagazdagságánál, mely nem ismereteket ad csupán, de fejleszti ,a gondolkodást, gazdagítja a szókincset, csiszolja a kifejezést. „Csak az a miénk a világból, amit meg tudunk nevezni” — mondja Sütő András példamutató, szép könyvében, az „Engedjétek hozzám jönni a szavakat” címűben, arról szólva, miként vezeti végig unokáját szülőföldjén, s mint veszi birtokba vele a táj, természet, történelem feltáruló ajándékait, s velük együtt az anyanyelv kimeríthetetlen kincsestárát is. Igen, a nyár nagy alkalom, hogy kilépjünk a „szóínség sújtotta házakból”, elinduljunk a szabad ég alatt a világ meghódítására, és névvel illessük mindazt, ami elénk kerül. A tájnak története is v.an, mesék és mondák szegélyezik utunkat, dalokat is terem minden vidék: a szellemi gazdagodáshoz maga a hely ad indítást. Az esős napok pedig az alkalmat arra, hogy könyvekből bővítsük ismereteinket. Aki gyermekkel nyaral, ne hagyja a véletlenre (meg az üdülőkönyvtárra), hogy „majd csak akad valami olvasnivaló”, hanem gyűjtse össze tervszerűen, előre az adott táj nép- és műköltészetét, történelmi-turisztikai ismeretterjesztő irodalmát. (Az efféle felkészülés a gyermektelen nyaralóknak is hasznára válik.) Ilyen felszereléssel az időjárás baljós változásai sem okoznak gondot. Csak az a gyermek unatkozik (és rosszalkodik unalmában!), akit unalmas felnőttek vesznek körű], A nyaralás azonban nemcsak a szellemi felfedezések ideje, hanem a sporté, a testedzésé is. Kétségtelen, az is kell a gyerekeknek, hogy mint a kicsapott csikók, szabadon nyargaljanak, csoportokba verődve játsszanak. De ne maradjon ki a szülőkkel közösen űzött sport sem. Minden, amit velük együtt művel,' édesebb ízeket kap, s élethosszig megőrzi vonzását. A hegymászó túra, az úszás úgy igazi, ha a szívének kedves felnőttet követi hegyre föl, völgybe le, és bele a hullámokba. így bátorodik neki a talán még félelmes vállalkozásoknak, magasságnak, mélységnek. Tudja, hogy nincs mitől tartania, biztos kéz nyúl utána, ha elfárad. Megdöbbentő, hogy még napjainkban is mennyi a gyengén, vagy sehogyan sem úszó fiatal. Holott, az úszás a természettől kapott ösztönös képességünk, a víz pedig otthonos elem számunkra —, hacsak nem maradt túl későre az ismerkedés. Olyan távoli időre, amikorra a természetes ösztön visszafejlődik. Viszont könnyen veszik a tempókat az egészen apró gyerekek, örömmel vetik magukat a vízbe, ha erre a felnőttek példát mutatnak nekik. -A fizikai munkával is úgy van az ember, mint az úszással. Kicsi korában gyönyörűségét leli benne, de ha sorozatosan elriasztják tőle, örökre kocsit mosó, kertet locsoló, pecabotot fabrikáló felnőttek körül mindig kedvét veszti. összeverődik a nyaraló gyerekek kompániája: ne sajnálják tőlük a közreműködés lehetőségét. Gyerekkel nyaralni nagy lehetőség. De csak az vállalkozzék rá, aki örömét leli benne. Ünottan, egykedvűen, bosszankodva, idegeskedve nincs értelme. Ám a vidám felnőttek boldogsága is nevelőerő. A gyermek fantáziája, tettereje szárnyakat kap az ötletes, játékoskedvű szülő mellett. Aki úgy kering körülötte, mint a madár, amely röpülni tanítja fiát. Gondosan, vissza-visszanéz- ve, erőteljes szárnycsapásokkal bátorítva, hogy felíveljen. Mire megjön az ősz, otthonossá legyen a levegőégben. Mire elmúlik a nyár, egyik után a másik, és ki-ki elérkezik ahová indult, ki az őszbe, ki a felnőttkorba, érezze a mai gyermek, a majdani felnőtt a nyár felejthetetlen friss ízét, a soha nem múló életörömet. Amelyre szülők, nagyszülők tanították, gondos vezetéssel. Mint a madarak. Bozóky Éva Kistermelők — kiskertek Hajtáslekötözés — korai termés A nagy helyet foglaló, magas törzsű gyümölcsfák ideje lejárt. Kiskertekben, de nagyüzemekben is igyekeznek a rendelkezésre álló helyet a leggazdaságosabban kihasználni. Erre alkalmasak az intenzív koronaformák: például a termőkaros orsók és a különböző fajta gyümölcssövények. Mindkettő kialakításának egyik fontos eszköze a hajtások lekötése. Ezzel az eljárással tulajdonképpen oly módon avatkozunk be a fa életébe, hogy csökkentjük a fa növekedési erejét a termőképesség javára. A lekö- tözés hatására a megszokottnál jóval hamarabb, az ültetés után már 3—5 év elmúltával termést kapunk. A lekötözés ideje április és augusztus eleje, amikor a vesszők lédúsak, könnyen hajlíthatok. Élettani alapjuk az, hogy a hajtások vízszintes, vagy azt megközelítő helyzetben történő rögzítése elősegíti a termőrügyek kialakulását. Megfigyelések szerint a fajtákat különböző módokon ajánlatos lekötözni. Az almákat általában a vízszintestől fölfelé 30, a körtéket növekedési erélyűk szerint 15—30 fokos szögben. A csonthéjasok ágait — bár ezeknél az eljárás még kidolgozatlan — ugyancsak 15—30 fokos szögben kell rögzíteni. A lekötözéshez erős, vastag zsinórt használjunk, úgy, hogy a kötés helye az ágakat he vághassa be. Számítsunk a rész vastagodására is, ezért lazán kössük, hogy a zsinór később ne szoríthasson. A kötözőanyagot földbe helyezett cövekek- hez, drótkordonokhoz, vagy a fa törzséhez is erősíthetjük. H. L.