Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-05 / 182. szám

1979. augusztus 5., vasárnap mmil-fíTd Kitekintés fl farkatlan macska szigete flz ezeréves Man Különös per hívta fel a figyelmet tavaly Manre: az emberi jogok európai bíró­sága megbélyegezte azt az itt divó középkori módszert, amely a fiatalkorú bűnöző­ket vesszőzései bünteti. Az ítélet felháborította a kis szi­get kormányát. A döntést az ország belügyeibe való be­avatkozásnak nyilvánította, arra hivatkozva, hogy ők nem írták alá az emberi jo­gok európai konvencióját. Koronabirtok lévén függet­lenek még Nagy-Britanniá- tól és a Brit Nemzetközös- ségtől is — tehát Anglia sem kötelezheti őket a vesszőzési törvény eltörlésére. A Man-sziget az lr-ten- gerben fekszik, egyenlő tá­volságra a brit és az ír par­toktól. ősi kelta királysága előbb — a vikingek révén — norvég, majd skót, végül angol fennhatóság alá ke­rült. IV. Henrik király 1405- ben örökös hűbérbirtokul a híres lóversenyt megalapító Derby grófok ősének adomá­nyozta, de a brit korona 1765- ben visszavásárolta. Az 572 négyzetkilométer területű, 64 ezer lakosú sziget ma is a brit uralkodó fennhatósága alatt áll, de saját kormány­nyal és törvényhozással ren­delkezik. (Külügyeit és had­ügyeit Londonból intézik.) Függetlenségük hangsúlyozá­sára saját bankjegyeket nyomnak, sőt pénzérméket is forgalomba hoznak. Az ér­mék egyik oldalán a király­nő képe, a másik oldalán Man különös címere: három egyenlő szögben elhelyezett és közepén találkozó, futó láb látható. A hagyomány szerint a jelvény jelentése: „Akárhogyan dobsz is fel, mindig a talpamra esem!” Ez a macskára emlékeztető jelmondat a sziget egyik furcsaságára, a Man-macs- kára emlékeztet, amely ar­ról nevezetes, hogy nincsen farka. Senki nem tudja, hogy alakult ki ez az állat­fajta, miként azt sem, mi­ért nő az itt tenyésző ko­soknak négy szarvuk... Man parlamentje, a viking alapítású Tynwald az idén ünnepelte ezeréves fennállá­sát. A sziget lakói büszkén hirdetik, hogy 979-ben ala­pított törvényhozásuk a vi­lág első parlamentje, mesz- sze megelőzi a „parlamentek anyjának” tekintett londoni Wesminstert is. Az idei mil- leniumi ünnepség fénypont­ja a Tynwald ülése volt, amelyen megjelent II. Erzsé­bet királynő, s a meghívot­tak között szerepelt a nor­vég és a svéd király, az ír és az izlandi elnök is. A sziget egyik fő bevételi forrása a turistaforgalom, az évente ide látogató félmillió üdülő és turista volt. Arra számítanak, hogy az idei év­fordulón megduplázódik a látogatók száma. Igaz, az utóbbi évtizedben a turiz­musnál jövedelmezőbb bevé­teli forrást alakítottak ki: Man az adók leszállításával a gazdagok adóparadicsomá­vá vált. A csöppnyi szigeten ma 144 milliomos él. Válla­latok, bankok is tömegesen jegyeztették itt be magukat, mert jövedelmük után keve­sebb adót kell fizetniük, mint Angliában. Az ország 20 ezer lakosú fővárosában, Douglasban ma is lóvasút közlekedik, a ten­gerparton pedig a múlt szá­zadban készült, pirosra- zöldre festett kis gőzmozdo­nyok húzzák a vagonokat. A változásokkal következetesen szembeszegülő, ősi jogaikhoz makacsul ragaszkodó kon­zervatív szigetlakok meg vannak győződve arról, hogy az idő vasfoga nem fog raj­tuk, s újabb ezer évig is megóvhatják „függetlensé­güket”. Gáti István Kis falu a hegyoldalban: Laxey Filatéliai hírek Nyaralás Unalmas felnőtt — unatkozó gyerek A Békéscsabai Városi Bé­lyeggyűjtő Kör vezetősége értesíti a tagságot, hogy aug. 5., 12. és 26-án a következő újdonságokra fogad el befi­zetéseket: Olimpiai városok sorozat 16, Festmények sor 16 Ft, Évfordulók események kiadásában öttusa VB és Tengerek 5 Ft, valamint a KGST-sorozat 6 Ft, ezen fe­lül a Parafilatélia kiadvá­nyokra is befizethető. Kéri a kör vezetősége a gyűjtőtársakat, hogy a má­sodik félévi tagdíjakat mi­előbb rendezzék, nehogy a bélyegek kiadása késedelmet szenvedjen. Az olimpiai városokat jel­képező sort július 31-én ad­ta ki a posta. A hét bélye­gen hét olimpiai város: Hel­sinki, Róma, Tokió, Mexikó­város, München, Montreál és Moszkva egy-egy részlete látható stilizáltam Valameny- nyi bélyegen szerepel a moszkvai olimpia emblémája is. A bélyegeket Widerkom Ervin tervezte. A megjelénés napján a Budapest 4. sz. posta emlékbélyegzőt hasz­nált. A sorozatot legköze­lebb bemutatjuk. Alkalmi bélyegzések; öt­tusa-világbajnokság, aug., 12., 13., 15. Budapest, 8. sz. hiva­tal. Gyöngyösi szüret, aug. 15—23. Gyöngyös 10., Orszá­gos postáskonferencia, aug. 17—18., Szeged. VIII. ipari kiállítás és vásár aug. 17— 26., Miskolc. Tiszai erőmű népgazdasági átadása, aug. 17. Leninváros. Hortobágyi hidi vásár, aug. 18., Horto­bágy. Bélyegkiállítás a Ta­nácsköztársaság 60. évfordu­lója emlékére, aug. 18—20., Szeged. 900 éves Dömös, aug. 18., Dömös. Bajai nyár, aug. 17—22., Baja. Magyar farma­kológus kongresszus, aug. 22—25., Budapest. Papíripari sportnapok, aug. 25—26., Ta­ta. Mi a blokk és mi a bélyeg? Milyen formában kell gyűj­teni az utóbbi évek három, négy bélyeget tartalmazó kisíveit. A filatélia kötetlen szórakozás, mindenki azt, és olyan formában helyezi al­bumba, ahogyan kedve tart­ja. Tapasztalat szerint a na­gyobb egységeket sokan fel­tépik, ezzel kevés marad belőlük. Ennek következté­ben értékük általában gyor­sabban nő. Egyik régebbi bélyegújságunk a következő elvi megállapodásokat teszi; Blokknak tekintünk minden olyan kiadványt, mely sér­tetlen kerettel van körülvé­ve, és maximum 10 bélyeg­képnél többet nem tartal­maz. A kisív tulajdonkép­pen nem vehető külön bé­lyegnek, hanem annyi da­rabnak, ahány bélyegképre szétbontható. Igen sokan szeretnének bé­lyeget gyűjteni, de nem tud­ják, hol kezdjék el: Me­gyénkben csaknem minden városban működik bélyeg- gyűjtő kör. Az évi tagdíj 80 Ft, mely két részletben is fizethető. Belépéskor 30 Ft- ot kell befizetni. A városi körökön kívül igen sok üze­mi kör is működik, ahol szintén lehet jelentkezni. Ahol pedig nem működik kör, ott 10 jelentkező ese­tén már megalakítható az új kör. Minden felvilágosí­tást megad a dél-magyaror- szági területi iroda, Szegeden. Vas Tibor Nyaralás közben mindenki közelebb kerül a természet­hez, nem csoda, ha a gyer­mekével üdülő szülő is a madárhoz érzi hasonlónak magát, miként az a fészek fölött; körözve repülni ta­nítja fiát, úgy vezeti be az ember is az élet számtalan csodája közé a maga ivadé­kát. Mert gyermekkel nyaralni nagy lehetőség. Itt az alka­lom, hogy időtlen-szabadon magunk vezethessük az em- berréválás útján, a szellemi, testi fejlődés lépcsőfokain. Beszélgetni mikor is tud­nánk annyit, mint amikor miénk az egész nap? És mi­énk az egész természet meg­annyi izgalmas rezdülésével, mérhetetlen gazdagságával ? Akár falun, akár üdülőben, ország- vagy világjáró turis- taúton tölti szabadságát a család, legfontosabb, hogy a felnőttek megtanítsák látni, megfigyelni a gyerekeket. Rohanáshoz szokott ember­nek talán ez a legnehezebb. Elcsendesedni és figyelni. Észrevenni a nádasból „ki­hajózó” vadkacsákat, a víz­re lecsapó sirályt. És észre- vétetni a gyermekkel is a természet életét. Aztán hagy­ni őt kérdezni, beszélni. Fe­lelni az egymásból fakadó kérdések özönére — és máris ott tartunk a beszélgetés té­magazdagságánál, mely nem ismereteket ad csupán, de fejleszti ,a gondolkodást, gazdagítja a szókincset, csi­szolja a kifejezést. „Csak az a miénk a világból, amit meg tudunk nevezni” — mondja Sütő András példa­mutató, szép könyvében, az „Engedjétek hozzám jönni a szavakat” címűben, arról szólva, miként vezeti végig unokáját szülőföldjén, s mint veszi birtokba vele a táj, ter­mészet, történelem feltáruló ajándékait, s velük együtt az anyanyelv kimeríthetetlen kincsestárát is. Igen, a nyár nagy alkalom, hogy kilépjünk a „szóínség sújtotta házakból”, elindul­junk a szabad ég alatt a vi­lág meghódítására, és név­vel illessük mindazt, ami elénk kerül. A tájnak törté­nete is v.an, mesék és mon­dák szegélyezik utunkat, da­lokat is terem minden vidék: a szellemi gazdagodáshoz maga a hely ad indítást. Az esős napok pedig az alkal­mat arra, hogy könyvekből bővítsük ismereteinket. Aki gyermekkel nyaral, ne hagy­ja a véletlenre (meg az üdülőkönyvtárra), hogy „majd csak akad valami ol­vasnivaló”, hanem gyűjtse össze tervszerűen, előre az adott táj nép- és műkölté­szetét, történelmi-turisztikai ismeretterjesztő irodalmát. (Az efféle felkészülés a gyermektelen nyaralóknak is hasznára válik.) Ilyen fel­szereléssel az időjárás baljós változásai sem okoznak gon­dot. Csak az a gyermek unatkozik (és rosszalkodik unalmában!), akit unalmas felnőttek vesznek körű], A nyaralás azonban nem­csak a szellemi felfedezések ideje, hanem a sporté, a testedzésé is. Kétségtelen, az is kell a gyerekeknek, hogy mint a kicsapott csikók, szabadon nyargaljanak, cso­portokba verődve játsszanak. De ne maradjon ki a szü­lőkkel közösen űzött sport sem. Minden, amit velük együtt művel,' édesebb íze­ket kap, s élethosszig meg­őrzi vonzását. A hegymászó túra, az úszás úgy igazi, ha a szívének kedves felnőttet követi hegyre föl, völgybe le, és bele a hullámokba. így bátorodik neki a talán még félelmes vállalkozásoknak, magasságnak, mélységnek. Tudja, hogy nincs mitől tar­tania, biztos kéz nyúl utána, ha elfárad. Megdöbbentő, hogy még napjainkban is mennyi a gyengén, vagy sehogyan sem úszó fiatal. Holott, az úszás a természettől kapott ösztö­nös képességünk, a víz pe­dig otthonos elem számunk­ra —, hacsak nem maradt túl későre az ismerkedés. Olyan távoli időre, amikorra a természetes ösztön vissza­fejlődik. Viszont könnyen veszik a tempókat az egészen apró gyerekek, örömmel ve­tik magukat a vízbe, ha er­re a felnőttek példát mutat­nak nekik. -­A fizikai munkával is úgy van az ember, mint az úszással. Kicsi korában gyö­nyörűségét leli benne, de ha sorozatosan elriasztják tőle, örökre kocsit mosó, kertet locsoló, pecabotot fabrikáló felnőttek körül mindig ked­vét veszti. összeverődik a nyaraló gyerekek kompániá­ja: ne sajnálják tőlük a közreműködés lehetőségét. Gyerekkel nyaralni nagy lehetőség. De csak az vál­lalkozzék rá, aki örömét leli benne. Ünottan, egykedvűen, bosszankodva, idegeskedve nincs értelme. Ám a vidám felnőttek boldogsága is ne­velőerő. A gyermek fantáziá­ja, tettereje szárnyakat kap az ötletes, játékoskedvű szü­lő mellett. Aki úgy kering körülötte, mint a madár, amely röpülni tanítja fiát. Gondosan, vissza-visszanéz- ve, erőteljes szárnycsapások­kal bátorítva, hogy felível­jen. Mire megjön az ősz, ott­honossá legyen a levegőég­ben. Mire elmúlik a nyár, egyik után a másik, és ki-ki elér­kezik ahová indult, ki az őszbe, ki a felnőttkorba, érezze a mai gyermek, a majdani felnőtt a nyár fe­lejthetetlen friss ízét, a so­ha nem múló életörömet. Amelyre szülők, nagyszülők tanították, gondos vezetéssel. Mint a madarak. Bozóky Éva Kistermelők — kiskertek Hajtáslekötözés — korai termés A nagy helyet foglaló, ma­gas törzsű gyümölcsfák ide­je lejárt. Kiskertekben, de nagyüzemekben is igyekez­nek a rendelkezésre álló he­lyet a leggazdaságosabban kihasználni. Erre alkalmasak az intenzív koronaformák: például a termőkaros orsók és a különböző fajta gyü­mölcssövények. Mindkettő kialakításának egyik fontos eszköze a haj­tások lekötése. Ezzel az el­járással tulajdonképpen oly módon avatkozunk be a fa életébe, hogy csökkentjük a fa növekedési erejét a ter­mőképesség javára. A lekö- tözés hatására a megszokott­nál jóval hamarabb, az ül­tetés után már 3—5 év el­múltával termést kapunk. A lekötözés ideje április és augusztus eleje, amikor a vesszők lédúsak, könnyen hajlíthatok. Élettani alap­juk az, hogy a hajtások víz­szintes, vagy azt megközelítő helyzetben történő rögzítése elősegíti a termőrügyek ki­alakulását. Megfigyelések szerint a fajtákat különböző módo­kon ajánlatos lekötözni. Az almákat általában a víz­szintestől fölfelé 30, a körté­ket növekedési erélyűk sze­rint 15—30 fokos szögben. A csonthéjasok ágait — bár ezeknél az eljárás még ki­dolgozatlan — ugyancsak 15—30 fokos szögben kell rögzíteni. A lekötözéshez erős, vas­tag zsinórt használjunk, úgy, hogy a kötés helye az ága­kat he vághassa be. Szá­mítsunk a rész vastagodásá­ra is, ezért lazán kössük, hogy a zsinór később ne szoríthasson. A kötözőanya­got földbe helyezett cövekek- hez, drótkordonokhoz, vagy a fa törzséhez is erősíthet­jük. H. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom