Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

o 1979. augusztus 15-, szerda EGY FALU SI NÓTÁRIUS BUDAI UTAZÁSA ♦ * TEWi-KIADAS ♦ ga Tevan készítette a nyo­módúcokat, mert grafikus­nak is kiváló volt. Az első világháború ide­jén töretlen erővel folytat­ta a kiadói tevékenységet, noha az anyaghiány egyre több nehézségeket okozott. A Tevan Könyvtárnak a hábo­rú végéig 200 füzete jelent meg. De az 1919 utáni ínsé­ges időben — mint égjük le­velében írta — „csak silány papiroson ocsmány festék­kel” tudott nyomni, ezek a művészi törekvéseitől távol eső könyvek „valóságos un­dort ébresztettek benne”, s ezért 1925 után kiárusította egész könyvkészletét. Ettől kezdve csak néhány könyvet adott ki, nyomdájában főleg propagandakiadványok, báli és egyéb meghívók, hivatali nyomtatványok készültek. A Horthy-korszak végén újból sor került egy nagy művészi becsvággyal terve­zett kötet kiadására. A bölcs Esópusnak fabulái címmel újból megjelentette régi olasz metszetekkel díszítve Heltai Gáspár 1566-ban ki­adott művét. 1943 karácso­nyára készült el 1200 pél­dányban. Az utolsó évtized 1944-ben a fasiszták el­hurcolták Tevant, Bécsben kellett romokat takarítani és havat lapátolni. A felszaba­dulás után azonnal újjászer­vezte nyomdáját. Ekkor a Tevan Andor és a Tevan Könyvtár Békéscsabán 1903 óta volt a Tevan család birtokában egy kis könyv- és papírke­reskedés. Hozzátartozott egy kezdetleges, lábbal hajtható tégelysajtó, amellyel névje­gyeket, meghívókat lehetett előállítani. Ez a kis gép nagy hatást gyakorolt a tulajdonos legidősebb fiára, az 1889. augusztus 15-én született Te­van Andorra: elhatározta, hogy nyomdász és könyvki­adó lesz. Apja nem ellenez­te szándékát, sőt elősegitette azzal, hogy a bécsi grafikus főiskolára küldte tanulni. Tevan tanulmányai befe­jezése után 1909-ben tért ha­za és nyomban hozzáfogott merész terve megvalósításá­hoz. Első feladata a nyomda korszerűsítése volt. Három­évi hitelre beszerzett két korszerű gyorssajtót és két modern betűkészletet. Már ebben az esztendőben meg­jelentetett néhány kötetet, de komolyabb formában csak 1911-ben kezdődött kiadói tevékenysége. Sokat jár a fővárosba, s itt barátságot kötött a Nyu­gat köré csoportosult fiatal írókkal. Kiadványai sorában az ő műveiken kívül Ana- tole France regényei kaptak a legnagyobb számmal helyet. A Tevan Könyvtár Hazánkban a századfor­duló után két olyan jól is­mert füzetes sorozat volt, amelyik olcsó áron színvo­nalas irodalmi és tudomány­népszerűsítő műveket adott a közönség kezébe, az Olcsó és a Magyar Könyvtár. Mindkettőt erősen konzerva­tív szellemben szerkesztet­ték; a modern, haladó iro­dalmat teljesen mellőzték. Két tőkeerős cég, a Frank­lin és a Lampel adta ki. Ve­lük vette fel a versenyt a minimális felszereléssel ren­delkező, még középüzemnek sem mondható nyomda tu­lajdonosa, Tevan Andor, amikor 1913-ban megindítot­ta a Tevan Könyvtár nevű sorozatát. Füzeteiben elbe­szélések, regények, színdara­bok, esszék, versek, publi­cisztikai írások kaptak he­lyet. A sorozat jelentőségét ak­kor érthetjük meg igazán, ha a benne kiadott szerzők név­sorát áttekintjük. A magya­rok közül említsük meg Ady, Csáth Géza, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Ka­rinthy, Kosztolányi, Krúdy, Nagy Lajos, Szép Ernő, Színi Gyula, Tabéry Géza, a kül­földiek közül pedig Anatole France, Leonid Andreev, Claudel, Hauptmann, Gott­fried Keller, Kuprin, Hein­rich és Thomas Mann, Mau­passant, Strindberg, Tolsztoj és Mark Twain nevét. Esz­méiket, működésüket a kri­tikusok, az Akadémia, a ko­rabeli lapok túlnyomó része és általában az egész „hiva­talos” Magyarország vagy el­ítélte vagy hallgatással mel­lőzte. Tevan elévülhetetlen irodalomtörténeti érdeme, hogy a Nyugat-nemzedék legjelentősebb kiadója lett. Abban a korban, amikor a tudományos, irodalmi és mű­vészeti életben mindent csak Budapest fémjelzett, a kis alföldi város nyomdája je­lentette meg a leghaladóbb szellemű irodalmi műveket. Amatőr kiadványok Tevan szenvedélyesen sze­rette mesterségét, mindig ar­ra törekedett, hogy szép könyvek kerüljenek ki saj­tója alól. De a versenyképes ár miatt legtöbb kiadványát olcsón, egyszerűen kellett kiállítania. Tudását amatőr könyveivel bizonyította be, amelyek a Kner Nyomda termékeivel együtt a magyar könyvművészet újjászületését jelentették. Szíj Rezső 14 ilyen munká­ját sorolja fel. Sorukban az első 1913-ban 500 példány­ban Kosztolányi kötete, A szegény kisgyermek pana­szai. Keskeny formájával, nemesen egyszerű tipográfiá­jával már ez is nagy tet­szést aratott a könyvbarátok közt, az igazi, átütő erejű si­kert azonban 1916-ban arat­ta Krúdy Aranykéz utcai szép napok című könyvével, amely Major Henrik finom, könnyed illusztrációival je­lent meg. Ettől kezdve 1926- ig majdnem minden évben adott ki 200—300 példány­ban — többre nem akadt ve­vő! —• bibliofil könyveket a régi magyar irodalom gyöngyszemeiből, Fazekas Ludas Matyijét, Csokonai verseit, Kármán Fanni ha­gyományai című kisregényét, Kisfaludy Sándor regéit, Kis­faludy Károly Tollagiját, Fáy Andrástól a Különös végren­deletet, Vörösmarty Két szomszédvárát, Petőfi Apos­toliét. Ezekben a kötetekben a tartalom és a külső cso­dálatos harmóniában olvadt össze. Divéky József és Ko- lozsváry Sándor illusztrálta, de a Kármán-regényhez ma­szükségleteknek megfelelően elsősorban gyógyszeresdobo­zokat készített. Nem tudott azonban hűtlen lenni a könyvkiadáshoz sem. 1948- ban megjelentette Keleti Ar­tur fordításában, Hincz Gyu­la 120 színes rajzával díszít­ve Anatole France művét, a Nyársforgató Jakabot. A ti- pografizálás mellett vésőt is ragadott és maga metszette az illusztrációk színeit nyo­mó linóleumlapokat. Az utolérhetetlen művészettel készült kiadvány nemcsak az év legszebb könjrve címet nyerte el, hanem a szakér­tők szerint sokkal szebb a francia kiadásoknál is. 1949-ben Tevan felaján­lotta nyomdáját az állam­nak, maga pedig a Művelt Nép és az Ifjúsági Kiadónál gyümölcsöztette szakértel­mét. Sokoldalúságára jellemző, hogy Török Bálint álnéven fordított is németből, fran­ciából és vitacikkeket írt a betű és rajz kapcsolatáról. Utolsó műve a terjedelmes A könyv évezredes útja. Sajnos a szerző a kézirat nyomdába adásakor, 1955. október 5- én elhunyt. Ennek a műnek az előszavából idézzük azt a mondatot, amely egész élet­művére jellemző: „A szép könyv iránti ér­deklődést igyekeztem felkel­teni, valamint átplántálni (az olvasóba) abból a sok öröm­ből, gyönyörűségből, amit ne­kem a szép könyvekkel való foglalkozás jelentett.” Vértesy Miklós l’amut gombolyí tás I.öveiét kaptam a kisunokámtól Ugye szép, nővérke? Újságolvasás Tanévkezdési gondok — Akár holnap megkezd­hetnénk a tanítást itt, a köz­ponti iskolában — mondta a napokban Miklya Sándor csorvási iskolaigazgató. — Annál többet aggódunk az Arany János utcai iskolán­kért. Ott sok a felújítanivaló, folyik is már a munka. ígé­rik, hogy időben elkészül, reméljük mindenki megtart­ja a szavát. Hétszáznál több gyermeket fogad szeptembertől a nagy­község általános iskolája. A legfontosabb, hogy minden jelentkezőt felvehessenek a napközibe. Kevesebb ugyan a hely, mint az igénylő, de segítenek a gondokon. Leg­alább annyira, hogy a vég­zős felső tagozatosok is ét­kezési lehetőséghez jussanak. Felügyeletet kérhetnek a felsős gyerekek szülei, s ek­kor majd tanulószobás fog­lalkozásokat szervez az isko­la. A 27 osztályban egyre több a tanyákról beköltözött gyerek, s így a tanyai kollé­giumba jelentkezőknek bő­ven van helyük. Sok pénzé­be, társadalmi munkaórájá­ba kerül a községnek és az iskolának a tornacsarnok­építés. Novemberre várják a műszaki átadást, januárban már talán a gyerekek is bir­tokukba vehetik a korszerű sportkombinátot. A község minden lakója várja az át­adást, hiszen reggeltől dél­után 5-ig az iskolások test­edzése folyik majd itt, az esti órákban pedig a csor­vási sportszakosztályok gya­korolnak a teremben. Sikeresen „átvészelték” a szokásos nyári takarítási idő­szakot. A nagyiskolát a szülők, gyerekek és peda­gógusok együtt szépítették, csak a szakmunkákért kel­lett fizetni. Az óvodákban is úgy ütemezték a takarítási szünetet, hogy valamelyik intézmény mindig befogadta a dolgozó szülők gyerekeit. A napközis konyha helyreál­lításánál az iskola dolgozói szorgoskodtak. így sok ezer forint kiadásától mentesült az intézmény. Az eredmé­nyes oktatás legfontosabb feltétele a pedagógusgárda biztosítása. Az elmúlt tan­évben, s a most indulóban is 100 százalékos lesz a sza­kos ellátottság a felső tagoza­ton. Egységes irányítású az ok­tatás és a közművelődés Csorváson. Évek óta jól be­vált ez a rendszer, hiszen közösen gazdálkodhatnak a szakkörvezető pedagógusok idejével, az audióvizuális ok­tató és ismeretterjesztő esz­közökkel. Nagypál Andor ta­nár, a művelődési ház igaz­gatója gondoskodik a szak­körök, a szórakoztató és ta­nító, nevelő programok szer­vezéséről, összehangolásá­ról. A könyvtárban dr. Ko- ezóh Ferencné vezető tanítja az új munkatársat, s így együtt, még jobban tudják ellátni a község lakóit olvas­nivalóval. A befejezéséhez közeledő 5 éves terv nagy eredménye a tornacsarnok elkészülése lesz, a következő évek fel­adata pedig az óvoda- és bölcsődeépítés. Természete­sen ez is csak akkor valósul­hat meg, ha a község gazda­sági intézményei pénzzel és munkával segítik az óvoda­építést. Már eddig is sok szép példát láttunk az össze­fogási: község fejlődésé­ben, h zen az iskola egyik legbiztosabb támasza, töb­bek kozott, a csorvási ter­melőszövetkezet volt minden évben. Bizonyos, hogy a jö­vőben a község minden gaz­dasági és társadalmi intéz­ménye még inkább a fejlő­dés támasza lesz. Bede Zsóka Pihenő a parkban Napfényes délután az otthonban A Békéscsabai Egyesített Szociális Intézmények „A” szociális otthonában kelle­mes környezet veszi körül az itt lakókat. A pihenés mellett napi elfoglaltságuk közé tartozik a szórakozás. Az otthon könyvtárában mintegy kétszáz kötet szép- irodalmi mű és többféle na­pisajtó, képes újság várja az olvasni vágyókat. A társal­góban a beszélgetés, kézi- munkázás mellett a televízió és rádió njrújt kikapcsoló­dást. Kép, szöveg: Gál Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom