Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-12 / 188. szám
1979. augusztus 12.. vasárnap JEGYZET Ki az ablakon? Világjelenség, s a mi társadalmunk sem kivétel alóla. Mind többen élnek egyedül: kényszerből vagy önként választva a függetlenséget. Akár így, akár úgy, nehéz egyedül a megélhetés. Vegyük az ideális esetet, az egyedül álló saját lakásban él. Tekintélyes összeg a lakás fenntartása. A lakbér, lakástörlesztés ugyanannyi, mintha több keresetből kéne fizetni. Hasonlóképp a villany. Sokkal olcsóbb, hatóbb ember szobáját világítja ki, kisebb az egy személyre jutó költség. Ez eddig rendben is van, nehéz lenne rajta változtatni. Más a helyzet az étkezésnél. Nem mindenki és nem mindennap vehet igénybe olcsó üzemi ebédet. Sokan maguk gondoskodnak meleg ebédről, vacsoráról. Főzni egy személynek nemigen éri meg, drága éttermek helyett marad egy másik lehetőség: a konzerv, a készétel. És itt a bökkenő. Ha szétnézünk az üzletek polcain, hűtőjében, láthatjuk: széles a választék. De szinte mindegyik készételből, konzervből csak kétszemélyes adag kapható. A kis- étkű egyedülálló megveszi, s mért nem bír vele, a maradékot kidobja a szemétbe. Sokat beszélünk mostanában a takarékosságról. Az említett eset sok mindennek nevezhető, csak éppen gazdaságosnak nem. A nagy ételcsomagok kényszerítik rá a fogyasztót. Pedig lenne megoldás: néhány táplálkozástudománnyal foglalkozó szakember felmérné a kisgyom- rúak igényét, s a konzervgyárak, hűtőházak ennek alapján csomagolnának. Egyszerűnek tűnik az egész a fogyasztó szemével nézve. Ugyanakkor valószínű, hogy sok technikai gondot is okozna ez a megoldás. Nem is mernék róla beszélni, halép- ten-nyomon nem hallanék ismerőseimtől hasonló panaszokat, és konzerviparunk nem volna ilyen tejlett. Mert kétségtelenül az, két-három évtized alatt konzervgyártó és -fogyasztó nemzetté váltunk. Ugyanakkor kétmillió nyugdíjas hazája is vagyunk, az említett pocséklásra közülük is sokan kényszerülnek. A kidobott étel pedig ablakon kidobott pénzt is jelent. Nemcsak az egyén, az egész társadalom pénztárcáját köny- nyíti — feleslegesen. —m. szabó— őszi BNV A Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban megrendezésre kerülő őszi Budapesti Nemzetközi Vásár szeptember 14—23. között várja látogatóit. A fogyasztási cikkek szakvásárára ez ideig a több mint 1000 magyar vállalaton, intézményen és szövetkezeten kívül, 27 ország és Hongkong több mint 1200 kiállítója mutatja be egy-egy iparág újdonságait. Az Őszi BNV naponta 10 órától 19 óráig tartja nyitva kapuit. A szakemberek tapasztalatcseréjének, üzleti tárgyalásainak zavartalan lebonyolítására szeptember 17- én, 18-án és 19-én tartanak szakmai napot, amikor délelőtt csak a szakembereké a BNV, s a szakmai jegyekkel, bérletekkel, és állandó belépőkkel nem rendelkező nagy- közönség csak délután 14 órától léphet a vásár területére. A nagyközönség változatlan áron, 15 forintért kapja a belépőjegyet. Az általános iskolások, az ipari tanulók és egyéb iskolák tanulói, valamint a katonák belépőjegye csoportos látogatás esetén személyenként 5 forint. Szakmai napokon ezek a csoportos jegyek természetesen nem érvényesek. A vidéki látogatók ezúttal is igénybe vehetik a MÁV 33 százalékos utazási kedvezményét. „Amikor felbontottam a levelet...” Ne Belső ellenőrzés unatkozzon ? a szövetkezetekben Könnyű kimondani: harmincnyolc év. A világ legtermészetesebb hangján, kis melankolikus mosoly kíséretében mondja ki Szeleczki Jánosné: „Bizony, csaknem négy évtizede dolgozom az egészségügyben.” Mi minden fér bele ennyi időbe? Hónapok, hetek, gyakran pihenőnap nélkül. Órák, percek, amikor mindig történhet valami: baleset, hirtelen jött betegség, gyermekszülés. Szenvedő kérhet gyors segítErzsike néni munka közben séget, haldokló jó szót. És nem lehet halasztást kérni. A betegség nem vár, a születendő gyerek is kénye-ked- ve szerint érkezik. Kis mulasztás is többszörösen megbosszulja magát. Erzsiké néni elmondhatja, hogy szocialista egészségügyünk születésénél „bábáskodott”. Csakúgy, mint soksok tótkomlósi gyermek vi- lágrajötténél. — Akkoriban rosszul felszerelt szülőszobában láttak napvilágot az újszülöttek! — mondja, miközben világos szemével biztatóan néz rám. Mintha azt mondaná: „Ki vele bátran, mi bánt, mi fáj!” És elmondták az akkor alig húszéves lánynak, aki gyalog járta a falut, hogy nincs kenyér, nincs mibe burkolni a csecsemőt. — Előkerestem a saját gyerekkori ruháimat. Nemegyszer én vittem ennivalót a kismamának. Pedig akkor maszek szülésznő voltam, annyit kerestem, amennyit adtak. A felszabadulás után községi szülésznő lett. 1950-ben a helyi tanács szülőottthont alapított. Kinevezték az intézmény vezetőjének. — Hét évig nem volt se éjjelem, se nappalom: Nekem kellett minden felelősséget vállalni. Nemhogy nőgyógyász, de még szakképzett szülésznő sem akadt rajtam kívül a községben. Kicsit sok volt ez. Hét év után felmondták az idegeim a szolgálatot. Akkor adtak mellém egy nővért. Később megszűnt a szülőotthon. 1960 óta dolgozik jelenlegi munkakörében. — Körzeti nővérnek lenni sokoldalúbb, de kisebb felelősséggel járó munka. Fő, hogy a hetegek bizalommal jöjjenek a rendelőbe. Az se baj, ha nem csak a betegségükről beszélnek. Én a lelki „bajaikat” is meghallgatom. Néhány hete levelet kézbesített postás a tótkomlósi rendelőbe Szeleczkiné címére. „Mit kaptál?” — kíváncsiskodott kolléganője a vastag boríték láttán. „Biztos a miniszter írt!” — válaszolt tréfásan Erzsiké néni. — Mikor felbontottam, el- fehéredtem — emlékezik vissza nevetve a jelenetre. — Tényleg a minisztériumba hívtak. Dr. Zsögön Éva államtitkár személyesen nyújtotta át a „Kiváló Munkáért” kitüntetést. Mondhatom, nagyon meg voltam hatódva. Harmincnyolc év alatt elfárad az ember. FelgyülemFotó: Martin Gábor lik a sok önmagától ellopott idő. — Ideje már, hogy átadjam a helyet a fiataloknak — véli Erzsiké néni. — Egy évvel így is túl vagyok a nyugdíjkoron. Elfáradtam. Azért egy kicsit furcsa lesz majd az itthoni nagy nyugalom. Persze, a csendet majd felveri az unokám. Nemigen akad olyan tótkomlósi, aki ne ismerné Sze- leczkinét. Gyakran állítják meg az utcán ismeretlen ismerősök. Néha olyan köszön rá, akit nem tud hova tenni. Ilyenkor megkérdezi: „Szervusz! Hát te, ki vagy?” G. K. Megyénk egyik legnagyobb szolgáltató szövetkezete • a tervezettnél és a vártnál jobb eredménnyel teljesítette az első félévet. Árbevételük több mint 10 százalékkal haladta meg a tervezettet, és nyereségük is jóval nagyobb az előirányzottnál. Ez természetesen kedvezően befolyásolta a bérek alakulását is. A szövetkezet történetében először, a teljes munkaidősöknek kifizetett bér személyenként meghaladta a 20 ezer forintot, az év első hathónapjában. Tervezett árbevételük 27 millió 800 ezer forint volt, ezt több mint 31 millió forintra sikerült teljesíteni. Háztartási gépjavításból csaknem 7,5, híradástechnikai gépjavításból több mint 6,5, gépkocsijavításból az árbevétel meghaladta a 4 millió forintot. Kedvezően alakult a jövedelem. Áz első félévben ez meghaladta a 3,6 millió forintot. Ez már nagyobb, mint az egész évi tervezett nyereség. Nem egy helyen tapasztalható, hogy bizonyos beosztásokban olyan idős férfit és nőt alkalmaznak, aki már képtelen bármit is dolgozni. Ügy tűnik, hogy a vállalatok, intézmények ezt emberségből teszik, mondván: hadd keressen, úgy is alacsony a nyugdíja. Vagy: mit csináljon otthon szegény? Legyen legalább emberek között! így történt, hogy például egy 80 évesnél idősebb asz- szony valóban emberek között töltötte az idejének egy részét. Jóformán se nem látott, se nem hallott. Mint hivatalsegéd, a lépcsőn csak segítséggel tudott le- vagy felmenni, és a rábízott feladatokat elfelejtette. Az állapota a korral, természetesen egyre romlott. Végül már csak árra volt képes, hogy egy széken üljön, de még akkor sem mondtak fel neki. Gyakorlatilag tehát nem volt hivatalsegéd. Helyette a dolgozók „társadalmi vállalással” kénytelen-kelletlen ellátták ezt a feladatot, miközben a saját munkájuk végrehajtása szenvedett hátrányt. Magától értetődő, hogy valakit akkor kell alkalmazni, ha szükség van a munkájára. Azért semmiképpen sem, hogy mások rovására olyan nyugdíj-kiegészítéshez jusson, amiért képtelen két szalmaszálat keresztbe tenni. Azért sem, hogy ne unatkozzon otthon, hanem díjazás ellenében semmittevéssel emberek között töltse az idejét. Az ilyen engedmény álhumanizmus, amely rontja a munkamorált. Azért is, mert rendszerint olyan tekintélyesebb pártfogó áll a kedvezményezett mögött, aki valamilyen leplezett formában viszontszolgáltatásban részesül. Közben a terhet gátlástalanul mások nyakába varr- ja. A vállalatoknak, intézményeknek nincs joguk arra, hogy olyan szociálisnak tűnő megoldásokat alkalmazzanak, amelyek nemcsak a törvénynyel, hanem társadalmunk erkölcsi felfogásával és a józan ésszel is ellentétesek. A keresetért a beosztással járó feladatok teljesítése időseknek, fiataloknak egyaránt kötelező, és semmilyen ürüggyel másokra át nem hárítható. A szövetkezet dinamikusan fejlődik. Ezt az is bizonyítja, hogy a megalakuláskor éves terve 24 millió forint volt, most már pedig fél év alatt meghaladta a 31 millió forintot. Várhatóan év végére az összeg eléri a 60 milliót. A termelés mellett jól halad egy 1000 négyzetméter hasznos alapterületű autószerelő-csarnok építése. Saját A vezetés egyik fontos láncszeme az ellenőrzés. Köztudott tény ez. Vajon a gyakorlatban hogyan valósul meg? Milyen a belső ellenőrzés színvonala és hatékonysága? Többek között erre keresett választ a közelmúltban a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 18 ipari és mezőgazdasági szövetkezetben. A tulajdonosi ellenőrzést a szövetkezetek testületi szervei folytatják. A népi ellenőrök megállapították, hogy az ipari szövetkezetekben a tulajdonosi ellenőrzés jelentős színvonalbeli különbséget mutat. A testületek és a bizottságok meghatározott időközönként tartják üléseiket. Határozataik végrehajtásának ellenőrzéséről maguk gondoskodnak. Rendszerint olyan formában, hogy az előző üléseken hozott határozatok végrehajtásának tapasztalatait is megtárgyalják. Az ellenőrzésekről azonban sok helyen nem készítenek jegyzőkönyvet. Mivel a bizottságok nem az ügyrendnek megfelelően működnek, a tulajdonosi ellenőrzés sem érvényesül megfelelően. Előfordult, hogy a vezetőség fontos kérdésekről tárgyalt, de nem hozott határozatot. Nem minden szövetkezetben vezetnek nyilvántartást a határozatokról. Jóllehet ez éppen a végrehajtás ellenőrzésében nyújtana segítséget. Az ipari szövetkezetekben a tulajdonosi ellenőrzés gyakorlásában kiemelt szerepe van a szövetkezetek felügyelő bizottságának. Általános ellenőrzési hatáskörüket az alapszabály, a szervezeti és működési szabályzat, valamint az ügyrend határozza meg. A népi ellenőrök megállapították, hogy a felügyelő bizottságok a tulajdonosi ellenőrzés széles körű feladatainak csak részben tudtak eleget tenni. Vizsgálataik többnyire a közös vagyon kezelésére, a gazdálkodás egyes részterületeire terjednek ki A közgyűlés és a vezetőség határozatainak végrehajtásával, a belső szabályzatok építőrészlegük készíti. S ami dicséretes, az építés egy évvel ezelőtt kezdődött, és várhatóan még ebben a hónapban átadják rendeltetésének a csarnokot. Korszerű felszerelésekkel látják el, ezzel együtt 26 millió forintba kerül. Ezzel nem fejeződik be a fejlesztés. Épül még egy barkácsműhely, és ezer apró cikket árusító bolt is. megtartásával, s a vitás ügyek intézésével alig foglalkoztak. Az átfogó vizsgálatok száma is elenyésző volt. Többnyire szúrópróbaszerű vizsgálatokat folytatnak. Több helyen a vizsgálatokról készült feljegyzések sem voltak alkalmasak megfelelő intézkedések megtételére. A vezetői ellenőrzésben is több kifogást állapítottak meg a népi ellenőrök. Az ellenőrzések legtöbbször csak alkalomszerűék. A vezetői döntések, információgyűjtések, utasítások nem különülnek el megfelelően az ellenőrzési teendőktől. így a feltárt hibák megszüntetése sem minőik követhető nyomon. Mindez kedvezőtlenül befolyásolja az irányítás hatékonyságát. Sokszor az ellenőrzési tapasztalatok összegzését sem követi megfelelő döntés. A belső ellenőr tevékenysége a vezetői ellenőrzés szerves része. Két szövetkezetnél a népi ellenőrök ösz- szeférhetetlenséget állapítottak meg, mivel a belső ellenőr a felügyelő bizottság elnöke is volt. A szövetkezetek többségében a belső ellenőrök feladatukat nem tudják teljesen ellátni. Vizsgálataik többsége a számviteli és a pénzügyi fegyelemre, valamint a tulajdonvédelemre terjed ki. A gazdasági folyamatok előkészítésének, szervezésének vizsgálatával, a munka- és üzemszervezés fejlesztését gátló körülmények feltárásával alig foglalkoznak. Esetenként nem a feladatkörükbe tartozó tevékenységgel is megbízzák őket. A mezőgazdasági szövetkezetékben a tagság - tulajdonosi ellenőrzése a testületek és a bizottságok munkáján keresztül érvényesül. Többször előfordult azonban, hogy a határozatok végrehajtását sem szóban, sem írásban nem kérték számon. Az ellenőrző bizottságok megfelelő létszámmal működnek. Hasonlóan az ipari szövetkezetek felügyelő bizottságaihoz, a jogszabályban előírt feladataiknak azonban csak egy részét tudták ellátni. Rendszerint az egyszerűbb eszközökkel ellenőrizhető témákat vizsgálták. A különböző testületi határozatok végrehajtásával nem foglalkozták. Az ellenőrzésekhez csak néhány esetben kérték a szakemberek segítségét. A vizsgálatok során feltárt hibák megszüntetésére vagy a szövetkezet elnöke vagy a vezetőség határozatban intézkedett. A vezetői ellenőrzés feladatait még nem minden szövetkezetben foglalták működési szabályzatba, illetve munkaköri leírásba. Részben ebből_ adódik, hogy a vezetői ellenőrzés rendszertelen, alkalomszerű. A tapasztalatok összegyűjtése és megvitatása a különböző időszakonként szervezett vezetőségi megbeszéléseken történik. Feljegyzőt rendszerint csak akkor készítenek, ha fegyelmi vagy kártérítési eljárásra kerül sor. A nagyobb szövetkezetekben viszont jól bevált az a módszer, hogy a vezetők írásbeli utasítással intézkednek az ellenőrzésük által feltárt hibák megszüntetéséről. Valamennyi szövetkezet belső ellenőrt is alkalmaz. Megállapításaik alapján a szövetkezet elnöke intézkedik. A kiadott utasítások végrehajtását azonban nem ellenőrzik. A belső ellenőröket utóvizsgálattal ritkán bízzák meg. A tapasztalatokat összegezve a NEB megállapította, hogy a korábhi évekhez képest megyénk ipari és mező- gazdasági szövetkezeteiben a belső ellenőrzés szervezeti és személyi feltételei javultak. Mindez alapul szolgálhat az ellenőrzés hatékonyságának továbbfejlesztéséhez. Ezzel kapcsolatban több javaslatot tettek a népi ellenőrök a szövetkezeteknek. Még ebben a hónapban átadják az 1000 négyzetméter alap- területű autószerelő-csarnokot Kép, szöveg: Béla Ottó A vártnál jobb eredmény a Generál Ipari Szövetkezetben (Serédi)
