Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-10 / 186. szám
1979. augusztus 10- péntek A Televízióból jelentjük Nők magányosan A stúdió szegletében felépített szobadíszletek között, összezsúfolt bútorok társaságában üldögél a próbákon megfáradt két színésznő, Temesvári Hédi és Gyöngyössy Katalin. A próbák után most néhány perces szünet következik. Még néhány igazítás a magasban úszó lámpákon ... — Kérem, foglalják el a helyüket, felvétel! A monitor előtt már helyet foglalt a tv-játék rendezője, és az imént érkezett szerző, Maróti Lajos. A stúdió elcsendesedik, ki- gyúlnak a felvevő kamerák vörös lámpácskái, dolgoznak az operatőrök. A szoba egyik heverőjén alszik elnyúlva Ágnes, a legfiatalabb nő a családban, amikor halkan besurran az anya és keresgélni kezd a komódban. — Mama, mit dugdosol a hátad mögött — kérdi izgatottan az álmából felriadt lány. — Semmit drágám — mondja elbizonytalanodva az anyja. — Pontosabban rossz a gyomrom, volt itt egy kevés brandy. — Hány szeduxen van benned? A párbeszéd drámaivá válik az anya és lánya között. — Hát ezt is el akarod venni tőlem, ahogy egész életemben csináltad — torzul sírásra az anya' hangja. A televízió négyes stúdiójában napok óta forgatják Maróti Lajos drámájából készülő tv-játékot, a Vénasszonyok nyarát. S bár ezúttal nincs itt a harmadik női szereplő, (Bulla Elma), a nagymama, a darab három nemzedék, három egymás mellett vegetáló nő életéről szól. — Generációs problémával foglalkozik ez a dráma? — kérdeztük a forgatáson jelenlevő írót. — Ebben a másfél szobás, apró lakásban három nő él összepréselve, három nemzedék — mondja Maróti Lajos —, de korántsem csupán nemzedéki problémáról kívántam szólni. A három nő látszólagos harmóniája rejtett sebeket takar. Engem elsősorban a női együttélés érdekel. A nők kiharcolták társadalmunkban az őket megillető emancipációt. A dráma azt a kérdést feszegeti ; joguk van-e a nőknek egyedül küzdeniük. A szörnyű az, hogy igen! Joguk van a magányra! — Honnan bukkantak fel ezek a női sorsok az író világában? — Találkoztam ilyen szituációban élő, szerencsétlenné vált nőkkel. Igen, azt mondom szerencsétlenek. Kegyetlenebbnek éreztem az ő sorsukat, mint a hasonló helyzetben élő férfiakét. Megdöbbentő ugyan, de kétségtelen, hogy bármennyire is egyenlő társadalmunkban a két nem, korántsem azonos feltételekkel néznek egymással farkasszemet. Biológiailag, pszichikailag és társadalmi helyzetüknél fogva is különböznek. — A darabot játszották már színházban. — A drámát 1972-ben egy vidéki színházban mutatták be először. Azóta eltelt néhány év, értékeltem és átdolgoztam a darabot, amely tavaly a Számkivetett című kötetemben is megjelent. Most pedig Léner Péterrel, a, szegedi színház főrendezőjével, akivel már sok közös munka kötött össze, képernyőre visszük a drámát. Számann Béla Új iskola épül Mezőberényben Mezőberényből Köröstar- csa felé haladva, sűrű állványerdőből lassan bontakozik ki a közút ívét követő, érdekes építészeti megoldást rejtő új iskola látképe. A helyi építőipari szövetkezet szakemberei szerint 1980 őszén megkezdődhet a tanítás ebben a szép és modem 8 tantermes iskolában. Nemrég még csaknem egyhónapos volt a lemaradás, ezt azonban a Hőgye Mihály kőművesbrigád lelkiismeretes munkájával sikerült pótolni. Az állandóan fenyegető anyaghiány viszont igen sok gondot okoz az itt dolgozó kollektívának, és a vezetőknek. Köztudott, hogy a vasbeton gerendák, panelok, béléstestek, és a fűrészelt fenyőfa beszerzése mennyire nehéz, a munka viszont nem állhat le emiatt. Jó munkaszervezéssel igyekeznek enyhíteni a gondokon. Ha a kőművesek nem tudnak már mit csinálni, jönnek az ácsok és folyik a zsaluzás. Egy kis odafigyeléssel az akadályok leküzdhetők és hamarosan egy olyan, hasonlóan szép középülettel gazdagodik Me- zőberény, mint a nemrégiben átadott művelődési ház, amit ugyancsak ez a kollektíva épített. Az emeleti részen dolgozókat a daru segíti A földszinten zsaluznak az ácsok Kép, szöveg: Veress Erzsi Amíg a csomagokat kibontják... Egy délelőtt a medgyesegyházi könyvesboltban Hatalmas csomagok a raktár asztalán, a székeken, de még a földre is jutott néhány. A címzés a medgyesegyházi könyvesboltnak szól. Kucsera Lajosné, a bolt vezetője éppen hogy visszatért szabadságáról, máris akad dolga bőven. Beszélgetünk. Szó esik a bolt forgalmáról, a könyvellátásról, a vásárlókról, egyszóval az üzlet mindennapjairól. Bandi könyvet vesz — Hogy milyen a bolt forgalma? — kérdez vissza. — Hát bizony, az indulás nagyon nehéz volt. így faluhelyen nem szabadna ilyen eldugott helyre tenni a könyvesboltot. Kell, hogy lássák a kirakatot, hogy csak úgy útközben is a szemük előtt legyünk. Na, de ez már régen volt. Azóta megismertek minket, már sokan megfordultak itt, s nem egy közülük most is rendszeresen eljön. Közben iratokat, számlákat vesz elő, melyekről leolvashatjuk a forgalom alakulását. — Ilyenkor nyáron kevesebbet olvasnak az emberek. Ezen nem szabad csodálkozni, hiszen mit is várunk tőlük az egész napos kertészkedés után. Tavaly 890 ezer forintot forgalmaztunk, az idén egymilliót tervezünk. Most 30 ezer forinttal még le vagyunk maradva, de az őszi, téli időszakban ezt nem lesz nehéz pótolni. Aprócska fiú lép be a bolt ajtaján. Zavartan körülnéz, nézegeti a polcon a könyveket, arcán teljes tanácstalanság tükröződik. Kucse- ráné jó ismerősként üdvözli, hiszen csaknem mindenkit ismer a községben. „Szervusz Bandikám” — köszönti, mire a gyerek már fújja is: — A barátomnak névnapja lesz, és anyutól kaptam pénzt, hogy könyvet vegyek neki. De hogy mit, azt nem tudom? Sikerül együtt kiválasztaniuk. Mikor a gyerek elköszön, Kucseráné ismét hozzám fordul. — őket szeretem a legjobban. Hozzák a kis pénzüket, ugyanazt a könyvet ötször- hatszor visszateszik a polcra, aztán megveszik mégis. Ha nem futja az árát, még hazaszaladnak pénzt kérni és jönnek vissza nagy lihegve, hogy megvan még a könyv? A boltvezetőnek kissé elborul az arca. Kis vásárlóinak nehéz szívvel mond nemet. És ez is előfordul: — Már most sokan szeretnék megvenni az ajánlott és a kötelező olvasmányokat, ám sajnos csaknem mindig hiába jönnek. Májusban ér- keztt ilyen szállítmány, de az pillanatok alatt elfogyott. A tankönyvek sem jöttek még meg hiánytalanul. Abban reménykedünk, hogy talán a tanév kezdetére... Egy bizományos Megint vásárló jön. Vagy mégsem az? Otthonosan besétál az idős ember a raktárba, harsányan köszön. — Jó napot, Pali bácsi! — fogadja örömmel a vezetőnő, aztán magyarázatként hozzáteszi: — Ö az egyik legjobb bizományosunk. Párbeszéd kezdődik közöttük, amolyan számvetés, hogy ez kellene, ebből van, ebből nincs, könyvcímek röpködnek oda-vissza, aztán már megy is, hiszen megígérte a vásárlóinak, hogy máris siet vissza a kért kötetekkel. — Tizennégy bizományosunk van. Egyik 14 ezer, a másik csak 2000-et ad el havonta. Ez persze nem csupán a munkától függ, hanem attól is, hogy hol árul. Pali bácsinál mindkettő jól összejött. A művelődési ház előtt van a pavilonja, és ráadásul szívvel-lélek- kel csinálja ... Lemezvásárlók Ismét vásárlók jönnek. Három középkorú nő: hanglemezt kérnek, ahogy válogatnak, félhangosan beszélgetnek : — Ezt nem veszed meg? — Nem. Az én uram csak a cigánydalokat szereti, azt kérek. Végül megszületik a döntés, egy Korda- és egy Zá- ray-lemez kerül a bevásárlószatyorba. — Sokan jönnek be hozzánk vidékről is — mondja Kucseráné —, őket sem ismertem — int a távozók után. Együtt nézzük a hanglemezválasztékot. A színes borítók közt mindenféle műfajt megtalálhatunk. — Inkább a beat megy nálunk, meg a könnyebb műfajok. A középkorúak inkább Korda- és Záray-leme- zeket keresnek, de a fiatalok is egyre inkább a sláge- res muzsika felé hajlanak. Itt nem tanítanak zenét, csak az általános iskolában, bizonyára ezért nem kelendőek a komoly zenei hanglemezek. Néha azért a népszerűbbek közül elkel néhány, különösen karácsony táján. Delet harangoznak. Nem zavarok tovább, hiszen bár a csomagok megadóan várakoznak a „kibontakozásra”, a vásárlók bizonyára már is szíves-örömest kezükben tartanák a könyvúj- donságpkat. Ne húzzuk hát tovább az időt... Nagy Ágnes Fotó: Gál Edit Mozis hírek Munkás filmnapok megyénkben Románia felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából, Békés megye román nemzetiségiekkel sűrűn lakott településein az elmúlt években készült román alkotásokból filmnapokat rendez a megyei moziüzemi vállalat. Kétegy- házán 22—23-án, Méhkeréken 23-án a Tölgy, azonnal jelentkezzen! című, Eleken, augusztus 23-án A birodalom hamvain keresztül című, Gyulán, az Erkel filmszínházban pedig 29-én és 30-án Az ítéletidő című filmalkotásokat láthatja a közönség. Ugyancsak a gyulai moziban lesz a bemutatója az Üldözés című, új román játékfilmnek is. A „szuperprodukció” jelzőjével illetik Georges Lucas, a Csillagok háborúja című színes és kétrészes amerikai tudományos-fantasztikus filmjét, amelyet szeptember 6tól két héten át, napi három előadásban Békéscsabán, majd szeptember 20-tól a gyulai Petőfi moziban, utána pedig Mezőberényben vetítenek. Szeptember 15-től október 3-ig a megye településein, összesen tíz moziban munkás filmnapokat rendeznek. A rendezvénysorozatra az üzemek, szocialista brigádok dolgozóinak kedvezményes áron bérleteket bocsátanak ki. Többek között Kézdi-Kovács Zsolt Kedves szomszéd, és Gyarmati Lívia Minden szerdán című új magyar filmjeinek ekkor lesz a premierje is. A két magyar alkotáson kívül egy vérbő humorú szovjet, kétrészes vígjátékot is láthat a közönség. A film címe Munkahelyi románc, rendezője pedig Eldar Rjaza- nov.
