Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-10 / 186. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. AUGUSZTUS 10., PÉNTEK Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM Jól haladnak a nyári munkák Illést tartott a Minisztertanács Néhány hete fellélegeztek a mezőgazdasági üzemekben dolgozók: befejezték az egyik legnagyobb nyári mun­kát, a kalászosok betakarí­tását. Az aratással ugyan végeztek, ám az időszerű munkák sora további helyt­állást igényel tőlük. A kom­bájnok — átmenetileg — pihenőre vonultak, a műhe­lyekben megkezdték a má­sodik szezonra való felké­szítésüket. Hogyan haladnak az időszerű mezőgazdasági munkák? Erre kerestük a választ néhány mezőgazdasá­gi üzemben. A mezőberényi Aranyka­lász Tsz-ben az aratást kö­vetően a szövetkezet gépei azonnal hozzáláttak a tarló­hántáshoz, a hántott terüle­tek beszántásához, a kötött területeken pedig a mély- és réteglazításhoz. Ez utóbbi két műveletre több mint 1500 hektáron kerül sor ezek­ben a hetekben. A szövetkezetben most a fő hangsúlyt a talajerő pót­lása, a jövő évi termés biz­tonságának megalapozása képezi. A szervestrágyázás halad, eddig mintegy 500 hektárra juttatták ki a táp­anyagot, folyamatosan szór­ják a műtrágyát és a mész- iszapot is. Ami az őszieket illeti: a szója, a kukorica, és a cukorrépa nagyon vár­ja az esőt. A mezőkovácsházi Üj Al­kotmány Tsz földjein is se­rényen dolgoznak. Az aratás után itt is hozzáláttak a ta­lajmunkákhoz. A szervestrá­gyázást 350 hektáron, a ter­vezett terület felén már be­fejezték a gépek, s több mint 600 hektárt már meg­járt az eke. A szövetkezetét az ország legnagyobb és legjobb zöld- ségvetőmag-termesztő gaz­daságai sorában tartják szá­mon. Ma, pénteken estig 300 hektáron befejezik a cukor­répa-vetőmag betakarítását, melyről hektáronként 10— 12 mázsa, kiváló minőségű hozamot értek el. A hét ele­jétől kézzel és géppel fo­lyik a hagymamag betakarí­tása, tegnap reggeltől pedig speciális babkombájnok már a 120 hektáron termesz­tett szemes babot csépelik. A jövő hét első napjaiban a kovácsházi határban hozzá­látnak a 90 hektáron ter­mesztett salátamag betaka­rításához is. A napokban ugyancsak be­fejezték a maghozó sárgaré­pa vetését, s a jövő hét ele­jén megkezdik a gazdaság­ban 150 hektáron a magré­pa áttelepítését. A szövetke­zetben éjjel-nappal dolgoz­nak a tisztítógépsorok, teg­nap estig befejezték 250 va­gon borsó és búza tisztítását. Ezután egy-kétnapos kar­bantartás következik, s máris kezdik a cukorrépa­mag szárítását, tisztítását. A vésztői Körösmenti Tsz­ben a 3100 hektáros kalá­szos helyén már 2500 hektá­ron elvégezték a gépek a tarlóhántást, 1600 hektárra kiszórták a műtrágyát, a szerves trágyát pedig több mint 100 hektárra juttatták ki. A nyári mélyszántást ed­dig 200 hektáron fejezték be, a 685 hektáron tervezett altalajlazítás csaknem felét elvégezték. Egy hete négy kombájnnal hozzáláttak a 250 hektár zöldbab szedésé­hez, amit a Békéscsabai Hű­tőháznak termesztenek. Meg­kezdték — hétfőn — a 340 hektáron termesztett kender vágását. Az orosházi Petőfi Tsz- ben keddtől folyik a 107 hektár kender betakarítása. Az istáilótrágyát 157 hek­tárra juttatták ki, s folyama­tosan szórják a műtrágyát is. A szövetkezetben a tagság egy része a 18 hektárnyi csemegeszőlőt szüreteli, majd ezt követően megkezdik a 46 hektáros gyümölcsösben az alma és a körte szedését. A békéscsabai Május 1. Tsz-ben tegnap befejeződött a szalma betakarítása, s fo­lyik a tarlóhántás. Eddig 640 hektáron végezték el a tarlóhántást, valamint 120 hektáron a nyári és 220 hek­táron a vetőszántást. A ta­lajmunkákon négy nagy tel­jesítményű gép két műszak­ban dolgozik. Ezekben a napokban a legnagyobb munkát a 640 hektáron termesztett zöld­bab szedése adja. Eddig 300 hektár termését szállították tartósításra a Békéscsabai Hűtőházba. A napokban megkezdték az 50 hektáron termesztett paradicsom sze­dését, melyet a Békéscsabai Konzervgyárnak szállítanák feldolgozásra. —szekeres— A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtököm ülést tar­tott. Marjai József miniszter­elnök-helyettes beszámolt Ivan Vasziljevics Arhipov- nak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökhelyettesé­nek magyarországi látogatá­sáról és tárgyalásairól. Huszár István, a Miniszter­tanács elnökhelyettese be­számolt az Amerikai Egye­sült Államokban tett hivata­los látogatásáról. A Minisz­tertanács a beszámolókat jó­váhagyólag tudomásul vette. A kormány megvizsgálta az állami költségvetést érintő eddigi takarékossági határo­zatok végrehajtásának mene­tét. A rendelkezések előírják a kiadások jelentős csökken­tését, többek között a lét­számgazdálkodásban, a közü­A Minisztertanács felha­talmazta a közlekedés- és postaügyi, valamint a bel­ügyminisztert, hogy 1979. augusztus 12-től az egész or­szág területén korlátozzák a személygépkocsik sebessé­gét. A rendelkezésnek meg­felelően az autópályákon 100, az egyéb útvonalakon 80 ki­lométer lesz óránként a megengedett legnagyobb se­besség. Nem változik a la­kott területeken belüli köz­lekedés rendje, a sebesség továbbra is az eddig 60 ki- lométer/óra marad. A ren­delkezés nem érinti a mo­torkerékpárok, tehergépko­csik, autóbuszok és egyéb járművek KRESZ-ben elő­írt sebességét sem. A közúti közlekedésben az utóbbi időben erőteljesen növekedett a súlyos és halá­los sérüléseket okozó balese­tek aránya. Ezeknek 20, il­letve 40 százaléka gyorshaj­tás miatt következett be. Emiatt már korábban is fog­lalkoztak a kormányzati szervek a jelenleg érvényben levő sebességhatárok mó­dosításának gondolatával, de sürgetővé, és éppen most idő­szerűvé az energiahordozók árának állandó emelkedése, az energiatakarékosság szi­gorú követelménye tette. leti energiafogyasztásban, az állami személygépkocsik használatában, a hivatalos külföldi utazásoknál, továb­bá a különböző központi és helyi rendezvények, az irodai berendezések, a kiadványok megjelentetésének költségei­ben. A Minisztertanács jóvá­hagyta a közlekedés- és pos­taügyi miniszter előterjeszté­sét a közúti sebességkorláto­zás bevezetésére. A Minisztertanács elfogad­ta a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnökének je­lentését a mezőgazdasági ter­melési rendszerek szervezése és működése terén végzett országos vizsgálatról, vala­mint a közművelődési tör­vény egyes rendelkezései végrehajtásának vizsgálatá­ról. (Hírmagyarázataink a 3. oldalon.) A hazai és a nemzetközi tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy mind a jármű fo­gyasztása, és műszaki állapo­tának kímélése, mind a köz­lekedési morál, illetve a le­vegő tisztaságának védelme szempontjából óránként 70 és 90 kilométer közötti az optimális sebesség. A jármű­vek nagy többsége jelenleg is ebben a sebességtarto­mányban közlekedik hazánk­ban. A rendelkezés tehát a közutak forgalmára ma is jellemző, tényleges állapotot rögzítette. Egyben azt is fi­gyelembe vette, hogy ha­zánk gépkocsiállományának összetétele sem indokolja a magasabb sebességi határo­kat. Az 1500 köbcentiméter motortérfogat alatti gépko­csik ugyanis — és gépjármű­veink zöme ilyen — csak a fogyasztás több mint 25 szá­zalékos növelésével képesek huzamosabb ideig magasabb sebességgel közlekedni. Európa országainak több­ségében szintén korlátozások léptek életbe. Svédország­ban 70, Finnországban, Ju­goszláviában, Bulgáriában, Lengyelországban 80, a Szov­jetunióban 90, Ausztriában, az NSZK-ban és Romániá­ban, hozzánk hasonlóan 100 kilométer/óra a megengedett legnagyobb sebesség, s csu­pán Olaszországban maga­sabb — 100 kilométer/óra —, de ott is a közelmúltban csökkentették ezt az értéket 140 kilométer/óráról, Az USA-ban, ahol pedig nem­csak a távolságok hatalma­sak, hanem a gépkocsik tel­jesítőképessége is lényegesen meghaladja a magyar gép- járműparkét, már évek óta 90 kilométer/óra a felső ha­tár. A becslések szerint az in­tézkedés mintegy 2—4 szá­zalékos üzemanyag-megta­karítást eredményez orszá­gosan. Ugyanakkor 20 kilo­méteres sebességcsökkenés eredményeként csaknem a felére csökken a gépjármű mozgási energiája, s ezzel talán éppen azokat a fékút- métereket nyeri meg a vo­lánnál ülő, amellyel a saját és mások életét kíméli meg. A közlekedésrendészet a be­vezetés napjától kezdve szi­gorúan ellenőrzi a rendelke­zés betartását. Zánkán befejeződött az európai gyermektalálkozó Az európai gyermektalál­kozó résztvevői zánkai tá­borozásuk záró ünnepségén, csütörtökön üzenetet intéz­tek a világ gyermekeihez és felnőttéihez. Üzenetükben hangsúlyozzák: a nemzetkö­zi gyermekév jegyében meg­tartott találkozón megismer­ték egymást, barátságot kö­töttek, s örömmel tapasztal­ták, hogy bár különböző országokból érkeztek, külön­böző nyelven beszélnek, ha­gyományaik, szokásaik, a világról alkotott fogalmaik eltérőek, jól megértették és megszerették egymást. Va­lamennyien azt szeretnék, hogy az a figyelem, amely a nemzetközi gyermekévben a világon irántuk megnyilvá­nult, az elkövetkező évek­ben sem csökkenne. Kérik a jövőért felelősséget érző felnőttektől: kövessenek el mindent a világbéke megőr­zéséért, az enyhülésért, a fegyverkezési verseny megfé­kezéséért, a leszerelésért, egy jobb és igazságosabb világ megteremtéséért, amelyben minden fiatal megismerheti a tanulás, a munka, a tudás és az alkotás szépségét, a já­ték örömét, de sohasem is­meri meg a háború borzal­mait, a fasizmust, a faji megkülönböztetést és az éh­séget. „Békés és biztonságos jö­vőt valamennyi gyermek­nek!” — ezzel a felhívással fejeződik be a fiatalok üze­nete, amelyet több nyelven is felolvastak. A találkozó záró ünnepségén, amelyre több mint 2000 magyar úttö­rő mellett a 34 ország dele­gációja is felsorakozott, Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára mon­dott beszédet. Az európai gyermektalál­kozó résztvevői ezután a fanfárok jelére átadták a vá­ros alapító levelét, a tábor kulcsát és zászlaját a város vezetőinek. A DlVSZ-induló hangjainál ünnepélyesen le­vonták az árbocokról a kü­lönböző nemzetek zászlóit. Az esti órákban látványos tűzijáték mellett a gyerme­kek felelevenítették a talál­kozó élményeit, dallal, tánc­cal, játékkal búcsúztak egy­mástól és a várostól. Sebességkorlátozás hazánkban A Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet termékeit Euró- pa-szerte ismerik, kedvelik. Nem véletlen, hiszen az ízléses kosarakat, bútorokat jórészt külföldre szállítják. Képünkön a kosarakat lakkozzák, a háttérben már a napon száradnak Fotó: Martin Gábor Újabb felajánlások a pártkongresszus és felszabadulásunk évfordulója tiszteletére A XII. pártkongresszus és felszabadulásunk 35. évfor­dulója tiszteletére a népgaz­daság valamennyi ágazatá­ban újabb munkafelajánlá­sokat tettek a vállalati, üze­mi kollektívák. A felajánlá­sok középpontjában a minő­ség további javítása, a jöve­delmezőbb termelés, a gaz­daságos export fokozása, az ésszerű takarékosság áll. A kohászati üzemek job­ban akarnak gazdálkodni az anyaggal, energiával. A Le­nin Kohászati Művekben az ötvözött hulladékok újra­hasznosítása révén mintegy 2000 tonnával csökkentik az ötvözőfémek importját. Az Ózdi Hengerműben csaknem háromezer tonn,a acélt taka­rítanak meg a vágási tech­nológiák korszerűsítésével. Az energiahordozók ter­melésének növelését a jobb ellátást célozzák a kőolaj­ipari vállalatok kollektívái­nak versenyvállalásai. A Kő- olajkutató Vállalat brigád­jai vállalták, hogy a fúrások helyének gondosabb megvá­lasztásával, pontosabb méré­sekkel az 1—1 méter kutató­fúrásra jutó, hasznosítható szénhidrogén-készletet az ed­digi 30-ról 40 tonnára növe­lik. Az idén két hónappal a határidő előtt üzembe he­lyeznek 120 ezer köbméter befogadóképességű tartály- parkot. Ezzel biztosítják, hogy kőolajtermékekből az év minden szakában zavar­talan legyen az ellátás. A világpiaci keresletet kihasz­nálva pedig 30 millió dollár­ral túlteljesítik az idei tőkés- export-tervüket. A telefongyári brigádok az idén anyagból, energiából 12 millió forintot takarítanak meg. Hasonló mértékben csökkentik a tőkés importot. A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat gyáraiban a hulladékanyagok hasznosítá­sával, importhelyettesítő, sa­ját készítésű anyagok felhasz­nálásával 0,5 százalékkal csökkentik az anyagköltsége­ket, ami 10 millió forinttal növeli majd a vállalati ered­ményt. Például a műanyag zsákok készítése közben ke­letkező hulladékokból éven­te 100 tonnányit teljes érté­kű alapanyaggá alakítanak át. Ehhez külön berendezést is készítettek. Fokozatosan átállnak a hazai gyártmányú polipropilén alkalmazására, csökkentve a tőkés országok­ból vásárolt szemcsés mű­anyag felhasználását. A Za­laegerszegi Ruhagyár dolgo­zói 10 százalékos normaóra­megtakarítást vállalna^ a házilag előállított automata kisgépek alkalmazásával. Az ország egyik legna­gyobb közös gazdaságában, a nádudvari Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben beveze­tik az abraktakarékos takar­mányozást a szarvasmarha- és juhtenyésztésben. Jövőre ily módon már ezer tonna abrakot takarítanak meg. A Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát kollektívája vállalta, hogy számos vetőmagféléből biztosítja a teljes hazai szükségletet, így nem kell azokat importálni. A kombi­nát 200 ezer hektárnyi szán­tóterületre elegendő vetőma­got ad az ország mezőgazda- sági üzemeinek. A bátaszéki Búzakalász Tsz brigádjai is felajánlották, hogy 3780 liter­ről 4000-re növelik a tehe­nek évi tejhozamát, így 1200 hektoliterrel több tejet ad­nak a népgazdaságnak. (MTI) 1981-ben Pécsett lesz a IV. anyanyelvi konferencia Csütörtök délelőtt az Euró­pa Szállóban záró tanácsko­zását tartotta az anyanyelvi konferencia védnökségének kibővített ülése. Az anyanyelvi mozgalom következő két esztendőre meghatározott feladatait összegezték. A nyelvmegőr­zés jegyében teljessé vált tankönyvsorozat legújabb kötetéhez, a „Beszéljünk ma­gyarul!” című olvasókönyv­höz — a rendeltetésszerű használata érdekében — ta­nári útmutatót és gyakorló munkafüzetet készítenék. A balatoni üdülők gyermektan­folyamai számára a közvet­len nyelvtanítást kísérő „tá­bori olvasókönyv”-et tervez­nek. Folytatják a jól bevált néptáncoktatói tanfolyamo­kat, népfesztiválokat. Döntött a védnökség arról, hogy a IV. anyanyelvi kon­ferenciát 1981 augusztusá­nak első felében rendezik meg Pécsett. A konferencia központi témái: a kétnyelvű­ség kérdése, a magyar mint második nyelv; a nyelvokta­tás és a kultúraterjesztés ha­tékonyságát növelő módszer­tani feladatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom