Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-05 / 182. szám
1979. augusztus 5., vasárnap IgmWKTiiq Várszínházon kívül —1 hétköznapok örömei Kitört ablakszemek, eltiport oklevél Klubidézőben Öregszőlőn Az iskola épülete ma raktár. A láncon a lakat... Fotó: Gál Edit Pénteken este volt a gyulai Várszínházban az utolsó bemutató, a Vendégjárás című folklórjáték, s ezzel lassan véget ér a nyári színházi évad. Az ország minden részéről egybegyűlt művészek igazi kollektívát alkotva nemcsak a próbák és előadások idején, hanem szabad óráikban is együtt voltak. Emlékezetesek maradnak számukra a fagylaltpartik, a szanazugi bográcsos pörköltek. Képeink a Csur- ka-féle pusztapörkölt főzésekor készültek. Ahogy Kondorosról Gyoma felé megyünk közúton, Endréd előtt egy kicsiny lakott településen visz keresztül a kocsi, öregszőlőnek nevezik ezt a lakott helyet, Endrőd részét. Nyolcszáz ember lakik itt. 1972-ben, a szarvasi gimnázium érettségijével a zsebében egy fiú, Jakus Imre jött haza a kollégiumból. Kereskedő lett az öregszőlői kocsmában. Ezen a helyen zajlott a „társasági élet”: fiatalok is betértek ide. Imrének a közösség hiányzott. A többi tanyasi fiatalnak is. Aztán felfedezték a tanyasi iskolában a tulipános ládát. Benne negyedezernyi könyvvel. Eddig lakat volt rajta. Ezután kölcsönöztek is. A kezdeti öt olvasóból félszáz könyvtári tag lett. „Kéne valami klubot alakítani, fiúk!" — hangzott el egyre gyakrabban. 1973 februárjában 18 fiatal megalakította az öregszőlői iskola kultúrtermében a Casino elnevezésű klubot. — A négyszer tíz méteres kultúrteremben először egy bálát rendeztünk. Már csak azért is, mert egy vasunk sem volt. S kellett volna valami alapfelszerelés — mondja az alapító, az első vezető, Jakus Imre. Volt ott, a teremben, egy görcsös lóíca. Mára szimbólummá vált. Azon ülve jöttek a gondolatok, a világ- megváltóak. Amelyeknek továbbgondolásából a klub megszülethetett. — A bál bevételéből lett annyi pénzünk, hogy Békéscsabára beutazva, komoly dolgokat is vásárolni tudtunk. A nyáron már egy háromnapos _ kirándulást is szerveztünk, a közös kasszából a költségek felét fedeztük. Ekkorra kinőttük a görcsös lócát. Több, „nagyobb” kellett... Országos klubpályázat, megnyerik, 30 ezer forintot kapnak. A megyei KlSZ-bizott- ság munkatársa, Tóth Etelka segíti az öregszőlői klub teljesedését. Megkapják a kiürült iskola (körzetesítés, az oktatást megszüntetik) szolgálati lakását. Ide álmodják a klubot, a csodásat, a szabad perceket megtöltő, gazdaggá és érdekessé tevő második otthont. 1974. augusztus 8-án beatfesztivál az iskola udvarán. Nyolcszázharminc fizető néző, 15 forintos belépő. A bevételt — hálából a szolgálati lakásért — az épülő tanyai diákotthon építésére fizetik be. A törzsgárda, a klubalapítók boldogok. Bár egy köszönőlevelet sem kaptak, ök mégis a sokat idézett mindenséggel mérik önmagukat. — Munka után mindenki először a klubba nézett be, aztán ment haza. Éjfélekig dolgoztunk, 1300 órát is meghaladta a társadalmi munka mennyisége. Mi nem számoltuk. Csináltuk. Kellett a klub. Nyitva tartási idő sem volt, a „kulcs a lábtörlő alatt” elv alapján bárki bemehetett. Az 1974-es szilvesztert együtt az új klubban ünnepeltük. Ekkor kezdődött az „aranykor”. 1975-ben kiváló címet kapták. Az egész megye tudott róluk, nevük és tekintélyük volt a klubmozgalomban. Járási klubtalálkozók, fiatal százakat megmozgató sportrendezvények, emlékezetes műsoros estek, a saját beatzenekar által tartott szombat esti táncok, házasságban végződő szerelmek, győztest és mosolygó vesztest eredményező játékpartik: a fénnyel körülövezett hónapok krónikájának soha nem feledhető eseményei. iDe 1975 nyarán más is kezdődött Endrődön, öregszőlőn. Ügy nevezik, rágalomhadjárat. Talán túlzás a kifejezés, de az jpiztos: rosz- szabbakat és rémítőbbeket, mindenképpen igaztalant állítottak néhányan a negyedszázra felszaporodó taglétszámú klubról. A klubbá változott szolgálati lakás újbóli igénylése volt a piszká- lódás alapja. Legalábbis utólag így látszik. De nem ez a lényeg a Casino történetének további alakulásában. A dátum a hanyatlás kezdetét jelzi. Jakus Imre októberben katonai szolgálatra bevonult. A község párt- és állami vezetői képviseltették magukat azon a búcsúesten. Nem a személy túldicsérésén, fetisi- zálásán van itt szó. A klub ablaka: minden szem kitörve Az ifjúsági klubok, közösségek jelentős hányadánál t kialakul az a helyzet, amikor egy arra alkalmas fiatal valóban egyszemélyi vezetővé válik. Az ő kezébe fut össze minden szál, őrá hallgatnak a fiatalok. S mindez a jó ügy érdekében, de az utánpótlás teljes hiányával. Valahogy ez alakulhatott ki a Casinóban is. Ezután még jó néhány hónapon át rendszeresek voltak a programok, tartalmasán dolgoztak az öregszőlői fiatalok. De bekövetkezett a „vég”... Az endrődi községi tanácson őriznek egy levelet. Feljegyzés a címe, 1979. július 28-án kelteződött. Rácz József, a klub legutolsó vezetője és Jakab Józsefné főelőadó írták alá. Az irat a klub végleges feloszlását mondja ki. Az iskola termeiben, a klub helyiségeiben jelenleg az Endrődi Szabó Szövetkezet raktára van. A klubhelyiség ablakai összetörve. Bemenni a raktárjelleg miatt nem tudtunk. De a felsorolt személyeknek és Fü- löp Istvánnak, a községi KISZ-bizottság titkárának el kell hinnünk azt, amit a falakon belüli, 1978 őszén kezdődő állapotról mondottak. Az említett jegyzőkönyvben is szerepel, hogy a klub külső ablakát betörve, az ablakot kinyitva, idegen fiatalok hatoltak be éjszaka a klubba. A berendezés tárgyait összetörték, brutális módon megtiporták a kiváló oklevelet, ripityára zúzták a csillárt, ellopták a falon függő működési engedélyt, széthasogatták, leráncigálták a falburkolatokat. Az alapító klubtagok pedig a meg-megismétlődő (!) vandalizmus láttán véglegesen elkedvetlenedtek a folytatástól. Az is feltételezhető, hogy klubbeliek, az alapítóknál jóval fiatalabbak tették. Közben az átlagéletkor huszonöt évhez közelített... Megsemmisült véglegesen néhány fiatal klubépítő munkája: ennyi lenne az egész? Ma már a megmentett berendezési tárgyak raktárban, felleltározva alusszák Csipkerózsika-ál- mukat. Az alapító tagok 1983-ra tízéves találkozójukat tervezik. A klub — a négy endrődi közül az egyik — feloszlott. A volt tagok ma már családosak, más helységek lakói. Nincs igény ismét? Nem kell ez a klub? Nehéz eldönteni. Hiszen az Endrődi Cipész Szövetkezet ifjúsági klubja művelődési- ház-igénnyel, sok tízezer forintos alapról szervezi programjait. De az öregszőlői __ Ehhez é rzelmileg, emberileg kötődtek a fiatalok. Saját munkájuk volt. Most megsemmisült. A tárgy, vagy a gondolat, a szellem is? Az endrődi fiatalokon múlik, hogy tetteikkel bizonyítsák: egy rossz álom az egész klubrombolási história. Valóra válik talán egykor még az idézett jegyzőkönyv utolsó mondata: „... mindaddig, amíg újra össze nem jön egy olyan fiatal csoport, aki igényli egy klub létrehozását és ezt az igényt, akaratot meg is tudja valósítani.” Addig lesz zárva ugyanis a raktár, a felleltározott, féltve őrzött felszerelési tárgyakkal. A tanács várja a szándék jelentkezését. Erkölcsi és anyagi támogatással. Az öregszőlői fiataloknak be kell bizonyítaniuk: valóban rossz álom volt... Készülődés a IV. anyanyelvi konferenciára Hétfőn kezdődik a védnökség ülése A magyar nyelv és kultúra határainkon kívüli ápolásának legfőbb irányító, segítő szerve, intézménye a négy- évenként tanácskozó anyanyelvi konferencia, amely ennek a kérdésnek a legjobb elméleti és gyakorlati szakembereit tömöríti — határainkon innen és túl. A legutóbbi, sorrendben harmadik anyanyelvi konferencia 1977 augusztusában tanácskozott Budapesten. Két konferencia között a védnökség látja el az irányítás feladatát. Figyelemmel kíséri, segíti a konferenciák határozatainak megvalósítását, dönt a felmerülő új feladatok valóra váltásának üteméről, módjáról, s tartja a kapcsolatot a — szélesebb értelemben vett — anyanyelvi mozgalom hazai és külföldi szakembereivel. Félidőnél tartunk most két konferencia között, ezért vált időszerűvé a védnökség ülése, amely hétfőn kezdődik, négynapos programmal Budapesten. A tanácskozásra — amint a Magyarok Világszövetségénél elmondták — az Európa Szállóban kerül sor. A megbeszélések központi témája: a védnökség további folyamatos működésének munkaterve, és a IV. anyanyelvi konferencia előkészítése, programformálás erre a két év múlva esedékes eseményre. Arról is tájékozódott az MTI munkatársa, hogy a rendszeresen négyévenként tartott védnökségi ülésekre nemcsak az ötventagú — fele részben magyarokból álló — testület „hivatalos” tagjait hívják meg, hanem másokat is, akik az anyanyelvi mozgalmat támogatják. Ilyen formán most több mint százan — egyetemi tanárok, pedagógusok, egyházi emberek, külföldi magyar egyesületi vezetők, írók és más szellemi alkotók — vesznek részt a tanácskozáson. Munkaértekezlet lesz ezúttal is a védnökség kibővített ülése. Feladatai közé tartozik az előző konferencia óta végzett munka számbavétele, értékelése és a következőkét év munkájának megtervezése. Minderre azért van szükség — hangsúlyozták a Magyarok Világszövetségében — mert tudnunk kell, hogyan áll szerte a világban a magyar nyelv, a magyar kultúra őrzésének, ápolásának ügye, milyen intézmények, s milyen mértékben, módszerrel és eredménnyel foglalkoznak vele. Számunkra — s az ügy szempontjából — az is fontos, igénylik-e és milyen formában igénylik a velünk való kapcsolatot, tudják-e, akarják-e használni tankönyveinket, hogyan akarnak részt venni a magyarságtudat megőrzésében, kultúránk ápolásában, terjesztésében. A védnökségnek a lehetőség szerint minél átfogóbb képet kell szereznie a külföldön folyó magyartanítás különböző formáiról, az iskolák. tanfolyamok típusairól, az oktatás tartalmáról és módszereiről, illetőleg magának a tanulásnak az indítékairól. Terefere a Körös-parton. A téma természetesen a színház. Az előadó: Sik Ferenc rendező Papp Anna és Kovács Krisztina nemcsak a színpadon, a konyhaművészetben is otthonosak Az ebédnél Csurka László és Sinkovits Imre Fotó: Martin Gábor Nemesi László A klubalapítók, előtérben a klub által helyreállított szovjet hősi síremlék. Az idén október 6-án emlékhelyet és sport- letesitmenyt avatnak itt (Archív felvétel)
