Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-04 / 181. szám
1979. augusztus 4., szombat Befejezéshez közeledik M edgy es bőd záson az új 400 adagos konyha építése, amelyen a Medgyesegyházi Vasipari Ktsz építőipari részlege dolgozik. Ha elkészül az új létesítmény, a helyi óvoda és iskola gyerekeit, sőt a tervek szerint a gá- bortelepi, és a pusztaottlakai gyerekeket is innen látják el. Képünkön Rövid György, a tetőbádogosi munkálatok közben Fotó: Gál Edit Rendelkezések az elektromos fűtésről és a közvilágítás időszakos csökkentéséről Folytatás az 1. oldalról) csak a villamosenergia-fel- használási csúcson kívüli időszakban szabad bekapcsolni. Abban az esetben is, ha a készülék kisebb fokozatokban is kapcsolható. Az alsó határ eddig 2 kilowatt volt. E helyiségfűtö készülékekhez tartoznak a villamos fűtésűre átalakított hagyományos cserépkályhák és a hőtároló kályha fűtőberendezése is, ha teljesítménye meghaladja a jelzett határt. Ez az előírás nem vonatkozik a rendelet hatályba lépésekor már üzembe helyezett hőfejlesztő készülékekre, kivéve, ha azok felszerelése és üzemeltetése szabálytalan. Az áramszolgáltató jogosult arra, hogy a csúcsidei terhelés csökkentése érdekében felmérje a már üzemben levő hőtároló kályhákat, az 50 literesnél nagyobb villamos vízmelegítő berendezéseket és a másfél kilowattosnál nagyobb helyiségfűtő készülékeket, s ennek alapján a csúcsterhelésen kívüli fogyasztás céljából idő programkapcsolót szereljen fel és elvégezze a vezetékhálózat szükséges átalakítását. A készülékek tulajdonosai kötelesek a rendelkezésükre bocsátott űrlapon annak kézhez vételétől számított 15 napon belül hitelesen tájékoztatni az áramszolgáltatót a rendelkezés szerint érintett hőfejlesztő készülékeikről és azok vezérléséről, illetve hálózatra kapcsolásának módjáról. A rendelet részletesen fel- . sorolja azokat az eseteket, amelyekben a tervezőknek, fogyasztóknak villamosener- gia-felhasználási engedély kell kérniük az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelettől. Egyebek között a tizenkét vagy annál több lakásos lakóházban, egyéb épületekben az elektromos helyiségfűtés és légkondicionálás céljára szükséges villamos energia használatára engedélyt kell kérni. Korábban ezt nem kötötték engedélyhez, s a rég; épületben most sem kötelezik erre a fogyasztót, de nyilvántartásba vétel miatt szeptember 30-ig be kell jelenteniük ezeket a készülékeket az energiafelügyeletnek. Az elektromos energia takarékos felhasználása érdekében új rendeletben írta elő a miniszter a közvilágítás, a kirakat- és reklámvilágítás időszakos csökkentését. Eszerint az úgynevezett féléjje- les kapcsolásra alkalmas közvilágítási berendezésekben 0 óra helyett már 22 órakor kikapcsolják az egyik fényforrást, tehát a két égi* közül csak ez egyik marad égve. Ezután már a korszerűsítésnél, s új közvilágítási hálózat létrehozásánál — amennyiben a szabványok lehetővé teszik — meg kell teremteni a féléjjeles kapcsolás lehetőségeit. A köz- biztonság és a közlekedés- biztonság követelményeit kielégítő mértékben kell csökkenteni a közvilágítást azokon az üdülőterületeken,amelyeken az idényen kívül — általában október 15. és április 15-e között — jelentősen csökken a közúti forgalom. A kirakatok megvilágítási szintjét az üzlet zárásával egy időben, de legkésőbb 20 órakor felére, 22 órakor pedig a köz- és vagyonbiztonsági követelményeket kielégítő mértékűre kell csökkenteni. Tehát csak biztonsági világításról kell gondoskodni. A kirakatok tulajdonosai, kezelői a világításmérséklés műszaki feltételeit kötelesek legalább 6 hónapon belül megteremteni. A rendelet foglalkozik a reklámvilágítással is. Eszerint a fényreklámot a féléjjeles közvilágítással egyszerre, tehát 22 órakor kell kikapcsolni. Nem minősülnek azonban fényreklámoknak a tájékoztató jellegű világító feliratok, ennélfogva az orvosi rendelő, a gyógyszertárak, a pályaudvarok stb. világító feliratai egész éjjel égve maradnak. (MTI) Szocialista brigádmozgalom Újkígyóson Szép hagyománya van az 1973-ban indult szocialista brigádmozgalomnak az újkí- gyósi Aranykalász Termelő- szövetkezetben. Jelenleg 20 szocialista brigád dolgozik a szövetkezetben, a hagyományos, augusztus 20-a tiszteletére készülő munkaverseny-értékelésben 12 közösség vesz részt. Azért csak ennyi, mert a többi a múlt év végén vagy az idén alakult, teljesítményük az idő rövidsége miatt még nem értékelhető. A mozgalom szempontjából máris jelentősek, hiszen olyan munkahelyeken jöttek létre, amelyek korábban fehér foltnak számítottak. Így van már brigád a kertészetben, a melléküzemágban, a zöldtakar- mányos ágazatban. A brigádok teljesítményét most értékelik a szakemberek, annyi azonban máris látható, hogy sikeres volt az eltelt' időszaki a vállalt 900 ezer forint többleteredmény helyett 2,7 milliót teljesítettek a szocialista brigádok. S hogy ebből ki mennyire vette ki a részét, az a 18-i eredményhirdetésen kiderül. Irodalmi sorozat indul 6yomán Már az őszi programokat szervezik a gyomai Katona József Művelődési Házban. Hat részből álló bérletes irodalmi sorozat kezdődik majd az 1979 80-as évadban. Első alkalomra „Sárigyöp” címmel Horváth Teri Kossuth- díjas érdemes művész zenés műsorát tervezik. A következő hónapokban Bessenyei Ferenccel, Szemes Marival. Benkő Péterrel, Gyurkovics Zsuzsa operetténekessel és Szirtes Ágival találkozhat majd egy-egy előadói esten a gyomai közönség. Az irodalmi sorozatra a bérleteket már árusítja a művelődési ház. Vigyázzunk környezetünkre! Banadics István gyulai er- dömémöktől kaptuk ezt a levelet, amelyet csaknem szó szerint idézünk: „Egyre inkább örvendetes, hogy a megyében is sorra alakulnak a települések mellett olyan helyek, ahol a lakosság hét végi pihenőjét töltheti. A Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság is anyagi áldozatok árán biztosítja az erdőben való pihenés lehetőségét. Az utóbbi években Szanazugban teremtett lehetőséget a környékbeli erdészek részére a hétvégi pihenéshez __ __Sok szép épület van S zanazugban. Tulajdonosaik nagyon tisztán tartják saját portájukat. Sajnos, ezt más rovására csinálják. A kövesét mentén, az erdő szélében, és beljebb szemétdombot alkotnak a felelőtlen szemete- lők, pedig tábla is tiltja a szemétlerakást. Ha valaki mégis szól, az nem éppen a legszebb hangon kap választ a szemetelőtöl. Nem lenne célszerűbb szeméttárolót építeni közös összefogással?” — teszi fel olvasónk végül is a megoldásra utaló kérdését. Teljes mértékben egyetértünk olvasónk felháborodásával, a vastagabban fogalmazott, de nem közölt részekkel is. Ügy hisszük azonban, hogy vázolt javaslata csak fél megoldás. Igaza van: kell a szeméttároló. Abban is, hogy ezt esetleg a labdázási idő megkurtításával közösen kellene megépíteniük az ott hétvégézőknek. Nem is nagy munka. De mi lesz aztán? Ami ma szerteszét, az majd egy helyen bűzlik, és rontja a környék hangulatát? Megtoldjuk e környezet tisztaságáért, szépségéért aggódó javaslatot: Doboz nagyközség Tanácsa — az ő fennhatósága alá tartozik e terület — szervezze meg a nyári időszakban, akár térítési díj ellenében is, a rendszeres szemétszállítást. Ugyanis közismert tény: a szeméttől mindenki igyekszik szabadulni. Ha ennek nincs törvényes útja, akkor azon kívül keresi a megoldást. Mai nősarok Kossuth rádió, 14.30: Együtt a termelőkkel. Szerkesztőségi beszélgetés, amelyben a zöldség-gyümölcstermesztés, felvásárlás és feldolgozás helyzetéről, a pusztuló termőtalajról, a termelői érdekeltségről a külkereskedelemben és más egyéb fontos gazdasági témáról esik szó. Tévé, L műsor, 15.38: Az Irakról szóló dokumentumfilm II. része kerül bemutatásra, amelyben az ősi arab gyökereket kereső-kutató mai iraki művészek törekvéseiről kapunk ízelítőt. Kevesen tudják, hogy a gyulai Bárdos-híd (Kétegyháza, Illetve Békéscsaba felől a bejáróAz elmaradt haszon is veszteség ■ z elmúlt esztendőben — figyelmen kívül hagyva a mezőgazdaságot — kereken egy tucat vállalat zárta mérlegét veszteséggel. Ezek szerint vállalataink több mint 99 százaléka haszonnal, nyereséggel működött. Nagy szépséghibája e szép mérlegnek, hogy a vállalati árbevételekhez — végeredményben a nyereséghez — a költségvetés 130 milliárd forinttal járult hozzá, a vállalatok támogatására majd annyit költött, mint a társadalom összes közkiadásaira, a nyugdíjakat is beleértve. Nálunk a vállalatok elbírálásának, értékelésének a mérlegben kimutatott nyereség az alapja. Ennek tükrében az említett egy tucat vállalat kivételével minden gazdálkodó egység kedvező, de legalább kielégítő osztályzatra, értékelésre tarthat számot mind a felügyeleti, mind a társadalmi szerveknél. Pedig mindenki tudja, hogy a nyereségmilliár- dok tekintélyes hányada sem közgazdasági, sem hétköznapi értelemben nem illeszkedik a haszon fogalmába. Ezúttal mégsem a mérlegben kimutatott nyereséggel kívánunk foglalkozni; éppen ellenkezőleg, azzal a nyereséggel, haszonnal, amelyet hiába keresünk a mérlegben — az elmaradt haszonnal. Ügy érezzük, mindenekelőtt az elmaradt haszon fogalmát -kell rögzítenünk. Nem a nyereségterv hiányos teljesítésére gondolunk elsősorban — noha az ilyesfajta nyereséghiány is elmaradt haszon —, hanem arra a haszonra, nyereségre, amely az objektív lehetőségek ésszerű, maximális kihasználásával keletkezhetett volna. Az ilyen hasznot a vállalatok — tisztelet az esetleges kivételnek —terveikben sem szerepeltetik. Van-e okunk, s még inkább jogunk elmaradt haszonról beszélni akkor, amikor a vállalatok 1978-ban kínkeservesen növelték valamelyest a nyereséget? Ez a körülmény azonban — legalábbis népgazdasági szemszögből — másképpen, oly módon is értékelhető, hogy a vállalati ráfordítások a termelésnél is nagyobb mértékben nőttek, a termelés hatékonysága alig javult, a jövedelmek keletkezésének a termelés és az értékesítés mennyiségi fejlődése volt az alapja. S mivel ez utóbbi elégséges volt a tervezett nyereséghez, elmaradt az a haszon, amelyre már csak a hatékonyság erőteljes javításával lehetett volna szert tenni. Idestova már hosszabb ideje érzékelhető, hogy a vállalatok többsége nemcsak az anyaggal és az energiával bánik pazarlóan, hanem az álló- és forgóeszközökkel is. Ez utóbbiak mennyisége rendszeresen, évről évre erőteljesebben gyarapodik, mint a termelés. A vállalatok csak kivételes esetekben — ha nincs mód beruházásra, eszközfejlesztésre — aknázzák ki az eszközök megfelelő hasznosításából származó gazdasági eredményeket. Nem jutunk messzire, ha kizárólag a vállalatokat hibáztatjuk. Mindenfajta vállalati magatartásnak — a helyesnek és a hibásnak egyaránt — megtalálható az indítéka. A szokványos értékelés, a gyakori szabályozómódosítások nem a hatékonyság minél nagyobb mérvű javításában tették érdekeltté a vállalatokat, hanem a szolid eredményben, abban, hogy a következő években is meglegyen az átlagos nyereségük, és akkor is kedvezően értékeljék munkájukat. Mellesleg az átlagnál jobb és nagyobb nyereségtől — legalábbis az elmúlt évben — az is elriasztotta a vállalatokat, hogy többletelvonásokat, termelési adókat róttak ki rájuk. Az elmaradó nyereség többnyire nem pótolható, tehát veszteség. A gyakorlatban ugyanis a gazdálkodás tartalékait — állóeszközt, munkaerőt — konkrét termelési és értékesítési célokra lehetne hasznosítani — pl. konjunkturális jellegű külpiaci kereslet kielégítésére, kihasználására —, ennek elmulasztása esetén a következő évben már nincs mód a pótlásra, akkor az adott tartalékokat a megtervezett nyereség elérésére kénytelenek felhasználni. |étségtelen, hogy az elmaradt hasznot senki sem kéri számon a vállalatoktól. Ezzel eljutottunk a közgazdasági szabályozás, a vállalati érdekeltség problémaköréhez. Mindenekelőtt a vállalati érdekeltséget kellene ebbe az irányba állítani. Emellett az úgynevezett társadalmi megítélés és a felügyeleti ellenőrzés módszere is segíthet abban, hogy kevesebb legyen az elmaradt haszon. Ne csak a tervhez viszonyítsanak. Nézzék, vizsgálják azt is, hogy a vállalat rendelkezésére álló eszközökkel — gépekkel, munkaerővel, szellemi tudással stb. — mit produkálhatott volna, és a valóságban mit produkált. Garamvölgyi István Tájértekezlet a meliorációról Békéscsabán és Orosházán Az elmúlt években megyénk mezőgazdasági üzemeiben fokozódott a melioráció. Ott, ahol a program egy része, vagy teljes egésze megvalósult, a termésátlagok növekedtek, a termés biztonságosabbá vált. Csütörtökön és pénteken a Békés megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezési osztálya a Körösvidéki, valamint a Dél-Békés megyei Területi Tsz-Szövetséggel és az Állami Gazdaságok Központjával együtt kétnapos tájértekezletet rendezett Orosházán, illetve Békéscsabán. Mindkét napon dr. Kácsor András, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának szakfelügyelője adott áttekintést a melioráció megyei helyzetéről. Mint mondotta, ez idáig Békés megye mezőgazdaságilag művelt területének alig 20 százalékán valósult meg a talajjavítás és vízrendezés, ami az összterületnek csak töredéke. Előadásában vázolta azokat a lehetőségeket, amelyek az üzemi meliorációs munkákat meghatározzák. Az elkövetkezendő évek programja elkészült, tervezői és kivitelezői kapacitás biztosított, gond viszont, hogy a gazdaságok nem rendelkeznek megfelelő saját anyagi erővel. A tanácskozáson részt vettek tervezők, lebonyolítók, kivitelezők, valamint a vízügyi igazgatóságok szakemberei. A széles körű vitában hasznos javaslatok hangzottak el.
