Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-30 / 202. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TI1NACS LAPJA 1979. AUGUSZTUS 30., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM Mongol pártkiildöttség megyénkben N. Luvszanravdannak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottsága tag­jának, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének vezeté­sével augusztus 29-én, teg­nap este mongol pártküldött­ség érkezett Békéscsabára. A delegáció tagjai között van: M. Luvszanceren, a KB Re­víziós Bizottságának elnökhe­lyettese, a KB káderosztályá­nak helyettes vezetője; C. Sagdarszüren, a KEB főel­lenőre; D. Csojzsil, a KEB ellenőre; valamint Zs. Zsale, a KEB elnökének személyi titkára. A program szerint ma dél­előtt Frank Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Bé­kés megyei bizottságának el­ső titkára és Szabó Miklós, a megyei pártbizottság tit­kára fogadja a mongol ven­dégeket, akik Békés megye politikai, társadalmi, gazda­sági helyzetéről, valamint pártéletünk időszerű kérdé­seiről hallgatnak meg tájé­koztatót. A küldöttség dél­után Orosházán az Űj Élet Termelőszövetkezetben üzem- látogatáson vesz részt. Augusztus 31-én, pénteken délelőtt a delegáció tagjai felkeresik a Gyulai Húskom­binátot, és ezután megtekin­tik a város nevezetességeit. A mongol pártküldöttség a délutáni órákban utazik visz- sza Budapestre. Gáspár Sándor Romániába otazott Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével szer­dán szakszervezeti küldött­ség utazott Romániába, a Román Szakszervezetek Ál­talános Szövetsége meghívá­sára. A küldöttség elutazá­sánál a Keleti pályaudvaron jelen volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete is. Zsivkov fogadta Sarlós Istvánt Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke szer­dán Várnában fogadta Sar­lós Istvánt, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkárát. A baráti légkörben lezajlott találkozón jelen volt Georgi Petkov, a Bólgár Hazafias Front Országos Tanácsának titkára. Tsz-ek és ipari üzemek kooperációja A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek kiegészítő te­vékenysége, ezen belül az ipari munka — amely a szocialista gazdálkodó szer-, vezetékkel, ipari üzemekkel, szolgáltató szervezetekkel kötött, általáhan több éves szerződéseken alapszik — mind teljesebbé teszi az ipa­ri termelés, szolgáltatás fo­lyamatát is. A tsz-ek kis eszközigényű, gazdaságos he­lyi fejlesztésekkel, többnyire már meglevő épületek át­alakításával kivétel nélkül olyan termékeket gyártanak, amelyek hiányt pótolnak, il­letve amelyek kis sorozatú gyártása a nagyiparnak nem gazdaságos. A termelőszövet­kezeti üzemek nem gyárta­nak „elfekvő” készletet, áruik igen kelendők. Heves megye 54 tsz-éből 14 kedvezőtlen termőhelyi .adottságú, ám az utóbbi években ezek a hegyvidéki üzemek egyre nagyobb jöve­delemre tesznek szert ipari melléktevékenységből. Egyik­másik tsz valósággal felvi­rágoztatta gazdálkodását, például a pétervásári Gár­donyi Tsz, amelynek 2200 hektár erdeje van, s a fa­anyag-feldolgozásra külön üzemet épített. Az évente mintegy 20 millió forintos termelési értéket adó üzem kapcsolatban van szinte az egész magyar bútorgyártás­sal és a szerszámkészítő nagyiparral, s mind maga­sabb műszaki színvonalon készítik áruikat. Jól jövedel­Vetőmagtermesztés korszerű berendezésekkel ■ : Képünk a 2-es számú általános iskolai tankönyvraktárban készült Fotó: Gál Edit Konténerekben érkeznek A Békés megyei Zöldség- vetőmag-termelési Modell- társulás megalakulásától, 1976-tól kezdődően jelentős eredményeket könyvelhet el. A társulást annak idején 16 termelőszövetkezet, a Vető­mag-termeltető és Értékesí­tő Vállalat, valamint a Zöld­ségtermesztési Kutató Inté­zet hívta életre. A zöldség- vetőmag-termesztés a mező­kovácsházi Üj Alkotmány Tsz irányításával valósul meg, az értékesítést a Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vál­lalat folytatja. A mezőgazdasági üzemek a társulás segítségével a vető­magtermesztést szinte telje­sen gépesítették az elmúlt években. A legkorszerűbb technikai berendezések meg­vásárlásával, és különböző ésszerűsítésekkel érték el, hogy a vetéstől a betakarí­tásig minden munkát gé­pesítettek. A 16 termelőszö­vetkezet összesen 4300 hek­táron állít elő zöldségvető­magot. A társulás fejlődését rep­rezentálja az a bemutató, amelyet a Magyar Agrártu­dományi Egyesület zöldség­termesztési szakosztálya a társulással közösen rendezett szerdán Csanádapácán, a Szé­chenyi és Mezőkovácsházán, az Űj Alkotmány Termelő- szövetkezetben. A tapaszta­latcsere-tanácskozással egy­bekötött bemutatón a szak­emberek először a babvető­mag gépesített betakarítását tekintették meg. A társulás mintegy ezer hektáron ter­meszt babvetőmagot. A beta­karítás gépesítése azonban csak a legutóbbi időben ol­dódott meg, állami támoga­tással amerikai és francia be­rendezéseket vásároltak. A Hay babbetakarító kom­bájn és a Lockwood rendre' arató géppel jelentősen sike­rült csökkenteni a vesztesé­get. Egyébként a társulás gazdaságai babvetőmagból jó termésre számítanak. Hektá­ronként 15—20 mázsára. A csanádapácai bemutatót kö­vetően a részvevők a mező­kovácsházi Űj Alkotmány Tsz-ben a sárgarépa és hagy­ma gépi betakarítását néz­ték meg. mez a tsz-nek a kiegészítő tevékenység; részben ennek bevételéből korábban kor­szerű szarvasmarhatelepet létesítettek, idén pedig 1200 állatot befogadó juhtelep be­ruházási programját kezd­ték el. A sovány zselici földekből származó jövedelem általá­ban nem nyújt kellő alapot a bővített újratermeléshez, ezért több üzem, például a szentlászlói Búzakalász ipa­ri vállalatokkal lépett koope­rációba. A Komlói Carbon Könnyűipari Üzemmel együttműködve üresen álló pusztai kastélyépületbe var­rodát hoztak létre, ,ahol a kö­zös gazdaság nődolgozói vá­logatják, osztályozzák a tex­tilhulladékokat, amelyek ez­zel további ipari feldolgo­zásra válnak alkalmassá. Az üzem nyereségéből meg­gyorsítják a termelési szer­kezet átalakítását: erőtelje­sen fejlesztik a juhtenyész­tést. Egész évi foglalkoztatást biztosít 150 tsz-tag részére az a kooperáció, amelyre az újkígyósi Aranykalász Tsz furnérlemezüzeme szerző­dött. Az alapanyagot faipari vállalatoktól kapják. Éven­te mintegy 2,5 millió négy­zetméter bútorfumért készí­tenek és vágnak méretre. A tsz bruttó bevétele a faipari munkákból: évi 15 millió fo­rint. A kondorosi Egyesült Tsz azért lépett munkakap­csolatra a Villamosgép- és Alkatrészgyártó Vállalattal, hogy a nehéz fizikai munká­ban elfáradt, csökkent mun­kaképességű dolgozóit egész évben foglalkoztatni tudja. Vashulladék-szállításra al­kalmas fémkonténereket gyárt ,a Budapesti Hűtőbe­rendezések Gyárának meg­bízásából a békésszentand- rási Zalka Tsz gépműhelye. Egész sor cipőgyár és ipari szövetkezet nevét viselik azok a szalagok, amelyek a suri Táncsics Tsz cipőfelső­rész-készítő részlegében működnek. 260 nőt foglal­koztat a részleg, amelynek gépei 60 százalékos arányban már a tsz-tulajdonában van­nak. Az iparral való együtt­működés nagyon kifizetődik, tavaly csaknem 3 millió fo­rint tiszta nyereségük volt a bérmunkából. Szerződéseiket úgy kötötték a gyárakkal, hogy a nagy mezőgazdasági munkák idején becsukják az üzemet, ilyenkor az asz- szonyok, lányok a földeken dolgoznak. Az ászári Arany­kalász Tsz-nek a Savaria Cipőgyárral kötött szerződé­sében hasonló üzemszünet­ben állapodtak meg, de csak­is a szőlőmunkák idejére, ahol ugyanis nélkülözhetet­len a női munkaerő. A csepeli Duna Tsz-t a fő­város egyik nagy zöldséges­kertjeként ismerik, de mind több helyen hagyják ott „névjegyüket” a tsz ipari részlegeinek szakemberei, akik a fővárosban többfelé iskolákat, üzleteket építettek és gyakran vállalnak tech­nológiai szerelést a külön­böző gyárakban. A legjob­ban foglalkoztatott ipari részlegük a csomagolóüzem, ahol százan dolgoznak, s pél­dául a Ganz Villamossági Műveknek, a Budapesti Szel­lőzőműveknek, a Medicor­nak és az Egyesült Izzónak az exporttermékeit csoma­golják, ládázzák évente mintegy 60 millió forint ér­tékben. a tankönyvek A békéscsabai Tevan Köny­vesboltban nagy sürgés-for­gás van ezekben a napokban. Tizennégy általános iskolát látnak el innen tankönyvek­kel, valamint ajánlott és kö­telező irodalommal. A tan- könyvraktár a 2-es számú ál­talános iskolában kapott he­lyet, ahová konténerekben szállítják az újonnan érke- • zett könyveket, sajnos, még 25-féle tankönyv hiányzik, s bizony nem sok idő van tan­évkezdésig. A kötelező olvasmányok lassan érkeznek meg, az A hagyományos országos ünnepélyes tanévnyitót szep­tember 2-án, vasárnap dél­után Zalaegerszegen, a Csá- nyi László Közgazdasági Szakközépiskolában tartják, Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes mond tan­évnyitó beszédet, s ezzel megkezdődik az 1979—60-as iskolai év. Az iskolai tanév­nyitó ünnepélyekre külön­ben szeptember 3-án, hétfőn kerül sor, az első tanítási nap pedig szeptember 4-én, kedden lesz. A megszépült és sok he­lyütt felújított általános és középiskolák már ezen a hé­ten benépesültek: a pedagó­gusoknak véget ért a szabad­ság. A nevelőtestületi tanév­nyitó értekezleteken a többi között áttekintik a nyári napközik, az úttörőtáborok, az ügyeletek tapasztalatait és megvitatják az iskola új tanévi munkaprogramját is. Csaknem valamennyi megyei szakigazgatási szerv is tar­tott, illetve tart még egy utolsó előkészületi tanácsko­zást a intézmények állami, párt- és szakszervezeti veze­tői részére ezen a héten. A vakáció mostani —utol­só — hetében zajlanak, az igazgatók által megjelölt idő­pontban a javítóvizsgák is. Itt azok a tanulók próbál­kozhatnak felsőbb osztályba jutás utolsó lehetőségével, akik az elmúlt tanévben egy vagy két tantárgyból meg­buktak. Az oktatási miniszter már júniusban közzétette az 1979 —80-as tanév „menetrend­jét”, amely néhány újdonsá­got tartalmaz. Mindenek­előtt: a korábbinál későbbre került az első félév vége. A diákok eddig a félévi értesí­tőt a téli szünet utáni első tanítási napon kapták meg, ajánlott irodalom nagy ré­sze azonban már eladásra vár. Két gépkocsi szállítja a tankönyveket hétfőtől, teg­nap pedig a kötelező olvas­mányok szállítását is meg­kezdték. A megye iskolásai a kötelező és ajánlott iroda­lomból jegyzék alapján ren­delhetnek, s vásárolhatnak háromhavi részletre. A tankönyvellátás gyorsí­tását segíti, hogy a számlá­kat az idén előre elkészítik, így nem kell a mintegy 2000 tankönyvet 14-szer — min­den iskolának — leírni. az új tanévben erre egy hó­nappal később kerül sor, mert az első félév 1980. ja­nuár 31-ig tart. Az általá­nos iskolákban és a gyógy­pedagógiai intézményekben az utolsó tanítási nap 1980. június 13. lesz. Ott azon­ban, ahol a kötelező tanítási napokat és a tantárgyak éves óraszámát előbb teljesítik, kötetlen iskolai programokat szervezhetnek már június 10-től. Továbbra is érvényes, hogy június 20-ig a tanítást mindenütt be kell fejezni. A középiskolák utolsóéves diákjai 1980. május 10-én ballagnak, az írásbeli érett­ségik május 19-én kezdőd­nek, a közös írásbeli érett­ségi-felvételik időpontja pe­dig 1980. május 26—27. A középiskolák alsóbb osztá­lyaiban az utolsó tanítási nap 1980. június 7-e, illetve a.11 napos munkarend szerint dolgozó iskolákban június 13-a lesz. A téli vakáció 1979. de­cember 22-től 1980. január 9- ig, a tavaszi szünet 1980. áp­rilis 5-től április 9-ig tart. Az új tanévben folytató­dik az általános és középis­kolákban az új tantervek fo­kozatos életbe léptetése. Űj nevelési-oktatási tervek sze­rint tanulnak például az ál­talános iskolákban az első­sök mellett a másodikosok is. s néhány tantárgyból a felsőbb évesek. Életbe lép az új tanterv, a többi között a gimnáziumok első osztályai­ban. Az ősszel ismét megszerve­zik az 1980 szeptemberében iskolába lépő és óvodába nem járó kisgyermekek ré­szére az egyéves iskolaelő­készítő foglalkozásokat, ame­lyek október 1-én kezdőd­nek, és 1980. május 31-ig be­fejeződnek. Tanévnyitó: szeptember 3., tanítás: szeptember 4-től

Next

/
Oldalképek
Tartalom