Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-26 / 199. szám

1979, augusztus 26.. vasárnap Barátaink életéből Lengyelország Kultúra — számokban Lengyelországban a kultu­rális élet gazdáira a II. vi­lágháború után komoly te­endők hárultak: hatalmas erőfeszítéssel létrehozták a kulturális intézmények or­szágos rendszerét, mindenki számára lehetővé tették, hogy megszerezze az alapfokú képzettséget, hogy bővítse szakmai és kulturális isme­reteit. Ez a hatalmas munka azóta meghozta gyümölcsét — a lengyelek büszkék elért eredményeikre. A könyvkiadás szinte pá­ratlanul gazdag választékkal vette ki részét ebből a mun­kából : művészeti, szépiro­dalmi és tudományos művek tömege jut el az olvasókhoz, összehasonlításképpen: míg 1945-ben 1107 mű jelent meg tíz és fél millió példányban, addig 1978-ban 11 904 kötet hagyta el a nyomdákat 144,1 milliós összpéldányszámban. Fontos szerepet játszik az is­kolai, szakmai és nyilvános könyvtárak hálózata. Gyak­ran hirdetnek olvasómozgal­mi pályázatokat, és rendsze­resen tartanak könyvkiállí­tásokat is. Faluhelyen szoros az együttműködés a könyv­tárak és a mezőgazdasági üzemek, intézmények között a szakkönyvek és a népszerű tudományos irodalom ter­jesztésében. A mozgalmas és változatos műfajú szerzeményekben bő­velkedő lengyel zenei élet szintén igen sok hívet vall- ihat magáénak. A zenei ér­deklődés elterjedtségét mu­tatja az amatőr zenei moz­galom gazdagsága. Külföl­A tervek szerint 1990-ig 10 000 megawattos teljesít­ményt érnek el Csehszlová­kia atomerőművei. Ekkor már az ország energiaszük­ségletének egyharmadát ezek a korszerű erőművek fede­zik. Az atomerőműveket je­lenleg szovjet gyártmányú, 440 megawattos vizes reakto­rokkal építik. A nyolcvanas évek közepén már 1000 me­gawattos reaktorokat szerel­nek fel. ♦ . Üzemcsarnokok tetőszerke­zetéhez szükséges faelemeket gyárt a csehszlovák faipar. Az elemek összeragasztott homogenizált farétegekből állnak. Hosszúságuk 90 mé­ter, így labdarúgópálya mé­retű csarnokokat támaszték nélkül befedhetnek velük. Az új szerkezeti elemek az ed­digi próbák szerint tűzbizto- sabbak, mint az acél. ♦ Különleges szállítóeszközt készítettek a Skoda Művek­ben, egy 500 megawattos tur­bógenerátor 210 tonna súlyú állórészének a Melniki Erő­műbe viteléhez. A 21 nyolc- kerék-tengely meghajtással működő gép az első óriás méretű csehszlovák szállító- eszköz. ♦ Az üvegszövés új iparág Csehszlovákiában. A dél- morvaországi Moravsky Krumlov városban az idén kezdték meg az üvegrostok dön is jól ismert számos len­gyel dzsessz- vagy beat­zenekar. Ugyancsak rendkívüli ér­deklődésre tarthatnak szá­mot Lengyelországban a színházak: előadásaiknak 1978-ban kilenc és fél millió nézője volt. A mozik több mint 100 millió nézőt von­zottak. A bemutatott filmek mintegy harmada hazai al­kotás Volt. Óriási nézőközön­sége van a televízió műsorai­nak, a tévéfilmeknek is. A lengyel állam komoly gondot fordít a nemzeti kul­túra kincseinek megőrzésére. A negyvenezer műemlék majd felét az elmúlt évti­zedekben állították helyre eredeti szépségében. A mú­zeumok túlléptek a látoga­tókra való passzív várako­zás korlátain, vállalva egy­ben a művészet, a kultúra iránt érdeklődők tömeges képzését: tárlatvezetéseket, előadásokat szerveznek és el­juttatják gyűjteményeiket a távol eső területekre is. Lengyelországot kulturális- népművelő intézmények — kultúrtermek, klubok és kul- túrházak — hálózzák be, amelyek bevonják munká­jukba a legkülönbözőbb kö­zösségeket és korosztályokat, eleget téve ezzel az eltérő érdeklődésű látogatók igé­nyeinek. A ■ kultúrházak a szakkörök, amatőr művészeti együttesek tevékenységét is segítik: megszervezik fellé­pésüket, vitákat, felolvasáso­kat és szerzői esteket ren­deznek. (INTERPRESS—KS) szövését. A szigetelési célok­ra az építőiparban használa­tos üvegszövet gyártása az új üzem termelése réttén csak­nem megkétszereződik az or­szágban. ♦ Több rétegű biztonsági üveget készítenek a teplicei Sklotas Művekben. Az új üvegfajta minden autótípus­nál jól alkalmazható szélvé­dő ablakként ❖ „Uvegházvárost” építettek Kodan városában. Az eddigi legnagyobb csehszlovák üveg- házkomplexum 22 hektárnyi termőterületet fed be üveg­gel. További 6 hektárra haj­tatóházakat telepítettek. Fű­tésre a Tuäimicei Erőmű kondenz hőjét használják fel. (BUDAPRESS — ORBIS) NDK A gazdasági élet hírei Rostock. A kavicskiterme­lés idei. „szezonjának” kez­detével a rostocki kotró-, szállítási és hajózási vállalat dolgozói ismét tanúbizonysá­got tesznek arról, hogy ők is az építőipar nélkülözhetetlen segítői. Óráról órára — még a hét végeken is — biztosít­ják az NDK ezen iparágának anyagszükségletét. A hajózá­si vállalat kollektívái immár nyolc év óta termelik ki a tengeri kavicsot, s ez ideig kereken négymillió tonnával szállítottak belőle. Lipcse. A lipcsei fémfel­dolgozó kombinát munkásai eddig 1000 tonna ócskavasat gyűjtöttek össze és dolgoztak föl terven felül. Ily módon az év kezdetétől egy nappal előrejárnak a tervteljesítés­ben. Ennek a nem elsőrendű fontosságú nyersanyagnak a felhasználása mégis jelentős vállalkozás volt. Ezer tonna acélhulladékból például 40 traktort vagy 4600 méter vasúti sínt lehet előállítani. A köztársaság megalakulásá­nak 30. évfordulójáig a lip­csei kombinát dolgozói to­vábbi 1670 tonna acél-, 170 tonna öntvényhulladékot, va­lamint 35 tonna ólmot kíván­nak feldolgozni. Berlin. A szállítási kapaci­tás jobb kihasználása céljá­ból az NDK 50 vegyi üzeme jelenleg 445 gépkocsival se­gíti a 39 fuvarozóvállalatot. Ugyanakkor 31 másik üzem is tervezi, hogy csatlakozik ehhez az együttműködési for­mához. Egyedül a genthini szállítási egyesülés összesen 8000 kilométer utat takarí­tott meg 1979. I. negyedévé­ben. Frankfurt (Oder). Frank­furt megyében most minden második (10 évvel ezelőtt csak minden harmadik) dol­gozó veheti igénybe az üzem­orvosi kezelést. A négy üze­mi rendelőintézeten kívül kilenc ambulancia és 130 be­teggondozó működik. Több gyár néhány ilyen létesít­ményt közösen használ. Az üzemorvosok nemcsak az acélkombinát központjának 9000 kohászát, hanem 20 kis- és középüzem dolgozóit is kezelik. Apolda. Az NDK-ban a VEB Laborchemie Apolda — mint a laboratóriumi anya­gok és a finomvegyszerek fő előállítója — gondoskodik ar­ról, hogy szeptembertől meg­felelő mennyiségű anyag áll­jon a tanulók rendelkezésére a kémiaszertárakban. Több mint 1500-féle termék szere­pel az igénylőlapokon. Az ország kereken 6400 iskolá­ján kívül a megrendelők kö­zött találhatók a kutatólabo­ratóriumok, és csaknem va­lamennyi ipari és mezőgaz­dasági ágazathoz tartozó üze­mek is. (Neues Deutschland) Bulgária Acél Kremíkovciból Másfél évtizede üzemel Szófia közelében, Kremikov- ciban Bulgária legnagyobb fémkohászati kombinátja. Az elmúlt 15 év alatt 15 millió tonna nyersvasat, 17 millió tonna acélt és 15 millió ton­na hengerelt árut adott a bolgár népgazdaságnak. A Kremikovciban működő kombinát Bulgária legna­gyobb ipari üzeme, ahol 22 ezer munkás, mérnök és tech­nikus dolgozik. E modern, nagymértékben gépesített kombinát felöleli a fémkohá­szati termelés teljes ciklusát, és így a végtermékek igen széles és gazdag skáláját ál­lítja elő. A bolgár fémkohászat e „zászlóshajójának” a terme­lési eredményei a bolgár és a szovjet fémkohászati együttműködés hatékonysá­gát, a közös munka jól meg­érdemelt sikerét is jelentik. (BUDAPRESS — SOFIA- PRESS) Műszaki érdekességek Csehszlovákiából Az óváros, háttérben a Kalján mecsettel és minarettel Buharai séta Avicenna városában A, Buhara Szálloda belső udvarában egy kis szökőku- tacska próbálja enyhíteni valamelyest a hőséget. Negy­venkét fok van árnyékban, s az árnyék itt Közép-Ázsiá- ban igen keresett cikk. Nyak- kendős japán úr lihegve le­gyezi magát, a klímát ő is nehezen viseli el. De áldo­zatokat kell hozni: aki meg akarja ismerni a mesés Ke­let kincseit, az ősi kultúra emlékeit, s a vendégszerető üzbégeket, annak el kell vi­selnie a sivatagi klímát is. A szállodaudvaron feltűnik Valerij Mominov, a megyei Komszomol-bizottság titkára, hogy városnézésre vigyen. A séta közben derült ki, hogy Buharáról nem sok jut a közép-európai ember eszé­be. Jómagam is csak annyit tudtam róla, hogy megfor­dult itt Naszreddin Hodzsa; fogalom a buharai szőnyeg és szovjet kalandfilmek sora szól a buharai emír bukásá­ról, akit Frunze űzött el 1920-ban. • Valerijjal a hajdani híres arany- és rézművesek műhe­lyébe tartunk, s ő városáról mesél. Buhara kisváros, 185 ezer lakosainak a száma. A mű­emlékeké 250. Tekintve a vá­ros kis területét, mondható műemlékvárosnak. Valaha az 1127-ben épült és ma is ere­deti formáját őrző Kalján mecset szent zarándokhely­nek számított, ami különö­sen nagyobb mohamedán vallási ünnepek idején von­zotta a hívők tömegeit. Ma inkább a turisták keresik fel. Az óvárosban már néhány évvel ezelőtt építési tilalmat hirdettek, hogy a hagyomá­nyos stílus megmaradjon. A világhírű óvárost járva hihetetlen értékeket csodál­hat meg az ember, s nem is elsősorban az Ulugbeg, vagy a Mir i Arab medreszéről van szó. Például bekukkant­va egy külsőre semmitmon­dó, sárral tapasztott ház ka­pujában, csodálatos faragású grádicsot fedezhet fel, gyöngyházat imitáló kagyló- és kavicsberakással. Másutt faragott, vasalt kapu látha­tó: egy letűnt évszázad is­meretlen mestereinek remek­be szabott műve. A város több mint kétezer éves. Nemzetközi karaván- utak csomópontjában, hatal­mas sivatagban fekszik. Há­nyattatott történelme során többször volt hatalmi, tudo­mányos, művészeti központ­ja Közép-Ázsiának. Olyan szellemi nagyságok éltek és alkottak itt, mint Firdauszi. Rudaki. Különösen büszke Buhara a filozófusra, korá­nak nagy orvosára: Avicen- nára. Eredeti nevén: Abu Ali Ibn Sina 999 éve szüle­tett. Jövőre Buharában ün­nepük meg a kerek évfordu­lót, az ünnepségek közép­pontjában egy nagyszabású­nak ígérkező nemzetközi szimpozion lesz. Ebből az al­kalomból készül el Buhara új repülőtere, amely alkal­mas lesz a nagy, korszerű utasszállító repülőgépek fo­gadására is. Valerij elvezet Iszmaii Sza- mani mauzóleumához. Az égetett téglából készített épü­letet a X. században emel­ték. Csodálatos architektúrá­ját és ornamentikáját egy­szerű eszközzel a tégla ra­kásának érdekes rpódjával alakította ki az ismeretlen mester. Iszmaii Szamani, a szamanida uralkodóház ala­pítója a IX—X. században élt. Nevéhez fűződik Buhara felszabadítása az arab el­nyomás alól. A történelem és a népemlékezet ezenkívül nagy, bölcs és mindenek fe­lett igazságos uralkodóként tartja számon. Amolyan kö­zép-ázsiai Mátyás királyként emlegetik. Sírhelye évszáza-' dók óta zarándokhely. Most is találtunk friss virágot és koszorút a helyszínen. Iszmaii Szamani síremléke Látom Valerijon, hogy mindenáron mondani akar valamit. Az óvárosról van szó. Az építési tilalomról. Nehogy azt higgyem, hogy bárki is konzerválni kívánja a nem éppen ideális életkö­rülményeket. Mert hiába ta­lálunk fridzsidert a szűk, alacsony épületekben, kom­fortban a régmúltat idézik. Szaid Alim Khan, az utol­só emír idején, tehát 1920- ban még nem tartottak szá­mon ipari üzemet Buhará­ban. A híres buharai kéz­művesek ősi módszerekkel állították elő — igen kis számban — méltán híres ter­mékeiket. Ma messze földön nevezetes a buharai karakül- gyár, a Szovjetunió legna­gyobb prémfeldolgozó üze­me, ahol az Üzbegisztánban hagyományosan tenyésztett és igen kiváló minőségű ka- raküi juhok prémét készítik ki. A frissen született, sőt még az anyajuh hasából ki­vágott bárányok bőréből ké­szül az ismert perzsaszőr­me. (A perzsa jelző magya­rázata: iráni kereskedők jut­tatták el valaha a világnagy szőrmepiacaira.) A textilfeldolgozó üzem hatezer embert foglalkoztat. A selyemüzemben az igen­csak híres és nagy múltú buharai selyem hagyomá­nyait őrzik. Ugyancsak itt készítik az üzbégek jelleg­zetes sapkáját, a négyszög­letű tübitejkákat. Az üzem kézműveseinek arany- és ezüstszállal átszőtt termékei díjakat nyertek Párizsban, Damaszkuszban, Izmirben és Montrealban is. Erőteljesen fejlődik a turizmus, a japán úr nem az egyetlen külföldi utazó, Buharában az ember lépten-nyomon amerikaiak-* ba, franciákba, nyugatnéme­tekbe botlik. A szocialista országokból érkező csoportok száma is folytonosan nő. A vendégeket az üzbégek hagyományos barátsággal fo­gadják, ami a keleti ember talán legvonzóbb tulajdon­sága, s az idegen számára felejthetetlen emlék. Búcsú­záskor hosszan elkísérik a vendéget, és megköszönik, hogy megtisztelte „méltatlan hajlékukat”. Hahn Péter A híres buharai rézművesek mai utódja (Fotó: a szerző felvételei — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom